Szolnok Megyei Néplap, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-27 / 49. szám

1987. FEBRUÁR 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A kormányszóvivő tájékoztatója Lelkiismeretűnk az iránytű (Folytatás az 1. oldalról) lehetőségek alkalmazását szorgalmazzák, így a terme­lési kooperációt, a vegyes­vállalatok létrehozását, és a közös harmadik piaci fellé­pést — mondotta a szóvivő, hozzátéve, hogy Olaszország­ban jól ismerik és értékelik a gazdasági reform tovább­fejlesztése érdekében tett lépéseinket, s a vállalati, a pénzügyi körök is a kapcso­latok szélesítése mellett fog­laltak állást. Sok szó esett hagyományos kulturális kap­csolatainkról és a két or­szág között örvendetesen fejlődő turizmusról is. Bizalom és kölcsönös megbecsülés Lázár György és II. János Pál pápa, illetve Casaroli ál­lamtitkár találkozóját jó, barátságos légkör jellemez­te — mondotta még mindig az olaszországi útról szólva Bányász Rezső (a Magyar Nemzet kérdésére). —Hang­súlyt kapott annak a jelen­tősége, hogy a katolikus egy­ház kezdeményezően foglal .állást a nemzetközi feszült­ség enyhítéséért, a béke vé­delmében. A látogatás hoz­zájárult a magyar kormány és az apostoli Szentszék kö­zötti konstruktív kapcsola­tok további erősödéséhez. Mint ismeretes, hazánkban az állam és a katolikus egy­ház, a kormány és a püspö­ki kar között rendezett a viszony, a közös érdekeket előtérbe helyező, kölcsönös bizalmon és megbecsülésen alapuló párbeszéd folyik. Ez kiterjed mindazokra a kér­désekre, amelyek ma Ma­gyarországon az egész tár­sadalmat foglalkoztatják. Kölcsönösen megerősödött az elhatározás: azt az utat kell folytatni, amelyen Lékai László bíboros — hazai és nemzetközi elismeréstől övezve — következetesen járt, mivel ez szolgál ja leg­jobban mindkét fél érdeke­it. Ebben a szellemben old­ják meg a megüresedett esztergomi érseki szék és más főpapi tisztségek betöl­tését. A szövetkezeti kongresszu­sok tapasztalatairól szólva (a Szövetkezet című lap kérdésére) kiemelte, hogy e tanácskozásokon számos közérdekű, a kormány fi­gyelmét is megkívánó javas­lat hangzott el. A Miniszter- tanács elrendelte, hogy eze­ket az illetékes szervek kö­rültekintően, érdemben vizs­gálják meg, mérlegeljék megvalósíthatóságukat és intézkedéseik kiadása előtt konzultáljanak a szövetkeze­ti mozgalmak vezetőivel. A szóvivő a Nemzetközi Búzatanácshoz történt ma­gyar csatlakozást kommen­tálva^ fa Magyar Rádió ér­deklődésére) rámutatott: minden fórumot igyekszünk felhasználni arra, hogy me­zőgazdasági termékeink nemzetközi kereskedelmé­hez minél jobb feltételeket találjanak. A búzatanács ^ munkájában valamennyi ex­portőr és jelentősebb im­portőr részt vesz; tagságunk révén közvetlenül képvisel­hetjük érdekeinket a gabo­nakereskedelemmel kap­csolatos tárgyalásokon, s olyan termelési, piaci és ár- információkhoz juthatunk, amelyek növelik a hazai üz­leti döntések megalapozott­ságát. A veszteségek pótlása A gépiparban, a könnyű­iparban és a feldolgozó vegyiparban már az első ne­gyedév végéig pótolni tudják a januári időjárás okozta veszteségeket — jelentette be az értekezleten (a Népszava kérdésére Bányász Rezső. Egyes, folyamatos üzemben dolgozó vegyipari és kohá­szati vállalatok — tette hoz­zá — az adott technológiá­ból eredően csak az első félév, részben pedig az esz­tendő végéig tudják behozni lemaradásukat, örvendetes, hogy a vállalatok többsége önerőből pótolja a vesztesé­geket, amelyek a különböző iparágakban eltérőek, érté­kük összesen 2,8 milliárd fo­rint. Egy kérdésre válaszolva (Magyar Hírlap) a szóvivő megerősítette, hogy a mun­kaidőalap védelmét célzó tervezett kormányzati intéz­kedések között szerepel az az elképzelés, hogy meg kell majd fizetettni a dol­gozókat kikérő szervekkel a kiesést. A kormány törekvé­se az, hogy a jövőben még a társadalmilag fontos ren­dezvények esetén is csök­kenjen a kikért dolgozók száma s főként