Szolnok Megyei Néplap, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-14 / 11. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. JANUAR 14. Lesz-e béke Afganisztánban? A kabuli bejelentés szerint január 15-én egyoldalú tűzszünet lép életbe Afganisztánban. A kormánycsa- patok — és értelemszerűen szovjet szövetségeseik is — visszavonulnak bázisaikra, s nem indítanak új hadműveleteket. Ezzel a lépéssel akarja az afgán vezetés megerősíteni új nemzeti megbékélési politikáját, s elérni azt, hogy végetérjen a több, mint hét éve tartó öldöklés. Tavaly nyáron, amikor Afganisztánban jártam, magam is tapasztaltam, mit jelent a háború ennek a nagyon szegény, s egyben nagyon gazdag országnak. Nemcsak az afgán és szovjet katonák jelenléte, az éjszakánként hangzó ágyúdörgés, és az alkalmi rakétabecsapódások mutatták: háború van. A harcok miatt sok a rokkant és sebesült, visszaesett a gazdasági fejlődés, elszigetelődtek egymástól az ország egyes vidékei. Csak a légiközlekedés volt akkor többé- kevésbé biztonságos, a hegyi utakon legfeljebb megerősített konvojok közlekedhettek. a nagyvárosok között. Az afgán forradalmi vezetés különösen tavaly május óta, amikor Nadzsibu vette át a kormányzó Afganisztáni Népi Demokratikus Párt vezetését, nagy erőfeszítéseket tesz a megbékélésre több olyan tekintélyes pártonkí- vüli politikust, kereskedőt, törzsi vezetőt vontak be a forradalmi tanácsba, akiknek jelenléte mutatta: szakítottak a múlt hibáival. Nadzsib főtitkár hangsúlyozottan építette a kapcsolatot a vallási vezetőkkel, gyakran látogatja a mecseteket, nagyobb összegeket juttatott a muzulmán szenthelyek karbantartására. Ez ebben a mélyen hívő iszlám országban különösen fontos hiszen az ellenforradalmár szervezeteknek két fő jelszavára támaszkodnak: 1. Afganisztán szovjet megszállás alatt áll; 2. Kabulban hitetlenek kormányoznak. A szovjet csapatok, vagy, ahogy hivatalosan nevezik őket a „korlátozott létszámú szovjet kontingens” létszámának csökkentése, nevezhetjük a csapatkivonás kezdetének, már tavaly ősszel megtörtént: akkor hat ezred távozott Afganisztánból a csapatkivonásról már évek óta tárgyal Genfben Afganisztán és Pakisztán Diego Cordovez ENSZ-diplomata közvetítésével. Most az várható — ezt az afgán ENSZ- nagykövet New York-ban jelentette be, hogy a korábbinál sokkal radikálisabb kivonási menetrendet tesznek közzé. A Szovjetunió több ízben kifejtette, hogy távozni kíván Afganisztánból. Nem akarja viszont, hogy csapatai távoztával déli határainál veszélyes helyzet alakuljon ki, s Afganisztánban elmélyüljön a válság. Az is nyilvánvaló, hogy a különböző ellenforradalmár szervezetek, a Nyugat és néhány arab olajország pénzel, miféle rendszert hoznának létre, milyen szövetségesi elkötelezettséget vállalnának. Mindez tehát megfontoltságot, jól megalapozott döntéseket követel. Az afgán vezetés kinyilvánította: kész a kormányzatot kibővíteni, koalícióra lépni azokkal a pártokkal, amelyek most külföldön szervezkednek, ha ezek elfogadják az ország el nem kötelezettségét, a Szovjetunióval való jószomszédság elvét, s az ország társadalmi-gazdasági fejlesztése mellett vannak. Hírek szerint néhány fegyveres csoporttal sikert is értek el a tárgyalásokban. Kérdéses, miként válaszolnak majd a fő dus- mán szervezetek vezérei ? Ezek ugyanis visszautasították az ajánlatot eddig. A helyzet tehát nyitott. Az elkövetkező hat hónapban eldőlhet majd, hogy a tűzszünetből béke lesz-e Afganisztánban. M. G. Folytatódtak Honecker és Nakaszone tárgyalásai Erich Honecker a Német Szocialista Egységpárt KB főtitkára, az NDK államtanácsának elnöke és Nakaszone Jaszuhiro japán kormányfő kedden délelőtt Berlinben folytatta tárgyalásait. A megbeszélésen a két államférfin kívül részt vesznek az NDK párt- és állami vezetésének más tagjai, illetve a A Pentagon következő két évre szóló költségvetési tervezete arról tanúskodik, hogy az amerikai kormányzat semmilyen körülmények között nem hajlandó lemondani a Hadászati Védelmi Kezdeményezés erőtetett ütemű megvalósításáról — állapítja meg a hadügyi körökhöz közelálló Aviation Week and Space Technology című amerikai hetilap. A kormányzat azt szeretné elérni, hogy az 1988 és 1989-es pénzügyi évre a kongresszus 5,22, illetve 6,28 milliárd dollárt szavazzon meg az űrfegyverkezési program megvalósítására. A csillagháborús program akár részleges megvalósítása is a rakétaelhárító rendszerek korlátozásáról szóló szovjet—amerikai szerződés megsemmisítését jelenti, és a fegyverkezési verseny fojapán miniszterelnök kíséretében levő személyiségek is. A japán kormányfő hétfőn érkezett az NDK-ba. Erich Honecker és a japán vendég még hétfőn megtartotta első találkozóját. Nakaszone kedden, a tárgyalások megkezdése előtt koszorút helyezett el a fasizmus és a militarizmus áldozatainak emlékművénél. koeódását idézi elő — állapították meg azon a hétfői washingtoni sajtóértekezleten, amelyen ismertették egy gazdasági kérdésekkel foglalkozó társadalmi szervezet tanulmányát a fegyverzetellenőrzés kérdéseiről. A tanulmány készítői fontos javaslatokat dolgoztak ki a szovjet—amerikai szerződés előírásainak megerősítése érdekében. Egyebek között felszólították a Szovjetuniót és az Egyesült Államokat, hogy kössenek megállapodást az újabb ballisztikus rakétaelhárítórendszerek kidolgozásának, kikísérletezésének és telepítésének megtiltásáról, mondjanak le újabb szárazföldi telepítésű rakétaelhárítórendszerek kipróbálásáról és szigorúan korlátozzák a kozmikus rakétaelhárító rendszerek laboratóriumi kutatására irányuló munkálatokat. Irak-lrán Heves harcok, ellentmondó jelentések Az iraki harmadik hadtest egységei hétfőn kiszorították az iráni katonákat arról a Bászra környéki terepszakaszról, amelyet Irán a Kerbela—5 fedőnevű hadművelet első napján, a múlt pénteken foglalt el — jelentették be Bagdadban. Egy hétfői teheráni kormányközlemény ezzel szemben újabb iráni területnyerésről számolt be. A Kerbela—5 hadművelet célja a kulcsfontosságú déliraki város, Bászra bekerítése. Első szakaszában az iráni erők 10 kilométernyire megközelítették a várost, öbölbeli diplomáciai források szerint ez a hadművelet nem azonos a Teherán által már többször kilátásba helyezett „döntő rohammal”, hanem csak annak előkészítése; az az iraki védelem sebezhető pontjainak kipuhato- lása. A Bászira körüli harcokban — hétfőn közölt iráni adat szerint — 16 500 iraki katona esett el vagy sebesült meg a hadművelet kezdete óta. Az iráni veszteségekről nincsenek, adatok. Kedden reggel — huszonnégy órán belül másodszor — rakétatalálat érte Bagda- dot — jelentette szemtanúkra hivatkozva a Reuter hír- ügynökség. Sebesülésekről, károkról nem érkeztek jelentések. A hasonló rakétacsapásokat Teherán rendszerint azzal indokolja, hogy velük torolja meg az iráni városok elleni iraki légitámadásokat. Az USA nem mond le az űrfegyverkezésrííl ŰJ-DELHI Radzsiv Gandhi indiai miniszterelnök kedden bírálta az amerikai kormányt, amiért nem akadályozza meg, hogy Pakisztán a közeli jövőben „saját erejéből vagy más államok segítségével” atomfegyverre tegyen szert. Az Egyesült Államok cél- baj uttató eszközökkel látta er Pakisztánt és nem kívánja megakadályozni, hogy atomfegyver birtokába jusson — mondta Radzsiv Gandhi Üj-Delhiben tartott sa j tóértekezletén. TEL AVIV Egy izraeli lapban hétfőn napvilágot látott írás szerint izraeli katonai szakértők is részt vesznek Hondurasban a nicaraguai ellenforradalmárok kiképzésében. A Haa- rec című napilap washingtoni jelentése amerikai forrásokra hivatkozva azt írta, hogy az izraeli kiképzőket a hondurasi kormány fizeti, s azok nem hivatalos képviselői az izraeli hadseregnek. QUITO Az ecuadori államfő hétfőn Rafael Garcia Velasco-t nevezte ki külügyminiszterré. Az ecuadori diplomácia új vezetője korábban az Amerikai Államok Szervezetében képviselte országát. Elődje pénteken mondott le, mert ellenzéki pártok azzal vádolták a kormányt, hogy akadályozza a Contadora- csoportnak a közép-amerikai válság békés rendezésére irányuló erőfeszítéseit. MOSZKVA Hans Blix, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség vezérigazgatója kedden megtekintette a tavasszal megrongálódott csernobili atomerőművet, és elégedetten nyilatkozott tapasztalatairól. GENF Genfben — a Szovjetunió és az Egyesült Államok előzetes megállapodásának megfelelően — megtartották az atomháborús veszély csökkentése érdekében létrehozandó központokról folytatott szovjet—amerikai tárgyalások első fordulóját. A következő tárgyalási forduló időpontját diplomáciai úton pontosítják jelentette a TASZSZ szovjet hírügynökség. A holnap kezdődő genfi tárgyalásokról Sajtótájékoztató Moszkvában Jülij Voroncovot, a Szovjetunió külügyminiszterének első helyettesét nevezték ki a nukleáris és űrfegyverzetek korlátozásának és csökkentésének kérdéskörében folytatott genfi tárgyalásokon résztvevő küldöttség vezetőjévé — jelentette be kedden Moszkvában tartott sajtóértekezletén Vlagyimir Petrovszkij külügyminiszter-helyettes. A sajtóértekezletet a nukleáris é6 más tömegpusztító fegyverek teljes, az évszázad végéig történő felszámolását meghirdető szovjet program január 15-i évfordulója alkalmából tartották. Petrovsákij hangsúlyozta: a Szovjetunió véleménye szerint a tárgyalások január 15-én kezdődő hetedik fordulója döntő szakasz kezdete lehet. A küldöttségvezetés szintjének emelése új lendületet adhat a tárgyalásoknak, amelyeken most az a cél, hogy a reykjavíki megállapodásokat a nemzetközi politika valóságává változtassák. E cél érdekében a Szovjetunió korábban már minden lehetségesei megtett, a reykjavíki találkozón létrejött megállapodásokat és az amerikai álláspontot figyelembe véve tette meg november 7-i javaslatát Genfben. Erre azonban nem érkezett kedvező amerikai válasz. Nem járt eredménnyel a december eleji szakértői megbeszélés sem. Ezért a Szovjetunió január 8-án javasolta, hogy emeljék első külügyminiszter-helyettesi szintre a küldöttségek vezetését. Az Egyesült Államok a javaslatra úgy válaszolt, hogy Max Kampelmann küldöttségvezetőnek a külügyminiszter tanácsadójává történt kinevezése megemelte a vezetés szintjét Párizsban a kormánypártok felhívására mintegy háromezren tüntetnek a közszolgálati sztrájkmozgalom ellen. Mint ismeretes, a december 18. óta tartó vasutassztrájkhoz az energiaszolgáltatás és a fővárosi tömegközlekedési dolgozók is csatlakoztak. (Telefotó — K8) Lengyelország Olasz állampolgárokat utasítónak ki A közrend megzavarása miatt kiutasítottak Lengyel- országból néhány olasz állampolgárt, köztük az olasz és az európai parlament néhány tagját, akik Wojciech Jaruzelski most folyó olasz- országi látogatása ellen tiltakozást szerveztek — jelentette be keddi sajtóértekezletén Varsóban Jerzy Urban lengyel kormányszóvivő. A tiltakozók a lengyelországi politikai foglyok szabadon bocsátását is követelték, ami komoly tájékozatlanságra vall — mondotta a szóvivő, hiszen az 1985-ben meghirdetett amnesztia nyomán ezen a címen ma Lengyel- országban senkit sem tartanak fogva. Kérdésekre válaszolva Urban elmondta, hogy szombaton egy környezetszennyező acélmű miatt tüntetés volt, s a rendzavarás miatt néhány személyt őrizetbe vettek. Az ügy hátterében álló siechnicei acélmű környezetszennyező hatásának megszüntetéséről egyébként már döntés született. A hangulatkeltők ellen szabálysértési eljárás indul. Capet Hugó királyságával kezdődött Franciaország 1000 éve Nevezetes dátumot ünnepel az idén Franciaország: ezer éve lesz annak, hogy 987 július 3-án Noyonban- ban megkoronázták Capet Hugó királyt, a legnagyobb francia dinasztia fejét, akit a francia állam megalapítójaként tisztelnek. Capet Hugó különös államalapító: látszólag jellegtelen figura, nem róla szólnak a nagy legendák, nem tűnt ki műveltségével, nem volt nagyszerű udvari krónikása, alig 9 évig uralkodott. Már évszázadokkal előtte voltak olyan királyok, akik megérdemelték volna ezt a titulust, mint például Chodvig, aki 498-ban felvette a kereszténységet. Mégis az ő megkoronázásának napját tekintik a mai Franciaország születésnapjának, s ez kiderül azokból a cikkekből és könyvekből, amelyek az évfordulóra jelentek meg. Capet Hugó királlyá koronázásakor a „frankok hercege” címet viselte, ő volt egyben Párizs, Senlis, Dreux és Orléans grófja. Kemény, határozott embernek tartották, aki 978-ban megvédte Párizst a harcias II. Ottó német-római császárral szemben. Hercegi rangjával együttjárt az a nem könnyű feladat, hogy a királyok és az arisztokrácia közvetítője legyen. Jól ismerte tehát leendő alattvalóit, ugyanakkor a végsőkig hűséges volt királyához, V. más néven Lusta Lajoshoz, az utolsó Karoling királyhoz. Nem volt hatalmas vagyona, birtokainak jelentős részét az Egyháznak ajándékozta. Bölcsen tette: amikor a gyengekezű király meghalt, és a számításba jöhető örökösök távol voltak, Adalbe- ron reims-i érsek — a karolingok esküdt ellensége — Hugó párthíveinek támogatásával őt koronázta meg. Capet Hugó birodalma északon a mai Bruges-ig, délen Barcelonáig terjedt, de keleten nem érte el a Rhone folyó vonalát. A király viszont csupán az Orléans és Senlis közötti területen volt korlátlan úr. Az országban azonban ezekben az években indult meg végérvényesen az a fejlődés, amelynek során kialakult a feudális társadalom. Egyeduralkodóvá vált a kereszténység, a falvak a templomokkal parókiákat alkottak. Lassanként megszűnt a rabszolgaság, épültek a városok, megindult az árutermelés, virágzani kezdtek a piacok, a pénz nem számított többé ritkaságnak. E fejlődés magával vonta a népesség sűrűsödését is, ahogyan a neves történész, Pierre Chaunu nevezi, az első „demográfiai forradalmat”: 60 évvel Hugó trónralépése után a nyugati keresztény világnak immár 40 százaléka élt a Francia Királyság területén. Capet Hugó idején alakult ki végleg a mai Franciaország helye Európa térképén. Ennek magja a Szajna által határolt sziget, Ile-de-France. Párizsban van a királyi székhely, és a közeli Saint-Denis-ben az egyházi központ. Capet Hugó és utódainak politikája talán minden európai feudális uralkodónál jobban összefonódott az egyház harcos irányzatával, nem véletlenül nevezték évszázadokon át a francia uralkodókat a „legkeresztényibb királyoknak”, mint ahogyan az sem véletlen, hogy 1095-ben éppen a dél-franciaországi Clermont-ban tartott zsinat hirdette meg-az első kereszteshadjáratot a Szentföld felszabadítására. Az új dinasztia volt az, amely végérvényesen elszakította Franciaországot a germán területektől, a Nagy Károly örökségéből keletkezett németrómai birodalomtól, amely a későbbiek folyamán mindinkább Közép- Európa felé terjeszkedett. Capet Hugó csak az alapkövet tette le, nyilván maga sem gondolta, hogy közvetlen, majd oldalági leszármazottai egészen 1848-ig, Lajos Fülöp bukásáig uralkodni fognak Franciaországban. És e 861 év alatt olyan királyok tekinthették őt ősüknek, mint Szent Lajos, a kereszteslovag, Szép Fülöp, a lovag-arisztokrácia megsemmisítője, I. Ferenc, az országgyarapító, IV. Henrik, az első európai király, aki türelmet hirdetett a protestánsokkal szemben, és XIV. Lajos, a Napkirály. (Igaz, Capet Lajosként állt bírái elé XIV. Lajos is...) Az évforduló kapcsán számtalan érdekes cikk jelent meg Franciaország történetéről, amelyekből a Le Point című hetilap közölt egy csokorra valót. Ezekből megtudhatjuk, hogy a francia nyelv, amely az Ile- de-France-i dialektusból alakult ki, I. Ferenc idején, 1539-ben vált állami nyelvvé. Egy közgazdász-profesz- szor kimutatta, hogy Franciaországban az első ezredforduló táján egy mázsa búza ára 200 munkaórának felelt meg, míg ma ez az ár csupán 3—4 óra. Vannak, akik a francia humanizmus továbbéléséről értekeznek, másik a francia kultúra egyetemességét dicsőítik. De vannak aggódó hangok is, amelyek a „francia identitás elvesztésére” vagy a franciaajkú lakosság vészes csökkenésére hívják fel a figyelmet. G. L.
