Szolnok Megyei Néplap, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-22 / 18. szám
1987 JANUÁR 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 ötezer pár válasza 0 házasság első tíz esztendeje Falugyűlés Jászjákőhalmán Egyenletes fejlődéssel, égető gondok nélkül A csúszós utak, a hólével borított járdák se riasztották el a jászjákóhalmiakat attól, hogy hétfőn este a kultúr- házban összegyűljenek. Ter- jéki János tanácselnök-helyettes végül is teli teremben nyitotta meg a község legfontosabb fórumát, a falugyűlést. Sziráki Benedek tanácselnök a beszámolóját a falu népesedési helyzetével kezdte. Tavaly is több halott volt, mint újszölött, ellenben az elvándorlóknál többen települtek a faluba. Az elmúlt években megállt, sőt még meg is fordult lélek- szám-csökkenés, az új esztendőt azonban nyolccal kevesebben érték meg idén a pontosan 3200 lakosú községben. A beszámoló és a hozzászólások lényegében igazolták a falu demográfiai képét. Jászjákóhalma egy egyenletesen fejlődő település égető gondok, feloldhatatlan feszültségek nélkül. A falu jól él a város közelségével, lakóinak otthont tud adni még akkor is, ha sok az ingázó dolgozó. A nemrégiben épült egészségházzal jelentősen javult, sőt jó színvonalúnak mondható az egészségügyi ellátás, megnyugtató a közbiztonság és megoldódott az ivóvízellátás problémája. A fő úton és a falu közepén korszerűsítették a közvilágítást, szerény mértékben, de előrelépés történt a környezetvédelemben is. A VI. ötéves tervidőszak előirányzatai megvalósultak, a község 54 millióval gazdálkodott, és a lakosság ezt társadalmi munkájával megkétszerezte. Ebben a tervidőszakban mintegy 100 millióval gazdálkodik és 60 millió forint értékű társadalmi munkára számít a tanács. Az eredményesen zárt múlt év után az idén folytatódik a tanácsháza építése, előkészítik a tornaterem építését az emeletes iskola mellett (a teho nagy részét is erre tartalékolják), útalapokat építenek, a meglévőket burkolják, felújítják a könyvtárat, korszerűsítik az oktatási intézményeket. Az új év feladatai közé tartozik az intézményes szemétszállítás megszervezése is. A 3 lehetőség közül (magánfuvarozók, konténeres, kukás) a legalkalmasabbat a lehetőségek mérlegelésével, a lakosság véleményét meghallgatva választják ki. A hozzászólók közül legtöbben a környezetvédelemről, azon belül is a kivágott fák pótlásáról beszéltek. Nagy felzúdulást keltett néhány éve a faluban, amikor a századfordulón ültetett nyárfasort kivágták a Tar- na-parton — a pótlásukról azóta se gondoskodott a vízügyi igazgatóság. Szóba került az utcák és a faluszél fásítása is. Lehoczki József boltot kért a vásártéri lakóknak, Fodor Dénes a telefon- ellátás javítását szorgalmazta, Tóth Gáspár a zártkerti szőlő hasznosításának gondjairól beszélt, e sorok írója pedig (mint helybeli lakos) a közterületek rendje, valamint a falu építészeti értékének védelme érdekében szólt. Török Sándor ország- gyűlési képviselő örömmel állapította meg, hogy a tiszta, virágos falunak ismert Jászjákóhalma őrzi rangját a jászsági települések között. Búzás Sándor a jászberényi városi tanács elnöke a telefonellátás javulásának lehetőségeiről tájékoztatta a jelenlévőket, majd Sziráki Benedek válaszolt a kérdésekre, felvetett javaslatokra. — Ip — Mentők, Második lehetőség, Az olaj titkos története Új filmsorozatok a tévében Űj filmsorozatok kezdődnek a közeljövőben a televízióban. Január 29-én kezdik sugározni a Mentők című, tizenegy részes csehszlovák produkciót. Ez az ottani mentőszolgálat történetét öleli fel 1960-tól 1971-ig, s a szervezet mindennapi munkáját mutatja be egy fiatal sebész, majd mentőorvos életén keresztül. Az 1984-ben készült sorozat rendezője Ji- ri Adamec, főszereplője Ja- romir Hanzlik. A hetente két alkalommal látható epizódokban a nézők megismerkedhetnek a mentősök szakmájával, s csakúgy, mint a korábban vetített csehszlovák sorozatokban — a munkahelyi konfliktusok, örömök mellett a szereplők, így az orvosok és a betegek magánéletével. E sorozatot követi majd a Második lehetőség című angol folytatásos., film, amelynek hat