Szolnok Megyei Néplap, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-21 / 44. szám
1987. FEBRUAR 21. <o Kulturális kilátó Bócs, Köln után Budapesten Spanyolok az Újvilágban A madridi Amerika Múzeum aranykineaei és műtárgyai Hazai 6a külföldi előadók Hangversenyek, színházi bemutatók, kiállítások A Budapest! Tavaszi Fesztivál programjából öt év múlva ünnepli majd a világ Amerika felfedezésének 500. évfordulóját. 1492 októberében szállt partra először Közép-Ameriikában, 6 ua nah am szigetén Kolum-' busz Kristóf. Nyomában ott voltak Cortes, Pizarro és Al- magro konkvisztádorok, akik 1519—1534 között az Óvilágból érkezett maroknyi csapat élén meghódították Mexikót és Perut, leigázva az indián azték és inka kultúrát. A két Vilfig találkozásával nemcsak Európa történelmében vette kezdetét új korszak. A hódítókat telepesek, hittérítők követték, akikre az a feladat várt, hogy az Új Hispánia felépítésén munkálkodjanak: megszilárdítsák a gyarmatok új rendjét. E jelentős világtörténelmi esemény évfordulójára készülve hozta el Budapestre a Kolumbusz előtti és a gyarmati korszakból származó tárgyak régi királyi gyűjteményeiből, híres gyűjtők adományaiból és az állam által megszerzett különleges tárgyakból álló műkincsál- lamánya egy részét a madridi Amerika Múzeum. A Magyar Nemzeti Galéria C- épületében e hónap elején megnyílt kiállítás több szempontból is nevezetes. A spanyol polgár- háború alatt megalapított Museo de América épületét jelenleg restaurálják, ennek időtartama alatt egy átfogó kultúrtörténeti vándorkiállítás keretében kerültek a gyűjtemény legrangosabb műtárgyai Bécs, majd Köln, végül Budapest közönsége elé. A kiállítás újdonsága az is, hogy a nagyértékű és ritka műkincseket a Nemzeti Galéria huszonegy nagyvállalat anyagi segítségét igénybe véve mutatja be, mintegy példáját adva a kulturális és más jellegű intézményeik közötti színvonalas együttműködésnek. örvendetes e kiállítás azért is, mert hét esztendeje annak, hogy utoljára láthattunk hasonló külföldi gyűjteményt idehaza (Kolumbiai aranyok címmel), bár a Néprajzi Múzeumban 1980-ban megnyílt Östársadalmaiktól a civilizációkig című, ma is látható állandó kiállítás egyik terme Kolumbusz előtti amerikai régészeti leletéket is bemutat A Spanyolok az Újvilágban című kiállítás elsősorban arra ad lehetőséget, hogy kirándulást tegyünk a többezer esztendős indián kultúráknak, a prekolumbiánus civilizációknak, az utóbbi évtizedek módszeres régészeti feltárásaiból származó értékes leletei között. A csaknem öt és félszáz műkincs között szinte elenyésző számú az a hatvan tárgy: agyagedények, a jellegzetes formájú kupa, a kero, a hétköznapi és rituális célokat szolgáló bronz-, ezüst- és aranytárgyak, melyek az inkát valamint az a kilenc tárgy: tányérok, tálak rés- dobok, istenszobrok, melyek az aztékot — a két talán legismertebb indián kultúrát — képviselik. Ennek elsősorban az az oka, hogy azokat a káprázatos kincseket, melyeket a hódítók megszerezték, nagyrészt megsemmisítették, beolvasztva örökre eltüntették. De a többi — kevésbé ismert— indián ma- gaskultúra fellelhető tárgyad, emlékei, a színgazdag textíliák, mintázott és festett agyagszobrok, edények, finom művű aranyékszerek; az anyagúknak, a technikáknak ós a stílusoknak az európai szem számára egzotikus és mégis ismerős sokféleségé bizonyára kárpótolni fogja azokat a látogatókat is, akik először az ismert, — talán közhelyszerűen is belénk rögződött — indián civilizációk nyomát keresik. Tudniuk kell azt is, hogy e két magaskultúra művészei-mesterei inkább abban remekeltek, hogy ösz- szegezték az elődök vívmányait. A preklasszikus korszak — az olmék és chavín kultúra — emlékei mellett a leggazdagabb