Szolnok Megyei Néplap, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-17 / 64. szám
1987. MÁRCIUS 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 öt év, ötszörös gyarapodás Kevés a valódi, önálló vállalkozás Nagyító alatt a kisvállalkozó szervezetek te vékenysége A Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatóságánál; Szolnok Megyei Igazgatósága nemrégiben fejezte be a megyében működő kisvállalkozó szervezeteknél végzett, a tavalyi gazdálkodásukat elemző vizsgálatait. Szerkesztőségünk kérésére tapasztalataikat Harangozó Károly, a Szolnok megyei igazgatóság vezetője foglalta össze. A gazdálkodó egységekhez — főként vállalatokhoz és szövetkezetekhez — közvetlenül kötődő vállalati gazdasági munkaközösségek, ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoportok, illetve a magánvállalkozáson alapuló gazdasági munkaközösségek és polgári- jogi társaságok száma megyénkben 1982 óta — hasonlóan az országos tendenciához — dinamikusan nőtt, és 1986 végére valamivel meghaladta az ezret. Több mint ötszöröse ez a szám az 1982. évinek. A számszerű növekedés az ipari és szolgáltató szakcsoportoknál (10-szeres), valamint a vállalati gazdasági munka- közösségeknél (öt és félszeres) volt a legerőteljesebb. 1986 végén a kisvállalkozások döntő hányadát — közel 60 százalékát a vgm-ek adták, őket követik közel 25 százalékos részesedésükkel a gazdasági munkaközösségek. A szaporodás ellenére 1982 és 1986 között közel 300 kisvállalkozó egység szűnt meg. A Szolnok megye vállalati és szövetkezeti gazdasága által produkált 1986. évi termelési értéknek mintegy 1 százalékát adta a kisvállalkozások közel 1 milliárd forintos teljesítménye. Az e vállalkozásban részt vevők létszáma a szervezetek számánál erőteljesebben növekedett 1986-ban, megközelítette a 11 ezret. Ez az 1982. évi taglétszámnak majdnem Boscoop-tarvek Gazdaságosabb tehántartás Hétfőn ülést 'tartott a hazai tehéntartó nagyüzemeknek körülbelül a felét összefogó Boscoop Agráripari Fejlesztő Közös Vállalat igazgató tanácsa. A napirenden a kisebb tehenészetek egyre súlyosabb gazdaságossági problémái szerepeltek. Mint Kállai B. Miklós igazgató beszámolójában rámutatott, a különféle kormányzati intézkedések hatására a nagylétszámú tehenészetek többségében ma már kifizetődő a tejtermelés. A kisebb, egy-kétszáz tehenet tartó telepek zömének azonban az alacsony hozamok, illetve a magas költségek miatt nincs haszna, s az ilyen tehenészetekkel rendelkező nagyüzemeknek, a megfelelő anyagi fedezett) hiányában, általában arra sincs lehetőségük, hogy gazdaságos méretűre fejlesszék tehénállományukat. Tévedés azonban az, hangoztatta a továbbiakban az igazgató, hogy az állománynövelés a gazdaságosság javításának egyetlen módja. Vegyes hasznosítású, tehát tej- és hústermelésre szakosított állomány kialakításával is lényegesen javítható az egy-kétszázas tehenészetek jövedelmezősége, s ehhez a Boscoop széleskörű segítséget tud nyújtani. A felmérések szerint jelenleg körülbelül 200—250 gazdaságban vannak ilyen módon megoldható gondok. Közülük jónéhány már jelezte is, hogy igénybe akarja venni a Boscoop segítségét. A vállalat egyidejűleg a háztáji tehenészetek állományának feljavításába is bekapcsolódik. 8-szorosa. A legerőteljesebben a szakcsoportokban tevékenykedők száma nőtt: tavaly közel 15-szöröse volt az induló évinek. A kisvállalkozók nagyobbik hányada a vgm-ben és szakcsoportban tevékenykedik, vagyis azokat a formákat választják a legszívesebben, ahol a legkisebb a vállalkozás kockázata és minimális saját vagyoni befektetésre van szükség. De a gesztor — tehát, vállalati vagy szövetkezeti háttér — nélkül működő gazdasági munkaközösségek tagjai sem mondhatók igazán vállalkozóknak, hiszen az ilyen keretek között munkát vállalóknak csupán 7 százaléka főfoglalkozású tag. A tagok döntő hányada a biztos jövedelmet adó gazdálkodó szervezeteknél fennálló munkaviszonyát megtartva, kiegészítő tevékenységként „vállalkozik”. A szervezeti formákból következtetni lehet a kisvállalkozások tevékenységi körére: „gazda’’ vállalatuk, szövetkezetük keretein belül, annak feladataihoz kapcsolódva fejtik ki tevékenységüket. Vagyis a kisvállalkozások 60 százaléka ipari tevékenységet végez. A vgm- ek, szakcsoportok, lakossági igényeket nem, vagy csak elvétve elégítenek ki, kapacitásuk nagy részét lekötik az „anyavállalat” megrendelései. Egyedül az építőipari területek működő mintegy 200 Az évente közel negyvenezer személygépkocsi javítását, karbantartását végző Alfa Autójavító Vállalat megtartotta a tavalyi munkát értékelő és a további feladatokat meghatározó közgyűlését. A vezetőség a tervezettnél jobb, eredményesebb munkáról adhatott számot. A hetven- kétmillió forintra előirányzott nettó árbevételi tervet például tizennyolc százalékkal teljesítették túl. Ez elsősorban a használt személy- és teherkocsi-forgalmazás beindításának és az alkatrészkereskedelem bővülésének tudható be. Termelési értéktervüket 10,5 százalékkal teljesítették túl 1986-ban. A költségek 4,3 kisszervezetet elégít ki zömmel lakossági igényeket. A lakossági igényekre mégis „építő” kisvállalkozások szolgáltatásai igen változatosak: vállalnak növényvédő munkát és kártevőirtást, takarítást, függönyvarrást, szűcsipari javítást, irodagépjavítást, idegen nyelvi fordítást. Mérsékelten vagy egyáltalán nem gyarapszik viszont az elektromos gépek szervizelését, az üveges és bádogos, a lakatosipari tevékenységet vállalkozó szervezetek száma. Jelentős azoknak a gmk-nak a száma, amelyek kizárólag alkatrészgyártással, egyes hiánycikkek termelésével, valamint építési tervezéssel és számítástechnikai szolgáltatással foglalkoznak. A kisvállalkozások 1986- ban közel egymilliárd forintos árbevételüket mintegy 350 millió forint ráfordítással érték el. Nem elhanyagolható, hogy ez a 40 százalékos költségszint az előző évinél magasabb. Bevételük 43 százalékát a tagoknak jövedelemként kifizették. Megyei átlagban a kisvállalkozók egy főre vetített jövedelme tavaly 37 ezer forint volt. Ez a jövedelemforma — az átlagos családlétszámot figyelembe véve — mintegy 37—40 ezer ember életszínvonalának javítását segíti. A PM megyei szakembereinek elemzése szerint az állam — a nem ritkán hangoztatott sérelmek ellenére — továbbra ás mértéktartó a jövedelmek megadóztatásában: a megyei számok szerint az elért árbevétel minden 100 forintja után 11,60 forint adót kellett viselnie a kisvállalkozások tagjainak. százalékkal haladták meg a •tervezett szintet A személykocsi-tulajdonosok szempontjából örvendetes, hogy a lakosság részére történő szolgáltatás értéke közel 18 százalékkal nőtt tavaly. Magántulajdonban lévő gépjárművek közül megközelítőleg 29 ezer gépkocsit javított, illetve tartott karban az Alfa. Figyelemre méltó, hogy ezeket az eredményeket a tervezetthez viszonyítva kisebb létszámmal érték el. Igaz, közben gondot fordítottak a technikai színvonal emelésére. A Thermo- Clan berendezés üzembehelyezésével például hatékonyabbá vált az alvázmosás. Az UNI-LUX futóA MTESZ napirendjén A műszaki fejlődés gyorsítása A Műszaki és Természet- tudományi Egyesületek Szövetségéinek Országos Elnöksége hétfőn Budapesten ülést tartott. A testülat Fock Jenő elnökletével megvitatta a MTESZ 1991-ig szóló cselekvési programját. Az ülésen részt vdit és felszólalt Berecz Frigyes, a Minisztertanács elnökhelyettese is. A műszaki fejlődés meggyorsítását szolgáló, a szövetség tennivalóit meghatározó cselekvési programot Tóth János, a MTESZ főtitkára terjesztette elő. Az elkövetkező években a szöveit- ség a műszaki értelmiség véleményét tükrözve hangsúlyosabban kíván részt venni a műszaki-tudományos haladás céljainak kidolgozásában, s az azok eléréséhez szükséges feltételrendszer megteremtésében. A program a 33 tudományos egyesülőt szakmai