Szolnok Megyei Néplap, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-09 / 7. szám
1987. JANUAR 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A kormányszóvivő Saját konstrukciójú célgépek segítik az E—299 típusú adapter csapágy testének és lánctengelyének készítését a Mezőgép Vállalat szolnoki gyáregységében. Képünkön a nagy termelékenységű gépen Szabó András né dolgozik Fotó: T. K. L. Egy falu ügyei Házhoz megy a fiskális „Nehéz ós felelősségteljes feladat” Országház. 66-os terem. A kormányszóvivői tájékoztató állandó színhelye. Ma Ifúlsá- gosan elhúzódik a Minisztertanács ülése — természetesen érdeklődünk (újságíró betegség — szenzációt sejtünk), a kormányszóvivői tájékoztató szervezői széttárják karjukat... — aztán némi késéssel (ezideig mindig másodpercnyi pontossággal érkezett Bányász Rezső, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, államtitkár, a Magyar Népköztársaság kormányának szóvivője a hazánk címerével díszített faemelvényre lép. — Szép jónapot kívánok! A kormány mai ülésén .. (Röviden beszámol a kormány által tárgyalt témákról.) Most pedig készen állok az Önök kérdéseire válaszolni. Dolgoznak a fotóriporterek- a tévé világosítói forrósággal árasztják el a termet a mikrofonok kábeleitől mozdulni sem merünk. Kérdezni igen. Bányász Rezső néha jegyzeteiből, máskor pillanatnyi gondolkodás után fejből válaszol. Egy pillanatig sem akarja azt a látszatot kelteni mintha élő lexikonként mindenre készületlenül is válaszolni tudna. Én közben a magam kérdéseit rendeztem (át), megbeszéltük- hogy a tájékoztató után dolgozószobájában pályájáról, munkájáról, magánéletéről beszélgetőink : megkísérlem felvázolni, ki az az ember. aki országnyi nyilvánosság előtt válaszol a közvéleményt legjobban érintő kérdésekre. • • • Bányász Rezső dolgozószobájában ülünk, az előbb, amikor az országház folyosóján a Dunára nyíló ablakon kinéztem^ a folyó sötétbe burkolózott. — A magyar újságírók olyannyira tekintélyt élveznek, a kormányszóvivő előtt hogy személyét és a tájékoztatáspolitikát egyaránt érintő kérdésekben is teljes szabadságot kapnak, jelen esetben kapok? — Természetesen nem kívánom elolvasni a rólam szóló portrét. — De hiszen különösen az fúj sajtótörvény megjelenése óta a legjelentéktelenebb információt is ellenőrizni szeretnék az informátorok megjelenés előtt. Nagyon sokan az új sajtótörvényből szinte ezt a lehetőséget ismerik csupán ... — Ennek meg változtassa sokunk feladata. Nekem nagyon jó a véleményem a magyar újságírókról. Külpoliii kai és belpolitikai újságírókról egyaránt. Persze vannak, akik a pálya széléről ügyködnek, hangosak, feltűnésvágyók- bratyizók. A szakma egésze azonban felelősségteljes munkát végez, véleményem szerint az értelmiségi réteg egyik progr'esz- szív ereje. Bátran mondhatom, hogy a külföldi újságírókkal összehasonlítva is akár stílusban, akár korrektségben, felkészültségben- még helyzetfelismerésben is állják a versenyt. Munkám során sok külföldi újságíróval találkoztam, aki nyolcszáz szónál többet alig-alig használt munkája közben . . . Persze vannak kiemelkedő tudású. nagy tekintélyt élvező Újságírók . . ., mint idehaza is. — Hagyományainknak köszönhető■ a — nem titkolom — jóleső elismerés, a rang? — A magyar újságírás és irodalom egy tőről fakad, az igényességre, a stílusra természetesen ez meghatározó. — A kormányszóvivői tájékoztató is a magyar újságírásról kialakult jó véleménynek köszönhető? — Nem. Tudatos törekvés, a XIII. pártkongresszus tájékoztatáspolitikával kapcsolatos határozataiból ered. A politikai vezetés, a kormány igénye... * * * — A kormányszóvivő személyisége meghatározó jelentőségű. Milyen