Szolnok Megyei Néplap, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-20 / 16. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. JANUÁR 20. Reykjavik eredményei minden ország és nép közös tulajdonává váltak Végső búcsú Brutyó Jánostól Elvtársai, barátai, küzdőtársai vettek végső búcsút hétfőn a Mező Imre úti temető díszravatalozójában a 76. életévében elhunyt Brutyó Jánostól, a munkásmozgalom kiemelkedő személyiségétől, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagjától, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának nyugalmazott elnökétől, a Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnökségének tagjától, országgyűlési képviselőtől. A vörös drapériával borított, koszorúkkal' övezett ravatalánál — ahol kitüntetéseit, köztük a Magyar Népköz- társaság érdemrendjét, a Munka Vörös Zászló érdemrendjét helyezték bíbor párnákon a koporsó elé — díszőrséget állt a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának és a Központi Bizottság titkárságának több tagj,a, állami és társadalmi életünk számos vezető személyisége. Ott voltak egykori harcostársai, munkatársai. A gyászszertartáson az MSZMP Központi Bizottsága, Központi Ellenőrző Bizottsága, a szakszervezetek és az Országgyűlés nevében Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT elnöke búcsúzott az elhunyttól. Brutyó János életpályáját méltatva emlékeztetett rá: A makói szegény családból indult fiúnak az életútja nem volt köny- nyű. Nem volt mentes a nélkülözéstől, a gondoktól, a kemény felelősségteljes munkától, a küzdelmektől. Üt- ja korán elvezetett a munkásmozgalomhoz. Az indíttatás meghatározta Brutyó János jellemét, amelyet a munkásmozgalom formált véglegessé. így bontakozott ki, csiszolódtak nagyszerű tulajdonságai. A szegény sorsú paraszt- gyermekből lett szakmunkás, majd szakszervezeti vezető egyre fontosabb feladatokat kapott. Miniszterhelyettesként, az Építők Szakszervezete vezetőjeként, a SZOT főtitkáraként, vagy a párt Központi Ellenőrző Bizottsága elnökeként egyaránt az ügy szolgálata, szeretete, az emberek iránti tisztelet vezette. 1966-ban az MSZMP X. kongresszusán személyében a legmegfelelőbb embert választották a párt Központi Ellenőrző Bizottságának elnökévé. Brutyó János a szó legnemesebb értelmében tiszta ember volt. Nem vágyott magas rangra, mindig arra törekedett, hogy tudásával a lehető legjobban szolgálja osztálya céljait. Olyan vezető volt, aki átérezte az emberek gondjait, aki tudott velük 'kapcsolatot tartani. Brutyó János személyében munkásból lett 'kiemelkedő vezetőtől köszönünk el — mondotta Gáspár Sándor. A képviselő társak, a barátok, a gyászoló család nevében Kéczi János, a Nógrád Megyei Pártbizottság első titkára búcsúztatta Brutyó Jánost. A díszravatalozóból gyászolók százai kísérték Brutyó Jánost végső nyughelyére, a Munkásmozgalmi Pantheon sírsétányára; sírhantját koszorúkkal, virágokkal borították. A gyászszertartás az Internacionálé hangjaival ért véget. I levegőben iraki sikerek — Iráni előrenyomulás a déli frontszakaszon Ellentmondó hadijelentések Államfő, rács mögött Példátlan eseménnyel ért véget az elmúlt hét Ecuadorban. Érthető, hogy nemcsak a helyi, de a világsajtó is nagy terjedelemben foglalkozik a történettel és hátterével. Mi történt abban az országban, amely nevét onnan kapta, hogy az Egyenlítő (Equator) pontosan Quitón, a fővároson keresztül húzódik? „Mindössze” az, hogy emberrablók ejtették fogságba Leon Febres Corderót, a köztársaság elnökét, majd tízórás fogság — és persze bizonyos feltételek teljesítése — után szabadon engedték az államfőt, aki újra elfoglalta magas hivatalát. Ez nyilvánvalóan akkor is érdekes lenne, ha egy ország első emberét „szabályos”, tehát közönséges bűnözőkből álló és váltságdíjat követelő banda keríti hatalmába. A mintegy három Magyarország területű Ecuadorban azonban az emberrablók — a légierő magas rangú tisztjei voltak, akik politikai követeléseket támasztottak. Amikor az elnök a hét végén úgy döntött, hogy ellátogat a Taure nevű légi bázisra, biztonsági szolgálatának vezetői óva intették attól, hogy „bemerészkedjék az oroszlánbarlangba”. Hogyan? Ha egy államfő, aki az alkotmány értelmében a fegyveres erők főparancsnoka, ellátogat egy katonai támaszpontra, akkor az „oroszlánbarlang”? A magyarázat a sajátos ecuadori viszonyokban rejlik — és abban az oly gyakori latin-amerikai hagyományban, hogy a hadseregnek komoly belpolitikai súlya van. A katonai diktatúrák hosszú szakasza 1979-ben ért véget itt (mint tudjuk, Argentínában és Brazíliában sokkal később), de a polgári pártok krónikus marakodásába mindig is aktívan beleszólt az ugyancsak megosztott hadsereg. Mivel az államfő számos kérdésben szembekerült a parlamenttel, az elit fegyvernem, a légierő a törvényhozás, a régi rivális, a szárazföldi tisztikar pedig az elnök mellé állt. Mikor tavaly tavasszal Frank Vargas Pazzos tábornok, a légierők főnöke nyíltan szembeszegült az államfővel, Febres Cordero elnök őrizetbe vétette, ugyanakkor a parlament „kegyelmet” szavazott meg neki, és ez az alkotmány értelmében a szabadon bocsátást jelentette volna. De nem jelentette, mivel az elnök nem engedelmeskedett az alapokmánynak. Erre hivatkozva rabolták el most őt a repülőtisztek, és kényszerítették főnökük szabadon bocsátására, valamint egy számukra büntetlenséget biztosító okmány aláírására. Mindez megtörtént, és az államfő újra szabad — éppúgy, mint legfőbb riválisa, a légierő főnöke. Egy csata véget ért. De a háború folytatódik. Harmat Endre Megkezdődött a bolognai merénylet gyanúsítottjainak pere Az olaszországi Bolognában hétfőn megkezdődött a város pályaudvarán több mint hat éve történt merénylet gyanúsítottjainak pere. Az 1980. augusztus 2-án végrehajtott terrorakció nyolcvanöt ember életét oltotta ki, több mint száz személy sebesült meg. Az elmúlt hat év során a nyomozóknak sikerült kideríteni, hogy a merénylet ki- tervelői az újfasiszta „Fekete terrorizmus” csoport képviselői, akik ebben az akcióban együttműködtek a Licio Gelli vezette — s néhány évvel ezelőtt leleplezett — összeesküvő szervezettel, a P—2-vel. (Folytatás az 1. oldalról) A szovjet vezető tájékoztatta a „hatokat” arról, hogy — még ha az Egyesült Államok nem is vizsgálja felül elutasító álláspontját — a Szovjetunió kész elküldeni képviselőit a hat ország szakértőivel való találkozóra. Egy ilyen találkozón — figyelembe véve minden új, az ellenőrzés terén az utóbbi időben előterjesztett javaslatot — már most közösen, célratörően lehetne keresni azokat a kölcsönösen elfogadható megoldásokat, amelyek a későbbiekben a nukleáris fegyverkísérletek teljes és általános betiltásáról szóló szerződés megbízható ellenőrző mechanizmusának alapját képezhetnék. Mihail Gorbacsov üzenetében végezetül kifejtette, mindaz, amiről Reykjavík- ban sikerült megállapodni, a nukleáris fegyverzet megsemmisítésről ott kialakult Az 51 éves Fang Li-cse asztrofizikust hétfőn kizárták a Kínai Kommunista Pártiból, mivel az Űj-Kína hírügynökség írja — „megkísérelte a párt ellen hangolni az értelmiséget, és lázadást BUDAPEST Számottevően javult Enrique F^arejo Gonzalez budapesti kolumbiai nagykövet egészségi állapota, aki ellen merényletet követtek el. Változatlanul folytatódik a nyomozás a merényletet elkövető ismeretlen tettes felderítésére. A nagykövet családjának kérésére Parejo Gonzalez további gyógykezelését külföldön folytatják. MOSZKVA Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, külügyminiszter hétfőn Moszkvában fogadta Natvar Szingh indiai külügyminisztert, aki rövid munkalátogatáson tar-' tózkodik a szovjet fővárosban. A tárgyalófelek véleményt cseréitek a szovjet— indiai kapcsolatokról és az időszerű nemzetközi kérdésekről is. ULÁNBÁTOR A munkalátogatáson Mongóliában tartózkodó Igor elképzelés ezentúl* már nem kizárólagosan a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok tárgyát képezi: Reykjavik eredményei most már minden ország és nép közös tulajdonává váltak. S ez érthető is, hiszen túlélésük kölcsönösen függ egymástól — ez atom- és űrkorszakunk realitása — s ez minden államot életbevágóan érdekeltté tesz abban, hogy megsemmisítsék a nukleáris fegyverzetet és megakadályozzák a fegyverkezési hajsza átterjedését a világűrre. Az államok — kicsik és nagyok — ilyenfajta együttműködése az egész emberiség megóvásáért, napjainkra minden korábbinál erőteljesebb létérdekké vált — hangsúlyozta Mihail Gorbacsov. Az SZKP vezetője biztosította a „hatokat” arról, hogy a Szovjetunió a maga részéről cselekvő módon fog hozzájárulni e közös ügyhöz. szított a diákok körében”. A tudóst a diáktüntetések alatt tanúsított magatartásáért egy héttel ezelőtt menesztették Hefei város műszaki egyetemének rektorhelyettesi posztjáról. Rogacsov szovjet külügyminiszter-helyettes és mongol kollégája, Daramin Joondon első külügyminiszter-helyettes megbeszéléseiket követően aláírta a két ország külügyminisztériumai közötti együttműködés ezévi tervét. Rogacsovot hétfőn fogadta Dzsambin Batmönh, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB főtitkára, a Nagy Népi Hurál Elnökségének elnöke. PÁRIZS Ali Ahani, az iráni külügyminisztérium ázsiai és óceániai osztályának vezér- igazgatója háromnapos tanácskozásokat kezdett a francia külügyminisztériumban a két ország viszonyának rendezéséről. Jean-BerKioában Havasi Ferenc vidéki körúton A Zsenmin Zsipao és az összes többi kínai központi lap hétfői számának első oldalán, vezető helyen közölte azt a kommünikét, amelyet az Üj Kína hírügynökség hozott nyilvánosságra Csao Ce- jang kínai miniszterelnök, a KKP KB ügyvezető főtitkára és Havasi Ferenc, az MSZMP PB tagja, KB titkára vasárnap lezajlott találkozójáról és tárgyalásáról. Több lap a találkozóról, készült fényképpel illusztrálta a közleményt. Havasi Ferenc hétfőn délelőtt megtekintette az egykori kínai császárok pekingi nyári palotáját, majd a déli órákban elindult Pekingből vidéki útjára, amelynek során látogatást tesz Kantonban és Sanghajban. EGK Miniszterek tanácskozása A közös piaci tagországok mezőgazdasági miniszterei hétfőin két napra tervezett tanácskozást kezdtek Brüsz- szelben. Napirenden szeretjei az EGK és az Egyesült Államok közti „kereskedelmi háború” legújabb fejleménye: milyen konkrét intézkedésekkel válaszoljon a Közös Piac, ha a hét végén Washingtonban tartandó tárgyalások nem vezetnek eredményre és Washington magas vámot vet ki a Közös Piacból importált több termékre. nard Raimond francia külügyminiszter még újév körül üzenetet küldött iráni kollégájának, Ali Akbar Velaja- tinak és nyíltan közölte vele, hogy Párizs az eddigieknél több közreműködést vár Irántól, a Libanonban elfogott francia túszok kiszabadításában. ÜJ-DELHI Merénylet áldozata lett hétfőn az indiai Pandzsáb szövetségi állam egyik vezető politikusa. Ismeretlen fegyveresek az Űj-Delhitől 240 kilométernyire északra fekvő Ludhijána városban fényes nappal meggyilkolták Dzsoginder Pal Pandey-t, a kormányzó Indiai Nemzeti Kongresszus Párt (I) helyi szervezetének főtitkárát, volt pandzsábi minisztert. A hindu politikus testőre is életét vesztette. Vasárnap iráni városok ellen intézett újabb iraki légitámadásokat jelentettek Teheránból, Bagdadban pedig arról adtak hírt, hogy az iraki erők a front középső és déli szakaszán meghiúsították az ellenséges erők offen- zíváját. Teherán! közlés szerint az iraki légierő kilenc iráni várost, köztük Tabrizt, Szanan- dadzsot, Delhorant, Ilamot és Iszfahánt támadta, s a bombázások következtében 200 személy életét vesztette, többszázan megsebesülitek. Irakban megerősítették a légitámadások tényét, de azt is közölték, hogy repülőgépeik bombázták Kumot, az irániak szent városát. Iránban ez utóbbit cáfolták. A teheráni hadijelentések szerint az iráni gárdisták egységei a déli frontszakaszon, a Satt-el-Arab víziúton újabb két szigetet foglaltak el, s az iráni erők tovább nyomultak előre Bászra, a stratégiai fontosságú iraki város külső negyedei felé. Bagdadban cáfolták ezt, s közölték: az iraki erők teljesen ellénőrzésük alatt tartják a helyzetet Bászrától keletre. Teheránban vasárnap Mir Hoszein Muszavi miniszter- elnök elutasította az ENSZ Biztonsági Tanácsának azt a határozatát, amely szorgalmazta az iraki—iráni háború befejezését, mert az „nem ítélte el egyértelműen Ira- kot”. Nyugalom a Fiilöp-szigeteken A Fülöp-szigeteken vasárnap feloldották a fegyveres erők első fokú riadókészültségét, amelyet szombaton rendeltek el egy esetleges államcsínykísérlet meghiúsítására. Corazon Aquino, a Fülöp- szigetek elnöke hétfőn szóvivője útján értésre adta, hogy a maga részéről nem tulajdonított jelentőséget a puccskísérletről szárnyra kapott híreszteléseknek. Rafael Ileto az ország hadügyminisztere, miután személyesen tárgyalt az elnökasszonnyal, kijelentette, hogy nem történt államcsínykísér- let. Azt megerősítette, hogy szombaton riadókészültségbe helyezték a fegyveres erőket, de azzal indokolta az intézkedést, hogy hírek szerint támadás készült az egyház által fenntartott és Aquino asszonyt támogató Radio- Veritas épülete ellen. Sikerre ítélve Uj kormánykoalíció Bécsben A szerdán hivatalba lépő új osztrák kormány, amelynek felét a szocialista-, felét a konzervatív néppárt adja, legfeljebb az ifjabb nemzedékek számára jelent újdonságot: a többiek emlékeznek, hogy hasonló koalíció kormányozta az országot 1947—66 között — mégpedig sikerrel. Amíg azonban a háború utáni, részben a négyhatalmi megszállás alatti években bel- és külpolitikai szükségszerűség volt a két legnagyobb párt együttműködése, húsz év után a választási erőviszonyok alakulása volt a kiváltó tényező. A szocialista párt 16 éves kormányzása utolsó 4 évében fokozatosan visszaesett és általános vélemény: amenyiben Franz Vranitzky személyében a párt tavalyi, a köztársasági elnökválasztáson elszenvedett veresége után nem állt volna új, vonzó személyiséggel a szavazók elé — alulmaradt volna a novemberi parlamenti választáson is. Az SPÖ így „csak” 10 mandátumot veszített, megtarthatta viszonylagos többségét, míg történelmi ellenfele, a polgári-konzervatív néppárt — megalapozott várakozásai ellenére — minimális arányban alulmaradt. A szocialisták, megrendült helyzetükben, aligha vállalhatták a kisebbségi kormányzást, szemben nemcsak, a Néppárttal, hanem 1983—86 között volt koalíciós partnerükkel, a Szabadság- párttal s a parlamentbe először bekerült zöldekkel. A polgári tábor viszont jó másfél évtized után minden jel szerint „kiéhezetten” várta, hogy képviselői végre a kormányhatalom emeltyűihez kerüljenek. E körülmények között szinte bizonyosnak számított a „nagykoalíció” újraéledése: a Néppárt eleve nem titkolta, hogy szívesen működik együtt a szocialista politikusok fiatalabb, pragmatikusnak tekintett képviselőivel, akik még távolabb esnek az ausztromarxista hagyományoktól, mint elődjeik. Franz Vranitzky és csapata számára ugyancsak elsősorban gazdasági megfontolások diktálják az együttműködést: jóllehet az ország helyzete európai viszonylatban igen kedvező, az állami ipar válsága, a mezőgazdasági termelők gondjai, az állami költségvetés és a társadalombiztosítás egyre ijesztőbb hiánya olyan problémák, amelyeket 'kisebbségi kormány nem oldhat meg. A jó egyhónapos alkudozás jellegzetes osztrák kompromisszummal végződött. A pártok egyenlő arányban osztozkodtak a kormánytárcákon s egyezményt írtak alá arról, hogy a következő 4 évben (új választást is csak egyetértésben írhatnak ki) az ország minden fontosnak ítélt kérdésében közösen döntenek. A minisztériumok elosztásánál az egyetlen feltűnő jelenség, hogy a szocialisták lemondtak az 1970 óta általuk vezetett külügyminisztériumról. Lényegében azért, hogy igen kellemetlennek tartott ellenfelük, Michael Graff, a Néppárt főtitkára ne kerüljön igazságügyminiszterként a kormányba. Az alku mindenesetre arra indította Bruno Kreiskyt, Ausztria világszerte ismert korábbi külügyminiszterét és kancellárját, hogy lemondjon a szocialista párt díszelnöki tisztéről. Az egyébként kórházban ápolt Kreisky hír szerint úgy véli: további gondokat okoz Ausztria külföldi híreinek, ha a Kurt Waldheim államfő háborús múltjáról még folyó nyugati vita közepette most annak a pártnak az elnöke a külügyminiszter, amely Waldheimet tisztére jelölte. A szocialista párt vezetése mindenesetre túlnyomó többséggel jóváhagyta a Vranitzky kancellár vezette tárgyalások eredményét és a személyi döntéseket. Ez annál is könnyebb lehetett, mivel a terjedelmes koalíciós megállapodás valójában kevés konkrétumot tartalmaz: a kül- és katonapolitikáról például annyit, hogy a két párt az ország örökös semlegessége és az átfogó honvédelem mellett van. A program egyébként kiemeli, hogy törekedni fognak az EGK-val való gazdasági, technológiai együttműködésre, egyúttal különös figyelmet szentelnek a kelet-európai, valamint a közel-keleti országokkal való gazdasági kooperációnak. Osztrák politikai, körökben mérsékelt várakozásokkal, de nem borúlátóan tekintenek a szükség teremtette kormányszövetségre. A két párt gyakorlatias, ideológiai meggondolásoktól kevéssé befolyásolt politikai és gazdasági menedzserei a politikai gyakorlatból már jól ismerik egymást: a magántőkét képviselő néppárti gazdasági vezetők és a szakszervezeteket irányító szocialista funkcionáriusok tárgyalásain döntöttek mindig is az ország legfontosabb kérdéseiben * — bárki volt is kormányon, vagy ellenzékben. A nyilvános együtt-kormányzás ugyan aligha marad majd konfliktusok nélkül — ám a két történelmi ellenfél, az adott helyzetben újra partnerként, alighanem „sikerre van ítélve”. Heltai András Peking Rektorhelyettes kizárása