anyagot az időszámításunk első évezredére tehető klasszikus korszak kiállított tárgyai képviselik. Legszebb darabjai a Para- casból származó halottköpeny, vagy múmiatakaró; a vörös és fehér csigahéj-, illetve fekete gyümölcsmag- gyöngyökből, pamutból, konvextükörből készült, természetfeletti lényt ábrázoló öv; a növényi rostokból, csontokból, kagylóból készített, türkiz és ezüst díszítéséé mérleg, valamint a statisztikai célokat szolgáló csomóírás eszköze, a quipu. Lélegzetelállítóan szépek és mívesek a valaha áldozati ajándékként vagy sírmellékletként funkcionáló aranytárgyak, a magas színvonalú fémművességről tanúskodó, főleg Kolumbiából származó ember-, madár-, alligátor-, békaalakú függők, melltűk, gyűrűk és nyakláncok, fej-, nyák, orr-, csukló- és ruhadíszek. A klasszikus korszak városállamai: Teotihuacan, Monte Albán, Nazca, Tia- huanaco, a köréjük szerveződött birodalmak falvai káprázatos mennyiségű és minőségű alkotásokat hagytak ránk. A kiállítás második egysége a spanyol hódítás utáni gyarmati Amerika XVIII— XIX. századi történelmét, mindennapjait, az indián kultúra sajátos, — itt-ott európai, elsősorban spanyol hatással továbbélő — emlékeit mutatja be. A gyarmati időszak kezdetén kialakult, három nagyhatású művészeti központból; Mexikóból, Cuz- cöból és Quitóból származó festmények, rajzok, szobrok reprezentálják - e századok életformáját, kultúráját; az építészetet és az egyházművészetet. Itt találhatók meg azok a leletek is, melyek 18. század utolsó harmadában. Spanyol—Amerika természettudományi, néprajza feltárására. kutatására indult expedíciók alkalmával kerültek Európába — köztük azok a tárgyak, melyek a leginkább felidézik a mai, óvilágban élő ember számára az indiánok (hozzá kell tenni: hamis) képét: egy bőrből, sündisznósörtéből, szarvas- és lószőrből készült, szarvakkal kiegészített fej- dísz, mokasszinok, íj, pipa, táska, valamint szarvasbőr festett köpenyek. Ha a látogató alaposan végignézi, e rendkívül gazdag, szép és ritka élményt nyújtó kiállítás minden tárlóját, ha később kezébe veszi — mintegy újra felidézve emlékeit — a színes reprodukciókkal bőségesen illusztrált, szép kiállítású. bár némileg borsos árú katalógust, talán nemcsak tudásban gyarapodik (milyen is volt valójában az Üjvilág?), de egy remélhetően megvalósuló legközelebbi ilyen kiállítás alkalmával már személyes ismerősként is köszöntheti a letűnt indián civilizációk mestereit és remekműveit. Tavasszal tíz napra ismét Budapestre költöznek a múzsák. A hagyományos Budapesti Tavaszi Fesztiválra március 20—29-ig kerül sor az idén. Az ez idő tájt fővárosba látogatók hatvan hangverseny, húsz színházi, tizenkét opera-, illetve operettelőadás, huszonhat kiállítás, harminc ifjúsági program közül választhatnak maguknak elfoglaltságot, szórakozást. szellemi felfrissülést. Noha a rendezvénysorozat 20-án kezdődik, a megnyitót március 18-án tartják meg a Budapesti Kongresszusi Központban, ahol a Fesztiválzenekar ad műsort Fischer Iván vezényletével, Kocsis Zoltán közreműködésével. A tíz nap alatt többek között a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, énekkara, a Magyar Rádió Gyermekkara, az Állami Hangversenyzenekar és a Liszt Ferenc Kamarazenekar koncertezik. A helybeli együttesek mellett vendégszerepei a fesztiválon a Jereváni Kamarazenekar, a Szovjetunió Állami Szimfonikus Zenekara, a salzburgi Mozarteum Kamarazenekara, az I Musi- ci di Roma, az Angol Kamarazenekar és a Frankfurti Rádió Big-Bandje. Bizonyára sokan váltanak majd jegyet a szólisták koncertjeire is. Cziffra György március 22-én a Kongresszusi Központban ad zongoraestet, az ugyancsak zongoraművész francia Michel Béroff a Zeneakadémián lép fel 24-én, őt