Szolnok Megyei Néplap, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-13 / 10. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. JANUÁR 13. Magas szintű NDK—japán tárgyalások kezdődtek Japán vendég Európában Nakaszone Jaszuhiro ber- linben tárgyal — jelentik ma vezető helyen öt kontinens rádió- és televízió-állomásai, újságai. A japán kormányfő összesen egy hetet tölt kontinensünkön. Ezalatt Európa, pontosabban Észak- és Kelet- Európa négy országát kereste, illetve keresi lel, utazási tempója tehát hazája világszerte ismert és dicsért fejlődési sebességét idézi. Napjainkban mindennaposak a vezető politikusok látogatásai. Közülük nem kevés az olyan, amit a hír- ügynökségek kommentátorai, rqtin- vagy egyszerűen protokolláris eseményekről lévén szó, alig méltatnak figyelmükre. Ez nem ilyen utazás; nem véletlen, hogy a megfigyelőik, nagy terjedelemben foglalkoznak vele. Vajon miért? Talán azért, mert Nakaszone, aki már 1982 végén átvette pártja (a liberális demokrata párt) és a kabinet vezetését, ritkán mozdul ki hazulról? Aligha: a miniszterelnöknek ez pontosan a tizenötödik külföldi útja. Akkor mégis miért e megkülönböztetett figyelem, talán a felkelő nap országának gazdasága számára oly fontosak lennének a megáltogatott országok, Finnország, a Német Demokratikus Köztársaság, Jugoszlávia és Lengyelország? A válasz megintcsak semleges; a japán külkereskedelemnek gyakorlatilag csak elhanyagolható töredéke az ezzel a térséggel folytatott árucsere. (Igaz, a tárgyalásokon feltehetően mindegyik országban szóbakerül a gazdasági kapcsolatok bővítésének lehetősége is.) ' E kizáró módszerrel eljutottunk a lényegig; Nakaszone európai körútja politikai okok miatt váltott ki ekkora figyelmet. Ez kettős értelemben is igaz. Az egyik — történelmileg is érdekes — vonatkozás az, hogy a meglátogatott országok mindegyikében most jár először japán miniszterelnök (részben ezért beszélt a japán -külügyminisztérium közleménye „új korszakról”). De van a figyelemnek még egy, talán éhnél is fontosabb motívuma. Eredetileg úgy volt* hogy Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára januárban Japánba látogat. Ehhez az utazáshoz azonban a kétoldalú és az egyetemes viszonylatok még nem értek meg. Nakaszone nyilvánvaló gesztusnak szánta azt, hogy négy, a Szovjetunióval kiemelten jó kapcsolatokat (két ország esetében szoros szövetségi kapcsolatokat) fenntartó országba látogat. Ilyen értelemben nyer különös jelentőséget a kormányfő kinyilvánított szándéka, amely szerint európai útjának „elő kell mozdítania a kelet-nyugati párbeszédet.” Harmat Endre (Folytatás az 1. oldalról) igen jelentősen bővült a két ország együttműködése. A két ország közötti árucsereforgalom 1985-ben 1573 millió márka volt. Az NDK elsősorban vegyipari termékeket és elektrotechnikai, optikai műszereket szállít az ázsiai gazdasági nagyhatalomnak és vegyipari gépeket, berendezéseket, fémipari termékeket vásárol onnan. A látogatás előtt adott inA kelet—nyugati kapcsolatok témáját, az európai helyzetet és a kétoldalú együttműködés lehetőségeit tekintette át római megbeszélésein, tegnap vendéglátóival Wojciech Jaruzelski, a lengyel Államtanács elnöke, a LEMP KB első titkára. Jaruzelski ezen a napon Cos- siga államfővel és Craxi miniszterelnökkel folytatott eszmecserét. A 'miniszterelnöki hivatal, a Chigi-palota közleményéből kiderül, hogy a megbeszéléseken mind Craxi, mind Jaruzelski kifejezésre juttatta meggyőződését: Olaszország és Lengyelország a saját szövetségi rendszerén belül hasznos szerepet játszik a béke megőrzése és a leszerelés érdekében. Craxi ezzel kapcsolatosan kifejtette országa álláspontját, amely szerint a katonai egyensúlyt az erők lehető legalacsonyabb szintjén kell megvalósítani, mégpedig méltányos és ellenőrizhető megállapodások révén. A regionális konfliktusokat illeterjúban mindkét ország vezetői szorgalmazták a kölcsönösen előnyös együttműködés, a baráti kapcsolatok továbbfejlesztését. Erich Honecker nemzetközi jelentőségű eseménynek