igénybe vé­telük időtartama. A nem közérdekű kikérések esetén pedig, valószínűleg már ez év tavaszától a kieső mun­kaidő költségeit a kikérő szervezetek kötelesek lesz­nek a munkaadóknak meg­téríteni. Kitért arra is, hogy a jö­vőben az igényekkel össz­hangban várhatóan csök­kenni fog a hazánkban fog­lalkoztatott külföldi dolgo­zók száma. Jelenleg mintegy tizenegyezren vannak, közü­lük csaknem hétezer len­gyel — háromezer kubai és körülbelül ezer a határmen­ti kooperációban résztvevő szlovák munkás. A munkaidőalap védelme Az értekezleten szóvá tet­ték, hogy a tanácsi dolgozók egy része ellenérzéssel fo­gadta az ügyfélfogadás új rendjét, amelynek értelmé­ben hetente kétszer meg­hosszabbított munkaidőben és szombaton délelőtt is az állampolgárok rendelkezésé­re állnak (a Népszava kér­dése). Erre reagálva Bányász Rezső hangsúlyozta: a ren­delkezés célja a tanácsi" szolgáltatások bővítése és a munkaidőalap védelme, s az ügyintézés lehetőségének szélesítése kedvezően érinti az ország lakosságát. Utalt arra. hogv bevezetése körül voltak viták, ugyanakkor rámutatott: a tanácsi dolgo­zók a meghosszabbított ügy- félfogadási időben nem túl­munkát végeznek, munka­idejük továbbra is heti negy­ven óra. A szóvivő tájékoztatást adott arról is, hogy az Or­szágos Idegenforgalmi Hiva­tal adatai szerint az idei túristaforgalomban a kon­vertibilis devizabevételnél 6, a kiadásoknál pedig 4 százalékos növekedést ter­veznek. Pályázat Füstmentes falu Közelebb a teljesítményekhez Bér- és hereselpslilihai intézkedések a MflV-nál A MÁV az idei bér- és ke- resetpolitiikai koncepcióját vitatta meg csütörtöki ülé­sén a Vasutasok Szakszerve­zetének központi vezetősége. A MÁV-nak az idén a ko­rábbi évekhez képest szűkö­sebb lehetőségei vannak bér- fejlesztésre — tájékoztatta a testületet Tóth László vezér­igazgató-helyettes. Az idén négy százalékos bérfejlesz­tésre van mód, de ezt a ke­retet kiegészíti a tervezett létszámcsökkentés következ­tében felszabaduló, 52 millió forintra tehető bérösszeg. Az átlagot meghaladó bérezés csak a vállalati eredményes­ség arányában illeti meg a gazdálkodó szervezeteket. A teljes összegből 60 millió fo­rintot elkülönítenek, s ezt pályázati rendszer alapján a többleteredmények elismeré­sére fordítják. Az elkülöní­tett keret egy részét a Záho­nyi Üzemigazgatóság kísér­leti, teljesítményarányos bérfejlesztésre használják fel, s ha a kísérlet beválik, ezt a rendszert valamennyi vasútiigazgatóság területén bevezetik. Ügy tervezik, hogy az idén 700-zal, az évtized végéig összesen 1500-zal csökkentik a MÁV létszámát, ezen be­lül jóval nagyobb arányban mérséklik a nem fizikai munkakörökben - dolgozók számát. A vasúti munka szá­mára különösen fontos mun­kakörökben — például sa­rusok, kocsirendezők, moz­donyvezetők — azonban a mostaninál többen fognak dolgozni. Számos olyan mun­kakör van a vasútnál, ame­lyek összevonhatók, egyes párhuzamos munkák felszá­molhatók, máshol — a ta­pasztalatok szerint — jelentős belsőmunkaerő-, illetve munkaidőtartalékok van­nak. A túlnyomóan irodai dol­gozókat foglalkoztató szer­vezeteknél a bérfejlesztés forrása kizárólag az önerő­ből megvalósított létszám- csökkentés lesz. Ehhez ked­vező feltételeket teremt a bérszabályozás, hiszen a lét­számcsökkenésből felszaba­duló bér 80 százalékát saját hatáskörükben felhasznál­hatják az érintett gazdálkodó egységek. Azokon a terüle­teken, ahol várhatóan nö­vekszik a feladatok mennyi­sége, illetve, ahol a kiala­kult bér akadálya a felada­tok megfelelő ellátásá­nak, ott kiemelt, 6 százalék körüli bérfejlesztést biztosí­tanak. A prémium-feltételek kö­zött a legfontosabb szerepe a bevétel növelésének lesz. Oj eleme a prémiumrend­szernek, hogy az eddigi ne­gyedéves értékelés helyett havonta értékelik a feltéte­lek teljesítését, s egyes kie­melkedő teljesítményekhez kiemelt prémium kapcsoló­dik. Harmincegy település ne­vezését fogadták