Szolnok Megyei Néplap, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-03 / 2. szám
to Barangolás a megyében 1987. JANUAR 3. Kevi emberek, kevi házak Ha valakire azt mondják Túrkevén, hogy „töktag”, egyáltalán nem sértődik meg, sőt... A jófajta népi humorral szőtt elnevezés ugyanis a Túrkevei öregdiákok Klubját* jelenti. Előzmény: 1981-ben elhatározták „otthon”, hogy megrendezik a fővárosban és máshol élő „keviek” találkozóját. Néhány Budapesten élő túrkevei — K. Nagy Sándor, Györjfy Sándor, Balog Márton, Madarász Katalin és mások — vállalták a szervezést. Először úgy száz, százötven Pesten és máshol élő „kevi emberre” számítottak. Aztán jöttek a telefonok: már kétszázan jelezték, hogy ott akarnak lenni a találkozón. Már háromszázan vannak... Már négyszázan jelentkezValahol lappang egy több száz oldalas, cikornyás, nehéz betűkkel írt kézirat, amely az alföldi kétkezi szegény emberek életéről szól. Az írója Laskai Mihály, túrkevei parasztember, akinek nagy szerepe volt a század elejei földmunkás mozgalmakban, s aki 1919-ben a Szántó-vető, majd a Rög című földmunkáslapok szerkesztője volt. Méltatlanul felejtettük el az 1881-ben Túrkevén született volt napszámost, későbbi parasztírót. Életében kiadott főműve, terjedelmes regénye az tgéret földje, önéletrajzi elemekkel eleszőtt ma már mindenképpen forrásértékű munka. „Öhaj regény” — állapították meg a könyvről nem sokkal a megjelenése után. Ténykérdés, hogy kora nézőpontjából vizsgálva vannak utópisztikus elemei. A szerző a paraszti élet változását követelve nagyon sajátos liton indult, de hát képzetlenségénél fogva nem is gondolkozhatott másképpen. Az ellenforradalmi korszakban teljesen az irodalmi élet peremére szorult, publicistaként sem tudott megélni, 1927-ben — tíz év távoliét után végleg hazaköltözött Túrkevére, ahol a Túrkevei Hírlap című ellenzéki lap szerkesztője lett. Ahhoz, hogy nyilvánosan — adott lehetőségeken belül — politizálni tudjon, közéleti szereplést vállalt, de nem tagadta meg mtáltját, a szocializmusról alkotott, olykor téveteg, de progresszív nézeteit, változatlanul az ellenzéki parasztságot képviselte, erős kötelékek fűzték a munkásmozgalom megmaradt fórumaihoz. Az 1930-as években Szabó Pállal és Veres Péterrel szoMire „futja” az idén Túr- kevének, mire nem? Kelemen Ferencné tanácsi osztályvezető és Faragó Ist- vánné csoportvezető segítségével „belepisloghattunk” a város „bukszájába". A tanács „fejkvóta" szerinti” fejlesztési lehetősége 11 millió forint. Ez a fejkvóta — a kvóta latin szó, arányos részt, hányadot jelent — bizony faramuci kifejezés, azt jelenti, hogy a város lakossága arányában mennyit kap központi — megyei — alapból tek . . Már ötszáznál is többen vannak... A találkozó nagyon jól sikerült, a rangidős Csider Lajos hentes és mészáros mester — akkor kilencven éves volt, — azzal zárta az összejövetelt, hogy viszontlátásra legközelebb Túrkevén ... Eltelt egy pár év s most a „TÖK” intézményesíti a baráti találkozókat. Március utolsó péntekjére — majd ezt követően minden hónaputolsó péntekjén — a szak- középiskolába haza várják az öregdiákokat, az alma mater nyitott kapukkal fogadja volt tanulóit. Az 1981-es történethez még az is hozzátartozik, hogy a vacsorához Keviben sült kenyeret adtak. Sokan megkönnyezték ... ros kapcsolatba került, de szülővárosában — nagy tekintélye ellenére is — egyre inkább elszigetelődött, főleg napi aktualitásokról írt, mind jobban szélmalomharcot folytatott' Említett emlékiratait ez- időben kezdte írni, majd egy Budapest környéki házban folytatta, ahová 1952-ben keserű szájízzel költözött el Túrkevéről. A sárgára festett, zöldablakos liliputi házikó kertjében még alkalmam volt találkozni Laskai Mihállyal, a barna fedelű, olyan jó két kötetnyi Űj Magyar Lexikon nagyságú emlékiratát még alkalmam volt lapozgatni. A Jászkunság 1958- as 1—2. számában Mikor én kisbéres voltam, címmel egy részletet közölt az emlékiratból. Ez volt az utolsó publikált Laskai-írás. A legfájóbb kérdés, hogy Laskai Mihály néhány évvel a felszabadulás után miért költözött el szülővárosából? Találkozásunkkor hosszan sorolta sérelmeit. Kellő távlatból arra lehet következtetni, hogy Laskai írói, de főleg mozgalmi tevékenységét az akkori helyi politika nem hogy nem ismerte el, sőt egyenesen károsnak, már- már ellenségesnek tartotta. Az akkor már idős férfi önérzete — közel járt a hetvenhez — ezt nem bírta elviselni. Az a barna fedelű vaskos kézirat minden esetre nagyon sokat elmondana szű- kebb hazája 1900-tól kezdődő félévszázadáról. A szakirodalomban halálának dátuma téves. Nem halhatott meg 1954. május 11-én, hiszen az 1960-as években — jóllehet 1964-ben! — az említett főváros környéki házacskájában meglátogattam, szellemileg friss volt, egészséges. fejlesztésre. Tehát — kerekítve — 11 millió forintot. A tanácsnak a saját érdekeltségű bevételeiből — „tehó” és más lakossági befizetések — ezt az összeget sikerült 22 millió forinttal növelni. így a fejlesztési feladatokra ez évben 33 millió forint jut a városban. Mire költik ezt az összeget? Csak tőmondatokba] .tr. két utcában út és ugyancsak két utcában gázvezeték építésére. A Petőfi Sándor iskolában megkezdik, a tornateKelemen Ferencné osztály- vezető: „Az idén több jut fejlesztésre mint tavaly” Kun László nyugalmazott művelődési ház igazgató: „A keviek összetartásának hagyományai vannak” rém építését. Folytatják az új szeméttelep kialakítását, befejezik a felszíni víztározó munkáit. Szennyvízcsatornái és üzletsor szerepel még a fejlesztési tervekben. Átvett pénzeszközből — ez is pénzügyi szakkifejezés — tovább folytatják a fürdő fejlesztését. A Papíripari Vállalat üdülőközpontot akar a jó forró kevi víz környé-* kén felépíteni, s ehhez — természetesen — a „zsebébe nyúlt”. S jól tette, mert a víz, a klíma, a környezet ideális a pihenésre. Bár más országos vállalatok is követnék ezt a példát, — de bizony a közlekedés nehézkessége egyelőre visszatartó erő. Egyébként a város lakossága nem enged a „48-ból”, a tanácstagok útján egyenesen követelte, hogy a megszüntetett „Juliska vasút” helyére Mezőtúr—Túrkeve—Kisújszállás között szárnyvonal épüljön, — Túrkeve hosszú távú — az ezredfordulóig terjedő — tervében ez nyomatékosan szerepeljen. A helyi tanács, amely nép- képviseleti szerv is, természetesen eleget tett a lakosság jogos és indokolt kérésének ... Talamasz Túrkevén ma is nagy divatja, van a ragadvány neveknek. Némelyik ma is létező ragadvány név eredetileg csúfnév volt, eztán lassan elfelejtették, hogy ez a Kis miért az a Kis, ez a Simon miért nem az a Simon, — maradt az előnév. Igen sok célszerűség is volt ebben, segített — és segít ma is — az azonos családnevű emberek megítélésében. Talamasz Lajos készUlő kisplasztikája De olykor ennek fordítottja is létezik. Van akinek még a keresztnevét se kell mondani, mégis tudják kiről van szó. Talamasz Lajos esete egy kicsit rendhagyó is, hiszen családi neve igen ritka, de nemcsak arról van szó. Amikor a keviek azt mondják Talamasz, hozzáteszik: a szobrász. Úgyhogy szigorúbban véve Talamasz Lajosnak is van ragadvány neve: Talamasz, a szobrász. — Hogy lesz manapság valaki szobrász Túrkevén? — Ha jól meggondolom1, nem is „manapság” lettem az ... Már gyerekkoromban motoszkált bennem valami. Először festegettem, azzal méricskéltem az erőmet, vissza tudok-e adni valamit abból, amit látok, de később egyre inkább a térbeli formák izgattak. No, nem kell ezt ilyen tudományosan, hivatalosan érteni. Mindösz- sze arról volt szó, hogy ha egy-egy fatörzs, jókora kődarab a szemem elé került, arra gondoltam, ebben benne van egy ló. egy ökör, vagy akármilyen más figura... — így igaz, — csak tudni kell, hol mennyit faragjunk le a kőből, fából, hogy ott maradjon a ló, az öklör, akármi.... — Na, ja! A képzelőerő persze kevés, tanulni kellett, s rengeteg keserű tapasztalat után jutottam el valameddig. Igen sokat köszönhetek a Kevi Körnek, mint alkotó műhelynek. — Jelenleg a Kör választott vezetője. — Igen, de ennél fontosabbnak tartom, hogy új mecénása van a mi kis kollektívánknak, a Vörös Csillag Termelőszövetkezet. Űj székházunk, műhelyünk ... — Milyennek látja a Kör jövőjét, a tárlatokat? — Néhány tehetséges festő — elköltözött, stb. — kiválta csoportból, de ígéretes fiataljaink vannak. — Egyéni tervei? Eddig csak társas kiállításokon láthatta szobrait, a közönség, pedig az elmúlt évtizedekben igen termékeny volt. A Kevi Kör legutóbbi tárlatán is számos, egészen kiváló portrét állított ki. — Igen, a portré mostanában különösen érdekel. Jelenleg II. Rákóczi Ferenc arcvonásait vésem vörös márványba, a szakközépiskolának szeretném ajándékozni. Ami az önálló kiállítás gondolatát illeti: talán, talán... Foglalkoztat a gondolat, úgy vélem, már esetleg visszatekinthetek ... A megújulás évtizedei Ez a Túrkeve, már nem az a Túrkeve, mondta Ignácz Mihály, aki önmagát Ecseg- ről beszorult embernek titulálta. Vagyis pásztorember volt. Nem bőbeszédű, de azzal még megtoldotta: már a házak is mások. De mennyire! A város abban a szerencsés helyzetben van, hogy a kutatók több száz évre visszamenően ismerik a lakóházak történetét. Sőt még messzebbre kalandozhatunk időben. Az Árpád-korban az Alföld egészén földbe mélyített, kemencével ellátott lakóházak voltak, az épületek a 14. századtól „épületek” tulajdonképpen, akkor emelkedtek a föld felszíne fölé. De ugorjunk egy jókorát időben: bármilyen furcsa, a lakóházak építésében a vasplatnis sparhelt megjelenése elképesztő változást jelentett. S még alig múlt száz éve, hogy a ma már szinte elfelejtett rakott tűzhelyek általánossá váltak. Az egymást követő kevi generációk — a felhasznált anyag miatt — sűrűn építkez* tek. Napjainkban is a „váltás” korát éljük, vagyis a régi kevi házak végleges elöregedése megállíthatatlan. Az elmúlt ötéves tervben 640 családi ház épült a városban, ez 770 lakást jelent, de a szaporulat mégis alig éri el — az öreg épületek szanálása miatt — a kétszázát.* A város 4 ezer körüli lakásának viszont több mint fele az elmúlt 15 évben épült. A kevi emberek ragaszkodnak szülőföldjükhöz, pedig ft körúti szállítás miatt az építkezés nagyságrendekkel drágább mint pl. Mezőtúron, vagy Kisújszálláson. A bányában köbméterenként 80 forintért megvásárolható kavics ára 700 forint lesz, amikorra Túrkevére kerül. Az építkezési kedv ennek ellenére igen nagy, sok az „első házas” építkező, a családalapító fiatal. A városi tanács igyekszik tekintélyes anyagi támogatást biztosítani a fiatalok lakásépítéséhez, tavaly például 2 millió 200 ezer forint kamatmentes, illetve vissza nem térítendő kölcsönt adott az új fészékra- kóknak. Tiszai Lajos Fotó: Tarpai Zoltán A városi úttörőelnökség szervezésében a művelődési házban a téli szünet alatt kisdobosoknak és úttörőknek különböző foglalkozásokat tartanak. Képünkön Nagyné Sallai Erzsébet a bőrdíszművesség fortélyaival ismerteti meg a gyerekeket. A hulladék bőröket, amelyekből pénztárcákat, nyakbaakasz- tó díszeket készítenek, a Martfűi Tisza Cipőgyár biztosította Mennyi pénze van Túrkevének? Egy régi és egy új, kevi családi ház. A két épületen jól látszik a helyi építészeti hagyományok folytonossága és megújulása Az ígéret földje Laskai Mihály figurái. Gácsi Mihály illusztr ációi a Mikor én kisbéres voltam című elbeszéléséhez