felkészültséget követel ez a munka? — Szombathelyen születtem 1931-ben. Anyám, testvéreim ma is ott élnek. Apám szervezett építőipari munkás volt, a felszabadulás után az ifjúsági mozgalom természetes volt számomra^ bár a premontrei rend gimnáziumába jártam ... Bányász Rezső mindvégig kitűnő tanuló volt- a latin, a német, a francia nyelvben már gimnáziumi tanulmányai során nagy jártasságra *ett szert, későbbi pályáján magas szinten sajátította el az angol és svéd nyelvet is. Már tizenhat esztendős korában megjelentek írásai a Vas Megye című újságban (a máj Vas Népe), még be sem fejezte a gimnáziumot, amikor a lap gyakornokaként dolgozott- természetesen a gimnáziumi tanulmányai mellett. 1951-ben kezdte jogi tanulmányait... — A Szerb utcai kollégiumban laktunk, esténként több társammal az akkori Szabad Ifjúság szerkesztőségébe jártunk dolgozni. Rövidesen főállá.# újságíró lettem, az egyetemet pedig esti tagozaton végeztem tovább. Nagyon jó társaság jött akkor ott össze: Réti Ervin, Sebes Tibor, Harmat Endre- hogy néhány nevet említsek. A magyar sajtóban legalább harmincán vezető újságíróként, vezetőként dolgoznak, akik akkor ott, a Szabad Ifjúságnál megfordultak. Szentül hittük- hogy képesek vagyunk megforgatni az egész világot. Alig volt este, hogy az egyetem után ismét visz- sza ne menjünk a szerkesztőségbe. Aztán Szegedre küldtek ifjúsági pártiskolára, ott ismerkedtem össze feleségemmel. Akkoriban a szerelmek nem az égben, hanem a pártiskolákon köttettek. Feleségem újságíró, az Ez a divatnál dolgozik. Két fiam van: a nagyobb a MALÉV Bagdadi képviselője a kisebb a Külügyminisztérium nemzetközi jogi osztályán dolgozik jogászként. .. Mindketten több nyelven beszélnek. Túl gyorsan értünk a „mához”. Bányász Rezső az ellenforradalom után az MSZMP KB munkatársa volt. („Egy békegyűlésen megkérdezte Péter János,, nem volna-e kedvem a kül- ügyben dolgozni”), aztán a külügyminisztérium sajtófőosztályán csoportvezető, majd 1962-ben hazánk stockholmi nagykövetségén sajtóattasé. — Jól megtanultam svédül. a történelemtudományok kandidátusi címét is svéd témából szereztem: nevezetesen a svéd szakmunkások és munkaadók 1936-os Munkabéke szerződésének elemzése volt a témám. A világ számos országában ma is mértékadó ez a szerződés. — Nem könnyű az iújságíró, diplomata- történész író életútját követni.. (Írói munkásságáról még nem esett szó; 1980-ban Kissinger és Brzezinsky, 1982-ben Truman árnyéka, 1984-ben Pax Americana, az idén pedig Századunk Amerikája című könyve jelent meg.) — 1972-től a new yorki magyar ENSZ-képviselet helyettes vezetője voltam, aztán négy évig London következett, majd Belgrád, aztán megbíztak a londoni magyar nagykövetség vezetésével, örültem, hogy erre az időre esett az első angol miniszter- elnök magyarországi útja. Európában is fagyos szelek kezdődtek a politikában akkor, talán ez a látogatás is hozzájárult- hogy mégsem fagytak be a vizek. Nagy élmény, de felelősségteljes feladat is a hazát képviselni .. Bizonyára nagyon nehéz is, talán az utolsó vendégként hagyom el ezer- az estén a partementet... — Én meg nem mondom, hogy ki találta ki — tolja feljebb a szemüvegét a zagy- varékasi tanács titkára, Kis István. — Ez már olyan régi szokás itt nálunk! De nagyon jó szokás. — Mi benne a legjobb? — Könnyű kitalálni. Az emberek java részének nem kell beutaznia Szolnokra. Nem nagy távolság, de akkor is! Csak kényelmesebb besétálni a tanácsházára szerdánként, nem? No, meg azután akadnak olyanok is, akik koruknál vagy egészségi állapotuknál fogva nem is nagyon tudnának utazni. Alighanem ennyi bevezető után elárulhatjuk az olvasóknak, miről beszélgetünk az egyszerű irodában. A hatvanas évek vége vagy a hetvenes évek eleje óta ugyanis a zagyvarékasiak abban a szerencsében részesülnek, hogy hozzájuk helybe jön a fiskális, azaz az ügyvéd. Az ügyvédi kamara elnöke, dr. Séllei Imre erről bőséges adatokkal szolgál. Mint mondja, az a céljuk, hogy az ügyvédi munka az egész megyét behálózza, vagyis lehetőség szerint minden településre jusson ki a környék ügyvédi munkaközösségéből egy-egy szakember, legalább hetente egyszer. — Ezért különleges díjat számolnak föl? — Dehogy. Csupán azokat az összegeket, amiket az ügyvédi munkadíjakat szabályozó rendelet előír. Jogi tanácsért például sohasem számolnak föl a kollégák semmit, de ha konkrét tennivalójuk akad, mondjuk egy szerződés elkészítése, akkor az annak megfelelő tarifát fizettetik ki az ügyféllel. Éppen úgy, mintha fölkeresték volna az ügyvédi munkaközösséget. Ilyen esetekben az útiköltséget is fölszámolják. — Az emberek tehát az időt nyerik meg? — így van. Kis István csak egy pillanatig kutat az emlékezetében, s máris felel: — Különleges ügy? Békés falu a miénk, itt nincsenek különleges ügyek. Az ügyvédnek tulajdonképpen nem okoz komoly munkát a dolog. Többnyire adásvételi szerződések megírása, tartási szerződések papírra vetése az, amire az ügyfelek fölkérik. Itt, Zagyvarékason például — stílusosan — a tanács épületében várja a tanácsra szorulókat minden szerdán dr. Palatínus Péter, a szolnoki 2. szárpú ügyvédi munkaközösség tagja; fiatal diplomás. — Ez szolgáltatás a szakmabeliek részéről. Olyan ügyfeleket is elérünk, akik egyébként nem jutnának el hozzánk. Néha késő estig itt vagyok, néha meg rám sem nyitják az ajtót. Az, hogy itt a tanácson, a meghosz- szabbított ügyfélfogadási napon várom én is a hozzám fordulókat, csak megköny- nyíti a dolgomat. Ingatlan adásvételnél azonnal ellenőrizhető a földkönyvben, amit a tanácsnál őriznek, van-e teher a telken, házon, vagy nincs. Az adócsoport hölgyei olyan kedvesek, hogy fölírják hétközben azoknak a nevét, akik nem tudnak bejönni hozzám. Szerdán én keresem föl őket, főként természetesen a betegek és az idősebbek igénylik ezt. — Besenyszögre is ön jár. — Az eljárás hasonló. — Kacifántos ügy? — Volt, bár csupán négy éve járok ki a két községbe. Az egyik termelőszövetkezet levegyszerezte a falubeliek kertjeit is, tönkrement a termés java része. Majd százan gyülekeztek a tanács körül, hogy a vezetők csináljanak valamit. Na, majd az ügyvéd. A művelődési házban szerveztük meg a találkozót, mert annyian már a tanácsházán nem fértünk volna el. Én elmondtam, mit lehet csinálni, s azt is, hogy hosszadalmas lesz a dolog. Igazam lett, két évig tartott, pedig közben az Állami Biztosító átvállalta a kárösszege! mi csupán már az ügyvédi és a perköltségért álltunk harcban. Megnyertük, ez a lényeg. — Panasz? A kérdésre Kis István felel: — Lelkiismeretesen jár ki az ügyvéd hozzánk. Ha netán bármi közbejönne, már előre szól a késésért. Ha ő nem tud jönni, akkor jön a felesége, aki szintén ügyvéd. Én még egy rossz szót nem hallottam a munkájára. — Elégedetlenkedett-e valaki a munkájával, ügyvéd úr? — Ha lett volna ilyen, akkor tudnék róla. Nyílik az ajtó. — Megegyeztünk, ügyvéd úr! — mondja azonnal a fiatalasszony. — Örülök neki — így a vékony fiatalember, s háta mögül előveszi az összekötözött iratokat. — Én ugyan már beadtam ügyüket a bíróságra, de majd elintézem. A megegyezésről készült papír? — Irtunk a tanácson, de én bizony nem hoztam el. — Valamelyikük juttasson be egy példányt belőle, ez fontos. — Feltétlen — köszön el az asszony. — ök is a fogadónapon fordultak hozzám. S hogy titkot ne sértsünk, csak annyit az ügyről: egy kisiparos által végzett munka számláját sokallta a megrendelő és pénzt követelt vissza attól. Megfelezték a követelt összeget, illetve a kisiparos bizonyos munkákat még elvégez majd. — El ne felejtse leírni, hogy Néderné dr. Kada Erzsébet kolléganőmmel járunk ki a két faluba — figyelmeztet a fiatal ügyvéd. — Az az igazság, hogy ezekkel a fogadónapokkal mindenki jól jár — magyarázza dr. Séllei Imre. — Helyben intéződnek az ügyek, s mi sem veszítünk ügyfeleket. Ugyanakkor szorosabbra fűzi kapcsolatainkat a helyi tarácsokkal, de az emberekkel is. Ez pedig nem kis dolog. H. Z. Lombos! Jenő Megkezdte működését Külkereskedelmi bankfiók Szolnokon Előtérben a középiskolai hálózat fejlesztése Szolnokon megkezdte működését a Magyar Külkereskedelmi Bank kirendeltsége. A győri után ez a bank második vidéki fiókja. Szolnok megye nagyvállalatai, így a Tiszamenti Vegyiművek, a Jászberényi Hűtőgépgyár, az Aprítógépgyár, a Szolnoki Mezőgép Vállalat, továbbá más gyárak, ipari és népművészeti szövetkezetek és a mezőgazdasági nagyüzemek évente több milliárd forint értékű terméket exportálnak. Kivitelük az elmúlt Sikeresen végrehajtott és határidő előtt befejezett rekonstrukció után — az eredetileg tervezett január vége helyett már 8-án, tegnap — megkezdte a termelést a Salgótarjáni Síküveggyár Zagyva III. üzeme. A kéthétnyi időnyerés mintévtizedben megkétszereződött, de piaci lehetőségeik még koránt sincsenek kihasználva. A Magyar Külkereskedelmi Bank az új fiókjának — melynek vezetője Koleszár István — megnyitásával közvetlenebb kapcsolatba kerül az export növelésére törekvő vállalatokkal és szövetkezetekkel, széles körű külpiaci ismereteinek átadásával segíti az export bővítését, s támogatja az életképes fejlesztési elképzeléseket, az országnak devizát hozó vállalkozásokat. egy háromszázezer négyzet- méterrel több üveget és tizennyolcmillió forint többletbevételt jelent. A 210 milliós rekonstrukciót rekordidő alatt, az eddig átlagos 520 nappal szemben mindössze kilencvenhat nap alatt végezték el. (Folytatás az 1. oldalról) fakultáció kiszélesítésére. A középiskolákban elsősorban az idegennyelvi fakultáció, a számítástechnikai szakkörök fejlesztéséhez, valamint a gyógypedagógiai és gyermek- védelmi feladatok javításához ad segítséget. A közművelődés területén jelentős mennyiségi fejlődés nem várható 1987-ben, ezen a területen a szintentartás lehetséges. A megyei művelődési és kulturális intézményhálózat gép- és műszerellátottságának javítására az előző évinél is szerényebb lehetőségek maradtak, a középfokú oktatási intézményeknél erre három és fél millió forint áll rendelkezésre. Öt-öt millió forint céltámogatást kap a két legjelentősebb beruházás: a tiszaörsi és a jászapáti művelődési ház építése, folytatódik a szolnoki kábeltelevízió és a jászkiséri könyvtár fejlesztése. A Szigligeti Színház gazdasági épületének fűtés- és vízvezeték-rendszerét a főépület közműveinek javításával együtt újítják fel ebben az évben, 1989-től kerül sor majd a teljes rekonstrukcióra, amely a VIII. ötéves tervben is folytatódik. A Megyei Múzeumok Igazgatósága 1,9 millió forintot kap 1987-ben képtár kialakítására. A felsorolt — de természetesen nem minden részletre kiterjedő — tények alapján úgy tűnik; ez az év kedvező pénzügyi lehetőségeket teremt majd a megye kulturális élete számára a színvonalasabb tartalmi munkához — ha nem is egyformán minden területen. A növekvő kiadási tételek mellett persze, — az érdekeltségi rendszer alapján — az is kívánatos lenne, hogy a bevételek is növekedjenek. Ez azonban a kultúra és művelődés területén is csak ésszerű, takarékos gazdálkodás mellett lehetséges. Rekonstrukció rekordidő alatt
