Szolnok Megyei Néplap, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-09 / 33. szám

1987. FEBRUÁR 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Gondolatrandevú Kisújszálláson Sikeres volt a marxista diákakadémiák területi találkozója öregember nem vén ember, de azért a krónikásnak legelőször is azt kellett megérdeklödnie a kisújszállási diáktalálkozón, hogy mik, azok a marxista diákakadémiák. Nyivánvalóan politikai képzési forma. A KISZ-fiatalok, a diákcsoportok egyik legmagasabb szintű képzési fóruma. Bármennyire is tiszteljük Leonhard Frank munkássá­gát, az elbeszélése nyomán készült filmdrámát elég kö­zepes színvonalúnak, he­lyenként egyenesen unalmas­nak véljük. De ebben nem szükségképpen az író a ludas. A vállalkozás már eleve koc­kázatos volt, hiszen várha­tónak tűnt, hogy az alapmű ellenáll majd a megfilmesí­tésnek. A történet annyira egyszerű, hogy az írónak ez csak csupán jól felépített ke­ret, netán lehetőség ahhoz, hogy az emberi lélek torzu­lásait vizsgálja. A különleges helyzet — amelyben Richard és Kari magatartásformáját, szán­dékmechanizmusát elemzi az író — egy hadifogolytá­bor. Közhely, hogy azonos ne­műek zárt közegben testi, vagy lelki torzulást szenved­hetnek. A két hadifogoly kü­lönös módon enged utat vá­gyainak. Richard mintegy bevonja beszélgetéseikbe fe­leségét, de olyan meggyőző­en, szinte szemléletesen, hogy a valószínűtlen szinte valós­sá válik, teljes testiségében jelenik meg mindkettőjük képzeletében az asszony. A vágy szinte megjeleníti gon­dolataikban a nőt, de ugyan­annyira, hogy a látomásnak biológiai következményei is vannak a két férfinál. A túlhajszolt képzelet Karit szökésre kényszeríti, felkeresi Richard feleségét. Nem kevesebbet állít, mint hogy ő Richard! Az asszony kénytelen belátni, a férfi pontosan, szinte az egyes mozdulatokig terjedően min­dent tud. . . Karl Richard szuggesztivitásával mondja el „közös"’ együttléteiket. De ahogy ez egy igazi pszichodrámában lenni szo­kott, hazajön az asszony ál­tal halottnak hitt férj.. . A filmet Rainer Simon rendezte, igen mívesen, ap­rólékos műgonddal. Talán ez okozza, hogy a drámai konf­liktus elvész a részletekben. A mozinéző különben is el­lenáll, ha azt veszi észre, hogy valamit meg akarnak neki magyarázni. A film a legkevésbé tűri a magyaráz­kodást. Márpedig a rendező a filmtechnika összes létez­hető módszerét alkalmazta, hogy a legkülönbözőbb idő­síkok közötti összefüggése­ket a néző megtalálja. Nem­csak a színes és fekete-fehér, de különböző pasztell és 'ke­mény tónusú betétekkel ope­rálnak a film készítői. Ez bi­zony néhol zavaró, okvetle­nül az „akkor az úgy volt” erőltetettség érzetét kelti. A főszereplők igen jó színvona­lon játszanak ugyan, de szá­mukra valahogy nem elég meggyőzően. Ám lehet, hogy a hiba a mi készülékünkben van, vagy kevés bennünk a romantikára való hajlam, vagy nem azt látjuk Richard és Kari történetében amit az alkotók filmükkel mondani akartak. Farsangi mulatságok országszerte Javában tart a báli szezon, s a hideg szeles idő sem ve­szi el kedvét a fiataloknak és idősebbeknek a vidám táncos mulatságoktól; a hét végén az ország számos ré­szén rendeztek farsangi bá­lokat, ünnepségeket. A messze földön híres tél­búcsúztató kaposvári far­sang, az egy hétig tartó ví­gasság legnagyobb eseménye szombaton reggel kezdődött a város utcáin, terein. Kar­nevál herceggel az élen a város lakói megkoszorúzták Csokonai Vitéz Mihálynak, a Dorottya szerzőjének szob­rát, és még a délelőttön min­den rendű, rangú és korú vendéget szívesen láttak a rendezvényeken, a malac­sütésen, a zsákban-futóver- senyen, de akinek gusztusa volt, jókedvében akár osz­lopra is mászhatott. Huszonhetedszer szólaltak meg a fanfárok Szombathe­lyen is, a művelődési és sportházban, jelezve a ran­gos megyebál kezdetét. A vidám bált a sok hazai és külföldi sikert magáénak tu­dó Savaria Társastánc Együt­tes csárdással nyitotta meg, amit bécsi keringő, majd fergeteges kánkán követett. A talpalóvalót az osztrák Top Secret együttes szolgál­tatta. Farsangi autóstalálkozót rendezett szombaton Sop­ronban az autóklub helyi szervezete. Az ország min­den részéből érkező vendé­gek délelőtt Hegykőre láto­gattak, ahol egy hamisítat­lan falusi disznóölésen ve­hettek részt. A kóstoló után felkeresték Fertődöt és Nagycenket, s megismerked­tek a két település műemléki értékeivel, idegenforgalmi n evezet ességei vei. Pénteken, szombaton és vasárnap öt megye: Csong- rád, Hajdú, Szabolcs, Békés és természetesen Szolnok megye diákakadémistái ta­lálkoztak Kisújszálláson, Móricz Zsigmond öreg al­ma máterében. A találkozó célja, hogy a résztvevők be­számoljanak egymásnak a diákakadémiákon szerzett ismereteikről, s véleményt mondjanak a KISZ égisze alatt folyó politikai képzés tapasztalatairól. Az ötlet a kisújszállási gimnazistáktól és szakközép- iskolásoktól származik — az iskoláoan két marxista aka­démia működik —, ezt a vá­rosi és megyei KISZ bizott­ság pártfogolta, így valósul­hatott meg a Gondolatran­devú. ,,Akadémia-show”-val kez­dődött a találkozó, a külön­böző megyék delegációi ek­kor mutatkoztak be, szelle­mesen sok öniróniával, talá­ló kritikai megjegyzésekkel. A jeles alkalomra megjelent — „Most az egyszer és soha többé” — olvastuk a fejlé­cen, — a Gondolatrandevú lapja, az Értetlenek. Jó vas­kos diákhumorral, alapos életismerettel. Nagy sikere volt a közel kétszáznyi diák körében a politikai kaszinónak. Példáz­za ez a vidáman eltöltött est, hogy komoly dolgokról is mennyire lehet fiatalos könnyedséggel, de minden hányavetiség nélkül, felelős­séggel beszélni. Szombaton Boldizsár Gábor, a Művelő­dési Minisztérium tőosztály­vezetője Az ifjúság társa­dalmunk szerkezetében címmel; Laki László, a Tár­sadalomtudományi Intézet tudományos munkatársa Az ifjúság politikai szocializá­ciójáról tartott előadást; dr. Várnagy Mariann, az MSZMP Budapesti Oktatási Igazgató­ságának tanára pedig mód­szertani konzultációt vezetett a diákkörök tagjainak. A diákakadémisták elhalmoz­ták kérdéseikkel az előadó­kat. Ifjú kollégáink az iskola Diákélet című lapjainak munkatársai interjúkat is készítettek velük. Egy ilyen alkalmi beszélgetést követő­en Laki Lászlót kérdeztük, mi a véleménye a tapasztalt aktivitásról. A fiatalok nyel­vét is alaposon értő tudomás nyos kutató így válaszolt: — Az aktivitás nem lepett meg, máshol is tapasztalom, de külön örültem, hogy milyen lényeglátóan fogalmazzák meg a diákok az iskola funk­ciózavarait, a felnőtté válás buktatóit. Mondhatom, vilá­gos fejű, szerteágazóan ér­deklődő emberkéket ismer­tem meg. A Fórum az ifjúságról el­nevezésű rendezvényen, amelyen különböző országos szervek — Béketanács, Álla­mi Ifjúsági és Sporthivatal — munkatársai is részt vet­tek, ugyanezt a magatartás- formát tapasztaltuk a fiata­lok részéről. Nem hiányzott persze a jókedv, a derű sem. A talál­kozó programjában számos könnyed szórakozás szere­pelt, jól érezték magukat a fiatalok a különböző videó- vetítéseken, Sándor György humoralista estjén, a kollek­tív játékokon, és természete­sen a bálon. Mert mi dolog is lenne, ha a Bál iskolájá­ban nem rendeznének tánc- mulatságot, amikor csaknem kétszáz fiú és lány ismerked­ni akar egymással. Tegnap délelőtt az Alföld különböző megyéiből érkező fiatalok a Kunság neveze­tességeivel ismerkedtek. Kis­újszálláson kívül szívesen, okos szóval fogadták őket Karcagon és Túrkevén is, a diákok igen örültek, hogy a találkozó keretében még or­szágjáráson is részt vehettek. Néhány fiatalt megkérdez­tünk, mi a véleménye a ren­dezvényről. Mintha összebe­széltek volna, úgy mondták, hogy a lehetőségekhez iga­zodva rendszeressé kellene tenni ezeket a találkozókat az ország különböző városai­ban. Fodor Kálmántól, a KISZ Kisújszállási Városi Bizottságának titkárától ar­ról érdeklődtünk, hogy meny­nyiben érte el célját a ta­lálkozó? A maga nemében újdonság ez a rendezvény — mondotta, így még nincs ösz- szehasonlítási alapunk, de úgy látjuk, hogy a résztvevők ismeretbővítése és tapaszta­latcseréje szempontjából igen eredményes volt a találkozó. A diákok igen nagy érdek­lődéssel vettek részt nem­csak a szórakoztató, de a fajsúlyosabb programokon is, láthatóan igen jól érezték magukat Kisújszálláson. El­ismerés illeti ezért az iskola vezetőit, tanárait, KISZ-fia- taljait, akik a tartalmas prog­ramot összeállították és si­keresen lebonyolították. — ti — —ti— A túrhevei iskolaszövetkezetben Megyei vetélkedő dolgozó középiskolásoknak Több mint tízesztendős ha­gyomány, hogy a Művelődé­si Minisztérium, a KISZ KB, az MSZBT, a Lapkiadó Vál­lalat és a Szovjetunió című folyóirat által kiírt vetélke­dősorozatba bevonják a dol­gozó középiskolásokat is. A Ki tud többet a Szovjetunió­ról vetélkedő megyei döntő­jét szombaton az SZMT Ság- vári Endre Művelődési Köz­pontjában rendezték meg tíz, egyenként négytagú csa­pat részvételével. A benevezett versenyzők a Szovjetunió folyóirat leg­utóbbi hat számából készül­hettek, a kérdések azokra épültek. Nem lehetett köny- nyű az egyébként jobbára huszonéves fiatalemberek­nek a munka és a tanulás mellett alaposan átböngészni a folyóiratot. Az első forduló villámkér­déseire sokan válaszoltak he­lyesen; a kérdések a tudni­valók széles köréből öleltek fel egy csokomyit, a gazda­sági élettől a történelmen és technikán át a földrajzig. A következő fordulóban írásbeli válaszokat várt a zsűri; nemzetközileg ismert — és nemcsak szovjet — mű­vészektől, politikusoktól, hadvezérektől, tudósoktól származó idézetek alapján kellett felismerni a szerzőt. A feladat nem volt könnyű, ugyanis az idézettek között szerepelt Alekszej Tolsztoj, Vagyim zaglagyin, Lenin, Greham Greene, Sosztako­vics és Lev Tolsztoj. Könnyedebb játékosabb for­duló következett, amely az „Igaz vagy sem?” címet vi­selte. Tíz állításról kellett eldönteniük a vetélkedőknek, hogy azok megfelelnek-e a valóságnak. A „sportos” forduló volt a negyedik. Híres szovjet spor­tolókat kellett jellemezni, vagyis sokmindent tudni kellett róluk ahhoz, hogy mi­nél több pont legyen a csa­pat jutalma. Kiderült, hogy •meglehetősen keveset tud­nak a versenyzők Andrej Csesznokov teniszezőről. Kaszparovról és Karpovról viszont annál többet. A zárófordulóban ismét amolyan villámkérdések kö­vetkeztek, amelyek ugyan­csak próbára tették a ver­senyzők tudását. Az első még csak bemelegítőnek' számí­tott, hiszen azt, hogy a Vol­ga Európa leghosszabb folyó­ja, az általános iskolások is tudják. Arra a kérdésre azonban, hogy Aveoinna, a középkor tudósa melyik gyü­mölcs kipréselt levét java­solta asztma ellen, aligha vágná rá kapásból bárki, hogy a birsalmáét. A vetélkedő megyei döntő­jének végeredménye nem hozott meglepetést, már-már „természetes”, hogy rendre a Szolnoki Vásárhelyi Pál Közgazdasági és Postafor­galmi Szakközépiskola leve­lező tanulói szerzik meg a győzelmet. Ez alkalommal is magasan ők bizonyultak a legjobbnak, és ez dicséri fel­készítő tanárukat, Ferdinán- dy Árpádot is. A második helyezett a Verseghy Ferenc Gimnázium „négyesfogata” lett. E két csapat képvise­li Szolnok megyét a vetélke­dő területi megméretésén. Ám valamennyi résztvevőt elismerés illeti, mert fel­nőttek, akik napközben dol­goznak, sokuknak csalódja is van, s emellett becsülettel igyekeznek megszerezni az érettségi bizonyítványt, va­gyis kevés szabadidejükből áldoztak még a vetélkedőre való felkészülésre is. — beadó — Könyvterjesztésből is jeles Hangversenysorozat Zongoramuzsika a Zeneakadémián Tavaly tavasszal hirdette meg a Szövosz és a Könyv- értékesítő Vállalat az isko­laszövetkezetek év végéig, tartó versenyét. A felhívás hatására a Túrkevei Áfész Petőfi Sándor iskolaszövet­kezete is csatlakozott a könyvértékesítési akcióhoz, az iskolabalt üzemeltetése mellett. A lelkes kis könyv- terjesztők vezetője, Sallai Károlyné tanárnő már hosz- szú évek óta az áfész bizo­mányosa. Javaslatára több alkalommal könyvtombolát szerveztek a szövetkezet if­jú tagjai az iskolai rendez­vényeken, az őszi könyvhe­tek alkalmából pedig kitele­pültek az utcára, és délutá­nonként a város lakóinak is ajánlották a könyvkiadás legújabb termékeit. Az iskolaszövetkezet 1986- ban összesen 27 ezer 700 fo­rint értékű könyvet értékesí­tett. Tagjai az árrésből — végzett munkájuk arányában — könyv- illetve pénzjutal­mat kaptak. Zongoramuzsika címmel négy koncertből álló hang­versenysorozat kezdődött szombaton a Zeneakadémi­án. A nyitókoncerten szovjet művész, Viktor Jereszko Liszt-műveket zongorázott, műsorán a 104. Petrarca-szo- nett, két Paganini-etűd, a Manók tánca, a Mefisztó- keringő, a VI. magyar rap­szódia és a H-moll szonáta szerepelt. A következő hangversenyt február 21-én rendezik meg, ekkor Szelecsényi Norbert lép a pódiumra. Műsorában Chopin, Csajkovszkij. Men­delssohn, Rimszkij-Korsza- kov és Liszt művei csendül­nek fel. Ezt követően febru­ár 28-án Failoni Donatella Beethoven, Chopin és Liszt alkotásaiból zongorázik. A március 7-i, Magyar zongo­rakettős című koncertet Dé­vai Tibor és Dévényi Lajos Schumann, Rachmaninov és Debussy műveiből ad elő. Z’ZI LABOR Sztárok az asszonyok A rockzenét kedvelők jószerével csak a tavalyi júliusi budapesti Quen-koncerten ismerhették meg közelebbről a hazai könnyűműfaj egyik legfrisebb „hajtását” — a sejtel­mes nevű Z’ZI LABOR együttest. Eleinte feltűnést (sokak­ban tán visszatetszést is) keltett, hogy a veresegyházi asz- szonykórus is közreműködik egynémely számuk kíséretéül, mint színesítő „közjáték”. Aztán kiderült, hogy az asszo­nyok az igazi sztárok. Képeink a hazai slágerlistát vezető együttes pénteki szolnoki fellépésének néhány pillanatát örökítették meg. (Fotó: T. Katona László) KI tód többet a Szovjetunióról? A hét filmjeiből Az asszony és az idegen

Next

/
Oldalképek
Tartalom