Szolnok Megyei Néplap, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-20 / 43. szám
1987. FEBRUÁR 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Sárszentmihályi Állami Gazdaság inotai üvegházi kertészetében szedik a laskagombát és a csiperkét, amelyből több mázsa mennyiség kerül hetente az ország asztalára (MTI- fotó: Arany Gábor) Találkozó szakszervezeti vezetőkkel Tegnap Majoros Károly, a megyei pártbizottság első titkára fogadta a megyébe látogató Kovács Lászlót, a Bányaipari Dolgozók Szak- szervezetének főtitkárát, valamint Vass Jánost, a KPVDSZ főtitkárát, akit elkísért Szentendrei György- né, a szakmai szakszervezet megyei bizottságának titkára. A találkozón időszerű kérdésekről cseréltek gondolatot. Sóderszállitmányok A MÁV szegedi igazgatóságának munkaterületén megindultak a sóderirányvo- natok. Már több mint száz vagon kavicsos homokot szállítottak el. A vállalatok több millió forintot takaríthatnak meg, ha kihasználják a mintegy 200 000 tonnás előszállítási kapacitást. Mérlegen az alföldi olajipar tevékenysége Kutatásról, termelésről tanácskoztak Az ágazat szakszervezeti titkársógának ülése Szolnokon A Bányaipari Dolgozók Szakszervezete Központi Vezetőségének titkársága szerdán és csütörtökön kétnapos kihelyezett ülésen foglalkozott az ágazatba tartozó két nagy szolnoki központú cég — a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat, valamint a Kőolajkutató Vállalat — tevékenységével. A csütörtöki ülésen Kovács László, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára elnökölt. Elsőként a vezérigazgatók tájékoztatták a titkárság tagjait a két vállalat tevékenységéről, majd a vállalati szakszerve- vezeti bizottságok titkárai egészítették ki e tájékoztatókat. Hingl József, a Kőolajkutató Vállalat vezérigazgatója elmondta, hogy 1986-ban kedvezőtlen adottságú területeken dolgoztak, s azonos munkával kevesebb szénhidrogén kitermelését tudták csak előkészíteni. Pápa Aladár. az NKFV vezérigazgatója — a ’86-os év eredményeinek értékelése mellett — egy figyelemre méltó jelenségről is beszélt, i Az elmúlt esztendőkben a feszített kitermelési tempó miatt csökkent a feltárt és termelésre előkészített szén- hidrogén-vagyon nagysága. A kutatótevékenység a jelenlegi feltételek mellett már képtelen követni ezt az erőltetett ütemet. A népgazdasági érdekek természetesen azt diktálják — s ennek fontosságát a vita során a BDSZ főtitkára is hangsúlyozta, — hogy a kutatás és a feltárt mezők termelésbe állítása az eddigieknél nagyobb támogatást, nagyobb figyelmet kapjon. Szükségünk van ugyanis a magyar szénhidrogénipar termelésére. Ezt igazolja, hogy a szolnoki termelő vállalat még mindig jelentősen alacsonyabb áron állít elő olajat. Szakszervezeti ülésről lévén szó, terítékre került természetesen a bérkérdés is. Az országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt Vállalatainál a korábbi évekkel ellentétben ’86-ban semmilyen bér- fejlesztésre nem nyílik lehetőség. A tanácskozás több résztvevője is úgy fogalmazott, hogy 1987-ben feltétlenül szükséges emelni a kereseteket, mert a termelési és kutatási feladatok megoldásához csak így biztosítható továbbra is az elegendő munkaerő. Az NKFV gondja például, hogy a Füzesgyarmat térségében meginduló termelés miatt felvett dolgozók bérét hogyan gaz- dálkodja ki. A tervidőszak végéig ugyanis nyolc-kilenc- száz dolgozót kell ott munkába állítaniuk, és a bértömeggazdálkodás jelenlegi szabályai szerint ennek pénzügyi feltételei nem biztosítottak. A BDSZ főtitkára ezért is foglalt állást úgy a tanácskozáson, hogy ebben a kérdésben központi segítségre van szükség. Ez annál is indokoltabb, mivel olyan ágazatról van szó, amelyik hatékonyan tudja felhasználni az esetleges bérpreferenciát. Amennyiben viszont trösztön, esetleg vállalaton belül kellene a hiányzó bért kigazdálkodni, a cég vezetői