Szolnok Megyei Néplap, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-22 / 18. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. JANUÁR 22. Tízek torpedója Munkatervet fogadtak el, a többoldalú együttműködésről tárgyaltak Letette az esküt az új osztrák kormány A Contadora hovatovább a kitartás, a fáradhatatlan­ság és a következetesség szimbóluma lesz. Reményte­lennek tűnő, hálátlan felada­tot vállalt ugyanis magára a közép-amerikai válság ren­dezésének óhaját zászlajára tűző csoport, amely épp négy évvel ezelőtt, 1983 ja­nuárjában kezdte meg tisz­teletre méltó misszióját. Négy éves útja azonban job­bára kudarcokkal, csalódá­sokkal volt tele. Nem vélet­len talán, hogy sokak sze­rint a Contadora legnagyobb érdeme létezésében rejlik. Abban, hogy Washington el­tökélt mesterkedése sem tudta meghátrálásra, felosz­lásra kényszeríteni. Sőt. A Contadora a napok­ban újabb, példa nélkül álló akciót indított útnak. Nyolc latin-amerikai ország kül­ügyminisztere, valamint az Amerikai Államok Szerveze­te és az ENSZ főtitkára in­dult közép-amerikai köruta­zásra azzal a nem titkolt szándékkal, hogy kilendítse a holtpontról a Contadora békemisszióját. A Tízek — kimondatlanul bár — meg­torpedózni szándékoztak az Egyesült Államok kifárasz­tási taktikáját, s újfent bizo­nyítani, hogy változatlanul létezik a „mi Amerikánk” szemlélete, amely Latin- Amerikát az Egyesült Álla­moktól különálló egységnek fogja fel. A Tízek körutazását ér­demben elemezni még korai lenne, hiszen a résztvevők csak néhány órával ezelőtt utaztak el az utolsó állomás­ként szereplő San Salvador­ból. Ha az újabb misszió si­kerével szemben mégis bo­rúlátóak vagyunk, az csu­pán a múlt keserű tapaszta­latainak tudható be. A Con- tadora-csoport ugyanis már hiába dolgozott ki eddig is több, az érdekelt államok, kívánságai szerint gyakorta módosított béketervet, eddig még olyan változat nem akadt, amely megnyerte vol­na valamennyi fél tetszését. A sajátos békekezdeménye­zés legfőbb gyengesége ugyanis, hogy az Egyesült Államok ellene van. A jelek szerint ezt tette most, a Tízek útnak indulá­sa előtt is. Philip Habib el­nöki különmegbízott meg­előzte a latin-amerikai kül­ügyminisztereket, s köruta­zása során ismertette az „új amerikai béketervet”. Amely természetesen semmiben sem különbözött a jól ismert wa­shingtoni recepttől, misze­rint Közép-Amerika rendjét csak a kommunista behato­lás eszközéül szolgáló sandi­nista rendszer eltűnése ad­hatja vissza. Azt már talán mondanunk is fölösleges, hogy az amerikai terv a Tí­zek körutazása alkalmával már Costa Rica-i tervként „köszönt vissza”. Oscar Ari­as Costa Rica-i elnök rende­zési koncepciójában ugyan­is szinte szó szerint az ame­rikai óhajok szerepelnek: Nicaragua politikai rendsze­rének átalakítása, párbeszéd a fegyveres ellenforradalmá­rokkal, s a nyugati típusú demokrácia helyreállításá­nak követelése. Ezek után érthető, hogy a Dániel Ortega nicaraguai el­nök által előterjesztett ki­lencpontos rendezési javas­lat már csak a „másik vég­letként” kerülhetett szóba. Ortega ugyanis leszögezte:, csak a Nicaragua elleni ame­rikai agresszió megszünteté­se esetén teremtődhetnek meg a feltételek arra, hogy a gyakorlatban is érvénybe léphessen a múlt év végén elfogadott új alkotmány, amely a politikai pluraliz­muson, az el nem kötelezett politikán, és a vegyes gazda­ságon alapul. Számunkra a kör itt bezá­rulni látszik. Néhány nap múlva talán megtudhatjuk, hogy a Tízeknek sikerült-e megtorpedózniuk az ameri­kai kifárasztás taktikáját, és hjsbb röppályára indítani a közép-amerikai békemisszi­ót. Seres Attila (Folytatás az 1. oldalról) hogy a világ országai, politi­kai rendszerükre való tekin­tet nélkül, minden irányban fejlesszék egyenjogú és köl­csönösen előnyös kapcsola­taikat, továbbá segíti az ál­lamok gazdasági biztonságá­nak és egymás iránti bizal­mának erősítését, a «béke megóvását és sziládítását. A bizottság jóváhagyta a KGST és a nemzetközi szervezetek közötti érintkezések idei ter­vét, valamint a KGST és számos ilyen szervezet együttműködési programjai­nak tervezetét. Az ülésen elfogadták a Végrehajtó Bizottság 1987— 88. évi munkatervét, továbbá megtárgyalták a többoldalú együttműködés folyó ügyeit. * • • A KGST Végrehajtó Bi­zottsága január 20—21-én tartott 122. ülésének idősza­kában a Magyar—Szovjet Gazdasági és Műszaki-Tudo­mányos Együttműködési A nyugatnémet választási kampány befejező szakaszá­ban ismét külpolitikai kér­dések kerültek előtérbe. Jo­hannes Rau, a Német Szo­ciáldemokrata Párt (SPD) kancellárjelöltje beszédeiben és sajtóértekezletein pártja további legfontosabb célja­ként a béke szavatolását, az egykor Brandt és Schmidt nevével fémjelzett enyhülési és keleti politika továbbvite­lének szükségességét, az eu­rópai közép-hatótávolságú rakéták Nyugaton és Keleten Kormányközi Bizottság társ­elnökei, Marjai József és Alekszej Antonov miniszter­elnök-helyettesek Moszkvá­ban .tárgyalásokat folytattak. A munkatalálkozón, ame­lyen részt vettek a két or­szág érintett főhatóságainak képviselői és szakértői is, a fő figyelmet azokra a felada­tokra fordították, amelyek a Kádár János és Mihail Gor­bacsov múltévi találkozóin, valamint a Lázár György és Nyikolaj Rizskov miniszter- elnökök tavaly decemberi tárgyalásain elért megálla­podások gyakorlati megva­lósítását szolgálják. Ennek megfelelően meg­erősítették a felső szintű megállapodások végrehajtá­sának kibővített közös mun­kaprogramját. Megállapítot­ták, hogy a két ország kor­mányszerveinek irányításá­val a feladatok végrehajtá­sa megfelelő intenzitással fo­lyik. Hangsúlyozták, hogy a kétoldalú gazdasági és mű­való leszerelésének követelé­sét húzta alá. A kormánykoalíció párt­jainak képviselői ugyancsak hangsúlyt helyeztek annak bizonyítására, hogy győzel­mük esetén semmiképpen sem szenved csorbát az NSZK külpolitikájának fo­lyamatossága, s többször je­lezték a Szovjetunióval és a 'kelet-európai szocialista or­szágokkal való együttműkö­dés fejlesztésére irányuló szándékukat. szaki-tudományos együttmű­ködés távlati fejlesztésére irányuló munkával párhuza­mosan időben előre kell hoz­ni azoknak az elhatározások­nak konkretizálását, a szük­séges szerződések folyama­tos létrehozását, amelyek már ebben az évben a kap­csolatok bővítését eredmé­nyezik, s ezáltal előmozdít­ják a két ország gazdaság- politikai céljainak megvaló­sítását. A találkozó idején egyez­ményt írtak alá az ioncseré­lő gyanták magyarországi gyártásának bővítésében va­ló együttműködésről és az ezzel összefüggő kölcsönös vegyitermék-szállításokról. Keretmegállapodást írtak alá az elektrotechnikai gép­gyártó vállalatok közötti közvetlen kapcsolatok elő­segítéséről és közös vállala­tok létrehozása lehetőségei­nek megvizsgálásáról. Marjai József tegnap haza­érkezett a Szovjetunióból. Loginov magyarországi megbeszélései Magyar—szovjet külügymi- nisztériumi megbeszéléseket tartottak január 19—21. kö­zött Budapesten. Vagyim Lo­ginov szovjet külügyminisz­ter-helyettes és a magyar Külügyminisztérium vezető képviselői áttekintették az időszerű nemzetközi kérdése­ket az európai biztonság, együttműködés és leszerelés aktuális feladatait, a kétol­dalú kapcsolatokat. Vagyim Loginovot fogadta Várkonyi Péter külügyminiszter. Wannsee­konferencia A német fasiszta vezetők­nek az európai zsidóság tel­jes elpusztításának módoza­tait kidolgozó úgynevezett Wannsee-konferenciá járói emlékeztek meg kedden Nyugat-Berlinben, ,a 45 év­vel ezelőtt tartott tanácsko­zás színhelyén. A fasiszta rémtettek sú­lyosságát nem szabad kiseb­bíteni, s azok a politikusok, akik a múlt felidézése ellen foglalnak állást visszaélnek társadalmi felelősségükkel — hangsúlyozta a megemlé­kezésen mondott beszédé­ben Heinz Galinski, a nyu­gat-berlini zsidó közösség vezetője. Washingtonban tartott tájékoztatást a csernobili katasztró­fáról Jevgenyij Velihov szovjet akadémikus (középen). Bal­ról Robert Gale doktor, a sugárkezelések specialistája, jobb­ról pedig Edward Kennedy szenátor (Telefotó — KS) Sevilla felveszi a kesztyűt Spanyolország mindent elkövet, hogy 1992-ben már az ibériai földre figyeljen a világ: a legkisebb városkában is megem­lékezések lesznek Amerika felfedezésének 500. évfordulójáról, Barcelonában rendezik meg a nyári olimpiai játékokat, (a NOB elnöke „véletlenül" katalán) és nemrégi­ben a világkiállítások nejnzetközi hivatala Sevillát választotta ki az Expo ’92 szín­helyéül. Rövid idő alatt hetven ország és száz kiállító cég jelezte részvételét A festői szépségű andalúziai város, amelynek varázsát gyönyörű parkjai, a mórok emlékét idéző szűk fehér utcái és kedves belső udvarai, „patiói” adják, úgy tűnik, felveszi a kesztyűt a gőgös, modern nagyváros, Barcelona kihívásával szemben, amely parádés olimpiára készül Európa legnagyobb stadionjában, a Nou Camp- ban. A hat hónapig nyitva tartó világkiál­lításon, amelyet a 215 hektáros La Cartu- ja szigeten rendeznek, operaelőadásokat terveznek a legjobb énekesekkel, meghív­nak neves rock-énekeseket, lovasbemu­tatókban. és XV. századi hajók felvonu­lásában gyönyörködhetnek a látogatók. Ez utóbbiak képeit még a Guadalquivir folyó fölé is kivetítik hologrammal. Ez már szorosan kötődik a Kolumbus-évforduló- hoz. (A hányatott életű felfedező holt­teste is csak több évszázados herce-hurca után, 1899-ben került végső nyugvóhelyé­re, a sevillai katedrálisba.) Hogy a kiál­lítás Kolombus jegyében kerüljön meg­rendezésre, arra Luis Yanez, a nemzetközi kooperáció államtitkára, a nemzeti évfor­duló-bizottság elnöke vigyáz, aki története­sen sevillai. Éppen ezért szerinte az Expo ’92 célja: megmutatni, hogy milyen volt a világ Amerika felfedezése előtt és milyen lett azután. De arról sem feledkeznek meg, hogy mit tehet az ember azért, hogy a XXL század boldogabb legyen. Nunez úr nagyon fontosnak tartja, hogy a kiállítás — és „esetleg” az olimpia — nyomán a világ új, a hagyományostól eltérő képet alkosson Spanyolországról. A kiállítás finanszírozására a spanyol kormány 500 milliárd pesetát (mintegy 4 milliárd dollárt) szavazott meg. E hatal­mas összegből teremtik meg a rendezők azokat a szolgáltatásokat, amelyek a láto­gatók szállítását, elhelyezését ellátását biz­tosítják. Az biztos, hogy ebben a napfé­nyes városban aligha volt még ilyen nyüzsgés: óvatos becslések szerint 22 mil­lió látogatót várnak. Ha anyagi sikerre nem is számítanak feltétlenül — az eddigi húsz világkiállítás fele ráfizetéses volt — abban bízhatnak, hogy az Expo-val Se­villa is bekapcsolódhat az igazi európai nagyvárosok forgalmas életébe, spanyol- ország pedig értékes reklámhoz jut. Választási harc az HSZK-ban ígéretek a külpolitikai folyamatosságra Bécsben letette a hivatali esküt az új osztrák nagykoalíciós kormány. A képen: csoportkép a kabinetről (Telefotó — KS) Szerdán Kurt Waldheim államfő előtt letette a hiva­tali esküt a novemberi vá­lasztásokat követően alakult új osztrák kormány. 1966 óta először a szocialisták és a polgári-konzervatív Oszt­rák Néppárt közösen alakí­tottak kabinetet, amelyben fele-fele arányban osztották meg a posztokat. Ausztria háború utáni 19. kormányának élén továbbra is a szocialista Franz Vra­nitzky áll, akit tavaly, a pártnak a köztársasági el­nökválasztáson elszenvedett veresége után állítottak posztjára. Az alkancellár, egyben külügyminiszter Alo­is Mock, az Osztrák Náppárt elnöke. A szocialistáké a belügyi, a pénzügyi, a szoci­ális tárca, ők adják a közle­kedés- és az állami ipar mi­niszterét, egy államminisz­tert, akihez a közalkalmazot­tak és az egészségügy tarto­zik, valamint a nők ügyei­vel foglalkozó államtitkárt. A konzervatívok töltik be a gazdasági, a mezőgazdasági, a nemzetvédelmi, a tudo­mányügyi, a család- és kör­nyezetvédelmi tárcát, ők is jelöltek egy államminisztert, valamint egy államtitkárt, a pénzügyminisztériumban. Az igazságügy-miniszteri posz­tot független szakember töl­ti be. Az új kabinet január 28-án terjeszti elő programját, amely a már elfogadott koa­líciós megállapodáson ala­pul. Tevékenységének előte­rében a takarékosság áll majd: a cél a magas költség- vetési hiány csökkentése, az állami ipar válságának foko­zatos megoldása, a mezőgaz­dasági túltermelés gondjai­nak orvoslása. A két párt egybehangzó nyilatkozatai szerint a tény, hogy a kül­ügyi tárca az Osztrák Nép­párthoz került, nem jelent változást az enyhülést szol­gáló. s a semlegességen ala­puló osztrák külpolitikában. * * * Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke táviratban üdvözölte Franz Vranitzkyt, az Osztrák Köztársaság szö­vetségi kancellárjává történt újbóli kinevezése alkalmá­ból. Ugyancsak táviratban fejezte ki jókívánságait Vár­konyi Péter külügyminiszter Alois Mocknak, az Osztrák Köztársaság szövetségi kül­ügyminiszterévé történt ki­nevezése alkalmából. Dél-afrikai vérengzés Tizenkét feketét, köztük hét gyermeket lőttek le szerdán hajnalban a dél-afrikai Dur­ban Kwamakhuta nevű elő­városában. A gyilkosok kilé­te nem ismeretes, a hatósá­gok „terrorista” elemekre gyanakszanak. Az ismeretlen fegyveresek megtámadták az előváros egyik házát, benzines palac­kot hajítottak rá, majd a bentről menekülőkre gép- pisztoy-tüzet nyitottak. A szerdai hajnali gyilkos­ság az elmúlt hónapok egyik legsúlyosabb vérengzése volt HARARE A zimbabwei parlament kedden újabb hat hónappal meghosszabbította az 1980 óta érvényben lévő rendkí­vüli állapotot. Enos Nkala belügyminiszter Dél-Afrika felforgató tevékenységének folytatódásával indokolta a döntést. SELLAFIELD Rádióaktív anyag szaba­dult ki hétfőn a Nagy-Bri- tannia északnyugati részén fekvő sellafieldi hasadó­anyag-feldolgozó üzemben. A baleset körülményei nem ismeretesek. Az üzemet mű-' ködtető állami vállalat ille­tékese mindössze annyit kö­zölt, hogy a baleset abban az üzemrészben történt, ahol a nukleáris fűtőanyag alkotó­részeinek keverése történik. Tizenkét dolgozót sugár­szennyeződés miatt kórházba szállítottak. DUBLIN Két fegyveres kedden be­hatolt az írországi Drogheda a Dél-afrikai Köztársaság­ban, ahol 1984 szeptember óta több mint 2200 ember vesztette életét a zavargá­sokban és a politikai indít­tatású gyilkosságokban. A dél-afrikai rendőrség el­határozta, hogy Johannes­burg négy feketék lakta elő­városában rendelettel sza­bályozza a politikai jellegű erőszakos cselekmények ál­dozatainak temetési szertar­tását. A sowetoi rendőrfő­nök közölte, hogy engedélyt kell kérni hangosbeszélő használatához, zászlókhoz és transzparensekhez. város egyik szállodájának bárjába és tüzet nyitott a vendégekre. Két ember meg­halt, ketten megsebesültek. A rendőrség feltételezi, hogy a tettesek a törvényen kívül helyezett ír Nemzeti Felsza- badítási Hadsereg (INLA) terroristái voltak. WASHINGTON Vezető amerikai tudósok szerint az űrfegyverek korai telepítését semmi sem indo­kolja. Az ilyen fegyverek — ha egyáltalán megvalósítha­tóak — a jövő évtized elején még korántsem lesznek hasz­nosítható állapotban. így a gyors telepítés célja csu­pán az lehet, hogy jóelőre megkössék a későbbi kor­mányok kezét, s aláaknáz­zák a fegyverzetkorlátozás lehetőségét. A lépés követ­kezménye az lenne, hogy azonnal és jelentős mérték­ben megnövekedne a fegy­verkezési verseny és a fegy- verzefcsökkentés minden le­hetősége megszűnne. BAGDAD Változatlan hevességű har­cokról érkeztek jelentések szerdán az Irak és Irán kö­zött dúló háború hadszínte­reiről, különösen Bászra környékéről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom