Szolnok Megyei Néplap, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-03 / 28. szám
1987. FEBRUÁR 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A felnőtt és gyerekkörzetek már fogadják a betegeket A városrész 'lakói már régóta figyelték a Bozsó Károly utca melletti építkezést. Az alapok lerakásától nyilvánvaló volt, hogy jelentős létesítménnyel gazdagszik a lakótelep. A központi orvosi rendelőt a megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói építették. Nem véletlen, hogy a városi tanács a harminckilenc millió forintos beruházással a városrészt gyarapította. Az orvosi rendelő építése a Széchenyi régi gondját oldotta meg. Korábban ugyanis lakásokból, alagsori helyiségekből alakítottak ki rendelőket, és gyógyszertárat, hogy az itt lakóknak ne kelljen a városba utazniuk. Ezek a „szükségrendelők” azonban zsúfoltak, kényelmetlenek voltak. A fogászati ellátást így se tudták helyben biztosítani: az a Hősök téri rendelőintézetben zajlott. Tegnap reggeltől az új, központi orvosi rendelőben fogadják a betegeket. A több mint ezer négyzetméter alap- területű rendelőben együtt van minden, ami a korszerű alapellátáshoz szükséges. A városrész minden rendelője ide költözött; a földszinten Tegnap megnyílt a központi orvosi rendelő a szolnoki Széchenyin kapott helyet a hat gyermekkörzet (korábban csak öt volt a Széchenyin). Az emeleten pillanatnyilag három felnőtt körzeti orvos rendel. Az év második felében — új lakások átadása után — tervezik a negyedik körzet kialakítását. Az emeleten lesz a négy fogászati körzeti rendelés is, amely a (Hősök téri intézetből költözik ide. Pillanatnyilag a fogászati rendelőkbe a gépeket szerelik be, márciustól fogadják itt a betegeket. A fogászat mellett — elkülönítve — a csecsemő tanácsadásnak alakítottak ki helyet. A rendelők tágasak, jól felszereltek — ötmillió forintot költött új műszerekre, bútorokra, berendezési tárgyakra. A várótermek tágasak, világosak, kényelmesek, kulturált körülményeket biztosítanak. A földszinten külön bejárat nyílik a közel háromszáz négyzetméter alapterületű gyógyszertárba, amelyet — várhatóan — március közepe után adnak át, amikor elkészülnek a szükséges bútorok. A Ragó Antal úti gyógyszertan kollektívája fog itt dolgozni, de jönnek szakemberek a város más részé-’ bői is. Az új gyógyszertár, igazodva az orvosi rendelésekhez, nyújtott nyitvatartási időben áll majd a betegek rendelkezésére. A korszerű rendelőben néhány ötletes dolog is szolgálja a betegek kényelmét: a földszinten ruhatárat létesítettek, az épület négy szárnya által körülzárt területen pedig pihenőudvart alakítottak ki. A városrészen az orvosi körzetek nem változtak (később, a negyedik felnőtt rendelés belépése után terveznek némi módosítást), a rendelési idők is változatlanok. A központi rendelő hétvégi, éjjeli ügyeletet nem tart. A városi ügyeletekről az ajtóban a bejáratnál kifüggesztett tábla tájékoztat. Elkészül a szolgáltatóház Indul a gázprogram Épül az autóbusz-pályaudvar (Folytatás az 1. oldalról) dési táblák pótlására és az útburkolati jelek festésére elegendő. A növekvő úthálózat megóvása mind több forintot emészt föl. Ebben az évben a piac területén végzik el a legfontosabb állagmegóvási munkálatokat, miközben a régi Körös-híd felújítása és a Deák Ferenc utca javítása egyelőre várat magára. Négyszázezer forintos megyei támogatással kiszolgáló helyiségek épülnek az állategészségügyi telepen, egyidejűleg a kény- szervágóhíd és a hatósági húsbolt karbantartására is még az idén sort kerítenek. Az egészségügyi és szociális ellátás a szelevényi kézigyógyszertár nyári átadásával tovább javul. A bölcsődék minden jogos igényt ki tudnak elégíteni, s az idősekről is kellőképp gondoskodnak. A szociális otthon átalakul, bevezetik az egésznapos foglalkozást A házi szociális ellátásban részesülők száma nem változik, viszont 19,6 százalékkal több arra rászorulót vonnak be a szociális étkeztetésbe. A megnehezedett pénzügyi körülmények ellenére sem mond le a város fejlesztési törekvéseiről. Igaz, ezért külön terheket is vállal, 36 millió forintos hitelt vesz föl, ezzel együtt 95 millió forintot fordítanak új létesítmények kialakítására. A beruházások között a város energiaellátásának