szerint gondokat, esetleg feszültségeket is okozhat. Tízmilliós termeléskiesés a kemény időjárás miatt Indulásra várnak > mezőgazdasági repülök A MÉM Repülőgépes Szolgálatának információja szerint kora tavasszal összesen 1,3 millió hektár őszi vetésű kalászos gabona nitrogénműtrágyázását kell elvégezniük Egyelőre azonban várni kell, minthogy sok helyen még mindig hó borítja a földeket. Erre pedig nem tanácsos kiszórni a műtrágyát, mert a gyors olvadásnál a hólével együtt a vegyszer is elfolyhat. Az ország ideiglenes mezőgazdasági repülőtereinek többségén egyébként egyelőre a mély sár is akadályozza a gépek felszállását. Rajtra készen áll a mező- gazdasági légiflotta, s amint az időjárás kedvezőre fordul, azonnal hozzálátnak az idei munkákhoz. A gépek zöme felújítva, kijavítva várja az új idény kezdetét. Azokon, amelyek majd csak a májusban kezdődő növényvédelmi munkába kapcsolódnak be, a budaörsi, a nyíregyházi és a kaposvári hangárakban most végzik a nagyjavításokat. (Folytatás az 1. oldalról) szolnokiak, hiszen évek óta mindig márciusban élénkül csak meg jelentősen a betonelemek iránti kereslet. Sajnos az üzem vezetőségének nem csupán az év elején igen hideg tél okoz ma gondot. A megszokottnál lényegesen kevesebb konkrét megrendelést kapott máig a gyár, az éves termelési terv csak körülbelül egynegyedének ..kitöltését” garantálják ma az aláírt szerződésék. A piaci igényekhez való alkalmazkodás érdekében nyitottak meg a TÜZÉP-pel közös építőanyag üzletet a gyár területén: itt a családi házak építői minden, a szolnoki BVM-ben gyártott termékhez a szokásosnál gyorsabban itt juthatnak hozzá. A gyár az idei esztendőt igyekszik a tavalyinál jövedelmezőbben zárni, ennek érdekében az 1985-ös — tapasztalatok alapján — egy szigorú takarékossági tervet dolgoztak ki. Ennek fontos része a közúti szállítás ész- szerűsítése: ha lehet, 100 kilométernél nagyobb távolságra az eddiginél több árut akarnak vasúton szállítani, a nagy teherbírású gépkocsik jobb kihasználása érdekében az üres „visszfuvarok” számát jobb szervezéssel kívánják csökkenteni. És a takarékossági terveknek van egy másik mozzanata is: az idénre tervezett nyereség elérése esetén a gyár dolgozóinak keresete csak két százalékkal növekedhet. Éppen ezért a létszámcsökkentés lehetőségeit keresik a BVM-ben. Most azt vizsgálják, szükség van-e az idegen vállalatoknak a betonelemgyárban foglalkoztatott dolgozóira, illetve azt, hog\r nem lenne-e kevesebb saját dolgozó is elég az 1987- es termelési feladatok megoldására. A gyár vezetői szerint a ma reálisnak látszó 10—12 • fős létszámcsökkentés is jelentős előnyöket hozna. — VBlj — Országos elméleti tanácskozás a szocializmus fejlődéséről (Folytatás az 1. oldalról) sokoldalúbb ismeretének megalapozása. — Majd így folytatta: — Történelmi tapasztalataink azt bizonyítják, hogy a politika kulcskérdése a szocializmus fejlődése során is változatlanul a hatalom. Ennek pedig fő forrása a dolgozó tömegeknek a hatalomhoz való viszonya: milyen a magatartásuk, milyen mértékben vesznek részt a hatalom gyakorlásában, tudjuk-e mozgósítani őket céljaink megvalósítására? A történelmi tapasztalatok azt mutatják a népi hatalom legfontosabb feltétele, hogy a párt és a tömegek kapcsolata szoros és bizalomteli, élő, eleven legyen. A politika, a hatalom tartalma mellett azonban rendkívül nagy jelentősége van a hatalom-gyakorlás módjának és stílusának. A szocializmus — lényegéből következően — demokratikus hatalom. Erőforrások A szocializmus magyarországi fejlődésének ma a gazdaság a kulcskérdése — emelte ki a Központi Bizottság titkára, hozzátéve: sorsdöntő számunkra, hogy áttérjünk az intenzív növekedési pályára, hogy maximálisan kihasználjuk a meglévő objektív és szubjektív erőforrásokat. Országunkban ehhez a lépésváltáshoz megvan a kezdeményezőkészség, a szellemi kapacitás és a fogékonyság