nevezte Nakaszone berlini látogatását és azt a meggyőződését hangsúlyozta, hogy eszmecseréjük hozzájárul a politikai párbeszéd erősítéséhez és jól szolgálja majd a gazdasági és a kulturális kapcsolatok bővítését. tőén mindkét fél állást foglalt a konfliktusok békés úton történő rendezése mellett. Jaruzelski nagyra értékelte azt az olasz elképzelést, hogy hozzák létre az országok olyan csoportját, amely elősegítené a földközitengeri térség konfliktusainak politikai rendezését. Craxi ismertette azt az olasz álláspontot is, amely szerint a helsinki záróokmányban foglalt kötelezettségvállalások között a biztonság, a leszerelés, valamint a gazdasági és a kulturális együttműködés kérdésein túl az „emberi jogok” elsőren- dűek az európai együttműködés légkörének kialakításában. Jaruzelski a gazdasági együttműködés távlatairól szólva kifejezte azt a reményét, hogy az olasz ipar fokozottabban járul .majd hozzá a lengyel ipar szerkezeti átalakításához, megfelelő berendezések és felszere- , lések szállítása, illetve olasz —lengyel vegyes vállalatok alapítása révén. Gorbacsov válasza egy japán diáknak Mihail Gorbacsov egy japán diáknak írt válaszlevelében ígéretet tett arra, hogy folytatja erőfeszítéseit a nukleáris fegyverek felszámolására. Tanaka Daigen 13 éves fiúnak tegnap adták át az SZKP KB főtitkára válaszát a tokiói szovjet nagykövetségen. A Morioka tartományban élő Tanakának és iskolatársainak Gorbacsov megköszönte az emberiség sorsáért aggódó levelüket, amelyet hozzá és Ronald Reaganhez juttattak el a diákok. Az Egyesült Államok elnöke még nem válaszolt a japán fiatalok felhívására. i kínai diáktüntetések nyomán Rendcsinálás a hofeji egyetemen Személyi változásokat jelentettek be az Anhuj tartományi Hofej műszaki és tudományegyetem szakmai és pártvezetésében: ennek az egyetemnek a hallgatói indították el december 9-i megmozdulásukkal azt a tüntetéssorozatot, amely január 5-ig tartott, átterjedt több, mint tíz más kínai felsőoktatási központra, köztük Sanghajra és Pekingre, s amelyben a Kínai Állami Oktatási Bizottság becslése szerint 20 000—40 000 diák vett részt. A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága és az Államtanács döntése értelmében leváltották az egyetem elnökét és alelnökét. Imerikai nukleáris kísérletek Hat földalatti nukleáris robbantást tervez az Egyesült Államok az elkövetkező három hónapban. Az első idei fegyverkísérletet valószínűleg február 5-én hajtják végre a nevadai központban. Ezt a The New York Times jelentette hétfőn, jól értesült forrásokra hivatkozva. Az energiaügyi minisztérium, amely hivatalosan az ilyen kísérletek irányítója, nem adott ki előzetes közlést. Korábban más forrásokból olyan értesülések láttak napvilágot, hogy már január végén végrehajtják az első földalatti robbantást, egy igen kis erősségű nukleáris töltettel. A nlcaraguai határtól 27 kilométerre hondurasi területen 1100 amerikai katona részvételével hadgyakorlat kezdődött. A képen: egy katona megfigyelőállásban. (Telefotó — KS) Jaruzelski Rómába érkezett Megkezdődtek a hivatalos megbeszélések Nicaragua n jövő alkotmánya Űj alkotmánya van Nicaraguának. A több mint száz évvel ezelőtt függetlenné vált, kis közép-amerikai ország legújabb alaptörvénye azt hivatott szavatolni, hogy Nicaragua történelmében először ne egy markonyi kiváltságos réteg előjogai érvényesüljenek, hanem az egész nép élhessen ténylegesen a jogaival. Az ország hatodik éve háborús körülmények között él, -a forradalom intézményesítése mégis az ígért „határidők” betartásával történik. Az általános választásokat 1984. novemberében tartották, akkor, amikor, az amerikai agresz- szió gazdasági következményeit már ugyancsak érezte a lakosság. Ebben az időben sokan tették fel a kérdést a sandinista front vezetőinek: miért vártak ennyi időt a választásokkal, hiszen ha rögtön a forradalom győzelme után szólították volna az urnákhoz a szavazókat, a front minden bizonnyal elsöprő győzelmet aratott volna. A válasz az volt, hogy a diktatúra idejének nyomasztó félelme alóli felszabadulás egy időre háttérbe szorította a realitásokat, így a korai választás csak a pillanatnyi helyzetet, de nem a valós erőviszonyokat tükrözte volna. A sandinisták így időt adtak az ellenzéknek, hogy az új Nicaraguában megtalálja helyét, az új játékszabályok betartásával. A forradalom korántsem kapott eny- nyi időt az Egyesült Államoktól, a sandinisták mégsem adták fel korábbi álláspontjukat. Az 1984-es választásokon a front kényelmes többséget szerzett a Nemzetgyűlésben. Megtehette volna, hogy az amerikai agresszióra hivatkozva leveszi a napirendről az alkotmány kérdését, vagy minden különösebb vita nélkül olyan alaptörvényt fogadtat el, amely csaík az ő elképzeléseit tükrözi. Nem ez történt: az alkotmány két év alatt készült el, a tervezetről véleményt mondhattak a parlamentben nem képviselt pártok és szervezetek, össznépi Vitát rendeztek, majd ezek után a kétszer is átdolgozott tervezetet cikkelyről cikkelyre fogadták el — legtöbbször heves vita után — a Nemzetgyűlésben. Az alapokmányt tehát az ígért procedúra betartásával az ígért időpontban fogadták el. A sandinista front vállalta azt is, hogy az alkotmány életbe lépése- után első intézkedésként — immár alkotmányos alapon — éppen az alkotmány bizonyos rendelkezéseit kellett felfüggesztenie, mivel a katonai helyzet nem tette lehetővé a szükségállapot feloldását. A sandinista front politikáját az önbizalom hatja át. Ez az önbizalom igazolódott az 1984-es választáson, amikor az erőteljes ellenpropaganda nem érte el célját: a szavazásra jogosúltak 94 százaléka — 1 560 ezer ember — vetette fel magát a választói névjegyzékre, közülük 1 170 ezer ment el szavazni ^ és valamivel több mint 1 millió ember a sandinista frontra adta voksát. A most elfogadott alkotmány jelentős részben a sandinisták ígéreteit fogalmazza meg. Ezek közül soknak a megvalósítása csak hosszú távon képzelhető el. Ilyen a munkához, a lakáshoz való jog érvényesítése. Az ingyenes oktatás és egészségügyi ellátás a pénz és a béke hiányában jó ideig csak elvként létezhet, mert megvalósítása egyelőre lehetetlen. A ma realitása Nicaraguában az, hogy az ország exportjöyedelme a nélkülözhetetlen import értékének felét sem éri el, s az egyre zsugorodó költségvetés mind nagyobb részét — már több mint 50 százalékát — a honvédelemre kell. fordítani. Az alaptörvény a politikai és gazdasági pluralizmus létjogosultságát mondja ki. Azaz Nicaraguában a törvény biztosítja az ellenzék szabad tevékenységét és szavatolja a magántőke működését. De ennek a tevékenységnek összhangban kell lennie a néphatalom — szintén alkotmányban foglalt — elvével. Gózon István Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy Bru- tyó János elvtárs, a munkásmozgalom kiemelkedő személyisége, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának nyugalmazott elnöke, a Szakszervezetek Országos Tanácsának tagja, országgyűlési képviselő, január 10-én, hosszan tartó betegség után elhunyt. Brutyó János temetése január 19-én, hétfőn 11 órakor lesz a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Panteonjában. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai, volt munkatársai 10.30 órától róhatják le kegyeletüket a Mező Imre úti temető fedett díszravatalozójában. az MSZMP Központi Bizottsága az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága a Szakszervezetek Országos Tanácsa az Országgyűlés Brutyó János 1911. november 20-án született Makón. 12 éves korától mezőgazdasági napszámosként dolgozott, 18 esztendősen kitanulta az ács szakmát. 1932-ben Budapestre került és építőmunkásként dolgozott. 1933- ban belépett az építőipari szakszervezetbe, amelyben rövidesen az ács szakosztály vezetőségi tagja lett. Egy évvel később — Papp Lajos és Birkás Imre elvtársakon keresztül — kapcsolatba került , az illegális párttal; egyik szervezője volt az 1935-ös építőmunkás sztrájknak, majd 1936-ban beválasztották a MÉMOSZ Központi Vezetőségének választmányába. A felszabadulás után részt vfett Csillaghegyen a kommunista párt szervezésében, majd ennek titkára lett. 1946-tól — kéthónapos pártiskola elvégzése után — a Szentendrei járás párttitkáraként tevékenykedett. 1947- től a párt Szervezési Osztályán dolgozott. 1950 márciusától a MÉMOSZ főtitkárhelyettesi tisztét töltötte be, ezután 1951 februárjától 1955. májusáig építésügyi miniszterhelyettes volt. 1955. májusától az építők szakszervezetének elnöke, majd főtitkára volt. 1959-től 1965-ig a SZOT főtitkára volt. Az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöki tisztét, az MSZMP IX. kongresszusán történt megválasztásától, 1966-tól 1982-ig, nyugdíjazásáig töltötte be. Az MSZMP Központi Bizottságának 1957—66. között volt tagja. 1958 novemberében Budapesten országgyűlési képviselőnek választották. 1961- ben tagja lett a Szakszervezeti Világszövetség Végrehajtó Bizottságának. Egy évvel ezután a Kormány kinevezte az Állami Kossuth-díj Bizottság elnökévé. CsU Párizs ürügyet keres a további beavatkozásra Párizs további ürügyeket keres csádi beavatkozásának fokozására. A francia hadügyminisztérium tegnap azt állította, hogy „líbiai csapatok két rajtaütést hajtottak végre” vasárnap Csádban, a 16. szélességi foktól délre. A •jelentést líbiai részről azonnal cáfolták. Az állítólagos támadás színhelye Kalait település környéke volt, ahol a N’Dzsamena-i kormány fegyveresein kívül „kis létszámú” francia egység tartózkodott. A párizsi közlés szerint a „támadásnak nem voltak francia áldozatai”. A JANA líbiai hírügynökség tegnap megállapította, hogy Kalait térségében nem is tartózkodnak líbiai katonák. Mint közölte, Kalait környékén az ideiglenes egységkormány, a GUNT csapatai állomásoznak, hiszen a kérdéses térség a GUNT által irányított közigazgatási terület határain belül van. PORTSMOUTH „Tartalékállományba” helyezték Nagy-Britannia' legidősebb, még szolgálatban lévő hadihajóját, egy 169 éves fafregattot. A hajó kezelői szerint a még 1817-ben, Bombayban épített „Foud- royant” javítása túl sok. pénzbe, mintegy 7,4 millió ' dollárba került volna, ezért döntöttek úgy az illetékesek, hogy inkább kivonják a hadrendből. A hajó hosszú évek óta megszokott látványosság volt a portsmouthi kikötőben, ahol fiatal hajósok kiképzésére használták. LIMA Eljött az ideje, hogy a latin-amerikai országok ösz- szefogjanak és szolidárisak legyenek egymással a szuverenitásukért" és gazdasági függetlenségükért folytatott küzdelemben — mutatott rá Alan Garda perui államfő. A perui politikus a hét végén Nicaraguában részt vett az új alkotmány életbe lépése alkalmából rendezett ünnepségeken, s Limába hazaérkezve nyilatkozott újságíróknak látogatásáról. HANOI Nguyen Van Linh, a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára fogadta Hanoiban Narajan Tivari indiai külügyminisztert, aki hivatalos baráti látogatáson tartózkodik a vietnami fővárosban. A megbeszélésen NgUyen Van Linh méltatta a nemzetközi politikában játszott fontos indiai szerepet és országa támogatásáról biztosította a „Delhi nyilatkozatot”. A dokumentum, amelyet Rad- zsiv Gandhi és Mihail Gorbacsov írt alá az SZKP KB főtitkárának indiai látogatása idején, az atomfegyver- és erőszakmentes világ elveit fogalmazza meg. MAPUTO Joaquim Chissano mozambiki elnök a kormány átszervezéséről szóló dekrétumot írt alá — jelentette tegnap a mozambiki rádió. Az elnöki rendelet értelmében Pascoal Mucumbi eddigi egészségügyi miniszter kapta meg a külügyminiszteri tárcát, amelyet eddig az elnök töltött be. Két tartomány eddigi kormányzóját — Mariano Matsinhét és Feliciano Gundanát — a biztonsági ügyek miniszterévé, illetve elnökségi miniszterré nevezték ki. PÁRIZS Husszein jordániai király tegnap délután Párizsba érkezett. A repülőtéren a vendéget Francois Mitterrand francia köztársasági elnök fogadta. A két államférfi a repülőtérről helikoptérrel az Elysée-palotához repült. Husszein a közel-keleti válság politikai rendezési folyamatának előrelendítéséről folytat véleménycserét a francia vezetőkkel. Elhunyt Brutyő János