el a „Füst­mentes falu” pályázat meg­hirdetői, az Országos Egész­ségnevelési Intézet, az Or­szágos Idegenforgalmi Hiva­tal, a Hazafias Népfront és a Hungária Biztosító. A pá­lyázó települések képviselői­vel csütörtökön a Hungária Kávéházban ismertették a feltételeket, s az elbírálás módját. A pályázó településeken élők alapfeltételként vállal­ják, hogy lakóhelyük közte­rületein és a nyilvános helye­ken egy évig nem dohányoz­nak. A szervezők csak azo­kat a pályázatokat bírálták el, ahol az alapfeltételt az egész község elfogadta Pá­lyadíjat az a település kap, majd, ahol az egyének és kollektívák a fő követel­mény teljesítésén kívül is a legtöbbet teszik a dohányzás elleni küzdelem sikere érde­kében, például 'leszoktató tú­rákat szerveznek, vagy jó propagandával elérik azt, hogy a fiatalok el se kezd­jék a cigarettázást. A pjályá- zó településeken a szerve­zők rendszeresen ellenőrzik, hogy valóban teljesítik-e a felajánlásokat. A Hungária Biztosító 1,5 millió forintot juttat pálya- díjra, emellett a többi szer­vező intézmény is felaján­lott különféle jutalmakat. Az eredményhirdetésre jövőre a szökőnapon, február 29-én kerül sor. Beszélgetés a népi ellenőrzés szerepéről, céljairól, lehetőségeiről Leginkább egy tükörhöz hasonlítható. A társadalmi jelenségek rajzolódnak ki benne. Persze maga is része a társadalomnak, annak idején épp a szocialista demokrácia elmélyítése érdekében hívták életre. Alapvetően az állami ellenőrzés feladatát látja el, de vizsgálataival, javaslatai­val mindenkor a haladást, fejlődést szorgalmazza. A népi ellenőrzés időről időre saját tevékenységéről is számot ad. Tükröt készít önmagáról. Ezzel a szándékkal beszélgettünk dr. Lőrinczy Györggyel, a Szolnok Megyei NEB elnökével. Ellenőrzés általános hatáskörrel — Aki figyelemmel kíséri a testület munkáját, érzékel­heti, hogy különösen az utóbbi években feltűnően megnőtt a NEB társadalmi szerepe. Mi ennek az oka? — Mindenekelőtt azt az objektív tényt említeném, hogy egy társadalmi alapon működő általános hatáskö­rű állami ellenőrző szervről van szó. Mi mindenütt vizs­gáltunk, nem kötnek korlá­tok. Hogy ez menyire így van, elég csak arra utalni, hogy a KNEB-nek még a fegyveres szervek, testületek tevékenységének vizsgálatá­hoz is joga van. Sőt, 1984- ben módosították, kibővítet­ték a KNEB tevékenységi területét. Ma már az ország- gyűlés ülésszakán az állami költségvetést és annak végre­hajtását is véleményezi a népi ellenőrzés. A másik ok: immár többéves tendencia, hogy az állampolgárok élet- körülményei nehezebbé vál­nak. Érthető módon sokkal érzékenyebben reagálnak az emberek a környezetükben tapasztalt jelenségekre. Mire gondolok? Miközben az árak emelkednek, egyre többen veszik észre és kifogásolják például a kereskedelem vagy a szolgáltatások hiányossá­gait. Folyamatosan növeked­nek a közérdekű bejelenté­sek, panaszok. Számuk Szol­— ön amikor felszólalt a népi elelnőrzés legutóbbi or­szágos aktivaértekezletén, néhány gondról is beszámolt. Melyek ezek, s mi áll ezek hátterében? — A magyar gyakorlattól eltérő módon a népi ellenőr­zés talán az egyetlen olyan szervezet, amelynek megala­kulása óta nem növekedett a függetlenítettek létszáma. Szolnok megyében ma is mintegy kétezer társadalmi népi ellenőr vesz részt a vizsgálatokban. A függetle­nítettek létszáma csekély, "26 fő. A feszültséget részben a megnövekedett feladatok miatt érezzük, részben pedig azért is, mert vizsgálataink egyre összetettebbek, mind bonyolultabb témákkal kell foglalkoznunk. Némi túlzás­sal azt is nyugodtan állítha­nok megyében évente már eléri a kétszázötvenet. — Szerteágazó, mindenre kiterjedő munkát végez a népi elelnőrzés. Mégis ho­gyan döntik el, mi az, ami­vel foglalkozni kell, a vizs­gálati témák kijelölésében milyen szempontok érvénye­sülnek? — Természetesen rangso­rolnunk kell nekünk is. Ma­ga az élet kényszerít ben­nünket, hogy a legaktuáli­sabb kérdésekre fordítsuk a figyelmünket. így például a közelmjűflt vizsgálataiból igencsak sokakat foglalkoz­tató témákat említenék. A demográfiai feszültségek mi­att tekintettük át visszaté­rően megyénkben az általá­nos és középfokú oktatás ál­lapotát, körülményeit, majd ugyancsak vizsgáljuk az időskorúak helyzetét is. Vizs­gálatsorozat foglalkozik a negatív társadalmi-gazdasá­gi jelenségekkel: többek közt a társadalmi tulajdon vé­delme és a belső ellenőrzés elemzésével. A fogyasztás, az ellátás gondjait is föltérké­peztük. Közülük talán a ma­gánkereskedelem helyzet- elemzése lesz az egyik leg- figyelemre méltóbb. De ilyennek tekinthető a kiste­lepüléseken, a külterületeken és a városi peremkerületeken élő lakosság életkörülmé­nyeinek tanulmányozása is. tóm, hogy egy-egy vizsgála­ti anyagból doktori disszer­tációt is lehetne készíteni. Végül pedig a tőlünk elvár­ható lelkiismeretességgel in­tézzük a növekvő lakossági bejelentések, jfenaszok ügyét is. Mindez együtt feszítettebb munkatempót jelent a .szá­munkra, miközben ránk néz­ve is kötelezőnek érezzük a munkaerő racionális foglal­koztatásának követelményét. Tehát nem engedhetjük meg az „üres járatokat”, szerve­zettebben, ésszerűbben kell gazdálkodnunk saját lehető­ségeinkkel. A társadalmi né­pi ellenőrök hatékonyabb foglalkoztatásával tudjuk csak a lépést tartani. Bár itt még szeretném megjegyez­ni, hogy munkánkhoz nélkü­lözhetetlen és hathatós segít­séget kapunk a népi ellen­őrzéssel együttműködő testü­letektől; kezdve az irányító pxártszervektől, a tanácsok­tól, a népfronttól, a KISÜ- től, a szakszervezetektől és az igazságügyi, állami ellen­őrző szervektől. — Munkájukban vannak időről időre visszatérő, azt is mondhatnánk, örökzöld témák. A népi ellenőrzés ja­vaslatait figyelmen kívül hagyják? Olykor úgy tűnik, mintha a NEB hadsereg nél­küli vezérkar lenne. Szemléletváltás szükséges — Alapvető feladatunk az ellenőrzés. Tárgyilagos vizs­gálatok után hozhatunk csak olyan javaslatokat, amelyek végrehajtása megszüntetheti az észlelt hiányosságokat, bajokat. Mégis igazi sikerél­ményt akkor érzünk, ha azt látjuk, tapasztaljuk, hogy az általunk indítványozott in­tézkedéseket meg is valósít­ják. Vannak esetek persze, amikor a legindokoltabb kez­deményezés is zátonyrafut. Mert az anyagi háttér hi­ányzik hozzá. Előfordul — a lakosság munkaidőntúli ügy­intézéseinek vizsgálatára gondolok —, hogy azért nem születik kézzelfogható ered­mény, mert az érintettek, érdekeltek szemlélete nem igazodik kellőképp a kívá­nalmakhoz. Ilyenkor látszó­lagos kudarcok ellenére sem mondhatunk le a társada­lomban betöltött ellenőrző, tükröt tartó szerepünkről. Mert lelkiismeretünk az az iránytű, amely a jobbítás, a haladás felé mutat. — Ebben az iránymutató tevékenységben milyen vál­tozásra lehet számítani, ho­gyan fejlődik, újul meg a népi ellenőrzés? — Gyakorlatilag a járások megszűnésével a NEB-ek is átalakultak, de szervezeti, tartalmi váltással nem szá­molunk. Továbbra is két nagy területtel fogunk fog­lalkozni: a népgazdaság egyensúlyi helyzetének, illet­ve az emberek életkörülmé­nyeinek elemzésével. Ami pedig tevékenységünk érde­mi részét illeti: nyilvánvaló, hogy a társadalomban szük­ség van világosan megfogal­mazott célokra, konkrét programokra, ezek végrehaj­tására, és arra is, hogy meg­valósításukat menet közben ellenőrizzük. A népi ellenőr­zés, bár legtöbbször csak a „végével” foglalkozik, része ennek az egész folyamatnak. A vizsgálatokkal ugyanis egyre inkább hozzájárulunk ahhoz, hogy jól fogalmazzuk meg céljainkat, és elősegít­sük azok végrehajtását. Sz. Gy. Egyéb termékei mellett a MEKOFÉM ré szére az ipari takarítógépek burkolatait is Startja az Alföldi Szilikátipari Vállalat kunhegyesi üzeme. Megrendelőiknek az idén mintegy 600 kisgépburkolatot szállít anak. (Fotó: T. K. L.) Nem duzzadt az apparátus

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom