Szolnok Megyei Néplap, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-12 / 9. szám

1987. JANUAR 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Küzdelem a hóval (Folytatás az 1. oldalról) karítatlan járdákon, csúsz­káltunk a buszmegállókban, annak ellenére, hogy a vá­ros útjainak állapotáért fe­lelős Kommunális Üzem tel­jes gépi, és az ehhez szüksé­ges személyi apparátusa a fedélzeten volt. Az üzem vezetője elmond­ta, hogy péntek dél óta tel­jes kapacitással végzik a tö­megközlekedési útvonalak forgalmának biztosítását, s a stratégiailag fontos helyek (mentők, boltok, kereskedel­mi csomópontok) tisztítását. A hó és a szél azonban kö­nyörtelen. Szinte azonnal te­leszór mindent újra, nem kí­mélvén az emberek munká­ját. öt nagy teljesítményű, hótolólappal felszerelt só­szóró gép, s három egyéb célgép dolgozik, immár 48 órája megállás nélkül. Mű­szakonként tizenöt ember ad­ja az ügyeletet, s emellett vasárnap délelőtt 44, délután 19 kézi úttisztító munkás — lapátos, seprűs „alkalmazott" — dolgozott a járdák tisztán­tartásán. Tegnap kora délután. „Nagyüzem” a Szolnoki Köz­úti Igazgatóság ügyeletén. Az ügyeletesek szinte félve mondják: a megye területén a főutak még járhatók. Fél­ve, mert nem tudják, hogy igaz-e még, ami negyedórája az volt. A helyzet ugyanis percről percre, óráról órára változik. A mellékutakról azonban már akkor is rossz híreket, hóátfúvásokat jelen­tettek. A megye hozzávetőleg 1300 kilométer hosszúságú útháló­zatára a hétvégén 36 hóekés saját gép és 11 bérelt jármű jutott. Amikor kérdezem, hogy ez mire lehet elegendő, csak egy vállvonás a vá­lasz: ki tudhatja? Míg beszélgetünk, állandó­an cseng a telefon. Kérde­zik: elinduljanak, vagy sem? A válasz egyre gyakrabban ez: inkább ne! Az igazgató, a rendkívüli időjárásra való tekintettel „elhárítás” fokozatot rendelt el az igazgatóság dolgozói­nak, ami náluk a legsúlyo­sabb helyzetet jelzi. Ez a fo­kozat azt jelenti, hogy a há­rom központi ügyeletes irá­nyításával 50 ember küszkö­dik az utakon a hóval és a széllel. A vasút szintén kritikus helyzetbe került a hó miatt. A MÄV Szolnoki Körzeti Üzemfőnökségének helyettes vezetőjét, Baritsa Györköt a szolnoki pályaudvar irányító tornyában — az úgynevezett pagodában — találom. Míg lerázom magamról a félig rámfagyott kásás havat, az üzemfőnök-helyettes már tá­jékoztat is a legfőbb gond­jaikról. A legtöbb baj a váltókkal van, hiszen azokat ha befújja a hó, akkor csak nehezen vagy egyáltalán nem lehet átállítani a kívánt irányba. Három speciális hő- légsugaras melegítő gépük egyikét látjuk is a torony­ból, amint dolgozik. Kiol­vasztja az eljegesedett vál­tókat, s akkor azok talán fél­órát kibírnak úgy. Ha kézzel söprik le ugyanezeket a he­lyeket, az tíz percig ele­gendő, utána visszaáll az eredeti állapot. A hatvan ember és a há­rom gép munkájának ered­ményeként, ebben a hely­zetben már az is pozitívum­ként könyvelhető el, hogy az átmenő személyvonatok 80— 100 perces késéséhez a szol­noki állomás csak 10—15 percet tesz hozzá. Vasárnap egyébként négy helyi jelle­gű vonatot nem indítottak el, s e helyek a közlekedési gondjainak enyhítésére az átmenő vonatokat állítják meg minden legkisebb állo­máson. A Jászkun Volán forga­lomirányító stábját telefonon hívtuk fel. A távolsági köz­lekedésben 15—20 perc az átlagos késés, de a forgalom még gyakorlatilag fennaka­dásmentes. A helyi közleke­désben még késő délután is csak 2—5 perces késéssel közlekedtek a járatok, a vá­rosból kivezető utak állapo­táról azonban az autóbusz- vezetők már rosszabb híre­ket hoztak. A 32-es út pél­dául csak a Szolnok határá­ban levő villanytelepig jár ható jól, s Üjszanda térségé­ből is a forgalmat nehezítő hóátfúvásokról érkeztek jel­zések. A Volán illetékes forga­lomirányítója röviden, de ve­lősen minősítette a kilátáso­kat: már nem sok kell, mert ha minden így halad, akkor „befulladunk”. Némi öröm az ürömben: telefonon felhívtuk a mentő­ket és a rendőrséget is. Sze­rencsére e két szerv ügyele­tesei arról tájékoztattak, hogy a hétvégén egyetlen olyan baleset sem történt, amit a rendkívüli időjárás okozott volna. A mentők egyébként elmondták, hogy a hóesés az ő munkájukat is jelentősen megnehezíti, mert csak késve tudnak kiérni azokra a helyekre, ahová hívják őket. Fél hatkor még egy kör­telefon. A helyzet gyakorla­tilag sehol sem változott, mind a közutakon, mind a vasúton még tartják a fron­tot az emberek. A hó vas­tagsága tovább nőtt, s im­már 27 cm-ről tájékoztat a Meteorológiai Állomás ked vés hangú ügyeletese.... és mára sem biztatott sokkal jobbal. Hidegrekordok Európa-szerte Hótól elzárt települések, zavarok a közlekedésben’ hi­degrekordok — a legtöbb európai országból ilyen hírek érkeztek vasárnap. Hetven ember esett a hideg, illetve a csúszós utak okozta közle­kedési balesetek áldozatául az AFP európai ..fagykörké­pe” szerint. Több országban hoztak létre „válságbizottsá­got” a közlekedési és ener­giaellátási gondok orvoslá­sára. Görögországban a bolgár határ közelében mínusz 26 fokot mértek, de Szaloniki térségében sem emelkedett mínusz 8 fok fölé a hőmérő higanyszála. Az országban öten szenvedtek fagyhalált. A hidegfront Jugoszláviát is elérte és két halálos áldozatot követelt. Sok autó ütközött össze Olaszországban. A ked­vezőtlen időjárás miatt több reptéren szünetel a forgalom. Az NDK-ban hatalmas hó­fúvások és a helyenkénti mí­nusz 27 fokos hideg több he­lyütt jelentős fennakadáso­kat okoz a közlekedésben és az energiaellátásban, különö­sen az ország déli és nyugati megyéiben. L. Murányi László Az autóbusz megállók némelyikében bokán felül érő hóban kellett az utasoknak toporogniuk. Képünk Szolnokon, a Széchenyi lakótelepre közlekedő 24-es járat Keskeny János úti megállójában készült. (Fotó: T. K. L.) Barkácsgépek, babakocsik, étkészletek a megyeszékhely három pontján Pár esztendeje divatos volt a „Csináld magad!” mozga­lom. Mostanában ritkábban hallani a jelszót, bár egyre nagyobb azoknak a száma, akik önvédeíemből arra kényszerülnek, hogy a házuk körül adódó kisebb, nagyobb munkákat saját maguk vé­gezzék el. Persze falfúráshoz, parkettacsiszoláshoz, vagy mondjuk valamilyen betono­záshoz képtelenség gépet vá­sárolni. Elvégre azért van­nak a kölcsönzők. Szolnokon kettő is. Az SZTK mögött található egy építőgép kölcsönző, ahol a kölcsönzés mellett vásá­rolni is lehet olyan speciá­lis kisgépeket, szerszámokat, amelyek meghozták már ere­deti árukat. Természetesen olcsóbban, hiszen az árkiala- kításuknál figyelembe veszik a gépek amortizációját. Oly­kor azonban előfordul, hogy új árúhoz is hozzájut a vá­sárló. Tizenegy millió forin­tos készletük két részre osz­lik: egyik elsődlegesen a la­kossági ellátást biztosítja, pl. HILTI-fúrók, vésőgépek, pankettacsiszolók, betonke­verők, festékszórók, kézi csempevágók stb, vagyis el­sősorban rövid időre igényelt eszközök; a másik a hosz- szabb, un. tartósbérletű áruk. Utóbbiakat üzemek, vállala­tok kölcsönzik, többnyire há­roméves bérlettel, amit aztán a szerződés lejárta után meg is vásárolhatnak, A javítást viszonylag gördülékenyen oldják meg, mert az Építő­ipari Gépesítő Vállalatnak, amely a kölcsönzőljoltot üze­melteti, van egy diszpécser csoportja, és az szorgalma­san gyűjti a javításra szoru­ló gépeket. Többségük javí­tását azonban Szolnokon is megoldják. Más a profilja, de nagyjá­ból hasonló elveken működik az Iparcikk Kölcsönző és Szolgáltató Vállalat Csanádi körúti boltja. Itt inkább ház­tartási gépeket, berendezése­ket lehet kölcsönözni, példá­ul centrifugát, televíziót, írógépet, de babakocsitól ét­készletig, bőröndtől a videó­ig sok minden megtalálható, és az elhasználódás egy bizo­nyos foka után meg is vásá­rolható. És van még egy szolgáltatás, amit egyelőre kevesen tudnak, bár az Ezermesterbolt hasonló jel­legű