követi 26-án ugyanott a szovjet Sztanyiszlav Bunyin zongoraművész. A Vigadóban 28-án az osztrák Gernot Wi- nischhofer hegedűestjére, a Zeneakadémián pedig 29-én az NSZK-ból érkező Edward Tarr és Irmtrand Krüger közös trombita- illetve orgonaműsorára kerül sor. A fesztivál keretében bemutatkoznak Budapesten a Cziffra Alapítvány ösztöndíjasai is, Beata Halska (hegedű), Alexander Strukov (zongora) és Bálint János (fuvola) hangversenyét március 25- én tartják meg a Vigadóban. A Fővárosi Operett Színház a fesztivál alkalmából műsorra tűzi Kálmán Imre Csárdáskirálynőjét. A március 20-i bemutatót öt további előadás követi a tíz nap alatt. Az Operaházban a Bánk bán kerül színre március 22-én és 27-én. A Vigadóban két-két alkalommal rendeznek gálaestet opera-, illevte operetténekesek közreműködésével. VendégszeA Magyar Mezőgazdasági Múzeum és a Kórusok Országos Tanácsa közös rendezésben vasárnaponként népxlalkörök, kórusok adnak műsort a múzeum Vajdahu- nyadvárában lévő épületében E programsorozat vendége lesz március 29-én a kisújszállási Nagykun citerazene- kar, április 5-én pedig a törökszentmiklósi Béke Tsz népdalköre. Közel 150 különleges müvet őriz a kecskeméti Szóra- katénusz Játékmúzeum történeti mesekönyv-gyűjtemé- nye. Az angol, francia, német, orosz és magyar nyelven irt könyvek legértékesebb darabjait szecessziós stílusban illusztrálták. Verdi Macbeth című három íelvonásos operáját mutatja be a Szegedi Nerftzeti Színház társulata február 26-án, az Egri Gárdonyi Géza Színházban. Bényi Árpád festőművész kiállítása látható március 20-ig a debreceni Csokonai klubban. A város kulturális életének egyik jelentős eseménye lesz még ebben a hérepel a fesztiválon — összesen nyolc alkalommal — a Győri Balett, s háromszor lép a közönség elé a Londoni Pantomim Színház társulata. A főváros színházai három bemutató és egy ősbemutató előadással is készülnek a tavaszi fesztiválra. A Vidám Színpadon március 20-án lesz a premierje Peterson— Styne—Meriel Van aki forrón szereti című darabjának. Másnap a Pesti Színházban Sarkadi Imre Oszlopos Simeonjának lesz a bemutató előadása. A József Attila Színházban pedig március 28-án kerül sor Brecht— Weil Koldusoperájának premierjére. ősbemutatót tart március 22-én az Állami Bábszínház, Fehér Klára Kaland a tigrisbolygón című művét nézheti meg a közönség A fesztiválon külföldi társulatok is vendégszerep>elneK. Moliére Úrhatnám polgárát adja elő a nyitrai Andrej Ba- gar Színház március 24-én, Pirandello Egy megszakított álom hatása című darabjával vendégszerepei a római La Zattera di Babele Színház március 27-én. Ugyancsak a fesztivál keretében tartják meg Budapesten a már hagyományos Nemzetközi Eszperantó Színházi Találkozót március 20— 23-ig, továbbá az Országos Kamaraszínházi Találkozót március 24-e és 29-e között. A folklórműsorok kedvelőire is gondoltak a fesztivál rendezői. Tübbek között a Magyar Néphadsereg Művészegyüttese, a Kodály Kamara-táncegyüttes, a Vasas Művészegyüttes lép a közönség elé. Március 27-én az Erkel Színházban bemutató előadás lesz. A néphadsereg együttese Balassi Bálint — Szokolay Sándor Vitézi ének című kantátáját, Petrovics Emil Petőfi verse alapján, Maár Gyula szövegére készítette „Ott essem el én...” című kantátáját, illetve Ros- sa László — Juhász Ferenc Szarvassá változott fiák című táncosoratóriumot adja elő. A folklórműsorokat kirakodóvásár és országos táncháztalálkozó egészíti ki a Budapest Sportcsarnokban. Nem panaszkodhatnak a tíznapos rendezvénysorozatra a képzőművészet barátai sem. A Magyar Nemzeti Galériában két kiállítás is nyílik. Az egyik Kassák, Lajos életművét, a másik az Egyesült Államokban élő Dómján József grafikáit mutatja be. A