Szolnok Megyei Néplap, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-04 / 29. szám
1987. FEBRUAR 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Elsősorban a Topán Kereskedelmi Vállalat részére dolgozik a Jászsági Cipőipari Szövetkezet jászjákóhalmai részlege. A jelenlegi meg rendelés szerint 4 ezer 500 pár fiú szandált és papucsot szállít partnerének Fotó: T. K. L. A vizsgáltak szerint Kevés a tápanyag a földekben A műtrágyázás nem pusztán mennnyiségi kérdés A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 1979-ben kötelezővé tette a mezőgazdaságilag művelt elsősorban a szántóként hasznosított területek három évenkénti általános vizsgálatát. A harmadik fordulóban értékelik tehát, a megyei növényvédelmi és agrokémiai állomások a talajok termőképessége szempontjából meghatározó legfontosabb jellemzőket; a felvehető növényi tápanyagok Az utóbbi aszályos esztendőkben különösen indokolt lett volna az átlagos évjáratokhoz képest több tápanyag visszapótlása a talajba, mert a jobb talajerő-ellátottság esetén kisebb a szárazanyagra vetített vízigény. Megállapítja az országos helyzet- elemzés azt is, hogy nem a mezőgazdák szakmai igénytelensége az oka a csökkenő műtrágyafelhaszn álásnak, hanem az a tény, hogy a kemikáliák költségei gyorsabban növekedtek, mint a mezőgazdasági fel- vásárlási árak. A „takarékoskodás” azonban megbosz- szulta magát: az ország vizsgált termőterületeinek hetven százalékán a közepesnél gyengébb a nitrogén, ötven százalékán pedig ugyanez állapítható meg a foszfor- és káliumszolgáltató képességről. A területek több mint ötven százalékán mészsze- gény a talaj. A Szolnok Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai A tápanyageliátottság iménti adatai alapján a korábbinál racionálisabb a megyében a műtrágyafelhasználás, de abszolút hatóanyagmennyiségben még mindig kevés kemikáliát juttatnak ki a földekre a gazdaságok. A megyei állomás felmérései szerint a nitrogénfelhasználás a tavalyi esztendőben már megfelelt az agronómiái igényeknek. Foszforból viszont hétezer, káliumból nyolcezer tonnával kevesebbet használtak fel a nagyüzemek a kelleténél. A hatóanyag-felhasználás jelenlegi mértéke, csupán az egyszerű újratermelést teszi lehetővé a növénytermesztésben, és semmiképpen nem nyújt biztosítékot a hosszabb távú megyei termelésfejlesztési elképzelések megvalósítására, a megye termőhelyi adottságainak maximális kihasználására. Az Agrár- gazdasági Kutatóintézet által készített, a megyei agro- ökológiai potenciálját az ezredfordulón prognosztizáló tanulmány szerint ugyanis mennyiségét, a talaj szerves- anyag-atrúktúráját, mikrobá- lis állapotát. Az ország valamennyi mezőgazdasági nagyüzemére kiterjedő vizsgálatok azt mutatják, hogy az utóbbi tíz esztendőben — természetesen gazdaságonként differenciáltan — 1,5 millió tonna hatóanyaggal csökkent a hazai műtrágyafelhasználás. Ez azt jelenti, mintha egy esztendei agro- kémiailag indokolt műtrágya-felhasználás teljesen elmaradt volna. Állomás is átfogóan megvizsgálta a megye valamennyi termelőszövetkezetében, állami gazdaságában a talajerő helyzetét. A számítógéppel feldolgozott adatok szerint, a legfontosabb tápelemeket illetően a térségünkben sem sokkal jobb a helyzet az országosnál. A megvizsgált mintegy 400 ezer hektárnyi szántó, ültetvény és termőgyep területen csökkent például a káliummal nagyon jól ellátott területek aránya, 56 százalékról 40 százalékra. Ezzel a fontos tápanyaggal közepesen ellátott talajok részaránya 16 százalékról 19 százalékra nőtt, változatlan maradt viszont a káliummal gyengén ellátott terület nagysága. Tovább nőtt, — sajnos, mintegy 30 ezer hektárral — az elsavanyodott talajok területe is, ami jelenleg már mintegy 160 ezer hektár, azaz több mint harmada a vizsgált talajoknak. kétezerre elérhető a térségben a 6,5 tonnás búza, 9,5 tonnás kukorica, az 5,5 tonnás cukorrépa és 3,E tonnás napraforgó átlagtermés. Ehhez természetesen növelni kell a legfontosabb műtrágyaféleségek mennyiségét, főleg a foszfor és a kálium hatóanyagát, és meg keli állítani a talajok savanyodá- sát. Az agronómiái igényekhez igazodó hatóanyagnövelés mellett a műtrágyázás ész- szerűsítésének is vannak még tartalékai a megyében. A szervestrágyázott területek növelésének lehetőségét megszabja a megye nagy- és kisüzemi állatállományának létszáma, de a szakszerűbb trágyakezeléssel és tárolással gazdaságosabbá tehető a műtrágya kijuttatása is. Ha a gazdaságok megvizsgáltatnák szervestrágya készleteik béltartalmát, az okszerűbb kemikália-felhasználást tenne lehetővé, mert nem átlagmennyiségek alapján egészítenék ki műtrágyával a talajok tápanyag-készletét. A Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás vállalkozna egy megyei szerves- trágya beltartalmi vizsgálat megszervezésére és lebonyolítására az állami gazdaságok alcsiszigeti szakszolgálati állomásával közösen, ha erre a nagyüzemek, a termelési rendszerek igényt tartanának. Mintegy 300 ezer forintba kerülne egy ilyen átfogó megyei vizsgálat, ami messze elmarad attól a többletbevételtől, ami az ésszerűbb műtrágyázással elérhető. Az évek óta csökkenő tendenciát mutató tápanyagfelhasználás okszerű növelését ösztönzi január elseje óta a műtrágyák átlagos nyolc százalékos árcsökkenése. Az üzemi információk szerint ellentétes intézkedések veszélyeztetik azt, hogy kellően élni tudjanak ezzel a központi intézkedés adta lehetőséggel a gazdaságúk. „Mélyebbre néző” vizsgálatok Legtöbb hélyen ugyanis „egy kézben” van a kemikália- gazdálkodás. és a műtrágya árkedvezményt könnyen, a növényvédőszer árak már kilátásba helyezett emelésének ellensúlyozására használhatják föl az ágazati szakemberek. A gazdaságosabb és a hatékonyabb tápanyagvisszapótlást jelentő szuszpenziós műtrágyafelhasználás ütemét nyilvánvalóan nem gyorsítja kellő mértékben az, hogy a műtrágya árkedvezményei csak a mezőgazdasági üzemeket érintik. A folyékony műtrágyát gyártó ipari üzem viszont nem kapja olcsóbban az alapanyagot, így a gazdaságok nem tudnak olyan kedvező áron hozzájutni az ipar által gyártott szuszpen- dált tápanyagokhoz, mint a szilárd kemikáliákhoz. Jó lenne, ha az illetékesek már most, a korábhi gabonaprogramok folytatását jelentő intenzív növénytermelés-fejlesztési világbanki program kezdetén központilag megtalálnák a módját az említett feszültségek feloldására. A MÉM egyébként — megyei állomásainak közreműködésével — a majdnem egy évtizedes talajvizsgálati rendszer megújításával is segíteni kívánja a nagyüzemek ésszerűbb táp- anyaggazdálkodását. A vizsgálatokat eddig a talajok felső, 20—30 centiméteres, tehát gyakorlatilag a művelt rétegében végezték. Ebben az évben viszont már kiterjesztik 90 centiméteres mélységre, azaz a teljes gyökér- zónára. T. F. Az országban és a megyében Nem múlhat 300 ezer forintonl Innovációs éhség Tegnapi tájékoztató MKT-közgyülés a hét végén A Magyar Közgazdasági Társaság február 7-én tartja VIII. tisztújító közgyűléséta Magyar Tudományos Akadémia dísztermében — jelentették be a társaság tisztség- viselői, tegnap Budapesten tartott sajtótájékoztatójukon. A közgyűlésen 660 küldött képviseli a szervezet mintegy 7 ezer tagját, s vitatja meg a társaság elmúlt öt évben végzett munkáját Beszámolnak például arról, hogy az öt év során mintegy 700 rendezvényt szerveztek, amelyeken sokoldalúan vizsgálták a közgazdaságtudomány, a gazdaságpolitika elméleti és gyakorlati kérdéseit, a vállalati gazdálkodással kapcsolatos problémákat. A társaság kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik, s számos közgazdásztalálkozót szervezett. A társaság terveiről elmondták : fokozatosan továbbfejlesztik érdekvédelmi tevékenységüket. Ez azért fontos, mert a közgazdász- társadaloiri presztízse, anyagi megbecsülése csökkenőben van. A társaság mind szélesebb mozgásteret kíván biztosítani tagjainak, fórumot teremtve véleményük, elképzeléseik kifejtéséhez, teret engedve a szakmai vitának. Csirkéknek Előmelegített repülőgépek Különös gonddal óvják ezekben a napokban a nagy értékű baromfiállományt a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinátban. A legnagyobb feladatot az istállók zavartalan fűtése jelenti. Ennek érdekében több intézkedést tettek. A fűtőanyagot szállító gerincvezetékbe beépítették egy fűtőberendezést, így mindig előmelegített olaj érkezik az istállókba, s elejét veszik a tüzelőanyag megdermedésének. Rendkívül nagy figyelmet igényel ilyenkor a naposcsibék elszállításának a megszervezése. Az istállóból már előmelegített kamionokba rakják a dobozokba csomagolt csirkét. A kamionokat Ferihegyen ugyancsak előmelegített repülőgépek várják. Most is naponta 2—4 repülőgéppel viszik a naposcsibéket és az előnevelt jér- céket Ferihegyről a Bábolnai Kombinát külföldi partnereinek. magyar ipar innovációs éhsége még kicsiny — mondta a minap, egy hosszúra nyúlt beszélgetés során dr. Pungor Ernő akadémikus, a Műegyetem tanszékvezető tanára. A fenti mondatot — más megközelítésben — később is megismételte, ezzel is jelezvén: nem holmi elszólásról, nem is mellékes, hanem lényegbevágóan fontos jelenségről van szó. A megállapítás igazáról az országos innovápiós tanácskozáson is meggyőződhettünk, amelyet február 2— 5. között rendeztek, illetve rendeznek Gödöllőn. Alig száz ipari vezető vett részt a hétfői megnyitón, illetve hallgatta végig az első két előadást, ezért a város művelődési központjának amfiteátrumszerű nagyterme kongott az ürességtől. A legegyszerűbb. lett volna ezt arra fogni, hogy ezúttal nem az állam „bácsi” valamelyik intézménye (a minisztérium vagy más), hanem a meglehetősen ismeretlen nevű Göncöl Társaság katalizátor innovációs csoportja szervezte a rendezvényt, s a 4500 forint részvételi díjat kértek minden benevezőtől. Csakhogy a Göncöl Társaság mögött ott állt a Magyar Kereskedelmi Kamara is (a Kamarát pedig ismerik), a 4500 forintot pedig „mellényzsebtől” kifizetheti minden vállalat. Ezért sokkal közelebb járunk az igazsághoz, ha a gyenge reklámpropaganda tevékenységben, illetve az érdektelenségben jelöljük meg a távolmaradás okát. A gyenge (legalábbis gyengébb) reklámtevékenységre utal például az a tény, hogy dr. Czeglédi Béla, a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Bizottságának titkára január utolsó napjaiban alig tudott még a készülőiéiben levő esemény híréről, az érdektelenségre pedig már rávilágított dr. Pungor akadémikus is: a magyar ipar innovációs éhsége még kicsiny. Stílszerűen fogalmazva: reméljük, hogy később majd mégiscsak étvágygerjesztőnek minősítik ezt a tanácskozást. Ugyanis mind az előadások változatos tartalma, mind pedig az előadók személye azt sugallta, bizonyította, hogy az utóbbi időkben egyre erőteljesebb — maradjunk meg a korábbi elnevezésnél! — étvágykeltő hatás éri iparunkat. Ifjabb Marosán György, az MSZMP KB munkatársa meggyőzően szólt például arról, hogy — az USA-t követően — a többi fejlett kapitalista országban is gomba módra szaporodnak az innovációs parkok, újabban már Ausztriában, a magyar határ közelében is virágzik I egy. Ádám Antal, az Ipari Minisztérium főosztályvezető-helyettese elmondotta, hogy ha mi, magyarok nem is tartunk még itt, azért Szegeden, Budapesten, Debrecenben, Veszprémben, Miskolcon, illetve Pakson, vagyis az ország hat városában már szerveződnek e vállalkozások, s különösen a Szegedi Biológiai Központ szomszédságában, illetve a Budapesti Műszaki Egyetemen jutottak közel a megalapításhoz, olyannyira, hogy a Szegedi Biotechnika RT (ez lesz az ottani innovációs park neve) már hozzáfogott a biotechnikai nagylaboratóriumának kiépítéséhez. Legfőképpen a közgazda- sági klíma étvágygerjesztő hatásában bíztak az előadók, s bízunk mi magunk is. A vállalatok szemmel láthatóan növekvő önállóságában, a vállalkozási formák változatosságában, gazdaságában, a kisvállalkozások felvirágzásában. (Ez az utóbbi azért fontos, mert — a nagyvállalatokhoz csak lazább vagy szorosabb szállal kötődő — kisvállalatok, kisvállalkozások körében a legerőteljesebb az innovációs fogékonyság.) S még több más fejleményre is alapozzuk a bizalmunkat. Köztük például arra, hogy 1987. január elsejével egy seregnyi kereskedelmi bank alakult az országban, amelyek nem „dirigálni” akarnak az iparvállalatoknak, hanem arra tették fel a jövőjüket, hogy velük társulva, vállalkozva, együtt sírunk és nevetünk alapon közösen boldoguljanak. Bizalmat kelt bennünk az a tény is, hogy a reál- értelmiség 32 szakmai egyesülete, illetve az őket egyesítő MTESZ egyre erőteljesebben — és eredményesebben — ösztönzi ezt a tevékenységet. alán ennek is köszönhető, hogy az utóbbi években kezd kialakulni egy olyan menedzseri réteg, amelyet Oláh Zsuzsa, a Szegedi Biotechnika RT vezetőjének neve is fémjelez. Vagyis olyan kutatók jelennek meg a szerveződő innovációs parkok, s azok magva, a már jól működő műhelyek élén, akik „nemcsak” kutatók, „nem csupán” akadémikusok, hanem közgazdasági érzékkel, piacszervező, piacépítő készséggel egyaránt rendelkező vezetők is. Ha van a személyiségnek szerepe és varázsa — márpedig van —, akkor róluk elmondhatjuk: ezek az emberek szemmel látható tehetséggel fogtak hozzá iparunk ébresztgetéséhez. Pontosabban ahhoz, hogy iparunk innovációs étvágya olyan legyen, mint ami minden egészséges „lénytől” elvárható. M. L. A Parádi Üveggyárban — amelyet még II. Rá kóczi Ferenc alapított — ma is elsősorban manufakturális jellegű termékeket gyártanak. A hagyományos minták és az üvegcsiszolási technológia megőrzésére — csaknem 25 éve — a gyárban képezik a szakembereket is. Az eltelt idő alatt a tanműhelyből több mint száz jól képzett, a régi hagyományokat is jól ismerő szakember került ki. Képünkön: Kakuk k Béláné szakoktató (középen) és a harmadéves üvegcsiszoló tanitványai vizsgamunkáikkal (MTI-Totó: Szabó Sándor — KS) T A