fejezete egy házasság felbomlásáról, s a válás problémáiról szól. Tavasi- szal kezdődik A Shogun című amerikai produkció, amely James Clavell regényéből készült, az adással egyidőben maga a könyv is megjelenik. Az izgalmas, látványos, tizenegy részes film helyszíne a XVII. századi Japán, főhőse egy angol tengerészkapitány. Februártól sugározzák azt a francia ismeretterjesztő dokumentumfilm-soroza- tot, amelynek címe Az olaj titkos története. Ez egyebek között eredeti híradó- és dokumentumfilmek, archív fo- tók, valamint történészek, szakemberek közreműködésével eleveníti fel az olaj kitermelésének, s ezzel a modern ipari társadalmak fejlődésének történetét. Áprilistól a Renoir-soro- zatot követően sugározzák a neves amerikai filmszínész, Walter Matthau filmjeiből összeállított ciklust. A sajátos humorú színész hét nagy sikerű filmjét tartalmazza a sorozat. Az 1967-es A furcsa pár után a Kaktusz virága, a Csak azért is nagypapa, a Szenzáció, a Sógorom, a zugügyvéd, a Hallo Dolly és a Férj válaszúton címűt láthatják a nézők. Ugyancsak tavasztól sugározzák a Máriássy Félix filmjeit áttekintő sorozatot. A Kossuth-díjas rendezőnek, a felszabadulás utáni magyar filmművészet jeles alkotójának munkásságát egyebek között az 1955-ös Budapesti tavasz és az Egy pikoló világos, az 1950-es évek végén készült Külvárosi legenda, a Csempészek és az Álmatlan évek, valamint az 1960-as években forgatott Próbaút, Fügefalevél és az Imposztorok képviselik majd. Pályázat amatőröknek Állandó hivatásos működési engedéllyel nem rendelkező amatőr zenekaroknak hirdet pop- és rock-zene, valamint jazz műfajokban országos pályázatot a KISZ KB kulturális osztálya, a Magyar Rádiónak, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalattal, az Országos Szórakoztatózenei Központtal és az Országos Közművelődési Központtal karöltve. Magnókazettán beküldött három számmal illetőleg maximum 15 perces műsorral lehet pályázni. A legjobbnak ítélt 15—20 zenekar részt vesz a június 26—28-án Hajdúszoboszlón rendezendő országos döntőn, amelyről a Magyar Rádió hangfelvételt Részit, s a koncerten is színvonalasnak minősülő együtteseket stúdiófelvételre is behívják, az MHV pedig kislemezen adja ki számaikat. Igény esetén az OSZK segíti a szakmai felkészülést, és menedzselési támogatást is nyújt a beküldött pályázat alapján legjobbnak bizonyuló együtteseknek. A pályázatokat április 15- ig várják az Országos Köz- művelődési Központ zenetánc osztályának címére (Budapest, 1251 I. kér. Corvin tér 8.) Kollégiumi névadó Gyergyai Albert, Somogy szülöttének nevét vette fel a kaposvári középiskolai kollégium. A jeles tudós,, irodalomtörténész, műfordító születésének dátumához, 1893. január 20-ához kapcsolódó ünnepségen — amelyet tegnap tartottak az intézményben — Köpeczi Béla művelődési miniszter méltatta Gyergyai emberi és szellemi értékeit. Hogyan élnek, hány gyermeket nevelnek azok a magyar házaspárok, akik tíz évvel ezelőtt kötöttek házasságot, s hogyan alák,ul a gyermeküket nevelő anyák munkavállalása — ezekre a kérdésekre ad választ a KSH kiadványa, amely „A házasság első tíz esztendeje” címmel a Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásában jelent meg. A felmérést a KSH 1974- ben kezdte, amikor a házasságra lépő fiatalok 5,7 százalékát mintegy 5200 párt kérdezett ki a házasságkötés előtti tanácsadás alkalmával arról, milyenek voltak akkori várható anyagi, valamint lakáskörülményeik, mekkora családot terveztek. A későbbiekben — tíz éven keresztül — folyamatosan figyelemmel kísérték a megkérdezettek életének alakulását. A statisztikai felmérés megállapítja, hogy egyre inkább a kétgyermekes családtípust tekintik ideálisnak a házasulandók. Az 1974-ben házasságot kötő nők 58 százalékának volt tíz év után két, 25 százalékuknak egy, s minden tizediknek három gyermeke. Mindössze öt százalékuk maradt utód nélkül. Az adatok tanúsága szerint a házasság tizedik esztendejében a nők 82 százaléka az eredeti házasságában élt, hét százalékuk újra házasodott, minden tizedik elvált, s egy százalékuk özyegy volt. A házasság tizedik évében a nők háromnegyede már nem kíván szülni, 13 százalékuknak azonban még van ilyen szándéka, s kfs hányaduk bizonytalan a további családtervezést illetően. „Igazi közösséget akarunk...” Portré egy régi ismeretség ürügyén Talán két éve már, hogy először találkoztunk. Azóta rendszeresen látom felbukkanni, főként a cigányfiata- lok rendezvényein. Ha véleményt mond, néha még keresi a szavakat, s nem is biztos, hogy mindig megtalálja a legmegfelelőbbet. A gondolatai azonban sokkal rendezettebbek, mint a külvilág számára megformált mondatok. Belőlük minduntalan előbukkan az „ügy” iránti felelősség. A harmincadik évében járó, Tiszaroffról származó fiatalember, a múlt év őszétől már nem egyszerűen társadalmi aktivistaként hallatja szavát, hanem hivatalosan — ha úgy tetszik: főfoglalkozásban — is a cigányságért dolgozik. A hivatalos titulusa szociális cigánycsalád-gondozó. A megyében az egyetlen, aki ilyen munkát végez, s maga is cigány származású. Nem tudok szabadulni a gondolattól: ahhoz, hogy valaki otthagyjon egy, a mostanihoz képest majdnem duplán fizető csoportvezetői állást, feladjon egy frissiben felépített, kényelmes, szépfekvésű lakást, s felszámoljon egy biztos egzisztenciát a bizonytalan kedvéért, nos, ahhoz megszállottnak kell lenni. Hogy miért (is) gondolom ezt? Az országban összesen több mint kétszáz cigánycsalád-gondozó dolgozik, s köztük csak elenyésző számban vannak olyanok, akik maguk is cigányok. Pedig — szerencsére! — az utóbbi években már egyre többen találhatók úgynevezett cigány-értelmiségiek, akik egyetemet, főiskolát végeznek, s mégis... „Egy teljes esztendőbe telt. mire úgy döntöttem, hogy elvállalom ezt a feladatot. Féltem, hogy a változás majd törést fog okozni a család, de főként a gyerekek életében. Nem tudtam, s még máig sem tudom igazán, hogy Tiszaroff, a falusi környezet után, hogyan szokják majd meg Szolnokot... Aztán mégis belevágtunk... Én már belekóstoltam ebbe a munkába korábban, s . tudom, hogy ez az, ami hosszú távon az életem értelmét jelentheti”, A feladat, az most adott. A Motor úti lakótelep. Bizonyára feltűnt már, hogy Szolnok szélén, a Hetényi kórház mögötti területen, egyforma fehér házakból álló, nem túl nagy telep épült, ahol zömmel cigánycsaládok laknak majd. A cél az, hogy lehetőleg fiatalok költözzenek ide. összesen hatvan családra számítanak, a szociális családgondozói feladatokat Flóri fogja ellátni körükben. Családjával december nyolcadika óta már a telep egyik szolgálati lakásában lakik. A többi ház egyelőre még üres. de már folyik a lakók kijelölése. „Nem egy hagyományos cigánykolóniát akarunk itt, hiszen annak semmi értelme sem lenne. Azt szeretnénk bizonyítani, hogy lehet cigánynagyközösségben élni tisztán, rendezetten, békességben is. És itt a közösségen van a hangsúly. Főleg olyan családok kerülnek majd ide, akik nagyon rossz viszonyok között éltek eddig. s akiknek egy részét esetleg itt kell megtanítani egy sor alapvető dologra. De én hiszem, hogy ők annyira belefáradtak már az előző életükbe, hogy itt lehet majd Veszélyes háztartások A tolókocsis asszony a földszinten lakott. Mogorva volt ugyan, de a gyerekeket imádta, össze- összemosolyogtunk a feleségemmel, amikor, az egyébként nyers modorú asszony a házbéli apróságokkal az ablakon keresztül trafikált. Olyankor csupa derű volt, tréfált a gyerekekkel, figyelmeztette őket a leselkedő veszélyekre. Mert egy gyereket ezerféle veszély fenyeget. Döbbenten fogadtuk halálhírét. A vizsgálat kiderítette, hogy a huzat eloltotta a fazék alatt a lángot. Ugyancsak hitetlenkedve álltunk az előtt az eset előtt is, amely sokakat fölkavart. Egy elektromérnököt halálos áramütés ért. Black and Decker fúrójára kis forgó lapátot eszkábált, azzal keverte a moslékot malacainak. Egy óvatlan mozdulat... K. is ügyes kezű ember volt, ezermester hírében állt mindig. Nem egyszer fordultak hozzá a szomszédok, ha a televízió biztosítéka fölmondta a szolgálatot. Föl kellett ahhoz robbannia egy készüléknek, hogy a környékbeliek rádöbbenjenek : K. felelőtlen ezermester. A rommá égett lakás sokáig figyelmeztetett. P.-né hónapokig készült arra, hogy levált talpú papucsa helyett újat vásároljon. Pénze is volt rá, csak éppen az időt sajnálta ilyesmivel tölteni. Aztán amikor vasárnap délelőtt a televízió mellől ugrott foil a kukta sípolására, a konyha küszöbén fönnakadt papucstalp miatt karját törte. Ezer történet akad házilag készült betonkeverőkről, kontárok szerelte villanyról, szelelő gázpalackokról, dunyhát lángra lobbantó cigarettákról. Az én házam az én váram — valljuk az angolokkal együtt? Ügy tetszik igen, csak talán más értelemben. Az elektromérnököt munkahelyén mindenki precíz embernek ismerte, olyannak, aki inkább kétszer ellenőrzött mindent, mint egyszer sem. K. kitűnő villanyszerelő, de ötven-száz forintért gondolkodás nélkül megalkudott, s már tette is be a megengedettnél jóval nagyobb értékű biztosítékot. P.-né vendégei néha meg is mosolyogták az asszonyt szinte kínos pedantériájáért. Mégis. Mintha lakásunk, házunk ajtaját magunkra csukva „kinti” szokásainkat föladnánk. Az Állami Biztosító megyei fiókja tavaly, az első félévben több, mint hétezer esetben fizetett ki ösz- szesen nyolc és fél millió forint körüli kárösszeget. A szakemberek tapasztalatból mondják, hogy ennek egy- harmada általában a háztartásokban bekövetkezett baleset, többségük némi figyelemmel és fegyelemmel elkerülhető lett volna. Csak az ősszel hárman haltak meg gázpalack robbanása miatt... Elég egyetlen pillantást a statisztikára vetni, máris kiderül: szaporodnak a háztartási balesetek. Sajnos. Néha döbbenetes képtelenségek miatt törik a kéz, válik füstté az érték, ölt gyászruhát a család. Othon is vigyáznunk kell magunkra. Elmondtuk már ezerszer és elmondjuk még ezerszer. Ha csak egy kéz nem Jdrik, ha csak egy láng nem lobban, már akkor is tettünk valamit. Talán az időről időre közreadott riasztó hírek is elgondolkodtatnak embereket. Ebben bízunk. Alig írom le az utolsó sorokat, csörög a telefon. Egy lakásban ismét ölt az áram — kezdi rekedt hangon a telefon végén valaki. Jegyzetfüzetem fölött megáll a toll. Hortobágyi Zoltán formálni őket. Ezért leszek itt én, és olyan telepi szervezetet is létre hozunk, amelyik majd ugyanezt a célt szolgálja. Mindezeket a változásokat persze úgy szeretnénk elérni, hogy közben a cigányságunk sajátos vonásait is megőrizzük, sőt ápoljuk hagyományainkat...” Az korántsem véletlen, hogy Flóri nem akar a Motor úti lakótelepből afféle hagyományos kolóniát, hiszen maga is olyanban nőtt fel, nagy szegénységben, áldatlan állapotok között. Bár az \skolában jó tanuló volt. 14 évesen munkába kellett állnia. Kellett a pénz a családnak. Még most, másfél évtizeddel később is kesernyés mosollyal mesél arról, hogy milyen érzés volt találkozni azokkal az osztálytársakkal, akik rosszabbul -^tanultak mint ő. s mégis szakmunkásképzőbe vagv gimnáziumba járhattak. ö ehelyett, 14 évesen, egy hattagú család gondjait vette a nyakába. A cigányság dolgaival korán elkezdett foglalkozni. Ügy jött ez. mint valami lassú kór, ami először csak észrevétlenül támad, s később fokozatosan jár át minden bajos dolgaikkal: egy kérvényt, egy beadványt kellene megírni; el kellene intézni: jó lenne utánajárni... És Flóri megírta, elintézte, utánajárt. Mind beljebb és beljebb került abba a világba, ahol aztán már különböző társadalmi megbízatások jelezték, hogy jó úton jár. A döntő pillanat persze az volt. amikor beválasztották a megyei cigány koordinációs bizottságba. Ez alapjaiban határozta meg további életét. A tanulás — eltekintve egy sor építőipari szakmai képesítés megszerzésétől — eddig még a dédelgetett álmok egyike maradt. Farkas Flóriánék tehát már beköltöztek, s nemsokára követi őket még ötvennyolc család. „Életem legszebb időszaka következik most. Nehéz lesz, de sok örömet is fog adni. Emberek és családok életét tudom segíteni, befolyásolni. Ebben a munkában persze csalódások is érhetik az embert. Ezért ezt csak annak szabad csinálnia, aki tisztában van önmagával, és tisztában azzal is, hogy mi az, amit vállalt”. L. M. L. Popp, rook, faux Esténként azért a családra is jut idő. A képen Klaudiával és a kis Flórival Fotó: Mészáros
