Szolnok Megyei Néplap, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-08 / 6. szám

1987. JANUAR 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Magány, betegség, anyagiak A nagycsaládok szerepe Tanyán, hatvanon felül Kötelékrepülés Idősekről egy felmérés tükrében Megyénkben huszonháromezer-ötszáz ember lakik kül­területen. tanyán, vagy tanyához hasonló részeken. Kö­zülük több mint kettőezer-hétszázan elmúltak hatvan éve­sek. Az idős emberek élete általában nehezebb, mint fiatal éveikben volt, a gondjaik, betegségeik megszaporodnak, sakkal inkább segítségre szorulnak, mint korábban. Foko­zottan igaz ez a tanyán, más lakott településektől távol élőkre. A megyei tanács vb egész­ségügyi és szociálpolitikai osztálya valamint a Hazafias Népfront megyei bizottsága kezdeményezésére az elmúlt hónapokban felmérés készült a tanyán élő hatvan éven fe­lüliek életéről, gondjairól. A felmérés elkészítésében segí­tettek a tanácsok, a Hazafias Népfront munkatársai, a szo­ciális gondozóhálózat dolgo­zói, termelőszövetkezetek, vörösikeresztes aktivisták, egészségügyi és oktatásügyi dolgozók, tanácstagok, a csa­ládsegítő központok munka­társai. Kiderült, hogy a tanyán la­kó hatvan éven felüliek kö­zül több mint ezerötszáznegy- venen községek környékén élnek (négyszáztízen egye­dül), ezerkétszázhúszan pedig városok környékén (kettő- százötvennyolcan egyedül). Milyen körülmények kö­zött élnek? Ennek egyik meg­határozója az anyagi jutta­tás. Az utóbbi időben több­ször is emelték az alacsony nyugdíjakat, mégis vannak rossz anyagi körülmények között élő idős emberek — főleg a magas korúak, és az egyedül maradtak között. A létfenntartás alapja legtöbb esetben téesz-járadék. amely szociális segéllyel egészül ki. Anyagi gondjaikat enyhíti, hogy a legtöbb tanyán tar­tanak baromfit, sertést, ker­tet szőlőt művelnek. A meg­kérdezettek közül több mint négyszáznyolcvanan 2200 fo­rint alatti jövedelemmel ren­delkeznek, több mint nyolc- százán 2200 és 3000 forint közöttivel, közel nyolcszáznak 3000 forint fölötti a jövedel­me. Majdnem kétszáz idős embernek nincs jövedelme, több mint háromszázan eltartottak, majdnem hatvan esetben nem tudták tisztázni a felmérés során, hogy kap-e az időskorú valamilyen anya­gi juttatást. Körülbelül ezer, tanyán élő, idős ember anya­gi helyzetét kell a közeljövő­ben megvizsgálni, létbizton­ságuk érdekében. Mi lesz azokkal, akik eltartottak ? Mi lesz azokkal a feleségek­kel, akiknek nincs nyugdí­juk? Ilyen és ehhez hasonló kérdések várnak válaszra és megoldásra. A fenti adatok nem túl biz­tatóak. ám mégsem az anya­giak jelentik a legnagyobb problémát. Sokkal inkább az egyedül maradás, a betegség, a tehetetlenség. Azt hinnénk, a tanyán természethez köze­li környezetben élő emberek egészségesebbek az átlagnál. Ez nem így van. Az életmód, a nehéz fizikai munka, a nem mindig egészséges körülmé­nyek is .,dolgoztak” a tanyán töltött évek alatt. A kettő­ezer-hétszáz tanyán élő idős ember több mint fele folya­matos egészségügyi ellátásra szorul, több mint hatszázan rendszeresen járnak orvos­hoz, több mint ezren rend­szeresen szednek valamilyen gyógyszert. Hogyan segíthetnénk raj­tuk? Maguk is válaszoltak erre; negyvenhatan kórházi, ötvenketten szociális otthoni elhelyezésben látnak megol­dást, tizenkilencen napközi, kilencen hetes otthonokba kérnék magukat. Házi és kül­területi gondozást több mint ötszázan. Több mint négyszáznak csak látogatásra van igénye. A felmérés adatai az eddi­gi gondoskodás formáinak jogosultságát megerősítették, azonban új lehetőségek biz­tosítását is felvetették. Kü­lönösen az olyan segítség iránt van nagy igény, amely nem viszi el otthonából a megszokott környezetéhez, életritmusához ragaszkodót. Ez azonban újabb problémá­kat vet fel, amelyeket rész­ben helyi erőkből, részben központi kezdeményezésekkel lehet megoldani. Nyilvánva­ló, hogy növelni kell a házi szociális gondozók számát, de az is világos, hogy a la­kott településtől olykor kilo­méterekre levő tanyákra gépkocsival lehet eljuttatni az ebédet, a gyógyszert, a látogatót. Jelzöszolgálatot kellene létrehozni; munka­társai rendszeres időközök­ben meglátogatnák az egye­dül élőket, és jeleznék, ha valamelyien segítségre szo­rulnak. P. É. Jászberényben Útépítések összefogással Tanácsok a harmadik születésnapig Levelek a szülőknek A gyermekgondozáshoz és neveléshez kíván segítséget adni a fiatal szülőknek az kUami Ifjúsági és Sport Hi­vatal valamint az Országos Egészségnevelési Intézet. A .Szülői levelek” programról ír. Bottá Ádám. az OENI gazgató főorvosa és Mészá­ros Árpád, az ÁISH tanácso­sa tájékoztatta tegnap az ntézet székházában az új­ságírókat. Elmondták: mun- cacsoportjuk — amelyben •észt vesznek gyermekorvo­sok, védőnők, pedagógusok, >szichológusok és népműve- ők — személyhez szóló le­vélben ad tanácsot, útrnuta- ást a szülőknek, gyermekük I éves koráig. Az első levelet i terhes-tanácsadáson adják it a kismamáknak. Ebben is- nertetik a leendő anya szülői eendőit. ajánlják: a család nár a gyermekvárás idősza­kában beszélgessen az újszü- ött érkezéséről. A következő evedet a gyermek születése ttán a körzeti védőnő viszi l családnak. Leírják, hogy a kezdő” anya és apa miként áplálja, gondozza az újszü- öttet életének első három lónapjában. Felhívják a fi- lyelmet arra. hogy a seosemő születése pillana- ától érzékeli mindazt, ami •ele és körülötte történik. Három hónap, majd fél év íúlva levélben tájékoztatják szülőket: hogyan segítsék növekvő gyermek egészsé- es fejlődését, ismerkedését világgal. Miután a gyermek betölti z első évét, félévenként kül- enek levelet a szülőknek a sakemberek. Soraikkal a yermekorvos, a védőnő út­mutatását, tanácsait kívánják angslúlyozni. Az első leveleket már ta- aly elküldték a szülőknek, kiknek többsége köszönettel ogadta a tanácsokat, a csa­ld a gyermek iránti gondos- odás újabb bizonyítékának ikintették. Jászberényben tavaly a korábbi évek átlagánál erő­teljesebben javult az utak állapota. Záróréteget kapott az 1985-ig társadalmi össze­fogással készült valamennyi útalap. A tanács másfél mil­lió forintjából így 8 utcában 2,2 kilométer hosszúságban erősítették meg a korábbi burkolatokat. Nagy ütemben folytatódott a lakossági önkéntes útalap- építés is. A tanácstagok, ut­cabizalmiak és a tanácsi ügy­intéző közreműködésével szervezett területek lakói több mint 2 millió forintot fizettek be építőanyagra. Ezen túl saját költségen, valamennyi utca elkészítette szakemberek irányítása mellett az úttük- röt, elteregették a helyszín­Hát ilyen még nem volt! Az újságírók fogadhatták a repülőtéren a még házastárs­ként Budapestre érkező — sőt ki tudja már, egybekelé­sük évfordulóját legendás gazdag partival éppen ha­zánkban ünneplő — világhí­rű színészpárt Elisabeth Taylort és Richard Burtont. Tudhattuk mikor köt ki a Duna-partján a Queen fiúkat hozzánk hozó szárnyashajó, hogy hánykor lép be elegáns szállodánk az Atryum Hyatt kapuján Demis Russos. Csak azt tartják titokban, hogy melyik légitársaság repíti hozzánk legújabb kedven­cünket, Lucelia Santost, azaz Isaurát. Amit megtudhat­tunk, csupán annyi, hogy ja­nuár 11-én teszi lábát ha­zánk földjére. Szóval vala­mikor azon a vasárnapon ér­kezik. A közönség két nap­pal később láthatja a Buda­pest Sportcsarnokban meg­hirdetett két koncerten. Il­letve ha mi is úgy akarjuk, tán még másnap is, attól függ, milyen lesz az érdek­lődés, hogy fogynak a je­gyek. És ez a várakozás ter­mészetes : mert könnyen megszeretünk valakit, de re szállított zúzott követ, rendezték a padkát, a vízel­vezetést. így összességében a közlekedés javítása érdeké­ben mintegy 4 millió forintot fizettek ki. A tanács a ta­nácstagi keretből juttatott pénzzel is segítette az épít­kezéseket. A tanácstagi kör­zetek pályázatok útján 650 ezer forint támogatást kap­tak, és a munkában közre­működött a Kossuth, a Lenin, Tsz, a Víz- és Csatornamű Vállalat és a Volán is. Vég­eredményben tavaly további 10 utcában 3,3 kilométerrel növekedett Jászberényben a burkolt utak hossza, de a 45 kilométer összes pormentes úttal is csak 40 százalékos a kiépítettség. ugyanolyan könnyen fele­dünk is. Ki tudja, mit hoz nálunk a január. Minden­esetre a televízió óév búcsúz­tatóján bőven esett szó Isa- uráról. Született róla paró­dia is, ez pedig azt jelzi, hogy közel áll szívünkhöz. Mert ugye mi csak arról vic­celődünk, akire figyelünk. Dehát ki is Isaura? A rab­szolgalány történetét már milliók ismerik, ezt jelzi az úgynevezett televíziós tetszé- si index. Várjuk a regényt, amelyet a brazil filmesek feldolgoztak; az Európa Ki­adó a Rabszolgasors című regény gyors megjelentetését ígéri. Szerették volna Isau- rával együtt átadni a köny­vet is a közönségnek, de saj­nos a fordítás még nincs kész. Isaura tehát előbb jön! A brazil színésznő, akit Len­gyelországban és Kínában is hatalmas tömeg ünnepelt. Merthogy ez utóbbi ország­ban nemcsak a Rabszolga­sors televíziós filmsorozat is­mert, de itt jelent meg a színésznő első nagylemeze is. Hogy miért éppen Kínában? Ki tudja? Való igaz, Kína messze esik Brazíliától. Azt azonban megtudtuk, hogy ha Jön Isaura! „A mi államunkat jól- rosszul megépítették, s most nekünk kell egy családdá téve belülről is felépítenünk” — mondja Németh László 1962-ben írt Nagy család cí­mű drámájának egyik fősze­replője. Németh László mo­dellje a régi nagycsalád, ahol generációk éltek együtt, ösz- szetartó erő a vérségi köte­lék és a gazdasági kényszer volt; tudniillik az, hogy1 a földet, a műhelyt a család­nak meg kell tartani, mert abból élt minden tagja. A drámaíró tudta, hogy ez már a múlté, hiszen a föld szocialista közös tulajdon, egy-egy kisiparos műhelye nem mindig alkalmas arra. hogy népes családokat el­tartson. S mert tudja ezt, ajánlja is a drámában, hogy szellemi, nagy családok tölt­sék ki az űrt; azonos érdek­lődésű emberek, egymást to­lerálva, sőt áldozatot hozva egymásért, képesek úgy élni, mint egy-egy nagycsalád. Illúzió? Lehet, mégis el kell dönteni, hogy mit értünk ma, a huszadik század vége felé nagycsaládon. A családdal több tudományág is foglalko­zik, közös megállapításuk, hogy: a legkisebb társadalmi intézmény, alapegység, amely letéteményese a társadalom fennmaradásának. Bizto­sítja a társadalom biológiai, anyagi, kulturális újraterme­lést. Mikor nagy a család7 Kik tartoznak a nagycsa­ládba? Nem a sokgyermekes családok, annak ellenére, hogy a köztudatban így él. Szociológiai értelemben ezek a családok kiscsaládok. Két vagy több generáció együtt­élése egy fedél alatt jelenti klasszikus értelemben a nagycsaládot, ahol a család­tagokat nemcsak a vérségi, hanem funkcionális kötelék is összetartja, s sajátos szo­kásrend szerint élnek, mely csak arra a családra jellem­ző. Kiegészítésül némi sta­tisztika: 1960-ban a magyar családok 28,5 g^jjzaléka volt egygenerációs' család (tehát nincs gyermek), 64 százaléka kétgenerációs, s mindössze a családok 7,5 százaléka ne­vezhető nagycsáíádnak, ahol kettőnél több generáció élt együtt. Számuk mára mint­egy felére csökkent, s majd­nem kizárólag falun élnek. Előnyök és hátrányok Mivel a nagycsalád is a társadalom fennmaradásá­nak letéteményese, ezért mindenek előtt a gyermekek szempontjából kell vizsgál­nunk, hogy mi a nagycsalá­dok előnye. Mindenekelőtt az, hogy a nagy család nyitott — mert erre kényszerül — s több vi­selkedési mintát lát a gyer­mek. Fejlődésének első há­rom évét az anya szerepe ha­tározza meg, ami a nagycsa­ládban kiegészül a nagy­anyai szereppel is. Ezek erő­síthetik egymást, de komoly korai sérülések forrásai is lehetnek a gyermekben. Fon­tos az apa szerepe. Három és tízéves kor között az apai, nagyapai magatartásforma határozza meg a gyermek be­illeszkedési képességét — szakszóval szocializációját. A nagy család, ha valóban ép, és nem dúlja fel a meny-anyós, fiú-após vagy egyéb ellentét, akkor meg­könnyíti a gyermekek beil­leszkedését a társadalomba, azt, hogy helyes értékrendet alakítsanak ki maguk számá­ra. A tények azt mutatják, hogy egy-egy nagycsalád al­kalmasabb a „reszocializá- cióra”, tehát az úttévesztés után a magáratalálásra is. Az természetes, hogy nagy­anyáink világában az anya szerepe egészen más volt, mint manapság. Ma a feleség majd mindenütt dolgozik, ke­vesebb ideje jut a családra. Tűrőképességét próbára te­szi a munkahely is, s otthoni alkalmazkodóképessége ki­sebb. A nagyanya (akár anyós, akár szülő) az esetek nagy részében kritikusan né­zi ezt. A család egy-egy mar­kánsabb egyénisége maga mellé vonzza a többieket, s kialakul két- vagy többpólu­sú család. Igen komoly sé­rülések, halálig be nem gyó­gyuló sebek keletkeznek így. Nem szabad megfeledkez­nünk arról, hogy a nagycsa­ládok gazdaságilag, kulturá­lisan részben a társadalom pereméről jönnek. Városok­ban közismert a „lumpen nagycsalád”, míg falvakban szembeötlő a cigány szárma­zású nagycsaládok meglehe­tősen nagy száma. A több­szörösen hátrányos helyzet­ből indulnak gyermekek az életnek. A buktatók ellenére a mérleg előny serpenyőjében sokkal több van. S erre kell építenünk.. Ehhez azonban meg kell, hogy változzék csa­ládvédelmi propagandánk, iskolai nevelésünk, egyéni és közösségi szemléletünk. Óhajok, érvek Természetesen mindez jámbor óhajnak látszik, mert az ellenérvek igen erősek. Mindenekelőtt a lakás. A nagycsalád egyik jellemzője a közös fedél. Azt hiszem, hogy ilyen családegyesítési programra a közeljövőben nem szabad számítanunk. Átmeneti korban élünk, mondjuk gyakran közhely­szerűen, vagy felmentést ke­resve hibáinkra. Amíg új, tartalmas házasságmodell nem alakul ki, addig stabil család-képről sem beszélhe­tünk. Mégis hiszem azt, hogy valakit minél több szál köt a család minél több tagjához, annál szilárdabban meg tud állni az életben. Ezt nevez­hetjük akár közösségi típusú, akár szocialista típusú nagy­családnak. R. L. A tervezett ütemben halad a szolnoki Széchenyi lakótelep 2X12 tantermes általános is­kola építése. Az összesen 142 millió forintos beruházás el­ső ütemében 1987. augusztu­sában átadják a konyhát, az aulát és 12 tantermet, a Szol­nok Megyei Állami Építő­ipari Vállalat kivitelezésében Fotó: T. K. L. A színésznő, mint popénekes a lemez megnyeri az ittho­niak tetszését, Magyarorszá­gon is kiadják. Csak hát vár­juk meg ezt a koncertet is, hogy meggyőződjünk arról, hogyan is dalol Isaura. Lucelia Santos harminc esztendeje született San Pa­ulo egyik ipari negyedében. Gyermekként egyetlen pá­lyáról álmodott, a színészet­ről. Vágya korán beteljese­dett, 15 esztendősen már „hi­vatásos” színésznőként lépett fel egy színházban. Mestere Eugénio Kuznet professzor volt, aki a világhírű Szta- nyiszlavszkij módszer sze­rint tanított. Lucelia Santos igazi debütálása 1974-ben volt Rio de Janeiroban, ahol a Sodspiel című musicalban lépett fel. Gyorsan felfedez­ték a filmesek is, és 1980— 81-ben öt játékfilmben is szerepelt nagy sikerrel, hi­szen alakításaiért elnyerte a brazil filmművészet két legjelentősebb díját. De az igazi népszerűséget a Rab­szolgasors című televíziós sorozat hozta meg számára hazájában és a nagyvilág­ban. A több epizódos tévé­filmet eddig több mint 30 ország televíziója vásárolta meg, közöttük az Egyesült Államok, Kína, Olaszország, Svájc, Portugália, Anglia, Franciaország, az NSZK, Lengyelország, Magyarország és egész Latin-Amerika. Ha­zájában gyakran lép fel popénekesnőként is. Sőt,. sok időt áldoz politikai és társadalmi ügyeknek. Egyre több politikai megmozdulás­ban vesz részt, így például szószólója volt a politikai okokból száműzöttek és be- jbörtönzöttek amnesztiájáért indított mozgalomnak, részt vett a Munkáspárt választá­si hadjáratában. Sokan kérdezték — ami­kor híre jött, hogy hazánk­ba látogat — elkíséri-e fér­je. Elterjedt, hogy a Leonci- ót alakító színész az élettár­sa. Lucelia Santos valóban férjnél van, John Neschling karmester hitvese. Kisfia négy éves, és többször kije­lentette, hogy jobban szeret­ne a papa dobogójára lép­ni. Persze még sok minden változhat, hiszen Pedro Hen- rigue még csak óvodás. A négy nyelvet beszélő színésznő — menedzsere tár­saságában — az Ifjúsági Rendező Iroda és a Skála meghívására érkezik főváro­sunkba, és egy hetet tölt Ma­gyarországon. Ellátogat Za­laegerszegbe és Kiskunhalas­ra is. Több városnéző sétát terveznek számára, így pél­dául elviszik belvárosi üz­letnézésre, és kirándul Szent­endrére is. Az előzetes ter­vek szerint a Skála áruház­ban dedikál, de egyelőre ti­tokban tartják, hogy mikor. Aki személyesen nem talál­kozhat Isaurával, annak el­áruljuk, hogy a Magyar Te­levízió mindenhová elkíséri, és a látogatásáról forgatott filmet a képernyőn bemutat­ják. A Budapest Sportcsarnok­ban sorra kerülő koncerten egyébként Isaura találkozik magyar hangjával, Detre An­namáriával, aki megígérte, hogy a koncertre „isaurás” lesz a frizurája, és elénekli a színpadon Zsoldos Béla—S. Nagy István Pesti Isaura cí­mű dalát. — sebes —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom