Szolnok Megyei Néplap, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-13 / 37. szám
1987. FEBRUAR 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A kormányszóvivő tájékoztatója Bányász Rezső a kormány- szóvivői értekezleten elsőként a Közleményben szereplő témák közül a tavalyi népgazdasági terv teljesítésének tapasztalatairól szólt (a Magyar Hírlap kérdése). Elmondotta; a Minisztertanács fő megállapításai lényegében azonosak voltak azzal az értékeléssel, amit az MSZMP KB adott tavaly novemberi ülésén. Ugyanakkor — tette hozzá — a központi Statisztikai Hivatal beszámolója a tavalyi munkáról további gyengeségeket tárt fel, olyanokat, amelyeket az év vége előtt még nem lehetett látni. A kormány mindezek alapján számbavette, hogy az egyes tárcáknak milyen konkrét és haladéktalan feladatai vannak a gazdaság- szervező munkában. Ezek a tennivalók nem térnek el a novemberi KB határozatban Az MTI kérdésére Bányász Rezső beszámolt arról, hogy a népi ellenőrzés milyen következtetéseket vont le az újonnan átadott lakások minőségével és a szavatossági kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos vizsgálat nyomán. A népi ellenőrök megállapították, hogy nincs lényeges előrehaladás, javulás a lakások minőségét illetően. A lakásárak növekedtek, az igények fokozódtak, s úgy tűnik — mondotta —, hogy ezzel együtt a feltárt hibák is nagyobbakká váltak. A lakosság ezzel kapcsolatos elégedetlensége teljes mértékben indokolt. Sokan hosz- szú éveken keresztül szinte mindenről lemondanak azért, hogy megfelelő lakáshoz jussanak. Nem csodálható, hogy nem hagyják szó nélkül a rossz, a hanyag munkát. Sajnos, a várakozások ellenére nem nőtt, hanem csökkent a lakásépítő-kapacitás, s egyes megjelölt, az egységes cselekvés alapjául szolgáló feladatoktól. A tervezett munkaerő-átcsoportosításokkal foglalkozva (a Népszava kérdésére) a szóvivő felidézte, hogy erről a témáról az utóbbi időben számos fórumon tárgyaltak' s a közvéleményt is foglalkoztatja. A kormány is nyomon követi ezeket a folyamatokat és megteszi az előzetes intézkedéseket. Jelenleg még nem lehet pontos számot említeni, megalapozatlan lenne akár tíz, akár száz ezrekről beszélni a munkaerőmozgással kapcsolatban. Az lenne kívánatos, hogy ha a gazdasági eszközök révén gyorsulna fel az átcsoportosítás, s a munkerő abba az irányba mozdulna, ahol a leghatékonyabban, a leggazdaságosabban lehet foglalkoztatni — hangoztatta. vállalatoknál, — hogy megtartsák a szakembereket —, még mindig elnézik a felelőtlen munkát. Emellett a szavatossági jogok jelenlegi bonyolult rendszere nem védi kellőképpen a lakásvásárlók, építők érdekeit. Nem jobb a helyzet a magánépítkezéseknél sem. Óvatos becslések szerint a lakásépítésben a rossz minőségű munka miatt keletkezett károk ősz- szege eléri az évi 2 milliárd forintot. A Minisztertanács a KNEB jelentésében foglaltak megvitatása után megszabta az építésügyi tárca és a tanácsok ezzel kapcsolatos feladatait. A bérlők, tulajdonosok érdekeinek védelmében (tette hozzá a Magyar Rádió érdeklődésére) egy olyan útmutató készül, amely áttekinthető tájékoztatást nyújt a lakáshasználók jogairól és kötelezettségeiről. Remélhetőleg minőségjavító hatása lesz annak a rendelkezésnek is, amelynek értelmében január 1-jétől a kivitelező csak a hiánypótlásokat követően nyújthatja be a végszámlát. A kormány továbbá kötelezte az építésügyi minisztert, hogy a félév, végéig állítson össze az építtetők és a vásárlók jogainak érvényesítését, illetve azok kibővítését szolgáló előterjesztést. A t ankötelezettségi törvény végrehajtása A tankötelezettségi törvény végrehajtásának tapasztalatairól (a Magyar Nemzet kérdésére) a szóvivő elmondta: az alapvető gond az általános iskolai oktatásban van. Tantervűket