munkájának középpontjába hat fejlesztési téma kiemelt figyelemmel kísérését helyezte. Ezek: az elektronizáció és információs technológiák, valamint a biotechnológiák fejlesztése, a gazdaságirányítási rendszer további korszerűsítése, a gazdaságos anyag- és energiafelhasználásit elősegítő eljárások bevezetése, a minőség javítása, s végül az országos jelentőségű környezetvédelmi programok, amelyek szakvéleményezésére a MTESZ tanácsadó testületet alakít. A cselekvési program vitájában az elnökség tagjai hangsúlyoziték, hogy a MTESZ-nek még határozottabban kell képviselnie a műszaki értelmiség érdekeit. Szükségesnek tartották, hogy a szövetség 2—3 évenként elemezze a műszakiak jövedelmi viszonyait s erkölcsi elismertségét. műbeállító célszerszám üzembehelyezésre vár. Tehergépjárművekhez gumiszerelő gépet vásárolt a vállalat. Ennek munkavédelmi szempontból is nagy a jelentősége. Ugyanakkor a minőség is javul a kézi szereléssel szemben. A tavaly beszerzett berendezések közül említést érdemel még a személygépjármű fogyasztásmérő próbapad, valamint a tehergépjármű fékhatás- mérő. Az Alfa tavaly elnyerte a KM Főfelügyelet által kiírt pályázatot, melynek értelmében egy bizonyos értékig költségmentesen vásárolhat célszerszámokat és berendezéseket. A FÉKON kisújszállási üzemében szovjet exp ortra szoknyákat, blúzokat készítenek többféle fazonban és színben. Ezenkívül hazai pia era ingkabátokat is varrnak, amelyből ebben az évben mintegy háromezer darab kerül a megrendelőkhöz (Fotó: Tarpai) Évi negyvenezer kocsi a „munkapadokon" Eredményes évet zárt az Alfa Fejlesztette technikai színvonalát Diktál a piac Injekció az állattenyésztésnek ostanában szűk M l esztendők jártak a 5 mezőgazdaságra. Hiszen a magyar agrárvilág egyik jelentős, korábban sikereket hozó ágazata — az állattenyésztés — fölött is az utóbbi években gyakran beborult az ég. A miértre keresve a választ mindenképpen vissza kell tekintenünk az időben. Elég talán any- nyit megemlítenünk, hogy például a hazai sertésállomány 1984 szeptember 30 és december 31 között körülbelül 1 millió 300 ezerrel csökkent, s 1985 június végén pedig a Központi Statisztikai Hivatal már csak 8 millió 900 ezer sertést tartott nyilván az országban. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium értékelése szerint a visszaesésben nagy szerepet játszott egyebek között az, hogy az utóbbi évek hideg telei miatt nőtt az elhullás, s emelkedtek az állattartás költségei is. Ugyancsak költségnövekedést idézett elő az aszály, mivel kevesebb kukorica termett a szokottnál, így a takarmányból sem volt elegendő. Erre, csak egy példa: két évvel ezelőtt az ország több területén — elsősorban a Duna-Tisza közén, meg a Tiszántúlon — sok piacon 600—700 forintot is elkértek egy mázsa kukoricáért, a megszokott 350—450 forinttal szemben. A bajokat még tetézte az is, hogy a sertéshús kivitele sokáig nehézségekbe ütközött, vagyis akadozott az export. Éppen ezért a mező- gazdasági kormányzat valamelyest próbálta visszafogni a termelési kedvet, s nem növelte a felvásárlási árakat, hiába emelkedtek a tartás meg a takarmányozás költségei. így a sertéstenyésztésben a ’84-es 15—16 forintról, ’85-re 11 forintra csökkent a 100 forint költségre jutó nyereség. A tenyésztők válasza pedig nem váratott sokáig magára, mivel csökkentették vagy teljesen felszámolták állományaikat. Persze az alacsonyabb jövedelem nemcsak a sertés, hanem a szarvasmarha- és a juhágazatra is jellemző volt. E folyamat megállítására, sőt visszafordítására mára már sok intézkedés történt. Ennek bizonyítására talán elég, ha az egyik legjelentősebbet, erre az évre meghirdetett központi szabályozást említjük, amely az állattartó telepek rekonstrukciójára az eddiginél nagyobb hozzájárulást — a bekerülési érték 50 százalékára — állami támogatást ad. Az összeg másik felét pedig a gazdaságoknak saját erőből vagy hitelekből kell fedezniük. Nos, túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ez az intézkedés volt az a bizonyos szalmaszál, amibe az üzemek még belekapaszkodhattak, s amely a 24. órában érkezett, mivel az állattartó- telepek férőhelyeinek és gépi berendezéseinek jelentős része az országban, és megyénkben is az évek során annyira elhasználódott, hogy az már egyszerűen a termelést veszélyeztette. Éppen ezért örvendetes, hogy az intézkedés nyomán növekszik a nagyüzemek érdeklődése a létesítmények korszerűsítése iránt. Erre példa, hogy Szolnok megyében 17 mezőgazdasági nagyüzem — így többek között a jászapáti Velemi Endre Termelőszövetkezet, a Palo- tási Állami Gazdaság, a Mezőtúri Magyar—Mongol Barátság Tsz, a Jászberényi Kossuth Termelőszövetkezet, a Tiszaföldvári Lenin Tsz már korábban elkészítette szarvasmarhatelepeik korszerűsítésének beruházási dokumentációit, amelyeket benyújtottak a minisztériumba elbírálásra. S már az engedélyek is megérkeztek az üzemekhez. A tiszaföldváriak például nemcsak a szarvasmarhatelepük korszerűsítését végzik el ily módon, hanem ahhoz kapcsolva egy tejüzemet is felépítenek. A 17 nagyüzem összes beruházásának költsége megközelíti az 500 millió forintot. Van, ahol a munkálatok már elkezdődtek, s 1988-ra mindenütt befejeződnek. Annak ellenére, hogy a nagyüzemi sertéstelepek rekonstrukciójára is lehetőség nyílik a már említett intézkedés kapcsán, elgondolkodtató, hogy megyénkben a mezőgazdasági nagyüzemek mégsem élnek ezzel a lehetőséggel. Pedig több gazdaságban is modernizálni kellene a sertéstartást, s mégiscsak egy nagyüzemben a Túrkevei Vörös Csillag Termelőszövetkezetben veszik igénybe az állami támogatást, ahol a négy és1 fél millió forintos rekonstrukció során 300 férőhelyes törzstenyésztő-telepet alakítanak ki. Felvetődik a kérdés: mivel magyarázható az érdeklődés hiánya? Mint a szakemberek egybehangzóan állítják, elsősorban azzal, hogy a sertéságazat jövedelemtermelő képessége még mindig olyan kicsi, hogy szinte semmire sem jut pénz belőle, hiszen folyamatosan emelkednek a takarmányok árai, növekszik az energia- költség, s ugyanakkor nem tart lépést velük a felvásárlási ár emelkedése. Ugyanez a helyzet a juhágazatban is, hiszen a piaci helyzet ingadozása bizonytalanná teszi a termelést, s így a fejlesztésre sem fordítanak sok gondot a gazdaságok. Nos, az előbbiekből egyértelműen kiderül, hogy elsősorban a tejtermelő tehenészeteik korszerűsítésére veszik igénybe a támogatást a gazdaságok. S ezt a rangsort nem az állam, hanem a mezőgazdasági nagyüzem saját maga állította föl, éppen azért, mert kiszámolták, hogy a tejtermelő ágazat fejlesztése a legjövedelmezőbb, s a beruházás költségei ott térülnek meg a legrövidebb idő alatt. ersze — mint már P említettük — ez nem jelenti azt, hogy a sertés-, a juh-, meg a baromfiágazatban minden rendben van, s ott nincs szükség újabb beruházásokra. Csak- hát mint már oly sokszpr, most is bebizonyosodott, hogy a piaci diktál. S a gazdaságok is ott fordítanak pénzt a fejlesztésre, ahol gyorsabb a megtérülés, s amelyekben a megtérülés bizonytalanul hosszú időt vesz igénybe, ott csínján bánnak a fejlesztésekkel. N. T. Dokumentált minőségellenőrzés Percenként háromezer tabletta Hétfőn angol gyártmányú elektronikus kontrollrend- szert állított üzembe az Egis Gyógyszergyár körmendi Lacta Tápszergyára. A mérő- berendezés a másfél éve dolgozó, 16 millió forintért vásárolt nagyteljesítményű — percenként két és fél, háromezer tablettát gyártó — tablettázógéphez csatlakozva tetszőleges gyakorisággal ellenőrzi a készített tabletták fizikai paramétereit. A súly mellett vizsgálja a tabletták alakját is, és egyúttal dokumentálja a mérések eredményeit. Az üzem termelésének tíz százalékát — mintegy évi százmillió tablettát — tőkés piacon értékesíti. Folyamatban van a körmendi gyárban egy korszerű kenőcs-gyártó és töltőüzem építése is.