a rugalmas irányításra. S bár a gazdasági alap nagymértékben meghatározza a politikát, nem tévesztjük szem elől: a politikáé az elsődleges szerep! A tervszerűség és az árutermelés, a piac törvényszerűsé- tervszerúség és az árutermelés, a piac törvényszerűségeinek egybekapcsolása, a szocialista elosztási alapelv és az egyéni anyagi érdekeltség találkoztatása igen bonyolult kérdés. Abból kell kiindulnunk, hogy a szocialista társadalomban minden fejlődés forrása a munka, s egyben ez a legfontosabb eszköze a személyiség fejlesztésének is. Az eszmei-ideológiai kérdések széles körét felvető bevezető előadásában Berecz János hangsúlyozottan szólt a párt meghatározó szerepéről. Rámutatott: pártunk sajátos szerepét úgy értelmezi. hogy annak lényege a magyar nép és a szocializmus ügyének szolgálata, és nem az uralkodás. Reformok Nem mondunk le a „két- frontos érzékenységről”, mert ennek hiányában mindig megjelenik a két hamis véglet: egyfelől a konzervativizmus, másfelől pedig a demagógia. Pártunk vállalja a politikai központ szerepét, ugyanakkor jól tudja, hogy nem helyettesítheti az egész politikai rendszert. A megújító reformok szerves részei a szocializmus fejlődésének. Az MSZMP — mint eddig, úgy ezután is — a szocializmusban és a szocializmusért megvalósuló reformok pártján áll. Ezen az alapon természetesen szemben áll minden olyan törekvéssel, amely az újításoktól félve hátráltatja-nehezíti a reform- munkálatokat, s szemben áll minden olyan szándékkal, amely a reformot ürügyként felhasználva a szocialista rendszer gyengítésére irányul. Örömmel üdvözöljük, hogy a szocializmus megújulására vonatkozó felismerés és elhatározás más szocialista országban is utat tör magának, bármilyen legyen is az elnevezése. Ez kedvezőbb feltételeket teremt számunkra is eddigi ütünk folytatásához. Reálisabban — Egy reálisabb szocializmus-szemlélet — zárta bevezető előadását Berecz János — csak a mai magyar társadalom viszonyainak reálisabb ismeretén és a problémák megoldásában való cselekvőbb és felelősebb szerepvállaláson alapulhat. Szorosabban össze kell kapcsolnunk a társadalmilag racionális cselekvést a szocializmus elveivel és céljaival, s ezek dialektikájában kell értelmezni a szocializmus építésének további útját. Az országos elméleti konferencia plenáris ülésének első referátumaként Huszár István, az MSZMP KB Párt- történeti Intézetének igazgatója tartotta meg előadását Történelmi ütünk és a köz- gondolkodás címmel. Berend T.. Iván, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke Gazdasági útkeresés és megoldások a szocialista építés magyar gyakorlatában címmel vállalkozott néhány elvi következtetés levonására. Kulcsár Kálmán akadémikus, az MTA főtitkárhelyettese Társadalmi viszonyok és folyamatok a 80-as években, Lakatos Sándor, a Pártélet főszerkesztője Politikai intézményrendszerünk működésének hatékonysága címmel tartott referátumot. Benke Valéria, a Társadalmi Szemle szerkesztőbizottságának elnöke Társadalmi folyamatok, tudati viszonyok, társadalompolitika című referátumával kapcsolódott a bevezető előadáshoz. Az országos elméleti tanácskozás ma szekcióüléseken folytatja munkáját. A mondás a kohásxokná! Is Igái Ki a kicsit nem becsüli... Manapság mind gyakrabban ízlelgetjük az olyan régebbről is ismert fogalmakat, mint az ésszerű takarékosság az anyaggal, a hulladékok újrafelhasználása. Ez utóbbi területen különösen sok a tennivaló és sürgős lenne az előrelépés, hiszen minden kilogrammnyi nyersanyagra szükségünk van. Ez a kijelentés akjcor érthető és érzékelhető igazán, ha tudjuk, hogy például egy tonna vashulladék feleslegessé teszi négy tonna vasérc és két tonna fekete szén felhasználását. Vagy: alumíniumhulladékból tízszer kevesebb energiával állítható elő alumínium mint á bauxit- ból. Sorolhatnánk még a szemléletesnél szemléletesebb példákat, de talán