jónéhány évvel ezelőtt modern pedagógiai koncepciók alapján állították össze, de úgy tűnik, nem számoltak kellőképpen a gyermekek fizikai, piszichikai adottságaival, teherbíró képességükkel. A túlméretezett tananyag azt eredményezte, hogy sok gyerek még az alapvető ismeretek — írás, olvasás, egyszerű számtani feladatok — elsajátításával is elmaradt. A vizsgálat azt is megállapította, hogy a közoktatási rendszer egyes működési zavarai nem egyszer az iskolahálózat személyi, tárgyi, illetve költségvetési hiányaiból is fakadnak. A kormányzat nagy erőfeszítéseiket tesz az oktatási körülmények javítására, de nagy szerepe van a jövő nemzedék nevelésében a családoknak is. A kellően megalapozott általános műveltség elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a gazdasági kihívásoknak megfeleljünk, a termelésben felzárkózzunk a világszínvonalhoz. A lakásépítés minősége Új készülék rendelése levelezőlapon Megkezdték a Color Star televíziók műszaki felülvizsgálatát Például Törökszent mik Jóson Nincs gáz a gáz körül A tanács és a Ti gáz értik egymás szavát E pillanatban Törökszent- miklóson kilencezer lakásban laknak a helybeliek, ezek harmadában már jó ideje a fűtéshez, a főzéshez és a fürdéshez az energiát vezetékes gáz szolgáltatja. Áldás és átok egyszerre ma a gáz a városban. Áldás azoknak, akiknek már van, Minden esztendő elején összeülnek a gázos szakemberek a tanácsi vezetőkkel, és egyeztetik elképzeléseiket, no meg a lehetőségeiket. Nem tűznek maguk elé elérhetetlen célokat sem a város irányítói, sem a szolgáltatást végző szolnoki ki- rendeltség illetékesei. Amit viszont megbeszélnek, ahhoz tartják is magukat a „felek”. Csak egy példa a legutóbbi időkből. A törökszentmiklósi körzetszere- lőségnek nemrégiben még Törökszentmiklóson tavaly tizenhét kilométerrel bővült a gázvezeték-hálózat, ezzel együtt már negyvenhét kilométernyi csőkígyó fekszik a földben. Az elmúlt esztendőben hatszáz lakást kapcsoltak be a kényelmes energia-szolgáltatásba, ösz- szesen 3034 fogyasztó kap gázt a vállalattól. Rajtuk kívül még 136 általános és 9 nagyfogyasztó fölhasználását mérik az órák szerte a városban. Tizenkét hónap alatt kevés híján 1400 hiba- elhárítás vagy -javítás volt a szerelők feladata, s ha alkatrész hiánya nem akadályozta őket, akkor egy-két napon belül rendet teremtettek. Tanulságos volt az az eset, amikor egy markoló eltörte az egyik vezetéket, s emiatt rövid időre gáz nélkül maés átok azoknak , akiknek még nincs. Utóbbiak száma egyre fogy. és ennek biztosítéka a tanács és a Tigáz kirendeltség valamint annak törökszentmiklósi körzet- szerelősége közötti jó viszony. Jó viszony? Több annál — bár épp’ az itteni példa lehetne természetes. csupán három dolgozója volt, ennyien is győzték a napi tennivalókat. A létszám azóta tízre nőtt, így a korábban kialakított telephely szűkössé vált. Az új kialakítása egyre sürgetőbb. A tanács kétféle módon tud segíteni: egy régebbi épületet ajánl föl megüresedés esetén, amit a gázosok kibérelhetnek — egyelőre nincs megfelelő —, illetve telket biztosít az építésre. (Ez utóbbi jóval többe kerülne a Tigáznak.) radt a város kis része. Tanulságos, mert ismét fölhívta az érintettek figyelmét: építéskor nem árt tanulmányozni a közműtérképet. A törést egyébként a Tigáz saját költségén kijavította, bár nem mindig ilyen elnéző. Ä megnövekedett fogyasztás és a szaporodó igények miatt a gázátadó- és fogadóállomást bővíteni kell, mert az elérte a névleges terhelhetősége határát. Ezt a munkát az új fűtési szezon kezdetéig el is végzik. A bővítés — tudtuk meg a vállalat szakembereitől — 2 millió 350 ezer forintba kerül majd, ebből az összegből a városi tanács félmilliót vállalt. Az már bizonyos, hogy az idén több fogyasztót kapcsolnak be a szolgáltatásba, mint tavaly, de a végleges szám ez ügyben csak az ősz vége felé alakul ki. Attól függően, hogy egy-egy bekötéshez milyen munkákat kell elvégezni, a bekötések ára 12 és 25 ezer forint között mozog. A háztartásokat ugyancsak megterhelő költségekhez az OTP és a takarékszövetkezet egyaránt ad hitelt, akár tizenöt esztendei törlesztésre is. Elképzelések a jövőre A biztonságos gázszolgáltatást nem csupán az átadó-fogadó állomás bővítése jelentené, hanem az is, ha a városban üzemelő két kisnyomású rendszert összekapcsolnák. Az érdekelteknek erre vonatkozó terveik is vannak. A tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén megtárgyalta a vállalat Törökszentmiklóson végzett munkáját, és néhány javaslattal éltek. Többek között azt kérték, a végrehajtó bizottság tagjai a Tigáz képviselőitől, hogy a hibaelhárítási és a javítási időt csökkentsék , amennyire csak lehet. Javasolták — éppen a munkaidő alap védelmében — a munkaidőn túli hibabejelentés bevezetését. A jó együttműködést bizonyítja a tény: nem talált süket fülekre a tanácsiak mondandója. Sőt! A gázömlések és -szivárgások megszüntetése eddig is kiemelt figyelmet kapott a szakemberektől, de az egyéb bejelentések intézését sem hanyagolják el. Arra pedig nyomban intézkedés született, hogy az eddigi este hat óra helyett a hibafelvevő egy órával tovább fogadja az ügyfeleket. Sürgős esetben — akárcsak eddig — a szolnoki központi ügyelet várja a hívásokat. H. Z. Együtt kialakított tervek Csőkígyók a földben Erdők a téeszekben is Nem kell kongatni a vészharangot Huszonhárom Videoton márkaszervizben, valamint 39 budapesti és vidéki szervizben megkezdték a Color Star televíziók műszaki felülvizsgálatát, s előreláthatóan a hónap második felében már az első készülékcseréket is lebonyolítják. Szabó Ferenc, a Videoton Elektronikai Vállalat televíziógyára belföldi vevőszolgálatának "vezetőheyettese az MTI tudósítójának elmondta, hogy a díjmentes elővizsgálat során portalanítják a készülékeket, ha szükséges, kicserélik a biztosítékokat, s minősítő munkalapon „bizoünnepi állemánygyülés az MHSZ-nél Tegnap délután ünnepi állománygyűlést tartottak Szolnokon, az MHSZ megyei székházának tanácstermében, amelyen részt vett Kéri György vezérőrnagy, az MHSZ főtitkára, Rabold Gábor, a megyei pártbizottság osztályvezetője és Bozsó Péter, a megyei tanács vb-tit- kára is. Az állománygyűlésen felolvasták a honvédelmi miniszter parancsát, amelynek értelmében Vass Lajos ezredest, a honvédelmi szövetség megyei titkárát érdemei elismerése mellett nyugállományba helyezték, és a főtitkár új megyei titkárnak Gönczi Lajos alezredest — aki korábban az MHSZ Szolnok városi titkára volt — nevezte ki. Ezt követően Kéri György méltatta Vass Lajos érdemeit, és harmincéves tevékenysége elismeréseként aranygyűrűt adományozott neki. nyítványt” adnak a készülék állapotáról, elhasználtsági fokáról. Mivel a kedvezményes csere egyik feltétele a Color Star működőképessége, a szakemberek — a megrendeljék költségére — elvégzik a hibás készülékek javítását is. A felülvizsgálat időpontjáról a munkát végző szerviz értesíti a cserét igénylőket, s az időpont egyeztetése után a szerelők a lakásban végzik el a munkát. Alkalmazkodnak a megrendelők munkaidejéhez, s főként az esti órákban, illetve hétvégeken keresik fel a készüléktulajdonosokat. A műszaki felülvizsgálatot követően a szerelőktől fel- bélyegzett, megcímzett levelezőlapot kapnak a megrendelők, s azon aláhúzással kell megjelölniük, hogy a Color Star helyett milyen készüléktípusra tartanak igényt. Nyolcféléből választhatnak, a legolcsóbo 22 800 forint, a legdrágább 41800 forintba kerül. A levelezőlapokat — amelyekre rá kell írni a feladó pontos címét, valamint a minősítő munkalap számát — a Videoton Elektronikai Vállalatnál számítógéppel dolgozzák fel. Ha valaki valamilyen nehéz dologba kezd, azt szokták mondaná, kemény fába vágta a fejszéjét. Pár évvel ezelőtt azonban a szakemberek úgy gondolták, idővel az ősi szólást módosítani kell: lassan már az sem biztos, hogy akár puhafa is akad, amibe belevághatnánk azt a bizonyos fejszét. Hogy miért? Egész egyszerűen, azért, mert a fa egyre inkább olyan kincs, ami nincs. Pedig az erdő az egyetlen újratermelhető nyersanyag- forrásunk, tehát rajtunk is múlik hogyan gazdálkodunk vele. Energiaínséges világunkban egyre fontosabb lesz a szerepe — mondták a szakemberek. Való igaz. Éppen ezért hazánkban is szigorú előírások szabályozzák, hogy miként sáfárkodjék az ember a fával. Az országgyűlés 1962- ben fogadta el azt az erdőtörvényt, amely — módosítások, korszerűsítések után — ma is meghatározza erdő- és vadgazdálkodásunkat. Bizony a fáknak szükségük is van a törvény által biztosított védelemre. Korábban a beruházások, ipartelepítések évről évre mind több termőföldet vontak el a mezőgazdaságtól, s jópár ezer hektár erdő is áldozatul esett. Talán elég, ha a kiskörei vízlépcsőrendszer építésére gondolunk, amikor a jelenlegi tározótó területéről tömegével irtották ki a fákat. A folyamat megállítására több mint 10 évvel ezelőtt szerencsére megszületett a földvédelmi törvény, s ennek köszönhetően 1981-ben az erdőtörvényt is módosították, s ma már az erdők megszüntetésekor nemcsak a kivágott fa értékét, hanem azon felül térítést is kell fizetni, ha csak nem kiemelt, közérdeket szolgáló építkezésről van szó. A plusz kiadás hektáronként meghaladhatja a 300 ezer forintot is, ami már érzékenyen érintheti az építkezők pénztárcáját. Meglehet, hogy ez is közrejátszik abban, hogy napjainkban — a szakemberek is ritkábban kongatják a vészharangot — jóval kevesebb erdő esik a beruházások áldozatául, s ha lassan is, de növekszik az ország erdőterülete. Ebben a növekedésben az erdőgazdaságok tevékenysége mellett a mezőgazdasági nagyüzemek munkája is szerepet játszik. Igazolásul elég talán csak annyit megjegyezni, hogy ma már több mint 500 ezer hektár, hazánk erdeinek csaknem 30 százaléka a termelőszövetkezeték birtokában van. Erdő zöldell ott is, ahol nemrég még sivó homokot hordott a szél, s a termelő- szövetkezetek gazdaságosan nem művelhető földjein túlnyomórészt nyár, fenyő, akác vagy éppen tölgy díszük. Ugyanez elmondható szűkeb b pátriánkra is, hiszen megyénk 28 ezer 500 hektáros erdőterületéből 13 ezer 800 hektár ötvenkét termelőszövetkezet tulajdonában van, — ezekben a gazdaságokban mintegy 55 ezer köbméter fát termelnek évente. Ez a mennyiség természetesen évről évre nő — hiszen újabb állományok válnak „vágáséretté” — s a kilencvenes évek elejére elérik a 70—80 ezer köbméteres termelést. Persze a termelő- szövetkezetekben nemcsak vágják, hanem részben fel is dolgozzák a fát. A megye nyolc mezőgazdasági nagyüzemében faipari üzemeket hoztak létre, ahol a kitermelt faanyagokból többek között ládákat, raklapokat, szőlőkarókat készítenek, így kielégítve saját és a környező gazdaságok igényeit A szándék megvan az er- dőtísések további növelésére, hiszen megyénkben is fölmérték a lehetőségeket, s a hullámtereken — ahol a gyakori áradások miatt bitermelés — további telepítésekkel számolnak. Ezek a területek — beleszámítva a jászsági gyengébb homokföldeket is — 3 ezer hektárt jelentenék. A tervek szerint ezeken a területeken az ezredfordulón már jókora fák ágaiba kapaszkodhat az alföldi szél. N. T. A Nagyrév! Tiszazug Termelőszövetkezet ben négy napja kezdték el a műtrágya szórását. Jelenleg a kalászosok kapnak ve gyes hatóanyagú trágyát. Naponta 100 hektárt terítenek. Képűnkön a szóró tartá lyokba kerül a műtrágya. (Fotó: Tarpai)
