Szolnok Megyei Néplap, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-28 / 23. szám
4 Az idegen nyelvtudás haszna Az egyre szélesedő külkap- csolatok ma már minden területen megkövetelik az idegen nyelvtudást. A jogszabályi rendelkezésekben e tekintetben nincs is hiba, biztosítják egyrészt az idegen nyelvtudás megszerzését, másrészt a megtanult nyelv hasznosítását. Az idegen nyelvtanulás támogatásában, annak politikai, gazdasági értékű felhasználásában az egyre nagyobb önállósággal rendelkező vállalatoknak jelentős szerepük van. Ma már a vezetők többsége megérti az idők szavát, s tudja, hogy az idegen nyelvtanulást elő kell segíteni. Amelyik vezető ennek vállalati előnyét nem ismeri fel, súlyos hibát követ el. Az állami rendelkezések ellenére is akadozik az idegen nyelvtanulás támogatása, de méginkább a megszerzett idegen nyelvismeret figyelembevétele. A kollektív szerződések csak imitt- amott írják elő, hogy valamely csekély összegben hogyan és milyen feltételek mellett támogatják az idegen nyelvtanulást. Túlzás, sőt törvénysértő is, hogy sokszor néhány ezer forint tandíj fejében éveket írnak elő a munkaviszony fenntartására, mert különben súlyos anyagi és erkölcsi hátrányokat helyeznek kilátásba, Sokszor teszik ezt akkor is, ha tudják, már a szerződés megkötésekor, hogy dolgozójukat nincs lehetőségük olyan munkakörbe helyezni, amelyben a megtanult nyelv nélkülözhetetlen vagy éppenséggel hasznos. Pedig a vállalatok egyre szélesedő piaci megjelenése megköveteli a vezetők, a szakemberek egy vagy több idegen nyelv ismeretét. Ma még sok területen nem kielégítő a piac- •ismeret, a külső kapcsolat, bátortalanok a kezdeményezések, s még sokszor a vállalat támogatásával megszerzett idegen nyelvismeretet sem tudják kamatoztatni. Mi hát a teendő? Bátrabb kapcsolatteremtés, több kezdeményezés, mind több információ szerzése különböző forrásokból, külföldi folyóiratokból, újságokból. Akkor majd tágabb horizontban ismerhetjük meg a világpiacnak minden oldalát. Ezáltal több irányban vonhatók le helyesebb következtetések és gazdagabb tapasztalatokkal indulhatunk versenyre. Ez éppúgy érvényes gazdasági helyzetünkre, mint társadalmi, kulturális életünkre. — M — Győrött Lezárták a Fehérvári úti felüljárót Tegnap lezárták Győrött a Fehérvári úti vasúti felüljárót. A Székesfehérvárt Győrrel összekötő 81. számú főút városi szakaszán lévő felüljáró műszaki állapota leromlott, pillérei elvesztették teherbíró képességüket. Ez tette szükségessé a Budapest—Hegyeshalmi vasútvonal felett ívelő létesítmény rekonstrukcióját. Szerkezetét és pilléreit lebontják, majd a Győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola tervei alapján újjáépítik. A felújított felüljáró 45 méter hosszú és 14 méter széles lesz, teherbírása növekszik. Hengerelt aszfaltos felületén két sávot alakítanak ki. Mindkét oldalán járdát építenek. A . felújítás időtartama alatt a közúti forgalom terelő útvonalon halad, a gyalogosoknak pedig egy ideiglenes felüljárót emelnek. Mindegy Amikor jegyet kért, a pénztáros kiszólt a parányi üvegen, ö ugyan jegyet ad, de azt meg nem mondja, mikor ér ide a vonat. Láthatja, ítéletidő van, késnek a vonatok. — Akkor is csak hazaérek valahára — mondta neki, s azt már nem tette hozzá, hogy idefelé is kékre fagyott a kismegállóban, akkor is késett a vonat, órákat. Nem tehet ő arról, hogy erre a napra hívták. Aztán csak kiállt az állomásépület elé, s elnézte fázósan toporgó sorstársait. Volt köztük néhány falubeli ismerős is, de semmi kedvet nem érzett a beszélgetéshez, így nem fura- kodott a közelükbe. Elnézte vásott kis csizmája orrát, összébbhúzta magán kabátját. Fázott, s mikor kavargó, nagy pelyhekben újra havazni kezdett, beállt az állomás nyitott peronjára. Azt eldöntötte, ha valaki kérdezi, rámondja, orvosnál volt, s többet egy szót se. Elég baj az neki, se sajnálóra, se kárörvendezőre nincs szüksége. Jobb magába zárni, előbb-utóbb úgyis kiderül minden. Valóságos hóemberek lepték meg a nagynehezen befújtató vonatot. Ülőhely persze, hogy egy se akadt abban a vagonban, amire végül is felfért. De hát, ha ennyit kibírt, hazáig azt a pár percet, akár féllábon is eltölti. És akkor beléhasított a gondolat: hogy mondja meg otthon, mekkora veszekedés vár rá? Jó, jó. elismeri, hibázott ő is, de hát mindig csak az ő baja? Észre se vette, hogy megürült mellette egy ülés. Nagykendőbe bugyolált öregasszony húzta maga mellé. — Elalszik állva, kedves? Csak kényelmesebb így, mégha mindjárt leszáll is. — Halkan megköszönte, leült, s ekkor öléből kis furcsa fájdalom indult el, ami egészen a torkáig szorongatta. No, no, mondta magának, azért ott még nem tartunk, hogy vonaton kapjon el bennünket a baj. Aztán a fájdalom, s vele az ismerős inger úgy ellepte, hogy érezte, homlokán verejtékcseppek indulnak el, egészen a hajtövétől, s ellepik a szemét, az arcát. Mintha sírnék, gondolta, s előráncigált a zsebéből egy gyűrött papírzsebkendőt. — Fáj valami? — hajolt közel az öregasszony. — Áh, semmi, csak a fáradtság, — mondta, s magában haragudott a figyelmességért- Majd rögtön elkárogja, itt a vonaton, hogy bántja a kicsi a nagyot, s bár ma még a reggeli teán kívül mást nem vett magához, hányinger gyötri. Ahogy a vonat lépcsőjén lelépett, a tiszta, friss levegő pillanatok alatt rendbehozta. Szinte repült hazáig. A kislány a járókában állt, s két kis kezét nyújtotta feléje. A férje olvasott, s a nyitott szobaajtóból látta, a nagyfiú leckéje fölé hajol. Sóhajtott. — Ebédeltetek? — Már ahogy. A kislánynak valami baja van, ellökte a kanalat. A fiad meg óbégatott, hogy nem szereti a paprikás krumplit. Otthagytam a meleg spóron a többit, egyél te is, kutya rosszul nézel ki. — Nem csoda — mondta, s evés helyett leült a férje mellé, a heverőre. — Oda- vissza késett a vonat, anySZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. JANUÁR 28. A Legfőbb Ügyészség vizsgálja Tűzvédelem, kártérítés, ingatlannyilvántartás A jogalkalmazás törvényességével kapcsolatban a Legfőbb Ügyészség — felügyeleti jogkörében eljárva — több fontos témában folytat vizsgálatot, illetve készít elemzést az első félévben. Budapesten és kilenc megyében vizsgálódnak az ügyészek az állami tűzoltóság hatósági tevékenységének gyakorlatáról. A tűzoltóságnak állandó feladataként ellenőriznie kell a tűzvédelmi előírások megtartását a vállalatoknál, az intézményeknél és más helyeken, s hatósági intézkedéssel kötelezheti a munkahelyeket, de az állampolgárokat is az észlelt hiányosságok megszüntetésére. Most azt ellenőrzik, hogy a közvetlen tűzveszély megelőzését szolgáló intézkedések, a konkrét tűzesetek vizsgálatai és az intézkedésre kötelező tűzoltósági határozatok mindenben megfelelnek-e a jogszabályi előírásoknak, a különféle szankciók, illetve bírságok meghozzák-e a kellő eredményt, A gyakorlati tapasztalatok alapján azt is értékelik, hogy a jogszabályok — betartásuk esetén is — megfelelően szolgálják, garantálják-e a tűzbiztonságot, a tűzvédelemmel kapcsolatos fegyelmet. Az üzemi balesetek kapcsán arról tájékozódnak az ügyészségek, miként bírálják el az ipari szövetkezeteknél a balesetet szenvedett dolgozók kártérítési igényét. Elemzik az ügyészségek — a fővárosban és tizenöt megyében — az ingatlanra vonatkozó jogok és tények bejegyzésével kapcsolatban hozott földhivatali határozatok bírósági felülvizsgálatának gyakorlatát is. nyit fagyoskodtam, hogy azt hittem, haza se érek soha. — Sikerült? — hallotta a kérdést, s akkor megint, mintha megfordult volna vele a szoba. De ez már valóságos rosszullét volt. Lábából kifutott minden erő. Amikor magához tért, a he- verőn feküdt, s a járókában a kislány keservesen sírt. Homlokán hűvöset, nagyon kellemeset érzett. Egy sebtében bevizezett pelenka volt. — Ijesztgetsz — mondta a férje, — azt hiszed, nem láttam rajtad, ahogy bejöttél, hogy kirúgtak? — Lehúnyta a szemét, s hiába nem akart, előtörtek a könnyei. Sírt, s ez a sírás olyan jó megkönnyebülést hozott, hogy szinte jól érezte magát. Aztán, hogy látta, iskolásfia odaállt mellé, fogja a kezét, s a kislány ijedtében tágranyílt szemmel néz rájuk, letörölte a köny- nyeit. — Azt mondták, van lakásunk, van állásunk, fiatalok vagyunk, elbírjuk. — Még, ha beledöglünk is — mondta a férfi, s maga elé nézett. — Láttad volna — mondta csendesebben, hogy a gyerek ne értse — három idős nő. Megmustrálták mint valami jófélét. Elsorolták, hányféle lehetőségem lett volna, mit kellett volna tenni és nem tenni. Célozgattak, hogy vannak lusta, felelőtlen személyek. Majdnem megkérdeztem, mondják már, maguk fiatalon hogy csinálták? Aztán csak nem szóltam vissza, akkor még mindig reménykedtem. — Azt nem mondtad? — Dehogynem! Kész rö- hej! Tudod mit válaszoltak? Ha baj van a házasságban, egy új gyerek rendbehozza! Nem lehet olyan rossz az az ember, hogy meg ne essen a szíve. Hát két gyerekkel, se, de hárommal méginkább Kacagó gerlék, törpe tyúkok, japán törjek között Esti riport egy hirdetés nyomán Néhány napja a hirdetések között az adásvétel rovatban pársoros közlemény jelent meg arról, hogy Kisújszálláson, a Vásár utca 54-ben, japán fürjtojások, előnevelt fürjek, fehér törpe tyúkok, néma kacsák kaphatók; sőt ugyanitt gúnárok is kiadók. Érdeklődni este 16 óra után lehet. Mi tagadás, kissé meghökkentett mindez, hiszen sokfélét hirdetnek manapság az emberek, de kiadó, szóval bérbe vehető gúnárokról eleddig nem hallottunk. Ámbár az is lehet, mindössze a mi piacbeli jártasságunkat illene felfrissíteni. Nem kevés kíváncsisággal kerestük fel a megadott címet, és már estébe fordult a délután, Japán fürjek és tojásaik az esti villanófényben — A fiam vette tavaly az állományt Szarvasról, és azóta alaposan elszaporodott. Nagyon finom a húsuk. A tojásukat pedig enni is, meg szépségápolásra, arcpakolásra is használják. Most valahogy lanyhább a kereslet, bár, akad aki egyszerre húszat elvisz. Sámson, az akiok ura, aki hátsó lábán állva közel kétméteres (Fotó: Nagy Zsolt) amikor megnyitottuk a hosz- szúkás parasztház kiskapuját. A konyhában a hirdető édesanyját, K. Nagy György- nét találtuk. — Elment a fiam, a meghívókat hordja szét a galambászoknak, miivel kedden esnem lehet otthagyni egy asszonyt! Meglátom, minden rendbejön, csak legyek nyugodt! Ha egy házasság megér nyolc évet, megéri a huszonnyolcat is. És nincs szebb, mint egy nagy család És három gyerek a család' ideál! — A ragyogó úristenit! — a gyerekek megijedtek, apjuk akkorát csapott az asztalra. Sokáig hallgattak. Lassan rájuk borult a sötétség. A kislány álomba sírta magát, a fiú rég kint csúszkált az udvaron, ahová tegnap egy gyenge pillanatában anyja a mosóvizet lódította. — Most mi lesz? — kérdezte, s a férfi sokáig nem válaszolt. — Elvégre én se tehetek róla többet, mint te — próbálkozott leszerelni. — Majd csak megleszünk valahogy. ■ Hátha megint fiú lenne. Az ember ült, arcát kezé- befogva, mintha a foga fájna, nem szólt, a világért se. Már azt hitte, pillanatokon belül ordítani fog, amikor végül is megszólalt. Halkan, s a fene egye meg, egészen kedvesen: — Eridj már, ott a paprikáskrumpli a spór szélén. Nem ettél még ma egy falatot se tán. Ebben az állapotban nem lehet koplalni, tudhatnád. Elindult, ki a konyhába. Az ajtónál mégis visszaszólt : — Belenyugszunk? — Fellebezzünk tán az atyaúristenhez? Mit tehetünk! Élni kell, s annyi mindent kibírtunk mi már. Hát nem mindegy, hogy egy púppal több ? Csak túléljük. — Tényleg, mindegy, — mondta felszabadultan, s örömében megette az összes déli maradékot a konyhában. Az ő állapotában ez nem is csoda, hát nem? Sóskúti Júlia te valamilyen gyűlésük lesz. Várom már, bármelyik pillanatban betoppanhat, hiszen övé ez az állomány, amelyről ő tudna alaposabb felvilágosítást adni. — A hirdetést, gondolom ismeri. Mi is van ezzel a kiadó gúnárral? — Mondtam én neki akkor is: fiam, ez nem kiadó, eladó lenne, dehát végül mégis így került a szerdai lapba. Megválnánk pár jószágtól, mert sokba kerül az ennivaló, no, meg a tél is hosszúnak tűnik. — Szóval elírás? — Ez az egy igen, hiszen gúnárt nem szoktak kiadni sem felesbe, sem részletre, de a többi jó. Az mind igaz. Az asztalon egy faládában fürjtojások. Nem egy, nem kettő, száz felett lehet. Utunk az alsó épületbe vezetett, ahol jó melegben kilenc kalitkában számtalan fürj pittypalattyol, éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnt számbavemni őket. A számuk pedig szaporodik, mert a sarakban halkan duruzsolt a keltetőgép. Atel- lenlben velük egy másik kalitkában kacagó gerlék. A szomszédos ólban néma kacsák — hatalmasak, szépek. De akad itt törpe tyúktól kezdve temérdek malac is. A legkisebbek kétökölnyiek, a legnagyobb akkora, mint egy medve. Sámsonnak hívják, kan, és ebben a minőségben számtalan kismalac apja. Hihetetlen, de jöttünk- re ez a hatalmas állat . két hátsó lábára állt, az elsőket az akóldeszka tetejére rakta és beleszimatolt az éjszakába: miféle kóbor vándorok zavarják esti horkintásait. — Nem bánt, közelebb léphetnek hozzá — bátorított a háziasszony, bár Sámson állkapcsait figyelve, biztos ami biztos, betartottuk a három lépés távolságot. A malachárem ura némán tűrte a vaku villanásait, s azt is, hogy a búcsúzás előtt még egyszer körbejártuk az érdekes ritkaságokat rejtő mini „rezervátumot”. D. [Szabó Miklós Köntös Imre algyői cukrászmester oroszlánt vásárolt kislányának. Az oroszlán meg a kislány egyelőre jóban vannak. (MTI-fotó).