már ezekből is kitűnik, hogy milyen fontos feladatról van szó. Nos, ennek jelentőségét átérezve a Kohászati Alapanyag Előkészítő Vállalat — amely közös vállalatból éppen az idén lett önállóvá, s amelyet jó 30 évvel ezelőtt egyébként is azzal a céllal hívtak életre, hogy az ipari üzemekben keletkező másodlagos nyersanyagokat felvásárolja és feldolgozás, vágás, darabolás után a kohászati üzemeknek ismételt fel- használásna átadja — újabb lépések megtételére kényszerül. Így többek között szolnoki kirendeltsége is a vásárlói igények jobb kielégítése érdekében bővíti szolgáltatásait. Éppen ezért Szolnokon, a Munkásőr út végén 20 millió forintért nemrégiben megvett egy több mint 3 hektáros területet, ahová a városban lévő ócskavas-telepe költözik majd. Á jelenlegi Mártírok úti területen pedig a második félévtől létrehoznak a vállalatiak egy haszonvasat és minőségi acélt értékesítő telepet, annak érdekében, hogy a környékbeli vállalatokat, üzemeket megfelelően elláthassák minőségi és idomacélokkal hengerelt árukkal, finom és durva lé^ mezekkel. S itt meg kell állni egy pillanatra. Ugyanis a város rendezési tervében az szerepel, hogy a vállalatnak 1990. január elsejéig a Mártírok úti telepet föl kell számolnia, hiszen az engedélye is addig szól, s a tanács éppen ezért segítette abban, hogy mihamarabb megvásárolhassa a város szóién levő új telepet. így joggal vetődik fel a kérdés, hogy a már előzőekben szóbahozott hasznos és minőségi acél értékesítését miért ne lehetne egyből a Munkásőr úti telepen elkezdeni. Ez látszana a legkézenfekvőbb megoldásnak, egyrészt azért, mert a jelenlegi telep helyén esztétikai és más hangsúlyosabb okokból is jobban el lehetne képzelni, mondjuk egy ABC áruházat, amely a közelben felépített új lakótelep ellátását segítené, másrészt pedig a vállalatiak sem járnának rosszabbul, hiszen egyből végleges helyre kerülve nem kellene két év múlva ismét költözködniük sok-sok bosszúságtól megkímélve önmagukat és vásárlóikat is. Nos, e kitérő után visszatérve az eredeti gondolathoz a már említett szolgáltatás bővítésének nem titkolt célja, hogy a megrendelések gyors és pontos kielégítésével megtartsák régi partnereiket, sőt újabb megrendelőket is szerezzenek maguknak. Erre minden lehetőségük megvan, hiszen az új telepen vállalják a kistételű megrendelések kielégítését is. Hisz ők is vallják a régi mondást, miszerint aki a kicsit nem becsüli, a nagyot nem érdemli. S ez a szemléletváltás azért is fontos, mert eddig a vállalatnál estik azokkal a cégekkel álltak szóba, amelyeknek 3 tonnán felüli megrendeléseik, voltak. Az említett mennyiség alatt az igénylőknek sok-sok utánajárással a Ferroglóbustól kellett beszerezniük a különböző vasanyagokat, amelyekhez csak akkor jutottak hozzá, ha legalább 3 hónappal előbb megrendelték azokat. Persze, az senkit sem érdekelt, hogy a hosszú átfutási idő miatt esetleg a megrendelők valamilyen jó üzlete esik kútba. Nos, az új telep üzembe helyezésével ennek a csöppet sem ideális állapotnak remélhetőleg vége szakad, hiszen — mint már említettük — ott a kistételű megrendeléseket is elfogadják, és rövid időn belül kielégítik. S ráadásul a vásárlók olcsóbban juthatnak majd hozzá a különböző alapanyagokhoz, hiszen a Ferroglóbus 13 százalékos árrésével szemben a majdani szolnoki telepen 10 százalék körüli árréssel számolnak. Szóval ezzel a teleppel mindenki jól járhatna, hiszen a környékbeli cégeknek nem kellene több száz kilométert utazgatniuk és így rö- videbb idő alatt, ráadásul olcsóbban beszerezhetnék a számukra fontos alapanyagokat. A Kohászati Alapanyag Előkészítő Vállalat pedig — bővítve szolgáltatásainak körét, növelve vásárlóinak számát — esetleg nagyobb nyereségre is számíthat. Nem véletlen a feltételes mód, hiszen az elképzelés helyességét, az új telep életképességét úgyis a gyakorlat dönti majd el. N. X.