Vigadó Galériában OsDióhéjban A kulturális élet hírei napban Delibes Lakmé című operájának Csokonai színházi bemutatója február 27 -én. A Bolgár Kulturális Központ idei terveiben szerepel a Somogy, Zala és Baranya megyében hagyományosan megrendezett bolgár kulturális napok, rendezvénysorozata, amelyre márciusban, a drávai csata évfordulójának napjaiban kerül sor. Májusban Tolna megyében, októberben Bács-Kiskunban lesz hasonló programsorozat. Tíz éve működik sikeresen a Szovjet Kútára és Tudomány Háza keretén belül a Puskin Orosz Nyelvi Intézet kihelyezett tagozata, amely módszertani segítséget nyújt a magyar oktatási intézményekben dolgozó orosz nyelvtanároknak. kar Kokoschka munkáiból nyílik tárlat Élmények az életben címmel a salzburgi képtár grafikai anyagából, s ugyancsak itt láthatják majd az érdeklődők a Borbe- reki Kovács Zoltán szobraiból rendezett kiállítást. Az Iskola-Galérián Mun- kácsy-díjas festőművészek alkotásaiból nyílik tárlat, a salgótarjáni Országos Rajz- biennálé díjazottjai a Várszínház Galériában, a Cziffra Alapítvány képző- és iparművészeti pedig a Sziráki kastélyban mutatkoznak be. Számos fotókiállítás is nyílik a fesztivál alkalmából. A Budapest Galériában Paul Almássy képeiből, a Lajos utcai Bemutatóházban pedig kortárs alkotók fotóiból rendeznek tárlatot. Ráckevén felavatják az André Kertész Fotómúzeumot, amelyben a magyar származású művész alkotásaiból nyílik kiállítás. Érdekesnek ígérkezik a Százéves a Yamaha című reprezentatív hangszerkiállítás illetve bemutató. S ugyancsak bizonyára sokan nézik majd meg az MTA Zenetudományi Intézetében Bartók Béla kéziratait, leveleit, a zeneszerző életútjának egykori dokumentumait, amelyeket először mutatnak be a közönségnek. Színes, vonzó programmal kedveskednek a fesztivál rendezői a gyerekeknek s a fiataloknak is. Többek között népszerű pop és rock együttesek, művészeti csoport találkozók, utcabál, táncház, irodalmi kávéház, játékház, filmvetítések, görkorcsolya, diszkótánc-verseny várja őket a főváros művelődési intézményeiben, alkalmi helyeken utcákon, tereken. A fesztivál rangját számos nemzetközi rendezvény növeli az idén is. Hatodik alkalommal kerül sor a zeneszerzők nemzetközi versenyére, ötödször az Artfórum- ra, a nemzetközi képzőművészeti találkozóra. Március 24—29-ig a színházi kritikusok nemzetközi találkozójának ad otthont a főváros, s végül ugyancsak ebben az időszakban mérik össze tudásukat a résztvevők a nemzetközi kirakatrendező versenyen. A kulturális programokat nemzetközi és országos sport- versenyek egészítik ki, s a sok látnivalóban elfáradt, megéhezett vendégeket jó házigazda módjára hazai és külföldi ételbemutatóra, kóstolóra várják az éttermek a fesztivál ideje alatt. A Televízió Zenei Klubja ebben az évben Brahms Variációk egy Haydn-témára és Debussy a tenger című művét tűzi majd műsorára. Május 7—12 között rendezik meg a Kossuth Művelődési Házban a 27. Miskolci Filmfesztivált, amelyre hatvanhét rendező illetve kollektíva nevezte be alkotását. Hét zeneszerző tizenhat népdalfeldolgozását tartalmazza a Zeneműkiadó Vállalat új, Magyar népdalok gitárra című kiadványa. A gyermekjáték- és bölcsődalokat, karácsonyi és virágénekeket tartalmazó antológia gitárátiratait Adrovicz István készítette. Ebben a hónapban újítja fel az Operaház Kacséh Pongrác János vitéz című daljátékát Berkes János, Laczó András, Pászthy Júlia. Verebics Ibolya, valamint Pitti Katalin és Melis György főszereplésével. A rendező — vendégként *- Kerényi Imre. Perui fekete kerámia a XIV. századból Arany mésztartó Kolumbiából, az ősi Quimbaja kultúra ismeretlen mesterének alkotása A XVI. századi inka civilizáció emléke, egy fából készült rituális edény
