Szolnok Megyei Néplap, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-09 / 33. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. FEBRUAR 9. Kommentár afgán kilátások Hosszú idő után most vég­re valóban reálisnak, tűnnek az afgán probléma megol­dására irányuló remények. Jóllehet a szerdára tervezett afganisztáni—pakisztáni közvetett tárgyalásokat feb­ruár 25-re halasztották, ezen a héten sok minden eldőlhet. Óriási diplomáciai aktivitás tanúi lehetünk például Moszkvában: szinte egymás­nak adja ma a kilincset Ja- kub Han pakisztáni külügy­miniszter, Diego Códovez, a felek között közvetítő ENSZ- főtitkárhelyettes és Szultán Ali Kistmand afganisztáni miniszterelnök. A jelek szerint Kabul és Moszkva áttörést szeretne el­érni a hosszú ideje húzódó válság békés megoldására, s ennek érdekében soha nem tapasztalt kompromisszumos készséggel újabb és újabb ja­vaslatokat tesz a tárgyalóasz­talra. Az év elején bejelen­tett egyoldalú tűzszüneti kez­deményezés, az amnesztia, a politikai hatalomból részesü­lők körének kiterjesztése a párton kívüliekre és az isz­lám képviselőire gyakorlati­lag egyenértékű annak a ko­rábbi pakisztáni követelés­nek az elfogadásával, amely közvetlen tárgyalásokra szó­lította föl a kormány és az ellenforradalmi fegyveres szervezetek között. Moszkva hivatalosan is bejelentette, hogy élvileg megszületett a szovjet csapatok kivonásának ütemterve, s erről is hajlan­dó tárgyalni 'a közvetlenül érintett felekkel. Az Egyesült Államok azon­ban nem nézi jó szemmel a kibontakozó folyamatot: Washj,ngton a jelenlegi hely­zetben', a polgárháború foly­tatásában érdekelt és min­dent megtesz azért, hogy ezt Iszlámábád politikai körei­ben is tudatosítsa. Pakisz­tánnak viszont megvannak a maga saját gondjai — a bel­politikai válság és az indiá- val kiújuló konfliktusok. Ezek mellé egyre súlyosabb teherként járul a harcias af­gán szervezetek jelenléte a határövezetben, s a pattu me­nekültek milliós serege. A szintén érdekelt Iránnak is vannak más, fontosabb prob­lémái — a közvetlen szom­szédok tehát érdekeltek a rendezésben, az objektív feltételek megvannak a meg­egyezéshez. Ez a megegyezés azonban csak úgy jöhet létre, ha min­den fél garanciát kap arra, hogy érdekeit a jövőben sem veszélyeztetik majd az afga­nisztáni belső folyamatok. A legfontosabb most a szándé­kok őszintesége. Moszkva és Kabul ezt már többszörösen bebizonyította — most Pa­kisztánon, Iránon és nem utolsó sorban a fegyveres csoportokon van a^sor. Ügy tűnik, hogy a jelenleg éppen az amerikai támogatást élve­ző dusmanok jelentik a leg­nagyobb akadályt, mivel nem hajlandók a kormány tűz­szüneti javaslatának támoga­tására sem... Horváth Gábor Szovjet—pakisztáni külügyminiszteri tárgyalások voltak Moszkvában. A képen: Jakub Han Pakisztán és Eduard Se- vardnadze szovjet külügyminiszter kézfogása a megbeszélé­sek előtt. (Teletőtó — TASZSZ—MTI—KS) Libanon Fenyegetések a túszügyben Vasárnap újabb üzenetek­ben fenyegetőztek túszaik kivégzésével a külföldiéket, főként amerikai állampolgá­rokat fogva tartó Libanoni szélsőséges iszlám csoportok. Két napon belül a második nyilatkozatban fenyegette meg az amerikai kormányt „A forradalmi igazságtevő szervezet” nevű libanoni síi­ta csoportosulás, és súlyos következményékét helyezett kilátásba egy Nyugat-Bejrút elleni amerikai támadás ese­tére. A szervezet tudomásá­ra jutott a közlemény sze­rint, hogy az amerikai felde­rítés által megszerzett ada­tok alapján Washington az Irán-barát Hezbollah szer­vezet magasrangú vezetőinek elfogására sző terveket, hogy így kényszerítsen ki egy túsz­cserét. Vasárnap az amerikai kor­mányzathoz felhívással for­dultak „Az iszlám szent há­ború Palesztina felszabadítá­sáért” elnevezésű szervezet által fogva tartott túszok. Egy nyugati hírügynökség bejrúti irodájához eljutta­tott videókazettán Allan Steen amerikai professzor kijelenti, hogy amennyiben az Egyesült Államoknak fon­tos a túszok élete, utasítsa Izraelt a palesztinok miha­marabbi, legkésőbb vasárna­pi szabadonbocsátására. A szélsőséges szervezet 400, Iz­raelben fogva tartott palesz­tin szabadonengedését köve­teli a január 24-én foglyul ejtett négy túsz szabadonbo- csátása fejében. BUDAPEST Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese va­sárnap hivatalos látogatásra Brüsszelbe utazott. A kor­mány elnökhelyettese a bel­ga fővárosban megbeszélése­ket folytat a belga kormány tagjaival, valamint az Euró­pai Gazdasági Közösség Bi­zottságának vezetőivel. TEGUCIPALGA Honduras déli részéből a héten újabb, a kormány el­len harcoló ellenforradalmá­rok szivárogtak be Nicara­guába — tűnik ki Indalecio Rodriguez nyilatkozatából. Rodriguez az úgynevezett Nicaraguái Demokratikus Erők (FDN — a legnagyobb ellenforradalmi szervezet) egyik vezetője. Rodriguez elmondta, hogy az ellenforradalmárok űj amerikai utánpótlást is kap­tak. Szerinte most 11800 FDN-fegyveres van Nicara­guában és még további 7000 Hondurasban. BELGRAD Belgrádban szombat este befejeződött a hagyományos nemzetközi filmszemle, a „Fest ’87”, amelyen az el­múlt év negyven alkotását mutatták be. A fesztiválon nagy közönségsikert aratott Szomjas György „Falfűró” című filmje, amelyről a saj­tó is elismerő kritikákat kö­zölt. A zágrábi Vjesnik „A magyarok mindig szolgálnak valamilyen kellemes megle­petéssel” cím alatt méltatta Szomjas György művének eredetiségét és értékét. Fülöp-szigetek Veszélyben a tűzszünet A Fülöp-szigetek kormá­nya elutasította azokat a fel­tételeket, amelyeket a balol­dali felkelők támasztottak a tárgyalások újrafelvételéhez. A párbeszéd felújítását a baloldal egy része ahhoz a feltételhez kötötte, hogy a kormány előre kötelezze el magát a felkelők radikális társadalmi, politikai követe­léseinek teljesítése mellett. A rnanilai vezetés vasár­nap hajnalban, nem sokkal a hatvannapos tűzszünet érvé­nyének lejárta előtt, egy közleményben hangsúlyozta: változatlanul nyitva tartja a béke kapuját, de a békét más eszközökkel fogja keres­ni. Egyes megfigyelők szerint ez azt jelenti, hogy a kor­mány regionális szinten akar tárgyalni a fegyveres felke­lőkkel, megkísérelve háttér­be szorítani a Nemzeti De­mokratikus Frontnak (NDF) a felkelők radikális állásfog­lalásait megfogalmazó orszá­gos vezetőségét. Energiakorlátozás Romániában Februárban és március­ban Romániában államtaná­csi rendelettel korlátozzák a közületi és a háztartási ener­giafelhasználást. A szombati bukaresti lapok közölték az Államtanács rendeletét a földgáz és az elektromos energia ésszerű felhasználá­sát célzó intézkedésekről. Ennek értelmében a maxi­mális takarékosság minden­kivel szemben támasztott el­sőrendű követelmény, haza­fias kötelesség. Az államtanácsi rendelet szerint a gazdasági-társadal­mi tevékenység normális folytatása érdekében olyan határozott intézkedésekre van szükség, amelyek bizto­sítják az elektromos energiá­val és a fűtőanyagokkal való szigorú takarékosságot, fe­gyelmet vezetnek be e téren minden munkahelyen, meg­akadályozzák a pazarlást. A rendelet értelmében februárban és márciusban az eddiginél 20 százalékkal ke­vesebb gázt használhatnak fel a lakások fűtésére és me­legvízszolgáltatására. Ennek megfelelően korlátozzák a távfűtőművek gázellátását is. Februárban és március­ban a lakosság számára jut­tatott háztartási elektromos áram 20 százalékkal keve­sebb lesz az eddiginél. Országos vitára bocsátották Uj szovjet vállalati törvénytervezet A szovjet központi sajtó vasárnap közzétette az álla­mi vállalatokról szóló új tör­vény tervezetét, amely ki­mondja, hogy a vállalat igaz­gatóját a dolgozók általános gyűlésen választják meg öt évre. A Legfelsőbb Tanács következő ülésszaka elé ter­jesztendő törvénytervezetet ezzel országos vitára bocsá­tották. A három fejezetből álló tervezet megerősíti a terme­lő eszközök állami — össz­népi — tulajdonát, és bővíti a dolgozó kollektíváknak a vállalat irányításában, az ál­lami és társadalmi ügyek el­döntésében való részvételét. Az új törvény tovább mélyí­ti a központi hatáskört a népgazdaság fejlesztésével összefüggő legfontosabb fel­adatok megoldásában, egyút­tal pedig erősíti az irányítás gazdasági módszereit, ösztön­zi az önálló gazdálkodási el­számolás elterjedését, előirá­nyozza az önigazgatás de­mokratikus alapjainak széle­sítését és fejlesztését, meg­határozza az állami vállala­tok, az államhatalmi szervek, valamint az irányítás kap­csolatait. A törvénytervezet kimond­ja, hogy a vállalat tevé­kenysége az állami tervre épül és a teljes önelszámolás és önfinanszírozás elveivel valósul meg. A dolgozók a vállalat teljes jogú gazdái, s önállóan döntenek a termelés és a szociális fejlesztés min­den kérdéséről. A vállalat maga rendelkezik az önel­számolás révén megtermelt jövedelmével, ezt a béralap növelésére, szociális fejlesz­tésre, a termelés fejlesztésé­re használhatja fel. Határkérdések megvitatása Kínai küldöttség Moszkvában Kínai kormányküldöttség érkezett vasárnap Moszkvá­ba a szovjet—kínai határ­kérdések megvitatására. A Csien Csi-csen külügymi­niszter-helyettes vezette de- delegációt Igor Rogacsov szovjet külügyminiszter-he­lyettes, a tárgyalásokon résztvevő szovjet kormány- küldöttség vezetője fogadta. A szovjet—kínai megbeszé­lések hétfőn kezdődnek. Csien Csi-csen Pekingben, az indulás előtt kijelentette, hogy a kínai felet elégedett­séggel tölti el a határkérdé­sekről folyó tárgyalások fel­újítása. A kínai kormány úgy véli, hogy a párbeszéd újrakezdése megfelel a két ország és a két nép alapvető érdekeinek. Kissinger és Vance szerint Van lehetőség a szovjet—amerikai kapcsolatok javítására Henry Kissinger és Cyrus Vance volt külügyminiszte­rek szerint a Szovjetunió ko­molyan kívánja a leszerelési megállapodások megkötését, kész erről tárgyalni az Egye­sült Államokkal, a Reagan- kormányzattal, s nem akarja kivárni az esetleges válto­zást az Egyesült Államok el­len. A két volt miniszter a múlt héten egy amerikai kül­döttséggel járt Moszkvában és fogadta őket Mihail Gor­bacsov. az SZKP KB főtit­kára is. Az NBC televízió­nak vasárnap adott nyilat­kozatukban a volt miniszte­rek azt hangoztatták, hogy a szovjet—amerikai kapcsola­tok „fordulóponthoz” érkez­tek, s úgy vélekedtek, meg­van a lehetőség a javításra, rakétaelhárító rendszereket korlátozó SALT—I szerződés úgynevezett „széles körű” ér­telmezése mellett. Ez — az amerikai kormány szerint — lehetővé tenné az űrfegyve­rek azonnali kipróbálását. A volt külügyminiszter, aki résztvevője volt a SALT—I megalkotásának, úgy véleke­dett, hogy mindenekelőtt az amerikai kormánynak kelle­ne tisztáznia saját álláspont­ját. majd a Szovjetunióval kellene megvitatni, hogyan lehet értelmezni a szerző­dést. Az USA-beli Albuquerque városban az amerikai szépségki­rálynő választásra készülő hölgyek figyelik egyik társnőjü­ket, aki — saját bevallása szerint — nem önszántából került az uszoda medencéjébe... (Telefotó—AP—MTI—KS) Egy kokainkirály portréja Ezredes úr! Maga az atyaúristen ke­rült a kezünkbe, elkaptuk Lehdert és 14 társát! — közölte két nappal ezelőtt William Lemos, a kolumbiai rendőrség őrnagya közvetlen feljebbvalójával. A kissé .szakszerűtlen jelentéstételt való­ban igazolta a közlendő súlya: évek óta tartó üldözés után egy rajtaütés során sikerült elfogni Carlos Lehder Rivast,- a kolumbiai kábítószermaffia talán leg­nagyobb hatalmú vezérét. A 37. évében járó kokainkirály hihe­tetlen pályát futott be: törvényen kívü­li karrierjét alig tíz évvel ezelőtt gép- kocsilopással kezdte s napjainkban már .büszkén vallhatta, nem csak Kolumbia, 'hanem az. egész világ egyik leggazda­gabb emberének mondhatja magát. Lehder életútjának szédítő ívelése lát­ványos példa arra, hogy egy gátlástalan gazember a kábítószerrel szerzett mér­hetetlen Vagyon birtokában hogyan akar politikai befolyásra is szert tenni. Latin-Amerika történelme az elmúlt évtizedekben azt mutatja, hogy sajnos nem is minden remény nélkül... Carlos Lehder Rivas német beván­dorlók gyermeke, Kolumbia középső ré­szének egyik poros unalomba merült kisvárosában, Armeniában látta meg a napvilágot. Gyermekkoráról, ifjú évei­ről szinte semmi sem ismert, karrierjé­nek első dokumentuma 1976-ból datá­lódik, ekkor ítélték el először az Egye­sült Államokban gépkocsilopás miatt. A második sikertelen autólopás után Lehder gyorsan belátta, hogy valami más üzlettel kellene próbálkozni. Egy időre eltűnt a színről, hogy csakhamar a kábítószerkereskedők soraiban buk­kanjon fel: Az amerikai hatóságoknak hamarosan elegük lett a törtető ko­lumbiaiból — 1980-ban 200 gramm ma­rihuana birtoklásáért őrizetbe vették és rövid úton kiutasították az Egyesült Államokból. Akikor még nem is tudták, hogy milyen „nagyhalat” engedtek ki a kezükből: Lehder már dúsgazdag volt. megvásárolta Bahamák egyik kis szigetét, szemben a floridai partokkal, s innen irányította mind hatalmasabb­ra növekvő birodalmát. Amerikai tapasztalatai birtokában a kolumbiai kábítószerfeldolgozást és -kereskedelmet. irányító MedeHin maf­fia öt vezetőjének egyike lett. Az ő fel­adata volt a feldolgozót kokain forgal­mazása. s ezáltal a meddelini ötök kö­zül is kiemelkedett. (Amerikai becslé­sek szerint az Egyesült Államokban forgalomba kerülő kokain 75 százaléka származik Kolumbiából, s ennek a mennyiségnek a 70 százalékát a Medel­lin maffia adja. A kolumbiai kábító­szerforgalmazók évente mintegy 3 mil­liárd dollár tiszta haszonra tesznek szert). Az Egyesült Államok már 1982-ben kérte Lehder Rivas kiadatását a ko­lumbiai hatóságoktól. Bogotá azonban évekig várt a döntéssel, de miután a kábítószer maffia 1984-ben meggyil­kolta Rodrigo Lara Bonilla igazságügy- miniszlert azonnal aláírták a kiadatás­ról szóló rendeletet. (Az aláíró Lara Bonilla utóda Enrique Parejo Gonzalez volt, aki később hazája budapesti nagykövete lett, s ellene itt követték el merényletet). Az 'illegalitásba vonult multimilliár­dos kokainkirály biztonságára tucatnyi testőr vigyázott állandóan. Lehder Ri­vas azonban felismerte azt is, hogy a törvény elleni harca akkor lehet igazán sikeres, ha megszerzi, a politikai ha­talmat és maga szabhatja a törvénye­ket. Színre lépett tehát a „politikus” Lehder Rivas. Szülővárosában megalakította a Nemzeti Latin Mozgalmat. A mozgalom ideológiája hihetetlenül zűrzavaros: Lehder az Egyesült Államokban történt letartóztatása óta „őszinte antiimperia- lista érzelmeket” hirdetett, ugyanakkor vad kommunista-ellenes jelszavakat hangoztatott és mély tisztelettel adózott Adolf Hitler emlékének. Az „imperia­lizmus és a marxizmus—leninizmus el­leni harc” mellett a kolumbiai kábítö- szerkereskedők kiadatását lehetővé te­vő törvény eltörléséért folytatott küz­delem jelentette „eszmerendszerének” harmadik alappillérét. Jellemző, hogy hol a kolumbiai antikommunista félka­tonai szervezeteiket dicsőítette, hol pe­dig az országban tevékenykedő szélső­jobboldali fegyveres gerilláknak kínált részesedést a kábítószer-üzletből. Sa­ját újságot alapított, a többi kolumbiai lapban rendszeresen egész oldalas fize­tett hirdetések formájában propagálta politikai hitvallását. A tavaly márci­usban tartott helyhatósági választáso­kon a Nemzeti Latin Mozgalom két városi tanácsosi helyet szerzett. Carlos Lehder Rivas már az ameri­kai hatóságok foglya. A Medellin maf­fia többi tagja a korábbinál is jobban elrejtőzött. De a kolumbiai kisvárosok­ban nap mint nap születnek új „léhde- rek” s amíg a körülmények változatla­nok, csak az idő kérdése, hogy egy gát­lástalan ifjú gazember mikor találkozik a kábítószerrel. Gőzön István

Next

/
Oldalképek
Tartalom