Szolnok Megyei Néplap, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-21 / 44. szám
Ára: 2^0 Ft SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! xxxvni. évf. 44. sz., 1987. febr. 2i., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Hz átalakítási folyamat nagy lehetőségeket nyújt a fiataloknak Az SZKP KB főtitkára felszólalt az Észt Komszomol kongresszusán TILOS A DOHÁNYZÁSI A TARTALOMBÓL Esély a talponmaradásra A sártenger matrózai Csöndes otthon? Ludas Matyi Spanyolok az újvilágban Jászfónyszaru idei terveiből Étterem épül, kutat fúrnak, telkeket osztanak Versenyben öt éve már, hogy az állami és tanácsi pénzekből finanszírozott beruházásokra a megrendelőknek verseny- tárgyaláson kell kiválasztaniuk a legalkalmasabb vál- I lalkozót. Az elmíHt időszakban kiderült, hogy a versenyhelyzet jól szolgálta az igényes partnerkapcsolatok kialakítását, és a piaci viszonyok jobb áttekinthetőségét. A márciustól módosított szabályokkal még egyértelműbbé kell tenni a megrendelők és a vállalkozók számára piaci helyzetüket, szerepüket, jogkörüket. A változások egyik legfontosabbika, hogy márciustól a versenytárgyalási felhívást rendszeresen egy országos napilapban kell közzétenni. Ez nem pusztán elvi kérdés, hanem a gyors átfutás révén biztonságosabb lehet a pályázók felkészülése. Annál is inkább, mert attól kezdve egy szakértő bizottság lektorálja a beérkezett felhívásokat, és őrködik azon, hogy ne jelenjen meg félreérthető, semmitmondó, szakmailag helytelen vagy megalapozatlan közlemény. Lektorálásuk azt is biztosítja, hogy a beruházók ne közölhessenek olyan felhívást, amelyre a felkészüléshez nem áll rendelkezésre minimális 60 nap, szállítási szerződések esetén 30 nap. Változatlanul fontos szempont a verseny tisztaságának, a 'pályázók esélyegyenlőségének védelme. Ennek érdekében a zártkörű verseny- tárgyalásokról, azok eredményéről a pályázókat egyszerre kell tájékoztatni. Nemcsak a piacfelügyelet dolga, hogy őrködjön a verseny tisztaságán. Azok a pénzintézetek, amelyek hivatalból ! foglalkoznak a beruházásokkal, szintén jogosultak rá, hogy a láthatóan privilégizált vállalkozókkal kötött szerződéseket ne fogadják el. A piacfelügyelet egyébként márciustól nagyobb jogkört kap arra, hogv befolyását érvényesítse a versenytárgyalásokon: szakemberei részt fognak venni az értékelő tanácskozásokon, hogy ahol szabálytalanságot tapasztalnak, indokolt esetben leállíthassák a pályázat folytatását az ajánlatok felbontásakor. A viersen y természetesen kétszereplős; a megrendelők és a vállalkozók felkészültségén is múlik, mennyire veszik komolyan a dolgukat. Sem egyikük, sem másikuk nem hozhatja olyan helyzetbe a vállalkozást, a megvalósítandó beruházást, hogy minden jogi következmény nélkül visszalépjen Ennek megfelelően a beruházó szerveiknek is tudniuk kell pontosan, mit akarnak, menynyi pénzük van a létesítményre; a vállalkozóknak pedig tisztában kell lenniük saját képességeikkel, lehetőségeikkel, teherbírásukkal. Az építési és szállítási versenytárgyalásokról szólva nem szabad elfeledkeznünk arról sem, hogy nem csupán beruházó és kivitelező létezik. A műszaki tervek készítői az alvállalkozók például máig idegenkednek ettől a nyilvános megmérettetéstől, ügy tetszik, a piaci hatásoktól védve. „szélárnyékban” szerzik a munkát. Ahhoz azonban, hogy a verseny igazi célja, a kínálat és a kereslet egyensúlya megvalósuljon, szükség van a beruházási folyamat minden résztvevőjére. Csak Jgv javulhat a minőség, és az árak így tükrözhetik a piac értékítéletét. SZ. E. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára péntek délelőtt egy mezőgazdasági üzem meglátogatásával folytatta észtországi programját. Ezt követően Tallinnban részt vett és felszólalt az Észt Komszomol XX. kongresszusának megnyitásán. Az SZKP KB főtitkára beszédében hangsúlyozta, hogy az átalakítási folyamat a fiatalok számára nagy lehetőséAz utóbbi időben megnövekedett a történelem, és ezen belül a felszabadulás utáni korszak története iránti érdeklődés — emelték ki abban a szekcióban, ahol Huszár István, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatója elnökölt. A „Történelmi utunk és a közgondolkodás” elnevezésű munkacsoport felszólalói rámutattak: hazánk felszabadulás utáni fejlődésének szinte valamennyi időszaka igen különböző módon tükröződik a köztudatban. Különösen vonatkozik ez a megállapítás a szocialista építés első időszakára, az 1948-tól 1956-ig terjedő évekre. A szekcióülésen többen felvetették, hogy az ötvenes éveket vajon már helyesen értékeljük-e, s ugyanakkor hozzátették: az elmúlt három évtized értékelésének tekintetében még jócskán vannak fehér foltok. Mint mondották: ahhoz, hogy a szocializmus, fejlődésének változásait pontosan fel tudjuk mérni, nagyon sok kutatásra van és lesz még szükség. A világgazdasághoz való felzárkózás, a gazdasági szerkezet átalakításának kérdései voltak a központi témái a „Gazdasági útkeresés geket nyújt energiájuk, tudásuk kibontakoztatására. A kor új gondolkodást, újfajta cselekvést, minőségi változást követel minden területen; ebben a harcban a párt számít a Lenini Komszomol, a szovjet fiatalok segítségére — hangsúlyozta A mai nemzedéknek az a hatalmas feladat jutott osztályrészül, hogy az országot a társadalmi fejlődés újabb és megoldások a szocialista építés magyar gyakorlatában" című korreferátumhoz kapcsolódó szekcióban, amelynek munkáját Sipos Aladár akadémikus, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének igazgatója vezette. Heves vitát váltott ki az a hozzászólás, amelyben elhangzott: megnehezíti a világgazdasági változásokhoz való alkalmazkodásunkat, hogy késik az ipar szerkezetének az átalakítása, s a hagyományos, a fejlődés által túlhaladott ágazatok az alku- mechanizmusok eredményeként újból és újból visszaépülnek a gazdaságba, jelentős forrásokat elvonva a fejlődés lehetséges hordozóitól. Ezek a megoldások figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy a jövőt nem lehet áldozatok nélkül építeni — vállalni kell a változtatásokkal együttjáró feszültségeket. Kulcsár Kálmán akadémikusnak, az MTA főtitkárhelyettesének vezetésével közgazdászok, szociológusok, politológusok vitatták meg a „Társadalomkép és társadalmi folyamatok a 80-as években” című témakört. A mélyreható, a kérdéseket különböző aspektusokból is megsikereire vezesse, még nagyobb lehetőségeket nyisson az emberek fejlődésének, alkotókészségének kibontakoztatásához. Mihail Gorbacsov kifejezte reményét, hogy a Komszomol kongresszusán az egyik fő téma az átalakítási folyamat lesz. Kijelentette: a tanácskozásnak elő kell (Folytatát a 2. oldalon) fogalmazó eszmecsere szinte tételesen vette számba gondjainkat, azokat a „fékeket”, amelyek lassítják-nehezítik hazánkban a szocializmus fejlődését. A társadalomnak — hangzott el — mindenekelőtt gazdasági téren kell előbbre lépnie, ennek irányát jelölték meg fontos dokumentumainkban, legutóbb például a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tavaly novemberi ülésén. Élénk és tartalmas vita bontakozott ki a legnépesebb szekcióban, amelyet Benke Valéria, a Társadalmi Szemle szerkesztőbizottságának elnöke vezetett. Az „Ideológia és közgondolkodás” című szekció felszólalói, kapcsolódva a bevezető előadásokhoz, elsősorban tudati oldalról közelítettek az átfogó témakörökhöz, főként ahhoz a kérdéshez: hogyan érvényesíthetők napjaink valóságában a szocializmusról vallott elveink? Gondolataik továbbmentek a kérdésfelvetésen, ideológusok, közgazdászok, újságírók és marxizmus-oktatók egyaránt arra törekedtek, hogy a kor követelményeinek megfelelő választ adjanak a felmerült problémákra. A tanácskozás ma plenáris üléssel, a szekcióvezetők vitaösszefoglalóival folytatódik. Jászfényszaru és két társközsége idén 59 millió forinttal gazdálkodik. Az intézmények működtetésére, fenntartására fordítható 42, 4 millió forint az alapellátásban a tavalyihoz képest szerény mértékű javulást eredményez. Ennek oka az, hogy kiépül a gondozói hálózat, vagyis készül a bentlakásos idősek klubja, megszervezik a házi szociális gondozást és szervezettebbé válik a szociális étkeztetés. Felújításra a három községben 1,7 milliót szánnak. Ebből Jászíénysza- run tanácsi bérlakást, Pusztamonostoron orvosi rendelőt és szolgálati lakást, Jászfel- sőszentgyörgyön pedig iskolát újítanak fel. Fejlesztési feladatokra 16,8 millió jut, amiből a két társközség egyaránt 3—3 millióval részesedik. Fényszarun a múlt évről áthúzódott az első félévre az idősek klubjának a kialakítása. A központi rendelőt ugyanis csak a IV. negyedévben adták át, így nem is kezdhettek hozzá a régi rendelőben kialakítandó otthon építési munkáihoz. A tanács 3,6 millióval segíti az Orionnal, az áfésszel és a helyi Béke Tsz-szel közösen építendő 1200 adagos konyha és étterem építését. A munka tavasszal kezdődik a gyárral szemközti területen és jövőre fejeződik be. A közös beruházással nemcsak a munkások üzemi étkeztetése, hanem mindhárom településen a diákok és az idősek élelmezése is megoldódik. A Víz és Csatornamű Vállalat kivitelezésében kútfúrás kezdődik, melyet a következő évben kötnek a hálózatra. Ugyancsak a jövőre beütemezett útépítések előkészítésére (tervezésre, anyagvásárlásra) félmilliót költ a tanács. A két társközségben a fejlesztési célokat az elöljáróság határozta meg. Puszta- monostoron vízzel, villany- nyál ellátott telkeket osztanak, felújítják a ravatalozót és 400 ezret szánnak a vízhálózat bővítésére, ami marad, azt pedig a tervidőszak végén esedékes iskolaépítésre rakják félre. Jászfelsőszent- györgyön szintén lesz telekosztás, két utcában útépítés és a pedagógusok letelepítése érdekében szolgálati lakás építéséhez kezdenek. A közös tanács arra is számit, hogy az éves feladatok megoldását a lakosság 25 millió forint értékű társadalmi munkával segíti. A tervek szerint április 4-re adják át Berekfürdőn az új általános Iskolai tornacsarnokot. A 400 négyzetméter alapterületű, galériás épületben jelenleg a belső szerelési munkák folynak (Fotó: T. Z.) Szegeden — szekcióülésekkel Folytatódott az országos elméleti konferencia A szocializmus fejlődésének időszerű kérdéseiről Szegeden kezdődött háromnapos tanácskozás pénteken szekcióüléseken folytatta munkáját.
