Szolnok Megyei Néplap, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-03 / 28. szám

Genfben Uj szovjet kezdeményezés Február közepén Béke­tanácskozás Moszkvában Az atomfegyvertől mentes világról és az emberiség túl­éléséről nemzetközi tanács­kozást tartanak a szovjet fő­városban február 14-től 16- ig. — jelentették be hétfőn moszkvai sajtóértekezletükön a szervező bizottság szovjet tagjai. Az eszmecserén poli­tológusok, üzletemberek, mű­vészek, tudósok és vallási személyiségek vesznek részt. A sajtótájékoztatón Jev- genyij Velihov a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának alelnöke, a szervező bizott­ság vezetője elmondta, hogy a tanácskozásra 80 ország 740 képviselőjét várják. A fórum résztvevőit február 16- án fogadja Mihail Gorba­csov, az SZKP KB főtitkára. A tanácskozás résztvevői több csoportban, kerekasztal- megbeszélések formájában vitatják meg a témákat. Az eredményes munka érdeké­ben a szervező bizottság úgy döntött, hogy a megbeszé­lések zárt ajtók mögött, több moszkvai helyszínen egyidő- ben folynak majd. Ma nyílik meg a Nem­zetek Palotájában a le­szerelési bizottság idei ülés­szaka, amelyen ezúttal is jelentős új szovjet kezdemé­nyezések várhatók a vegyi fegyverek eltiltásának ügyé­iben. A javaslatokat várha­tóan ma terjeszti elő a 40 országot tömörítő bizottság­ban Jurij Voroncov első kül­ügyminiszter-helyettes. A vegyi fegyverek alkal­mazását ugyan tiltja egy még 1925-ben kötött, azóta 118 állam által aláírt egyez­mény, de az nem akadá­lyozta meg, hogy — többek között — az amerikaiak ve­gyi hadviselést folytassanak Vietnamban, vagy hogy be­vessenek vegyi fegyvereket az iraki—iráni háborúban is. Nemzetközi egyetértés van abban, hogy e különösen ve­szélyes fegyverfajta eltünte­téséhez egyezménnyel kell eltiltani annak gyártását és tárolását is. A bonyolult feladat meg­oldásán már 18 éve dolgo­zik a genfi leszerelési bizott­ság, mindeddig szerény eredményekkel, miközben megalapozott vélemény sze­rint növekszik azoknak az országoknak a száma — el­sősorban a Közel- és Távol- Keleten — amelyek (a nagy­hatalmak mellett) rendelkez­nek vegyi fegyverekkel. A Szovjetunió és az Egyesült Államok még a hetvenes években külön tárgyalásokat is kezdett erről, de azok an­nál is kevésbé vezethettek eredményre, miután Wa­shington egyidejűleg meg­kezdte „elavultnak” nyilvá­nított vegyifegyver -készletei­nek korszerűsítését. A Rea- gan-kormány a törvényho­zás, majd a NATO-szövetsé- gesek ellenállásával szem­ben keresztülvitte az úgyne­vezett bináris vegyi fegyve­rek gyártását: bombákba, rakétákba, tüzérségi lövedé­kekbe két, magában ártal­matlan anyag kerül, amelyek csak a robbanás következté­ben válnak mérgezővé. Jól­lehet az 1985 novemberi gen­fi szovjet—amerikai csúcs- találkozón Reagan elnök egyetértett azzal, hogy kie­melten foglalkozzanak a ve­(Folytatás a 2. oldalon) Csökkent a kereslet, felhalmozódtak a készletek Több hőszigetelő tégla az alföldi üzemekből Az Alföldi Téglaipari Vál­lalat gyáradban is feladta a leckét a januári zord időjá­rás. A hidegben és hóban termelő munkáról szó sem lehetett, az üzemek dolgo­zói mégis hasznos munkával töltötték az időt, a gépi be­rendezések javítását végez­ték, készültek a jobb időre és a közelgő szezonra. A fel­újított berendezésekkel a korszerű téglagyárakban februárban, a hagyományos üzemekben pedig — az idő­járástól függően — március­ban kezdik meg a termelést. Hogyan alakul a vállalat idei terve? Ismeretes, hogy 1985-ben visszaesett a téglák iránti kereslet és a piaci helyzet 1986-ban is kedve­zőtlen maradt. A felgyülem­lett termék készletek fékez­ték a termelést, 2,7 millióval kevesebb téglát gyártottak és 13,8 millió darabbal ma­radt el az értékesítés. Az előzetes gyorsmérleg szerint a lemaradás miatt kétmillió forint körüli a termelési ki­esés. Az árbevételi, elmara­dását az építőműhely és szál­lítórészlegek teljesítményei­nek a növelésével ellensú­lyozták. Végül is szigorított költséggazdálkodással az éves eredmény a tervezettnek megfelelőien 12—12,5 millió forint körül lesz. A költség ilyen alakulásához hozzájá­rult a létszám csökkenése, valamint az a tény, hogy az értékesítési gondok és a rá­fizetéses termelés miatt a martfűi, a csépai és a ceglé­di téglagyárakban átmeneti­leg szüneteltették a terme­lést. Ami 1987-et illeti, égeteti téglából az előző évhez ha­sonló értékesítésre számíta­nak, így a termelés majd­nem 10 millió téglával keve­sebb lesz. Erre a döntésre azért határozták el magukat, mert a múlt évről visszama­radt készletekből, az idei mérsékeltebb gyártással együtt maradéktalanul kielé­gíthetik a vásárlói igényeket. Az idén téglagyár leállítá­sát nem tervezik, ennek el­lenére további létszámcsök­kentésre kerül sor. A változ­tatást munkaerőátcsoponto- sítóssal, a hatékonyság növe­lésével, illetve átképzésekkel fogják ellensúlyozni. Fontos szerepet szánnak a költség­takarékos gazdálkodásnak, hisz a vállalatot is erre kény­szeríti, sarkallja az élet. A tervek szerint két és félmil­lió forinttal mérséklik az anyagra és energiára fordí­tott kiadásokat. Üjság még a vállalatnál, hogy március 31-ig befejezik a tápiógyör- gyei és a hajdúnánási tégla­gyárak építését és megkez­dik az üzembehelyezésüket. Kunszentmártoniban a má­sodik félévben kezdik meg a téglagyár gázellátásának a kiviteli munkáit. Mivel az új lakások megfelelő hőszi­getelését ma már rendelet szabályozza, az idén tovább növelik a korábban kifejlesz­tett, jó hőszigetelésű Ther- moton, Uniform, illetve az Alföldi 38-as téglák gyártá­sát. A vállalat korszerű gyá­raiban előállított termékek aránya a tavalyi 81,7 száza­lékról 86,7 százalékra nö­vekszik. Mintegy kétmillió forintos munkán dolgoz ik a szolnoki £pszöv nagykörűi asztalos részlege. Az Állami Biztosító szolnoki Csa nádi körúti fiókjának teljes belső berende­zését készítik el dolgozói március közepéig Fotó: T. K. L. Csehszlovák képviselők magyarországi látogatása A magyar Országgyűlés meghívására tegnap hazánk­ba érkezett a csehszlovák Szövetségi Gyűlés küldöttsé­ge. A delegációt Alois Indra, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Szövetségi Gyű­lésének elnöke, a CSKP KB elnökségének tagja vezeti. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Sarlós István, az Országgyűlés elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, valamint az Or­szággyűlés több más tiszt­ségviselője fogadta. Jelen volt Ondrej Durej Csehszlo­vákia budapesti nagykövete. A csehszlovák küldöttség délelőtt a Hősök terén meg­koszorúzta a magyar hősök emlékművét. Csehák ludit Varsóban Csehák Judit, a Miniszter- tanács elnökhelyettese Zbig­niew Gertychnek, a Lengyel Népköztársaság Miniszterta­nácsa elnökhelyettesének meghívására hétfőn Varsóba utazott. A varsói repülőtéren Cse­hák Juditot Zbigniew Gertych külügyminiszterel- nök-helyettes fogadta. Jelen volt Biczó György, Magyar- ország varsói nagykövete. Kétrészes női ruhákat varr szovjet exportra az Április 4. Ruhaipari Szövetkezet alattyáni részlege. A nyári modellek­ből az első félévben 30 ezer darabot szállítanak Fotó: T. K. L. Elkészül a szolgáltatóház Indul a gázprogram-Épül az autóbusz-pályaudvar Eltagadták Kunszentmárton pénzügyi tervét A népgazdaság teherbíró képességéneik függvényéként idén Kunszentmárton pénz­ügyi terve is visszafogottabb. A középtávú terv eredeti üteméhez viszonyítva — a korlátozottabb pénzügyi le­hetőségek miatt — mérsékel­tebb kiadásokkal számol. Ebben az időszakban, ami­kor csökken a támogatás, az árváltozások tervezett összege p>edig meghaladja az előirányzott növekedést, a korábbi elképzelésekhez ké­pest nyilvánvalóan kevesebb -feladat fedezetét lehet bizto­sítani. Mindez már a város idei terveinek széles körű társa­dalmi vitájában is megfo­galmazódott. Az állami hoz­zájárulás csaknem 60 száza­lékos visszaesése ugyanis •mindenkit józan mérlege­lésre késztet. Mi az, amiről ilyen körülmények között sem lehet eltekinteni, s mi az, amiről átmenetileg le le­ihet mondani? A rangsoro­lásiban p>edig a meglévő in­tézményhálózat működtetése, fenntartása elsődlegességet kapott. Idén erre a célra 116 millió 889 ezer forintot köl­tenek. Ez tekintélyes összeg azonban még mindig alatta marad az igényeknek. A kommunális feladatok ellátását csak fokozottabb társadalmi összefogással le­het az előző évi szinten tar­tani. A szilárd burkolatú utak fenntartására szánt ősz- szeg is csak a tél okozta ká­rok kiigazítására, a, (közleke­(Folytatás a 3. oldalon) MA: Válásra előadás avagy a diskurzus elmaradt 4. oldal Könyvesbolt a faluban 5. oldal I A manilai homokóra Külpolitikai kommentárunk a 2. oldalon Az Ösztönző Intézkedések nyomán Növekszik a baromfiállomány A termelést ösztönző köz­ponti intézkedések nyomán növekszik a baromfiállo­mány és több alapanyaghoz jutnak a feldolgozó üzemek. Az elmúlt időszakban nőtt az export is. A Baromfitermelők Egye­sülésében az MTI munkatár­sának elmondották: az egye­sülés 47 tagvállalata közül a 19 feldolgozó üzem tavaly 445 ezer tonna élő baromfit vásárolt és dolgozott fel, ami csaknem 60 ezer tonnával több az előző évinél. A bel­földi értékesítést 7 száza­lékkal növelték; 135 ezer tonna húst és baromfitermé­ket adtak a fogyasztóknak. A feldolgozó üzemek, a vá­laszték bővítésére csaknem 20 új termék gyártását kezd­ték meg 1986-ban; megjelent az üzletekben a piarajos ba- romfipárizsi, a szentesi cse­megekolbász, a hortobágyi pulykakolbász, a baranyai pulykamell, a kiskunhalasi kakaskólbász, míg a libamáj­termékek családja pürével, parféval, illetve a máj sze­letelt változatával gyarapo­dott. Uj termékek hazai piacra és külföldre Az egyesülés tagvállalatai — a külkereskedelem közve­títésével — tavaly több mint 190 ezer tonna vágott barom­fit értékesítettek külföldön, 18 százalékkal többet mint 1985-ben. Több mint kétsze­resére növelték a rubelelszá­molású exportot, az áru nagy részét a Szovjetunióba szállították. A konvertibilis piacokon minegy 106 ezer tonna baromfihúst — bon­tott és darabolt csirkét, puly­kát, libát és kacsát — adtak el. Ez a mennyiség valamivel kevesebb mint 1985-ben, ám a feldolgozó üzemek több, jobb minőségű, magasabb feldolgozottságé terméket adtak. így az egyesülés tag­vállalatainak devizabevétele 2—2,5 százalékkal meghalad­ta az egy évvel korábbit. Az idén további új ter­mékekkel jelentkezik a ba­romfiipar. Befejező szaka­szukhoz érkeztek a fóliás pulykasonka-, a fóliás ka­kassonka- és a különféle ba- romfikonzerv-készítmé- nyekkel folytatott kísérletek. A hazai fogyasztók által megkedvelt néhány áruféle­séget a külpiacon is bemutat­nak. A baromfifeldolgozók 1987-ben a tavalyit jelentő­sen, 30—35 ezer tonnával meghaladó mennyiségű, ösz- szesen mintegy 480 ezer ton­na élő baromfi felvásárlásá­ra készültek fel. A háztáji termelést integráló nagyüze­mekkel, az áfészekkel, vala­mint a szakcsoportokkal ja­nuár közepéig csirkenevelés­re 90, pulykatartásra 80, míg a víziszárnyasok átvételére több mint 60 százalékban megkötötték az 1987-re ter­vezett szerződéseket. A baromfifeldolgozókból az év eddig eltelt időszaká­ban máris 10 ezer tonna ba­romfihúst és -terméket küld­tek exportra. Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! xxxvin. évi. 28. sz„ 1987. febr. 3„ kedd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

Next

/
Oldalképek
Tartalom