korszerűsítését biztosító gázprogram a legjelentősebbe Ebben az évben 1300 méter nagynyomású vezeték készül, amely a Gyomaendrőd—Városföld közötti vezetéket köti össze a kungyalui vasútállomásnál létesítendő gázátadóval. Innen az Erdőtérig úgynevezett nagyközép nyomású, a Szabadság, Kossuth, Mátyás király, Munkácsy és Szentesi úton pedig a téglagyárig 11 kilométeres közép- nyomású vezeték épül. A Felszabadulás út nyomvonalát követve építik ki a városközpontba, a termelőszövetkezet irodájáig, illetve a IV, számú óvodáig vezető szakaszt is. A tömegközlekedés színvonalát emeli majd az autóbusz-pályaudvar elkészítése. A munkálatok megkezdését akadályozó épületeket még az első negyedévben lebontják, a Kötivizig ezt követően fog hozzá a 12 kocsiállásos létesítmény kivitelezéséhez. A lakossági ellátás javítása érdekében 2,5 millió forintos költséggel húsbolt épül az Alkotmány úton. A Füszérttel közösen a Felszabadulás úton ABC-áruház létesítését tervezik. Idén elkészül a szolgáltató ház is, amelyben a Tisza Cipőgyár, a Fodrász Szövetkezet és a Patyolat nyit üzletet. A Kil'lián lakótelepen hozzáfognak a 75 személyes óvoda építésének műszaki előkészítéséhez, amelyet eleve úgy terveztek, hogy a későbbiekben más célra is hasznosítható legyen. Az év végére készül el az az 1500 köbméter kapacitású szennyvíz- tisztító telep, amely az ezredfordulóig elégíti majd ki az igényeket. A Csengeti útépítés befejezése ugyancsak szerepel az idei tervben. A földút építésével együtt alakítják ki a csatornarendszert és az útmenti villanyhálózatot. A kisebb fejlesztéseken túl további egy-egy millió forint jut még útépítésre, s a la- kásépítők-vásárlók anyagi támogatására is. A terv egyébként — melyet a legutóbbi tanácsülésen hosszas vita után hagytak jóvá — épít a lakosság, az üzemek, az intézmények dolgozóinak társadalmi munkájára, együttműködésére, a város- politikai feladatok eredményes végrehajtásában. Sz. Gy. A tanácsok és az ifjúság Új termékek közös kifejlesztésére is Együttműködési szerződés szovjet autégyárakkal Együttműködési szerződést kötött a Bakony Művek a togliatti és a zaporozsjei autógyárral. A két szovjet nagyüzemmel öt évre kötött megállapodás a közös műszaki-tudományos tevékenységre, a gyártási kooperációs feladatok közvetlen és gyors megoldására vonatkozik. A Bakony Művek és a togliatti autógyár ilyen jellegű kapcsolatára 16 éves kooperáció után kerül sor. A Lada személyautókhoz ugyanis már ennyi ideje szállítják Veszprémből az autóvillamossági cikkeket. A kapcsolat azonban eddig többszörös áttételen keresztül jöhetett csak létre, s a különböző szervezetek közbeiktatása lassította a két gyár közötti információcserét. Előfordult, hogy késve értesültek egymás igényeiről, problémáiról. A közvetlen kapcsolatra azért is szükség van, mert már nemcsak több millió alkatrészt szállítanak Veszprémből, a Volga menü gyárba, hanem részt vesznek a fejlesztő munkában is. A veszprémi kutató-fejlesztő munka eredménye például az új Lada Samara korszerű gyújtás- kapcsolója, ablaktörlő berendezése és eiéktronikus gyújtási rendszere, amelyek sorozatgyártását az idén kezdik meg. Hasonló tartalmú a zaporozsjei autógyárral kötött szerződés is. Tanácskozás az innovációról A kutatási eredmények gyakorlati hasznosításának meggyorsításával foglalkozó tanácskozás kezdődött tegnap Gödöllőn. A négynapos konferencia vitaindító előadását Ádám Antal, az Ipari Minisztérium műszaki fejlesztési főosztályának helyettes vezetője tartotta. Nálunk, mint az előadó hangsúlyozta, főként az egyetemek, kutatóhelyék közelében, elsősorban a műszer-gyártás, az automatika, a biotechnika, a finomvegyipar és a közúti járműgyártás témakörében kínálkozik lehetőség innovációs parkok életre hívására. Szakembereink ugyanis éppen ezeken a területeken értek el kiemelkedő eredményeket az utóbbi években. anuár elsejétől államigazgatási ügy- gyé vált az ifjúsággal való foglalkozás. Furcsa így kategorikusan kijelentve és leírva a tény, hiszen társadalmunk valamennyi nemzedéke állampolgári jogán alakítója, szervezője és „résztvevője” a közigazgatásnak, sőt, mindez kötelessége is. Mit jelentenek hát az életbelépő új rendelkezések és szabályozások? Lehet-e rendelkezésekkel és szabályozásokkal jobbítani azt a gondviselést, törődést, amely eddig is feladata volt társadalmunknak, társadalmunk minden választott és nem választott testületének és intézményének. Lehet-e újfajta módon, másként törődni az ifjúsággal? Ügy tűnik: kell, s mert kell, hát meg kellett, meg kell találnunk a lehetőségeket. E lehetőségek egyike az év közepén létrehozott Állami Ifjúsági és Sporthivatal, amelynek főhatósági szinten meghatározó feladata az ifjúsággal, s az ifjúságot nevelő sporttal való foglalkozás. Egy hivatal azonban csupán segítheti a változást, de azt nem valósíthatja meg. A megvalósításhoz további szervezeti és szerkezeti változásokra van szükség, és olyan cselekvési programokra, amelynek megvalósítása már társadalmi méretű feladat. Szervezeti, szerkezeti változásokról szóltunk, így hát mielőtt tovább lépnénk, szólnunk kell ezekről részletesebben is. Az új rendelkezések életbelépéséig a tanácsok és azok szakigazgatási szervei az ifjúsággal, az ifjúság problémáival, mint telgy-egy terület speciális részfeladatával törődtek. Az új „felállás” szerint önálló és felelős szakigazgatási szerv foglalkozik egy-egy település vagy országrész művelődési, ifjúsági, egészség- ügyi és sportügyeivel. Nem véletlen a párosítás, hiszen a jövő ifjúságának testi és lelki fejlődése olyan generális és központi kérdés, a jövő társadalmát oly nagy mértékben meghatározó feladat, hogy ezeket egymástól különválasztva vizsgálni és irányítani napjainkban már nemcsak korszerűtlen, de legalább ennyire megoldhatatlan feladat. Szervezési munka lenne A békéscsabai háztetőkről alpinisták takarítják a havat. A gyulai MHSZ klub tagjai vállalkoztak arra a feladatra, hogy még nagyobb olvadás kezdete előtt letisztítják a magas épületek tetejét. A békéscsabai Ingatcsupán a feladatok összekapcsolása? Ha ennyi lenne, kevés lenne, hiszen e formai változások éppen a tartalom érdekében születnek. Arról van szó, hogy az Állami Ifjúsági és Sporthivatal munkájának kiteljesedése, céljainak megvalósulása csakis egy országos méretű társadalmi tevékenység révén lehetséges, és e társadalmi tevékenység első számú szervezője, végrehajtója minden településen az adott település életéért és ifjúságáért felelős választott testület, vagyis a tanács. Persze, mindeddig elméleti fejtegetések a leírtak. Lehet-e a mindennapi élet valóságához adaptálni ezt az elméletet? Hogyne lehetne. Hiszen épp ez lesz az a bizonyos előbb is számonkért tartalom. Példákat kell so- rulnunk, hogy a tanácsok és az ifjúság kapcsolatát lefordítsuk a szabályok, rendelkezések nyelvéről a hétköznapok nyelvére. íme hát a legegyszerűbb példa: az ország legkisebb tanáccsal rendelkező községében minden bizonnyal nem alakulhat majd meg az önálló „ifjúsági osztály”. Ugyanakkor azonban a tanácstestület minden tagjának felelősnek kell éreznie magát a településen felnövő és a településen élő ifjú nemzedékért. Sok mindenben megnyilvánulhat ez a felelősség, akár abban, hogy megtalálják-e a fiatalok között azt a vezéregyéniséget, aki motorja lehet a község társadalmi életének, aki élni tud a község felnőtt társadalma által felajánlott lehetőségekkel. Sok szintű ez a felelősség, amiről szólunk, hiszen egy új ifjúsági klub létesítése és egy rendezvény spontán megszervezése között hatalmasak a különbségek; hiszen más rangúak a döntések, az egyik milliókat igényel, a másik csupán alig többet egy bólintásnál mégis a lényeg, a tartalom: közös. rről a közös tartalomról van hát szó akkor is, amikor főhatóságról, új vagy újszerű állam- igazgatási, közigazgatási feladatokról szólunk. Igen, és még akkor is, amikor szervezeti változásokról szólunk, mert ezekhez hozzátartozik gondolkodásunk és szemléletünk átszervezése is. S. Boda András lankezelő Vállalat szívesen fogadta az alpinisták jelentkezését, hiszen a hócsúszá- sok ellen csak alkalmankénti járdaelzárással tudnak védekezni, és a lezúduló hó már balesetet is okozott a városban. Alpinista hómunkások A Szentesi Háziipari Szövetkezet kunszentmártoni részlegében muzeális értékű szövőszékeken szőnek különböző méretű népművészeti asztalterítőket. A Népi Iparművészeti Tanács által zsűrizett térítőkből a részleg éves termelési értéke I millió 200 ezer forint v Fotó: Mészáros J E
