Szolnok Megyei Néplap, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-21 / 17. szám

1987. JANUÁR 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Új vonások, újdonságok tg? — Festmények, grafikák, iparművészeti alkotások Hz idén kibővül az liba Novák terem Március végén t/ Iskolába, de mikor? Ax elsősök belratásának rendje Az új oktatási törvény a következőképpen rendelkezik a tankötelezettségről: „A gyermek általában attól a naptári évtől tanköteles, amelyben a hatodik életévét — külön jogszabályban meg­határozott időpontig — be­tölti. A tankötelezettség kez­detének időpontját a gyer­mek fejlettsége alapján kell megállapítani”. A külön jogszabályban há­rom időpontot is megjelöl a törvény. Először is tanköteles Több időpont Az előző törvényhez ké­pest az új sokkal rugalma­sabban kezeli a tankötele­zettség kezdő korhatárát. Jobban mondva az élethez igazodik, hiszen miként az eddigi tapasztalatok is bizo­nyították, a gyerekek külön­böző időpontban válnak is­kolaéretté. Van aki, ötéve­sen, mások hatévesen sem. Az alapszabály világosan kimondja, hogy akkor kezd­je meg iskolai tanulmányait a gyermek, amikor alkalmas rá. igen ám, de mindez szá­mos problémát is felvet. Mi legyen azzal a szellemileg, testileg fejlett ötévessel, aki megérett az iskolára, de még csak középső csoportos, (úgynevezett évvesztes? Vagy azzal, aki tanköteles korú, Óvodai javaslat Amíg eddig a beiratáshoz elegendő volt a szülő szemé­lyi igazolványa, az idén már vinni kell az óvoda javasla­tát is, ahol négyféle szak­véleményt alkothatnak a [tanfköteleskoj-ú gyerekek ről. Megfelelő fejlettség alapján javasolják az általános is­kola első osztályába; ha al­kalmatlannak ítélik meg, akkor szorgalmazhatják még egy évre az óvodai nevelést; vagy vizsgálatot kezdemé­az, aki az adott naptári év­ben május 31-ig betölti a ha­todik évét. De a szülők ké­relmére vagy beleegyezésé­vel, az óvoda kezdeményezé­sére — természetesen alkal­masság esetén — elkezdhe­ti iskolai tanulmányait az is, aki szeptember 30-ig éri el a hatéves kort. S szerepel még egy dátum miszerint kivételesen indokolt esetben a szülő kérelmére tanköte­lessé válhat az is, aki az adott év december 31-ig be­tölti hatodik életévét. tehát adott évben május 31- ig betölti a hatodik évét, s mégsem alkalmas az iskola- kezdésre. S ott van még egy kisebb csoport, akik nem jár­nak óvodába. Ki, milyen módon dönt az ő „érettsé­gükről”? A törvény alapján útmu­tatót készített a megyei ta­nács művelődési osztálya az elsősök beiratásának 'új rendjéről. Eszerint, a taná­csok szakigazgatási szervei­nek a feladata a tanköteles korú gyerek nyilvántartása, s éppen a napokban adták át a leendő diákok névsorát a körzetileg illetékes iskola igazgatóinak. A beiratás napjait az idén április 27 és 30 között kell megjelölni az iskolákban, lehetőleg mun­kaidőn túli időpontokban. nyeznek a nevelési tanács­adóban illetve a szakértői (áthelyező) bizottság előtt. Mindebből jól látható, hogy megnövekedett az óvoda szerepe az első osztályosok beiskolázásában. Megalapo­zott szakvéleményt persze tesák folyamatos megfigye­lés, ismeret alapján lehet meigbízhatóan adni. Ha a gyerek hároméves kora óta folyamatosan jár óvodába természetesen könnyebb ki­Űgy látszik a televíziónak szívügye az egészségünk; szerdán egy új Czeizel End- re-sorozat indult útjára, „Az élet él és élni akar...”, más­nap pedig a Hírháttér is e témakörbe vágó kérdést fe­szegetett egy gyógyító szer­ről rendezett eszmecserén, a Celladaim sorsát vitatták meg a „kerekasztal” résztvevői. Két legveszedelmesebb be­tegségünkkel, a nemzeti kór­nak számító szívinfarktussal valamint a rákkal, a megbe­tegedés daganatos formájá­val ismerkedhettünk, s ez utóbbi esetben egy olyan módszerrel és gyógyszerrel — bár szakmai körökben még vitatják —, amely elle­ne szegül a rák támadásá­nak, és helyre állítja újra a sejtek megbomlott rendjét, azaz megfékezi az áttételek gyors elterjedését. Az egyik est, a szerdai inkább aggo­dalmainkat növelte, a másik reményeinket duzzasztotta. Az Ady-idézettel útnak in­dított sorozat első darabjá ban a megismerés dominált; annak tüzetes vizsgálata, hogy mi is idézheti elő a „ko­runk járványának” számító betegséget. Nem szeretném részletezni az okokat, hisz Czeizel doktor a rá jellem­ző lendülettel és színesség­gel tárta elénk őket, de az­zal a szenvedélyességgel is, hogy rávegyen bennünket életformánk, a rákos megbe­tegedésnek kedvező okok el­kerülésére. Ügy vélem, ez a sorozat legalább oly hasznos lesz, mint a hasonló előző­ek. Külön is dicsérendő az a kifejezésbeli tisztaság és közérthetőség, amellyel Czei­zel Endre a képernyős isme­retterjesztők legnemesebb hagyományait folytatja. Kovács Ádámmal sem elő­ször találkozhattunk a kép­ernyőn — bár ezúttal a Hír- háttérben csak találmánya szerepelt. Valamikor már Vitray Tamás is megfaggat­ta őt. Most a nevét is vise­lő készítmény, a Celladam erényeit tették az orvosi mérlegelés patikamérlegére, és Mester Ákos vezérletével próbáltak „tiszta vizet önte­ni” a pohárba, arra keres­vén a választ; valóban van- e haszna a rák ellenében e magyar készítménynek, és valóban megvan-e a lehető­ség, hogy egyszer gyógyszer váljék belőle — talán sokak, talán a világ örömére. Ér­dekes volt tapasztalni ebben a tapintatos világban, amely­ben látszólag az ellenfelek, a szakemberek kímélték egy­más érzékenységét, mégis jól rajzolódott ki benne az ef­féle kísérleteket körülvevő szubjektív ellenállás, a kar­társi szkepszis, ami nem tel­jesen azonos a tudomány minden újjal szemben meg­nyilvánuló fenntartásaival. Egy biztos, ha mást nem kö­szönhetünk Kovács Ádámék szorgalmának és tehetségé­nek, mint az egyszeri vérvé­tel útján, korai állapotában felfedezhető rákos elválto­zás megállapításának mód­Teledoktor címmel új, egészségügyi tanácsadósoro­zatot indít februárban a te­levízió. Az egészségmegőr­zéssel és betegségmegelőzés­sel kapcsolatos időszerű és közérdeklődére számot tartó témákkal, a gyógyulás és gyógyítás kérdéseivel fog­lalkozó műsor egyenként tízperces adásait csütörtök délfelőttönként sugározzák majd. A tudomány legfrissebb eredményeit hasznosító, de oldottabb és közérthetőbb nyelvezetű műsorok elsősor­ban a délelőtt otthon tartóz­kodóknak, így a nyugdíja­szerét, már az is nyereség. És az is tény, hogy ez a Hír­háttér a szokásosnál is iz­galmasabb és érdekesebb volt. Aztán nem árt felfigyel­nünk arra, hogy az új esz­tendőben újabb és újabb programok jelentkeznek, amelyek igyekeznek új, friss színt hozni televíziónk mű­sorába. Szombaton délelőtt a Más-kép cíímű sorozat mu­tatkozott be kissé kihívó szándékával, azaz ha hu­morosan is, de zászlajára tűzte a másképpen szólás jelszavát, azaz úgy akar szól­ni elsősorban ifjú nézőihez, ahogy eddig még senki nem tette. Mi tagadás ez a pre­mier csak részben sikerült, lugyanis egy-két mozzanat­tól eltekintve többnyire meg­szokott hangot ütött meg a farsang hálás témájában. Kár azt hinni, hogy az egyébként szellemes csevegő és sokoldalú tehetségű Gal- sai Pongrác eleve siker, ha őt képernyőn megszólaltat­ják. Ugyanakkor Lőrincz Gabriella kellemes „házigaz­dája” lehet e színes tartal­mú sorozatnak, ha levetke- zi iskolás merevségét s ol- dottabban tudja vállalni ön­magát. Üj tartalommal gyarapo­dott a jól ismert Családi kör is, a bemutatott jelenetek sorát kötetlen beszélgetés követ, méghozzá valamelyik Családi kör klubban. Nem a szerkesztő és a műsorveze­tő tehetett róla, hogy a ke­mény tél áthúzta eredeti el­képzeléseiket, és így a stú­dióban kellett úgy ahogy tető alá hozni egy alig tíz­perces eszmecserét arról amit láthattunk, egy dagi kisfiú eldurvulásának és lo­pásra vetemedésének folya­matáról. András Ferenc a kiváló filmes egy tévéjáték­kal felérő „illusztrációt” szolgáltatott, és bár látszott a nevelő szándék, a helyze­tek kidolgozásában profi munkát végzett, hiteles tör­ténetet adott elő. Ha a vita valóban eszmecserévé fino­mul, a hosszú életmű csalá­di magazinnak újabb éveket jósolhatunk. Végül a tévé Híradó te­vékenységéről, ami ezekben a napokban ugyancsak új vonásokkal gazdagodott: tör­ténetesen az ország képer­nyőjévé vált, az időjárás okozta helyzet kilendítette főváros-központú nyugalmá­ból, s akár a rendkívüli hét­fői adásnapom, akár más estéken az ország állapota kapott helyet a híradóban. .Munkatársai szinte minde­nütt ott voltak, ahol valami fontos és érdekes történt, akár levegőben tették meg az utat ha a földön nem volt járható. A rendkívüli tél rendkívüli híradókat szült. Rendkívül érdekes híradó­kat, ezt kellene a televízió „esti újságjának” megtarta­nia — tél múltával nyárvíz idején is. soknak, a kismamáknak és a gyesen levőknek szólnak majd, s a szerkesztésben, az egyes témák megválasztásá­ban számítanak a nézők kér­déseire, leveleire is. A feb­ruár 5-én látható első prog­ramban az időskori feledé- kenységről lesz szó, s arra próbálnak választ adni, hogy betegség-e, illetve mikortól számít betegségnek e jelen­ség. Az első adások a továb­biakban foglalkoznak majd az idősek látás- és hallásza­varaival, valamint e korosz­tály mozgásszervi panaszai­val, Elhunyt Pándi (Kardos) Pál A Magyar Tudományos /Akadémia, a Művelődési Minisztérium, az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem, a Népszabadság szerkesztő bi­zottsága és a Kritika című folyóirat szerkesztősége mély megrendüléssel tudatja, hogy Pándi (Kardos) Pál akadé­mikus, egyetemi tanár, a Népszabadság szerkesztő bi­zottságának volt tagja, a Kritika volt főszerkesztője rövid, Súlyos betegség után január 19-én elhunyt. Teme­téséről később intézkednek. Pándi (Kardos) Pál 1926- ban született Debrecenben. Az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem magyar—angol szakán szerzett tanári dip­lomát 1950-ben, 1967-ben egyetemi tanárrá nevezték ki; a Magyar Tudományos Akadémia 1973-ban levelező tagjává, 1985-ben rendes tagjává választotta. 1954-ben és 1962-ben József Attila- díjat; 1970-ben Kossuth-dí- jat kapott. Oktatáshoz Számítógépek Angyalföldön Kétszáznégy )új számító­géppel szerelték fel az an­gyalföldi iskolákat. Vala­mennyi Commodore 16-os tí­pus, tehát adott a technikai feltétel ahhoz, hogy egysé­ges legyen az oktatás is. En­nek érdekében a kerületben öt számítógépes oktatóbázis alakult, ahol húsz-húsz gép áll a diákok rendelkezésére a tartozékokkal együtt. Ezen­kívül valamennyi iskola leg­alább hét saját gépet is magáénak mondhat. Az ok­tatás kerületi koordinálásá­ra számítástechnikai munka- közösség alakult, melynek /tagjai a Novotrade által szervezett tanfolyamon gya­rapítják tudásukat. Április elsején lesz húsz éve, hogy megnyílt Szolno­kon az Aba Novák terem. Húsz év után ebben az év­ben végre, valóban kiállító­teremmé váliik, hiszen a ter­vek szerint átalakítják, ki­bővítik. A Szolnok Megyei Tanács kereskedelmi osztá­lya segítségével megveszik a velük szomszédos Idegenfor­galmi Hivatal irodáját, amely máshol kapott helyet. Na­gyabb lesz így az üzlet és a raktárhelyiség is. A hagyományoknak meg­felelően idén is szinte ha­vonta követik majd egymást a képző- és iparművészeti kiállítások. Márciusban ér­kezik az első kiállító; Hévízi Éva budapesti festőművész olajképéit kínálják majd a vásárlóknak. Áprilisban E. Szabó Margit hozza el fali­szőnyegeit és -képeit, ame­lyek len, kender és szizál alapanyagból készülnek s már Párizst is megjárta ve­lük az iparművész, s amelye­kért 1984-ben nívódíjat ka­pott. Ugyanerre a hónapra tervezik még Buday György belsőépítész kisbútorainak bemutatását. Májusban is­mét egy festő, Csömör Kata­lin művei kapnak helyet a szolnoki kiállítóteremben, jú­niusban pedig Sáfár Éva bőr-díszműves alkotásai. A táskákat, öveket Gyomaend- rődön készíti az Énei Cipő­gyár művészeti vezetője. Nechánszky József buda­pesti grafikus alföldi és szolnoki témájú alkotásaival mutatkozik be szeptember­ben. Neve nem ismeretlen a művészetbarátok körében, hiszen különösen sokan vá­sároltak a magyar korona hazatérésének emlékére ké­szített bronzplakettjéből. Ok­tóberben Lies Zsuzsa festő olajképei láthatók majd az Aba Novák teremben, aki Nagymaroson él és dolgozik, műveinek fő témája a Du­nakanyar. Végül november­ben Illár Erzsébet kárpátal­jai születésű szobrász hozza el teraikotta figuráit Szolnok­ra. alakítani róla az óvodai ne­velőknek egy reális álláspon­tot, Megfelelő fejlettség ese­tén egy középső csoportos, hatodik évébe lépett gyere­ket is javasolhatnak az első osztályba. Sokkal nehezebb helyzetet jelent, ha csak öt­éves korában — egy évre — íratják be a szülők az óvo­dába gyermeküket. Azokat a tanköteles korú­nkat pedig, akik iskolaelő­készítőre vagy még oda sem jártak, minden esetben meg­vizsgáltatják a nevelési ta­nácsadó intézetben. A szakértői (áthelyező) bi­zottság eddig jobbára az általános iskola első vagy máslodik osztállyába jártS diákokat vizsgálta, s javas­latot tett további sorsukra vonatkozóan. Újdonság, hogy ezután már az óvónők is el­küldhetik a /bizottsághoz /azokat a gyerekeket, akik — tanköteles koruk ellenére is — még egy évre az óvo­dában maradtak. Esély a sikerre Az óvodákban február 15- ig adják át a szülőknek a szakvéleményeket. Abban az esetben, ha továbbra is az óvodát javasolják a gyer­mek számára, s a szülő ezzel nem ért egyet, kérhet szak- véleményt a nevelési tanács­adótól. S így a két szakvé­lemény birtokában majd az iskola igazgatója dönt a beiratásról. Az újdonságokból, válto­zásokból úgy tűnhet, hogy bonyolultabbá vált az első osztályosok beiskolázása. Ez azonban csak látszat; sokkal inkább arról van szó, hogy egyértelműen a gyerekek fejlettsége határozza meg az iskolakezdést. Még ebben az esetben is elfordulhat ugyan sikertelenség, de sokkal na­gyobb esélye van arra, hogy a kisdiákok nem ismétléssel, kudarcélménnyel kezdik meg tanulmányaikat. Invanyelvünk hete Országos megnyitó Szolnokon Az idén már huszonegye­dik alkalommal ünnepeljük anyanyelvűnket. Az egyhetes országos rendezvénysoroza­tot, márcuis 27-én, délelőtt nyitják meg Szolnokon. Az ünnepségen neves szakem­berek tartanak előadást a majgyar nyelvről, majd Bánffy György színművész és a szolnoki Bartók kórus ad műsort. Délután tudomá­nyos ülésszak kezdődik Ver­seghy Ferencről, születésé­nek 230. évfordulója alkal­mából. A tanácskozáson töb­bek között Fábián Pál, Éder Zoltán és Margócs István, az ÉLTE tanárai tartanak elő­adást Verseghy nyelvműve­lői felfogásáról, korszerűsé­géről, a Révai-Verseghy vita kultúr- és eszmetörténeti hátteréről. Másnap, március 28-án Verseghy színpadra szánt műveiről, műfordításairól, a Káldi-féle bibliafordítás magyarításának nyelvi éa művelődéstörténeti vonatko­zásairól, valamint Verseghy szolnoki utóéletéről hangza­nak el előadások a tudomá­nyos ülésszak keretében. Ugyancsak máreius 28-án és 29-én kerül sor Szolno­kon a Verseghy Nyelvműve­lő Verseny országos, döntő­jére^ s ezzel egyidőben vá­sárral egybekötött kiállítás is nyílik nyelvészeti, nyelv- történeti, nyelvművelő köny­vekből, valamint régi és új nyelvészeti folyóiratokból. A főbb rendezvények mel­lett természetesen az idén is megünneplik anyanyelvűnket a megye valamennyi telepü­lésén, elsősorban a közmű­velődési és nevelési-oktatási .intézményekben: vetélkedő­ket, előadásokat, rendhagyó órákat, nyelvi játékos fog­lalkozásokat tartanak. V. M. A nézők Is szorkosztlk Februártól: Teledoktor Festmények, kerámiák, textíliák a szolnoki Aba Novak teremben. Legközelebb kiállítást áprilisban rendeznek IA tévé IkéDernyőie előtt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom