Szolnok Megyei Néplap, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-28 / 50. szám
Ára: 2.20 R SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Befejeződött a JKSZ küldöttségének látogatása ismerkedés Szentendre nevezetességeivel Búcsúztatás a Keleti pályaudvaron A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének küldöttségei, amely Milanko Renovicának, a JKSZ KB Elnöksége elnökének vezetésével tartózkodik hazánkban, pénteken rövid kirándulást tett Szentendrén. A küldöttséget elkísérte .Kótai Géza, az MSZMP KB osztályvezetője. A jugoszláv vendégek útja elsőként a városi pártbizottságra vezetett, ahol a Vujicsics együttes pattogó ritmusú délszláv népzenével fogadta a JKSZ delegációját. Ezután a vendégek tájékoztatót hallgattak meg Pest megye politikai, gazdasági és kulturális életéről. A csaknem egymilliós lélekszámú, fejlett iparral és jelentős mezőgazdasággal rendelkező országrészt Nagy Sándorné, a megyei pártbizottság titkára mutatta be. „Nem szerethetem igazán saját népemet, ha a velem egy égbolt alatt élő népeket nem tisztelem, nem becsülöm” — idézte Csuka Zoltán nemrég elhunyt költő, szerb- horvát műfordító szavait a pártbizottság titkára, amikor az ott élő nemzetiségek mindennapiaival, a megye társadalmi életében betöltött szerepükkel ismertette meg a vendégeket. A sok nemzetiségnek otthont adó Pest megye tíz településén mintegy 1500 szerb és 2500 horvát anyanyelvű ember él. Közösségeik — különösen a fiatalabb korosztályok — tevékenyen részt vesznek a délszláv kulturális, művészeti hagyományok ápolásában. Táncosok, népzenei együttesek, színjátszókörök őrzik a szerb, a horvát és a dalmát kulturális örökséget, s a megye iskoláiban 800 gyermek tanulja szerbhorvát anyanyelvét. A délszláv irodalom megismertetésében, terjesztésében kiemelkedő szerepet játszik az érdi „Jószomszédság” könyvtár, amelyet Csuka Zoltán alapított. A délszláv nemzetiségek építészeti emlékeit őrző Du- na-parti város történetével, jelenével Rozgonyi Ernőné, a szentendrei városi pártbizottság első titkára ismertette meg a vendégeket. A jugoszláv pártküldöttség ezután rövid városnéző sétán tekintette meg a város nevezetességeit, délszláv vonatkozású építészeti emlékeit, s a vendégek felkeresték Jakov Ignyatovity reformkori szerb író „a szerbek Jókaija” — szülőházát. Milan(Folytatás a 2. oldalon) NÉGY NAPJA Tanácskozik a szovjet szakszervezetek kongresszosa Pénteken délelőtt a Kreml kongresszusi palotájában megkezdte negyedik munkanapját a szovjet szakszervezetek XVIII. kongresszusa. A plenáris üléssel párhuzamosan hat tematikus szekcióban folyik a vita. A küldöttek folytatják a Szakszervezetek Központi Tanácsa, valamint Központi Revíziós Bizottsága beszámolóinak megvitatását. Az egyik központi kérdés ezen a napon is a szociális kérdések iránti figyelem fokozása lesz. Bécsi találkozó, magyar javaslat Március W-re ÖSSZEHÍVTÁK AZ ORSZÁGGYŰLÉST Ülést tartott az Elnöki Tanács Tájékoztató a Parlamentben Közúti közlekedési törvény készül Pénteken a Parlamentben' Urbán Lajos közlekedési miniszter tájékoztatta az újságírókat az előkészületben lévő közúti közlekedési törvényről. Mint mondotta, a közúti közlekedést, bár szinte mindenkit érint, eddig csak részleteiben szabályozták, egységes, komplex törvény még nem készült. Az a minőségi fejlődés, amely a közúti közlekedésben az elmúlt negyedszázadban végbement, ma már lehetővé teszi, hogy hosszabb távra is megfogalmazzák a közúti közlekedéssel összefüggő legfontosabb állami és állampolgári jogokat, kötelességeket. Az új törvényjavaslat a társadalmi viták után várhatóan még ez év végén az Országgyűlés elé kerül. Pénteken ülést tartott a Népköztársaság Elnöki Tanácsa. A testület az Alkotmány 22. paragrafusának (2) bekezdése alapján az Ország- gyűlés tavaszi ülésszakát március 19-én, csütörtökön 10 órára összehívta. A Minisztertanács javasolja, hogy az Országgyűlés tűzze napirendjére és tárgyalja meg a földről szóló törvényjavaslatot, valamint a Legfelsőbb Bíróság elnökének és a legfőbb ügyésznek a beszámolóját. Az Elnöki Tanács a továbbiakban törvényerejű rendeletet hozott a külföldiek ingatlanhasználati jogáról. E szabályozást az tette időszerűvé, hogy megnövekedett a külföldiek, elsősorban a külföldön élő magyar állampolgárok, illetve a magyar származásúak körében a magyarországi ingatlan- szerzés iránti érdeklődés. A szabályozás alapján a külföldiek tartós ingatlanhasználathoz juthatnak, anélkül, hogy az ingatlan tulajdonjogát is megszereznék. A jogszabály ilyen módon a külföldiek részére kellő jogbiztonságot nyújtó, sajátos ingatlanhasználati jogot ad, legfeljebb 30 évre. A törvényerejű rendelet 1987. július 1-jén lép hatályba, és rendelkezései a külföldiek belföldi ingatlantulajdonszerzésére vonatkozó szabályokat nem érintik. A továbbiakban az Elnöki Tanács bírákat mentett fel és választott meg, majd egyéb időszerű ügyekről tárgyalt. A Jászberényi Cipőipari Vállalat — mely nek fűződőjében készült felvételünk — termékeinek 99 százalékát tudta első ősz tályú áruként értékesíteni 1986-ban. A követelményekről az ellenőrzésről az ösztön zés módozatairól szóló írásunk A cipő minőség „titkai címmel a harmadik oldalon. Az európai utótalálkozók pénteki teljes ülésén folytatódott a javaslatok beterjesztése és vizsgálata. Eddig már mintegy száz javaslat fekszik a tárgyalóasztalon, többségüket a szocialista országok terjesztették elő. A javaslatok közé pénteken újabb magyar indítvány került: Erdős André nagykövet küldöttségünk vezetője hazánk, valamint Finnország, Dánia, Görögország, Iz- land, Norvégia, Lengyelország és Törökország nevében javaslatot terjesztett be a kevésbé elterjedt nyelvek irodalma fordításának és terjesztésének előmozdítására. A TARTALOMBÓL: A cipöminöség „titka” Kié lesz az eroszláa? Egy klub, a neve: Körös A vizuális nevelés új formája Születésnapi köszöntő Szolnok megye múltjábél Házunk tája Környezetünk védelme a megyei tanács napirendjén Nehéz „hadszíntéren” jól végzi munkáját a megyei NEB Tegnap ülést tartott Szolnok megye Tanácsa és a napirenden olyan témák szerepeltek, melyek joggal tarthattak számot nagy érdeklődésre. Elsőként beszámoló hangzott el a megye környezet- és természetvédelmi munkájáról, melynek vezérfonala az a tanácshatározat volt, amely több mint tíz évvel ezelőtt született és 1990-ig biztosítja a környezetvédelmi tevékenység programját. Bár az eltelt évtized jelentős változásokat hozott a feltételrendszerben — ez idő alatt például az ipari termelés közel 40 százalékkal növekedett, korszerűsödött a mezőgazdaság, folytatódott) a vá- sosiasodás, dinamikusabb lett a közlekedés — mégis, az 1976-ban készített koncepció kisebb kiigazítással mind a mai napig érvényes. Az elképzelések között első helyen szerepel a termőtalaj védelme: a mezőgazda- sági termőterület csökkenését kellett megállítani, fokozni az erdősítés tempóját, fékezni a termőréteg pusztulását, s növelni volt szükséges a talaj termőerejét. Nos, valamennyi területen előrelépést könyvelhetett el a beszámoló tanúsága szerint a megye. Szolnok megyében a szántóterület csökkenése az országos átlag alatt volt, sőt 1982-től közel ezer hektárral növekedett. A termelésből kivont területek felén erdőt telepítettek, melynek haszna szinte felmérhetetlen. 1974 és 1980 között 160 ezer hektáron javították a talajt és a komplex melioráció megközelítőleg egymilliárd forintba került. Tavaly kezdődött a Nagykunság tér mőterületének megjavítása és 1990-ig több mint százezer hektáron végeznek e meliorációs tevékenységgel. Szolnok megye vízháztartása a programkészítés időszakában az országos átlagnál kedvezőtlenebb képet mutatott. A Tisza Szolnokon naponta 83 ezer köbméter szennyvízzel „dúsul”, ennek 62 százaléka tisztítatlanul zúdul a folyóba. A következménye? A szolnoki ivóvízben — különösen alacsony vízállás esetén — íz- és szagelváltozás tapasztalható. A Zagyva átlagos vízminősége javult, a Hortobágy—Berettyón azonban az időnkénti halpusztulások vallanak arról, hogy a minőséggel nincs minden rendben. Szolnok megyében ma már a lakosság 87,8 százaléka részesedik az úgynevezett közüzemi vízellátásban. Bereczki Lajos, a megyei tanács általános elnökhelyettese szóbeli kiegészítésében elmondta, hogy a megyeszékhely számára tartalékvizet kell biztosítani arra az esetre, ha a Tiszát valamilyen szennyeződés érné. Ugyancsak napirenden van a szolnoki szennyvíz- tisztító megépítése, melynek a tervek szerint 1990-ig kellett volna elkészülni, azonban a pénzhiány miatt a VII. ötéves terv végéig csak a főgyűjtő építése kezdődhet el. A közelmúltban kezdődött Törökszentmikióson egy tisztítótelep építése, Kunhegyesen és Abádszaló- kon pedig a VII. ötéves terv során kerül erre sor. Ugyancsak közeli tervfeladat Mezőtúr és Túrkeve vízellátásának javítása. Syakran bosszantja a közvéleményt a Szolnokon tapasztalható légszennyeződés, jóllehet jelentősen csökkentette kéndioxid és fluór kibácsátását a legnagyobb légszennyező, a Tiszamenti Vegyiművek. Továbbra is gond az Állatifehérje Takarmányokat Előállító Vállalat légszennyező tevékenysége, amely kedvezőtlen szél- járás esetén szerez kellemetlen órákat a megyeszékhely lakóinak. A Szolnokon áthaladó 4. sz. főközlekedési útvonal zsúfoltsága, zajártalma, a gépjárművek füst>- kibocsájtása már-már az el- viselhetőség kritikus határát ostromolja. E téren megnyugtató megoldást a várost elkerült útszakasz megépítése hozhat. Szolnok megyében köztudottan kevés az erdő, az országos átlagnak alig egyharmada. Az eltelt tíz év alatt közel négyezer hektárt telepítettek, ami a tervezettnél kevesebb, így e téren a lépést szaporázni kell. A beszámoló azt állapítot(Folytatás a ß. oldalon)