szolgáltatásának meg­szűnte után szerepe megnőtt. A barkácsműhelyről van szó, ahol a délutáni órákban egy nyugdíjas asztalos segítségé­vel bárki bármilyen famun­kát elvégezhet a helyszínen vásárolt faanyagból, az ott kölcsönzött szerszámok se­gítségével. Szandaszőlősön is működik egy kis kölcsönző, a szolnoki Afész üzemelteti, bár árukí­nálata közel sem olyan gaz­dag mint az előző kettőé. Csupán étkészletek, babako­csik, sátrak, gumimatracok, valamint kocsifordítók köl­csönözhetők. Magas kitüntetés a szolnoki egységnek Czinege Lajos beszédét mondja (Folytatás az I. oldalról) — A Magyar Szocialista Mun­káspárt Közpon­ti Bizottsága, az Elnöki Tanács, a Magyar Népköz- társaság kormá­nya és a Munkás­őrség Országos Parancsnoksága nevében köszön­tőm a szolnoki F. Bede László Mun- kásőregység állo­mányát. a Mun­kásőrség megala­kulásának 30. év­fordulója alkal­mából megrende­zett ünnepi állo­mánygyűlésükön — mondta beve­zetőül, majd így folytatta: — Köszöntőm önöket, akik sze­mélyükben Szol­nok megye gazda­sági ereményeinek jelentős részét adó 106 munkahely — hivatalok, szövetkezetek és intézmények — dolgozó kol­lektíváit képviselik. Nagy örömömre szolgál, hogy részt vehetek az önök ünnepi gyű­lésén, és osztozhatok a jól végzett munka feletti közös örömükben, köszönöm a szí­ves meghívást. Köszöntőm Szolnok megye párt, állami társadalmi és gazdasági tes­tületéinek vezetőit, képvise­lőit. Nagy tisztelettel és őszin­te örömmel gratulálok a Szolnoki F. Bede László Munkásőregység szeméyi ál­lományának a Vörös Csillag Érdemrenddel történt kitün­tetéshez, amelyet 30 évi szor­galmas munkával-helytállás- sal érdemeltek ki. A továbbiakban Czinege Lajos hangsúlyozta: — A munkásőrség szemé­lyi állománya társadalmunk politikailag legtudatosabban gondolkodó, a ínunkáshata- lomért fegyverrel is harcolni kész dolgozóiból szervező­dött és szerveződik. Ez igen nagy jelentőséget ad a mai • hoz hasonló ünnepi egység- gyűlésnek, hiszen azon felül- hogy a munkásőrök a munkáshatalom biztos tá­maszai, ők szocialista tár­sadalmunk építésének ered­ményeit, nehézségeit és gond­jait is tudatosan válla­ló, a megoldáshoz vezető úton áldozatokra leginkább kész munkások, parasztok, értelmiségiek. Éppen most, ezekkel a jellemvonásokkal rendelkező, a kollektíváért, közös ügyünkért tenni kész emberekre van szükség ha­zánk gondjainak megoldásá­hoz, a boldogulásunkhoz ve­zető úton való haladáshoz. A Munkásőrség személyi ál­lománya — immáron 30 éve — erjesztően hat a prog­resszív politikai, társadalmi és gazdasági folyamatainkra. Ma erre a hatásra az eddigi­eknél is nagyobb szükségünk van, mert eredményesen já­rul hozzá a gondjaink felszá­molásához nélkülözhetetlen egységes gondolkodáshoz, a cselekvési egység kialakítá­sához. A Központi Bizottság no­vemberi határozatáról rész­letesen szólt Czinege Lajos. Többek között a következő­ket hangsúlyozta: — Megkerülhetetlen szük­ségszerűség, hogy gyökeres fordulatot hajtsunk végre a hatékonyság és a minőség előremutató befolyásolása irányába. Ha ezekben a kér­désekben nem cselekszünk haladéktalanul, akkor ve­szélybe sodorhatjuk annak megőrzését is, amit már fá­radságos munkával elértünk. A kormány — a Központi Bizottság határozatának szel­lemében — folytatja a már korábban elhatározott intéz­kedések végrehajtását és to­vábbi konkrét lépéseket ké­szít elő a testületi munka és a személyi felelősség erősí­tésére; a napi és a távlati feladatok összehangolására; a szervezeti, a jogi és az in­tézményi rendszer egyszerű­sítésére; a termelési szerke­zet javítását, a hatékonyság növelését, a ráfordítások csökkentését szolgáló köz­ponti gazdaságfejlesztő prog­ramok végrehajtásának meg­szervezésére; a gazdaságirá­nyítási rendszer elhatározott továbbfejlesztésének meg­gyorsítására. A feladatok e rövid felso­rolása is mutatja, hogy az A Vörös Csillag Érdemrend Ez került a csapatzászlóra eredményes gazdasági mun­ka feltételeinek megteremté­sében a kormánynak szerte­ágazó feladatai vannak. Szi­lárd elhatározásunk, hogy a kormányzati irányítási mun­ka továbbfejlesztésével a le­hető legjobb feltételek te­remtődjenek meg. Ugyanak­kor tudatában kell lennünk annak, hogy a feltételek megteremtésén túl a válla­latok tevékenysége, annak minősége a meghatározó az eredményesség tekintetében. Számos példát találhatunk arra, hogy az azonos feltéte­lek között dolgozó vállalatok, gazdálkodó egységek közül az egyik jövedelmezően, eredményesen tevékenyke­dik, míg a másik csak jelen­tős állami támogatások igénybevételével tartja fenn magát. Pontosan értenünk kell: az állami támogatáshoz szükséges pénzt a kormány a jól dolgozó vállalatoktól kénytelen elvonni, és ezzel lefékezi a jól dolgozó, a jó lehetőségekkel rendelkező vállalatok fejlődését. Ez to­vább nem tartható állapot, ezen változtatni kell, mert fennmaradása 'visszahúzó erő, amely konzerválja az egyébként sem kívánatos helyzetet; rejtve tartja, nem érvényesíti a teljesítmény­különbségeket, s ezzel csök­kenti a megújulás, a vállal­kozás iránti érdekeltséget. El kell érni, hogy valóban a teljesítményekkel arányo­san alakuljanak és differen­ciálódjanak a jövedelmek; hogy a kiemelkedően jó tel­jesítményeket kiemelt jöve- delmezés kövesse! Tudomá­sul kell venni, hogy csak a már elért teljesítés alapján lehet a béreket emelni. Más szóval, csak azt oszthatjuk el, amit már megtermeltünk! Ennek érdekében konkrét intézkedéseket tettünk és teszünk, amely nemcsak kormányzatunk szándékait igazolja, hanem a becsülete­sen dolgozó nagy többség jól felfogott érdeke, igénye is! Ezért hiszünk abban, hogy ezek az intézkedések nem­csak megértésre találnak, ha­nem vállalati szinten ha­sonló konkrét intézkedések történnek. — Gazdálkodásunk haté­konyabbá tétele, korszerű­sítése nemzeti ügyünk, tár­sadalmunk előrehaladásának alapvető feltétele — mon­dotta a továbbiakban Czine­ge Lajos. — Eredményes megvalósításához olyan szel­lemi közeg kialakítására, eszmei ráhangolódásra van szükség, amelyben vala­mennyien kötelességünknek érezzük gazdasági feladata­ink megoldásának elősegí­tését. Mit követel ez tőlünk konkrétan? Mindenekelőtt azt, hogy mindenütt minden munkahelyen a munkaidő minden órájában és minden percében céltudatos, haté­kony és fegyelmezett munka folyjon. Ezt követelje meg kivétel nélkül mindenki, en­nek feltételeit teremtse meg minden munkahelyi vezető, s ennek megfelelően vala­mennyi munkahelyen alakul­jon ki olyan légkör és szel­lem, amelyben nincs helye lógásnak, mellébeszélésnek, a munkaerkölcsöt és fegyel­met csorbító magatartásnak. Világosan ki kell mondani és értelmezni: mindenkinek a maga helyén kell helytáll­nia! Vagyis amennyire igaz, hogy a további hatékonyabb munkához világos célra, konkrét és célszerű kormány­zati intézkedésekre, dön­tésekre van szükség, ugyan­annyira az is igaz, hogy ugyanerre van szükség az üzemekben, a brigádokban, az intézményekben, a hiva­talokban is. Ebben kiemel­kedően nagy feladat hárul a munkásőrökre is! A nemzetközi helyzet rész­letes elemzése után, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese az egység kitüntetéséhez gra­tulálva, végezetül a követke­zőket mondotta: — Egységünk becsületet és tisztességet szerzett a Mun­kásőrségnek közvetlen és tá- gabb környezetükben egy­aránt. Tevékenységükkel méltóak az elkötelezett, hár- cos kommunista, a Tanács- köztársaság megyei direktó­riumának egykori tagja, a mártírhalált halt névadójuk, F. Bede László emlékéhez. Varga Sándomé zárszavát követően az egységgyűlés résztvevői a Killián Syörgy Repülő Műszaki Főiskola ze­nekarának kíséretével eléne­kelték az Internacionálét. Az egységgyűlés után a Magyar Néphadsereg Mű­vészegyüttese adott színvo­nalas műsort. S. B. Fotó: T. K. L. Az új munkásőrök eskütétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom