Szolnok Megyei Néplap, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-24 / 20. szám
1987. JANUÁR 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Ülést tartott az MSZMP Mezőtúri Városi Bizottsága Tegnap ülést tartott az MSZMP Mezőtúri Városi Bizottsága. A testület Móricz Bélát, a városi pártbizottság első titkárát nyugállományba vonulása miatt felmentette első titkári megbízatása és párt-végrehajtóbizottsági tagsága alól. A városi pártbizottság első titkárának Györfi Györgyöt, a városi pártbizottság eddigi titkárát választották meg. A városi pártbizottság ülésén részt vett, felszólalt és a megyei pártbizottság ajándékát átadta Móricz Bélának Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára. Bolthálózatfejlesztés A Belkereskedelmi Minisztérium és a SZÖVOSZ újabb hároméves programot dolgoz ki a bolthálózat fejlesztésére. Az elképzelések szerint elsősorban a napi cikkeket árusító boltokat újítják majd fel, nemcsak a kistelepüléseken, hanem Budapest peremkerületeiben. illetve a megyeszékhelyek külvárosaiban is. Három év alatt a tervek szerint mintegy 800 üzlet rekonstrukciójára kerül sor. Biztonságban a SZÜV információi A mágnesszalagok gondos kezekben vannak munka alatt és a tároláskor egyaránt. A háttérben az égésgátló gázt tartalmazó tartály A Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat Szolnok megyei központjának Impozáns új épülete kellemes színfoltjává vált a megyeszékhelynek. Molnár Iván igazgató azonban a létesítmény belbecsével sem tud betelni. Azt mondja, olyan jól sikerült a kivitelezés, hogy ha újra kezdenék az egészet, ugyanilyenre építettnék az irodaházat. Pedig a kivitelezőknek nem mindennapi igényeket kellett kielégíteni. Kényelmes munkalehetőséget teremtettek a rendkívüli felelősségteljes tevékenységhez; azonban talán ennél is fontosabb, hogy olyan biztonsági előírásoknak tettek eleget, amelyek igazán nem mindennapiak. Mert a SZÜV-nél tárolt felmérhetetlen információ és adathalmaz érték. Méghozzá olyan kincs, amelyre a technika „hétfejű sárkányai” vigyáznak Molnár Iván elképzelni sem tudja, hogy megsemmisülhet egy-egy adatrögzítő, aminek beláthatatlan következményei lennének, de arra is rossz gondolni, mi történik akkor, ha egy gép meghibásodik. A 24 órán túli üzemszünet ugyanis egy kisebb katasztrófával érne fel. Például a Kunság Füszért áruterítését ők „számolják ki”. Ha tehát egyetlen napra is elakadna e tevékenységük, 'úgy a Volán megrendelt tehergépkocsi parkja hiába várakozna, de ugyanígy várnák hiába az üzletek két megyében az árut. Ugyancsak felmérhetetlen lenne a következménye annak, ha az OTP átutalási betétszámlái semmisülnének meg, hiszen az érintett legii technika „hétfejü sárkányai” védik az adatokat alább húszezer ember. A központ közel félszáz partnerének természetesen valamennyi adat fontos — még akkor is, ha nem érint ezreket, mint a közintézmények esetében. Védeni kell tehát, és erre a technika minden vívmányát felhasználják. Ugyan nincs szögesdróttai körülvéve az épület, ám oda behatolni észrevétlenül — képtelen vállalkozás lenne. Először is az ablakok érzékelői már egy erősebb üvegre ható nyomásnál is szirénával riasztják a biztonsági rendszert. A mágnestekercsek páncéltermekben várnak sorukra, a legfontosabb bázisadatok pedig — amelyekből kikövetkeztethetők az esetleg mégis megsemmisült adatok — egy valóságos betonerődítményben vannak elhelyezve. Természetesen a számítógépek is védekeznek minden illetéktelen beavatkozással szemben. — a legszellemesebb berendezés azért mégis a tüzet meggátló apparátus. Ha a hőmérséklet megemelkedik vagy füstöt észlel valamelyik detektor, a berendezés hangjelzést ad. melyre a dolgozóknak menten el kell hagyniuk munkahelyüket. Rögtön megkezdődik ugyanis az automatikus oltás. A hatalmas tartályokból kiszabadul a Halon-gáz. amely kiszorítja a teremből az oxigént. így elejét veszi annak, hogy bármi is lángra lobbanjon. Egy tartály feltöltése 70 ezer forintba kerül és ebből hatot helyeztek el a legfrekventáltabb pontokon, ám ezt senki nem számolja, hiszen mindennél fontosabb az adatok biztonsága. Amennyiben megfelelő képesítésű műszaki dolgozó van a rendszer közelében, úgy kézi vezérlésre állítható és egy-egy felesleges „riadalomnál” a berendezés leállítható. Ha azonban az automata veszi át a hatalmat, a legkisebb füstre és az emelkedő hőmérsékletre is azonnal reagál. A számítógép meghibásodását is számításba vették; ilyen esetben a mágneslemezeket, programokat azonnal gépkocsiba rakják és valamelyik szomszéd megye székhelyén történik a legsürgősebb adatok feldolgozása. Amint Molnár Iván elmondta, az elrrfúlt hét évben egyszer volt ilyenre szükségük, amikor is a békéscsabaiak segítettek. Természete- tesen egy-egy ilyen rendkívüli esemény szinte szakmai titoknak számít; mindebből a partnernek semmit nem szabad észrevenni, hiszen a munka késedelmet nem szenved és az adatok pontosságára is van garancia. Jó lenne azt hinni, hogy a legnagyobb veszélyt, a tüzet, sikerült a falakon kívül tartani, ám a közelmúlt tragikus esetei, — így a szegedi egyetem számítóközpontjának elpusztulása, vagy a Tungsram központjában lezajlott tűz, netán a Mikro- elektrotechnikai Vállalat katasztrófája — arra figyelmezteti a SZÜV dolgozóit, hogy nem lehetnek elég óvatosak mert a véletlen olykor az ember eszén is képes túljárni. Ezért is van az, hogy az igazgató —, aki egyébként 17 éve áll a megyei központ élén — minden reggel szorongva lép be irodájába: vajon nyugodtan telt-e az éjszaka a géptermekben? Eddig jól vizsgázott valamennyi biztonságtechnikai berendezés — mondhatni az elektronikus „hétfejű sárkány” megbízhatóan őrzi titkait. — pb — A dolgozókat is ellenőrzi, védi az érkezést és a távozást rög- *ítő PC 80-as terminál (Fotó: T. Z.) A KNEB ELŐTT 86 ezer közérdekű bejelentés sorsa Lelkiismeretesen, a törvény szellemében foglalkoz- pak-e az illetékesek a dolgozók jelzéseivel, panaszaival, észrevételeivel, javaslataival? Erre a kérdésre keresték a választ a népi ellenőrök a minisztériumokban, az országos hatáskörű szervekben, a főváros és kilenc megye tanácsi szakigazgatási Igen sok helyen a népi ellenőrök elismerésre méltó fejlődést tapasztaltak. Különösen ott, ahol a vezetők igénylik, figyelembe veszik a lakosság véleményét, s megszervezik és számon kérik a beadványok, a felszólalások intézését. A KNEB- vizsgálat persze az összességben jó tapasztalatok mellett a továbblépés lehetőségeit is kutatta. A közérdekű bejelentések, panaszok nagyobb részét, mintegy 70 százalékát, a törvényes határidőn belül 30 nap alatt lezárják. Az elhúzódó ügyek között vannak bonyolult és időigényes esetek, de azt is megállapították, hogy körülbelül harmad részük indokolatlanul kallódik, elfekszik az íróasztalfiókban. Az esetek egy kis részében újabb az ügyintéző személyes kapcsolatot is létesít a bejelentővel. A jellemző azonban sajnos sokkal inkább az, hogy még a formális kapcsolatot is mellőzik: az állampolgárt nem értesítik, nem tájékoztatják megfelelően az ügyintézésről, sőt Mindez nemcsak formális munkát, fölösleges aktagyártást eredményez, hanem megnehezíti az ok- és okozati összefüggések elemzését, a visszatérő panaszok, közérdekű bejelentések mélyen rejlő gyökerek feltárását és felszámolását. Az ilyen feltáró-elemző munka az átfogó következtetések levonása, a bejelentések, a panaszok ismétlődését megelőző hatásos intézkedéseik foganatosítása még sajnos nem vált a munka szerves részévé. Pedig az ilyen úgynevezett okkutatás lehetővé tgnné megfelelő intézkedések meghozatalát, például az áruellátás, a szolgáltatás, vagy éppen ügyintézés közérzetromboló allergikus pontjainak felszámolását. A panaszok, észrevételek megelőzését aligha segíti a számonkérés hiánya, a felelősségre vonás elmaradása. Nyilvánvaló mulasztások szerveiben, ingatlankezelő és városgazdálkodási vállalatainál, az OTP-ben, a szervizekben, az utazási irodákban. Az említett szervezetekhez 1984—85-ben beérkezett több mint 86 ezer közérdekű bejelentés, javaslat, panasz több mint egy negyed részét tételesen ellenőrizték az országos vizsgálat során. esetenként még olyankor sem, amikor beadványát megnyugtató módon rendezték. Elég gyakran gondot okoz a jelzések, a beadványok minősítése. A panasz fogalmát például többnyire tágabban értelmezik, mint ahogyan azt a törvény igényli. Előfordul, hogy szokásos munkaügyi vagy államigazgatási eljárást igénylő beadványokat panaszként kezelnek, s ezáltal feleslegesen bonyolítják az ügyintézést, megnehezítik az állampolgár dolgát. Ugyancsak minősítési gond, hogy a tanácsi fórumokon elhangzott észrevételeket például a járdák, az utak, vagy a közvilágítás állapotára — miután a helyszínen nem tudják megválaszolni — valamennyit külön- külön közérdekű bejelentésként kezelik. Valójában az ilyen ismétlődő észrevételeket értelemszerűen összevontan, egy-egy bejelentésnek kellene tekinteni attól függően, hogy mire vonatkozik, milyen intézkedést igényel, illetve kit terhel a felelősség. esetén is a felelősök ellen csak elvétve indítanak fegyelmi, vagy kártérítési eljárást. A leggyakoribb következmény a formális figyelmeztetés, amely nem segíti a rendteremtést, a felelős magatartás térhódítását a hivatalokban, a kereskedelmi és szolgáltató intézményekben. Az anyagilag érdekelt szolgáltató és kereskedelmi egységek, utazási irodák jogos sérelmek esetén is csak körülményesen, nehezen döntenek. A Minisztertanács a miniszterek, az országos hatáskörű szervek vezetőit és a tanácsok yégrehajtó bizottságait kötelezte a hozzájuk, illetve a felügyeletük alá tartozó szervezetekhez érkezett bejelentések intézésének rendszeres figyelemmel kísérésére. A kétévenkénti elemzést. és ötévenkénti átfogó értékelést néhány minisztérium (a HM, a BM, az IM) és némely megyei tanács (Vas, Heves) példásan végzi. Hasonló eredményességgel dolgoznak az érdekképviseleti szervek, például az OKISZ. Rendszeresen és mélyrehatóan elemzik a 'bejelentéseket, felderítik az ismétlődések okait, meghatározzák a szükséges intézkedéseket, és a megfelelő fórumok elé tárják azokat. De sajnos ez a gyakorlat még egyáltalán nem általános. Sók helyen beérik a statisztikai adatok feldolgozásával, s magyarázatként elfogadják a problémák előidézésében közrejátszó, de nem kizárólagos külső, objektív okokat. Névtelen bejelentők Az országos vizsgálatba bevont intézményekben, vállalatoknál viszonylag alacsony a névtelen bejelentések aránya: a két százalékot sem éri el. A népi ellenőrzéshez és a belügyi szervekhez küldött bejelentéseknek viszont 30—40 százaléka névtelen. Személyes jellegű ügyek kisebb sérelmek, panaszok esetén a bejelentéseknek nincs kockázata. A nagy horderejű közérdekű témákban viszont nem mindig sikerül megvédeni a bejelentőt, noha a törvény ezt előírja. Nyilvánvalóan nagyobb körültekintést igényel, és nehezíti a kivizsgálást, ha a bejelentő személye ismeretlen. Mégis érdemes komolyan venni az ilyen bejelentéseket. Nagyobb részük (60 százalékuk) ugyanis megalapozottnak bizonyul, s többnyire általuk kerülnek a nagyobb horderejű, rafinált, gazdasági visszaélések leleplezésére. A KNEB-vizsgálat a jelzett gondok és megoldásra váró feladatok ellenére bebizonyította, hogy a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról, panaszokról szóló 1977. évi I. törvény jelentős előrelépést eredményezett, szelleme érvényesül a gyakorlatban. A lakossági bejelentések, panaszok lelkiismeretesebb intézése hozzájárult a szocialista demokrácia fejlesztéséhez, elősegítette az állampolgárok fokozott részvételét a köz- ügyek intézésében. Az eredmények és ésszerű gazdálkodásban, a szabályszerű munkában, a bürokrácia, a közérdeket sértő jelenségek visz- szaszorításában mérhetők.-KJ — Egybe tartozik — külön kezelik Elmarad a számonkérés A szolnoki kommunális üzem terveiből Konténerkölcsönzés, biogáz szemétből, aszfaltozás A Szolnoki Városi Tanács kommunális üzeme az idén nyolcvankét millió forint árbevételt tervezett, kétmillióval többet, mint tavaly. A/, árbevétel megrendelésekből származik. 1 amelyeknek mintegy fele az alapító tanácsé, a másik fele más tanácsoké, cégeké, vállalatoké. A kommunális üzem feladatai közé tartozik az út-, járdaépítés és -javítás, útjel- festés. forgalomszabályozás, jelzőtáblák (mintegy 1600 van Szolnokon) karbantartása. A köz- és településtisztasági tennivalóik is vannak. Szolnokon gondoskodnak a szemétszállításról. A város háztartásainak 90 százalékából származó szemetet a kommunális üzem szállítja el. A város környékén lévő településeken a szippantott szennyvizek eltávolítását is vállalják a lakosság, illetve a vállalatok megrendelésére. Feladatuk, hogy az ünnepségek előtt gondoskodjanak a rendről, a tisztaságról, kezeljék a városi szeméttelepet. A tevékenységi kör vázolásánál nem feledkezhetünk meg a téli munkákról sem, annál is inkább, mert mostanában igencsak szükség volt rájuk. A kommunális üzem dolgozói, gépei végzik a hó eltakarítását, elszállítását, sózását. Az idén több mint 1 millió forinttal költenek többet fenntartási feladatokra mint tavaly, és 8 millió forinttal lett több az üzem kivitelezésében megvalósuló tanácsi fejlesztésekre fordított ösz- szeg. Ebben a növekedésben az útépítések mellett jelentős szerepet játszik, hogy a kommunális üzem a kivitelezője annak a piacnak, ahol a használlcikk-, az autó- és a nagybani piac kap majd helyet az Abony—Budapest felé veztö út mellett. Rendszeresen kap a kommunális üzem megrendelést a vállalatoktól, cégektől is (Ti gáz, Debreceni Postaigazgatóság, Épszöv stb.) a vezetékek fektetése vagy javítása után esedékes aszfaltozásra. Az idei év feladatai között a határidők pontosabb megtartását is megjelölték. Ezt a belső fegyelem erősítése, a dolgozók gyakoribb ellenőrzése révén szeretnék elérni. A munka minőségének, hasznosságának javítását szolgálják a vállalatnál bevezetett újítások, újdonságok. Nem vállalnak például hengerelt aszfaltozást, mert az a vállalat kivitelezésében nem nyereséges. Tavaly új szolgáltatást vezettek be, konténereket adnak bérbe építkezésekhez, amelyekben törmeléket és építőanyagot is lehet tárolni. Ez nemcsak az üzemnek hoz hasznot, de hozzájárul a rendezettebb városkép kialakításához is. Megvásárolták a szabadalmat az olajos iszap ártalmatlanítására, és me- gyeszerte végzik e tevékenységet. Két évvel ezelőtt megkezdték a biogáz előállítását — a szeméttelep hulladékainak hasznosítására —, amelyet fűtésre, vízmelegítésre használhatnak. Mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy az üzem egyre inkább nyereségessé válik. Tavaly három és félmillió volt a nyereségük, az idén már négymillió forintot terveznek. — pé —
