Szolnok Megyei Néplap, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-17 / 14. szám
10 Kulturális kilátó 1987. JANUAR 17. Földrajzi gyűjtemény Érden Julianus utazásától Farkas Bertalan űrrepüléséig Színházi bemutatók országszerte A műsoron klasszikusok és mai szerzők drámái Ami az évadból még hátra van: A lóvátett lovagok, Koldusopera, Üvegfigurák, Kfnkastély Érden, a Budai út 4. sz. alatti klasszicista stílusú műemlék-épületben található a Magyar Földrajzi Gyűjtemény. Az 1840-es években — valószínűleg Hild József terve szerint — épült kúria a Wimpfen család tulajdonában volt, jelenleg az ország egyetlen földrajzi múzeuma. A gyűjtemény elsősorban utazókkal: útirányukkal, céljaikkal és sorsukkal ismertet meg bennünket: Ju- lianus baráttól Farkas Bertalanig. Volt köztük vándor- legény, bátor hajós, szakképzett geográfus, vakbuzgó hittérítő, vagy elüldözött emigBeszámoló az őshazáról A múzeum első termében az érdeklődő egy egész falat kitöltő világtérképet láthat, amelyen a legjelentősebb magyar utazók és földrajzi felfedezők útvonalai kísérhetők végig. A terem közepén található egy hatalmas forgó földgömb. Itt látható még több muzeális értékű glóbus is, amelyet a neves érdi kartográfus, Takács József alkotott. A következő teremben elsőként Julianus barát, az első magyar utazó életével ismerkedhetünk meg, aki 1235 tavaszán négy dominikánus szerzetessel indult Keletre, hogy felkutassa az őshazában rekedt magyarokat. Ember- feletti megpróbáltatások árán egyedül maradva érte el célját, rátalált a Volgán túl élő magyarokra, akik szívesen fogadták. Julianus barát útibeszámolóját egyik rendtársa foglalta írásba, amely ma is megtalálható a vatikáni levéltárban. A Felvidékről indult el európai utazásra 1616-ban Szepsi Csombor Márton, ö készítette el az első magyar nyelvű útleírást, amely 1620-ban jelent meg Kassán. Zalánke- ményi Kakas István diplomáciai jártasságát akarta kihasználni Rudolf császár, amikor 1603-ban küldöttség élén Perzsiába küldte. Kakas ugyan nem érte el célját, Világszerte elismert felfedezések ráns. A céljaik is sokfélék: volt aki csak világot akart látni, míg mások nyelvi kutatásokat, néprajzi és zoológiái gyűjtést végeztek, vagy geológiai feltárásra kaptak megbízást. Ezek az emberek azonban egy lényeges dologban mégis közösek voltak: munkásságukkal mindany- nyian az egyetemes földrajztudományt és a földrajzi ismeretterjesztést szolgálták. A kiállításon megismerhetünk olyan természetkutatókat is, akik nem utaztak távoli tájakra, mert tudásukat elsősorban a hazai föld jobb megismerésére összpontosították. mert útközben meghalt, de értékes leírást hagyott hátra a Kaspi-tenger és az Alsó- Volga vidékéről. Megismerkedhetünk még Benyovszky Móric (1746—1786) négy világrészre kiterjedő izgalmas utazásaival. Felfedezői érdemei vannak a Csendes-óceán északi részének és Madagaszkár belsejének földrajzi feltárásában. A délkelet-ázsiai szigetvilágba elsőként egy bajai szabólegény, Jelky András jutott el. (1730— 1783). A gyűjteményben az ő útját is végigkísérhetjük. A XVIII. század második felében indult idegen országba az első tudományos expedíció, amelynek tagjai Hell Miksa (1720—1792) és Sajno- vics János (1733—1785) voltak. ök azt a feladatot kapták, hogy az észak-európai Vardőben a Vénusz bolygót figyeljék meg. Emellett értékes földrajzi, éghajlati, néprajzi és nyelvészeti kutatásokat is végeztek. A következő teremben már a XIX. század utazóival és expedícióival ismerkedhetünk meg. Elsőként Körösi Csorna Sándorról (1784— 1842) tudhatunk meg sok érdekességet a látható dokumentumokból. A világjáró székely tudós impozáns szobrát 1984. április 13-án avatták fel a Magyar Földrajzi Gyűjtemény kertjében. A XIX. századi felfedező utazások öröksége olyan gazdag, hogy a kiállítás két termét is megtölti. Az egyikben gyűjtötték össze az ázsiai utazások muzeális anyagait, a másikban az afrikai utazásokról emlékeznek meg. Az ázsiai gyűjteményben szerepel Széchenyi Béla — keletázsiai útja (1877—1880), amely a magyar expedíciók sorában az első nagyobb szabású, több tudományágat érintő vállalkozás volt. Széchenyi három fiatal tudóst vitt magával, köztük Lóczy Lajos geológus geográfust, akinek nagy szerepe volt abban, hogy az expedíció tudományos eredményei világszerte is nagy elismerést arattak. (Később Lóczy Lajos idehaza is kimagasló munkát végzett, ő indította el a Balaton-kutatást.) Széchenyi után Déchy Mór geográfus a Kaukázus, Stein Aurél Belső-Ázsia területeinek kutatásában, Cholnoky Jenő Mandzsúria fetárásá- ban szerzett érdemeket. Európán kívü járt Amerikában és a Spitzbergákon. Az érdi gyűjteményben helyezték el jegyzetfüzeteit, kínai utazóládáját, szemüvegét, fényképeit, leveleit, mérnöki oklevelét, festőállványát, dolgozószobájának bútorait és még sok-sok más személyes holmiját. Gubányi Károly 1867-ben született a Nógrád megyében lévő Jobbágyi községben. Vasúti mérnök volt, Lóczy Lajos professzor tanítványa, öt évet töltött a mandzsuriai vasút építésén, kitűnő földrajzi leírást adott a távoli vidékről. A kiállításon mindezt képek és tervek dokumentálják, itt találhatók levelei, bizonyítványai is. Élete utolsó éveit pilis-dolinái birtokán töltötte. Sokrétű publicisztikai tevékenységét is reprezentálja a kiállítás. Teleky Sámuel nagy létszámú expedícióval utazott Kelet-Afrikába, ezzel az egyik utolsó nagy fehér foltot tüntette el Afrika térképéről. Felkutatta a Turkana és Básszó Ebor tavak vidékét, felfedezett egy vulkánt is, melyet később róla neveztek el. A kiállításon megismerkedhetünk még egy hányatott sorsú kutatóval. Sass Flórával is. Szülei halála után egy örmény család vette pártfogásba, majd Bulgáriában rabszolgakereskedők kezére került. Később Samuel Baker vasútépítő mérnöknek lett a felesége, aki magával vitte afrikai expedíciójára (1862—1865). Közösen kutatták fel a Nílus forrásvidékét. Nevükhöz fűződik a híres Murchison-zuhatag felfedezése is. A kiállításon a gyűjtőutakról származó ki- szumbákat, pengetős hangszereket, csigából, színes kagylókból készült karkötőket, anyaszobrokat is láthatunk. A XX. században az utazások fő célja már nem a felfedezés, hanem a kevésbé ismert területek tudományos feltárása lett. Ezzel a céllal indult útnak Indiába Baktay Ervin, az arab országokba Germanus Gyula. Elsősorban helyi vonatkozásai miatt mutatja be a kiállítás a magyar —lengyel Szahara-expedíció emlékeit. Az expedíció három magyar tagja közül ugyanis kettő érdi lakos volt. Dr. Balázsi Dénes geográfus és Martinovich Sándor térképész Érdről indult el. hogy azután a Szahara legjáratlanabb részén keljen át a Kongó-medencébe (1967). A kiállításon bemutatott afrikai néprajzi tárgyak jelentős része ennek az expedíciónak az anyagából származik. Magyar hölgy az Antarktiszon A kiállítás szemelvényeket mutat be a magyar hegymászás és barlangkutatás történetéből is. Kevesen tudják, hogy magyar nő is járt már az Antarktiszon. Farkas Edit meteorológus 1975-ben az új-zélandi expedíció tagjaként dolgozott huzamosabb ideig a Scott-állomáson. Első űrhajósunk, Farkas Bertalan a Szojuz—36 fedélzetén társával, Valerij Ku- baszovval 1980. május 26-án hagyta el a Földet. Nyolcnapi űrutazás után tért vissza. A kozmikus térség meghódításába így mi magyarok is bekapcsolódhattunk. A XX. századi nagy utazások néhány emlékét is őrzi Érden a földrajzi gyűjtemény. Első pillantásra változatosnak tűnnek a budapesti és vidéki színházak idei első félévre tervezett bemutatói. A magyar és világirodalom sokszor és sokféle értelmezésben játszott klasszikusaitól a mai szerzők először színpadra állított darabjaiig szinte minden örökérvényű téma, műfaj, megközelítési mód teret kap majd a „mí- mesek otthonaiban”. Ez a sokszínűség persze, csak látszólagos abban az értelemben, hogy néhány igazi újdonság, színházi csemege mellett az évad második felében is elsősorban már ismert drámák: tragédiák, színművek és vígjátékok köszönnek majd visssza a színlapokról és a „világot jelentő deszkákról”. Négy Shakespeare-bemu- tatót láthat á közönség a nyári szünetig terjedő időben a fővárosban és vidéken. A Vígszínház tűzi műsorra a Tévedések vígjátékét, A lóvátett lovagok történetét a Thália Színházban játsszák majd. A Kecskeméti Katona József Színházban Shakespeare egy ritkábban játszott színművét, A velencei kalmárt, Székesfehérvárott a Lear királyt adja elő a társulat. Az angol • reneszánsz színház nagy klasszikusa mellett a XX. századi drámaírás legjelentősebb reformátora, Brecht neve szerepel legtöbbször a műsorra tűzött dámák irói között. Kurt Weill-lel együtt 'rt Koldusoperáját a József Attila, a Józsefvárosi és a Győri Kisfaludy Színház tűzi műsorára — ezzel nem először adva lehetőséget a nézőknek az egyszeri esztétikai élménynél is többet jeDióhéjban A BÉKÉS és a Hajdú-Bihar megyei múzeumi szakemberek együttműködésével nyílt meg nemrégiben Körösszegapátin a román tájház, amely a kétegy- házi mellett a második ilyen jellegű múzeum az országban. A LENINGRÄDI Kirov Balett vendégszerepei egy hét múlva, szombaton délután három és este hét órakor az Egri Gárdonyi Géza Színházban. Január 28-án és 29-én este hét órákor ugyanitt a Szegedi Nemzeti Színház társulata játssza Seribe Egy pohár víz című komédiáját Tol- nay Klárival a főszerepben. HARMINCÉVES a Benkó Dixieland Band. Ebből az alkalomból ünnepi hangversenyt rendeznek a Budapest Sportcsarnokban március 26-án. A műsorban neves vendégművészek is fellépnek, köztük Archer Bilk, Chris Barber és Kenny Ball. lentő összehasonlításra. A Miskolci Nemzeti Színház játssza majd Brecht Galilei élete című darabját, melyet először 1962-ben mutatott be a Nemzeti Színház. A német klasszicizmus és romantika két legnagyobb hatású drámaírójának egy- egy művét mutatja be két vidéki társulat. A Szegedi Nemzeti Színház Schiller tragikus szépségű drámáját, a Don Carlost, a Kaposvári Csiky Gergely Színház Heinrich von Kleist egyik kevésbé ismert darabját, A márkinőt tűzi műsorára. A klasszikusok közül való még Moliére Tudós nők című komédiája, melyet a budapesti Várszínház társulata játszik majd el, a Madách Színházban Csehov Cseresznyéskert- je, Kaposvárott Shaw Szent Johanna című drámája, a Győri Kisfaludy Színházban Tolsztoj Anna Karenina című regényének színpadi változata kerül még az idei évadban bemutatásra. Századunk két jeles amerikai drámaírója, Arthur Miller és Tennessee Williams egy-egy darabját is láthatják a nézők ebben a színházi évadban. Az ügynök halálát a Vígszínházban, az 1945-ben született, korai Villiams- drámát, az Üvegfigurákat a Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban játsszák. Jean Anonilh és Ödön von Horváth bemutató lesz Miskolcon illetve a szegedi kis- színházban, Boris Vian Medúzafej című drámáját a Játékszínben, Bohumil Hra- bal Egy pincér vallomásai című darabját a nyíregyházi Krúdy-színpadon adják elő. A Pesti Színházban és a Szegedi Nemzeti Színház „Az átlag magyar szülőnek ... kevés ideje jut arra, hogy ne csak ellássa, tisztálkodásra, tűrhető modorra, a ne lopj, ne hazudj, egyél szé- penre okítsa gyerekét, hogy ne csak tárgyakkal, tévémesével, utóbb sebtében vásárolt könyvekkel elégítse kS játszó kedvét, fantáziáját, hanem értelmes szóval, empátiával „tátogjon” is vele, korához illően fokozza benne azt a bizonyos asszociatív készséget, amely elvezeti majd a művészet befogadásához. ” Azzal a kiegészítéssel, hogy a gyermekneveléssel foglalkozó pedagógusok, népművelők helyzete sem könnyebb. Máriássy Judit A képzeiet hatalma című belső vezércikke világítja meg leginkább, milyen céllal jelentette meg hiánypótló, új kiadványát a Magyar Úttörők Szövetsége. A Gyermekmúzsák című művészetkritikai folyóirat arra vállalkozott, hogy a gyerekkultúra — a 6—14 éves korosztálynak szóló — irodalommal, zenével, színházzal, filmmel foglalkozó színvonalas kritikai anyagait gyűjti negyedévenként egy csokorba, hogy szemléletformálással, ajánlásokkal igazítson el az értékes vagy értéktelen kulturális termékek mai erdejében. Az ifjabb korosztály igényes művészeti-esztétikai nevelését szolgálja azzal, hogy a felnőttek számára ad fogódzókat: hogyan és mivel neveljék értő olvasóvá, nézővé, zenei befogadóvá és a mozgáskul’ klubszínpadán láthatják Sarkadi Imre Oszlopos Simeon című drámáját. Az immár klasszikussá vált magyar szerzők munkái közül Veszprémben Örkény István Forgatókönyve, a Népszínházban Tóték című drámája, Győrben Németh László Bodnárné című darabja kerül színre. Bőséges választék lesz a színházi évad hátralévő részében mai magyar drámaírók bemutatóiból is. Budapesti színházak játsz- szák Vészi Endre, Munkácsi Miklós, Gyurkovics Tibor, Páskándi Géza és Káló Flórián egy-egy darabját, Pécsett Hernádi Gyula, Veszprémben Spiró György-premier lesz. A zenés produkciók közül elsőként említjük meg Szo- kolay Sándor Ecce Homo cí-. mű operáját, melynek ősbemutatója ebben a hónapban lesz az Operaházban. Az operettelőadások között Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Szirmai Albert egy-egy klasszikusnak számító darabját láthatjuk még az idén. Megyénk színháza, a Szol- . noki Szigligeti Színház is bemutató előadásokra készül. Februárban a nagyszínházban adják elő Schwajda György Ludas Matyi című „népi demokratikus” játékát a szerző rendezésében. A Szobaszínház következő előadása Márton László Kínkastély című rémbohózata lesz — melyet Spiró György Ikszek című regénye nyomán állítanak színpadra Csizmadia Tibor rendezésében. Ugyanezt a darabot játssza még ebben az évadban a Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház is. túra iránt érdeklődővé a gyerekekeit. Az első évfolyam első számának alaptémája az irodalom és „vidéke”. Interjút közöl a lap Szilád! Jánossal a Móra könyvkiadó igazgatójával, rövid összefoglalót ad a prágai gyerekkönyv-kiadó — az Abatros — által szervezett konferenciáról, melynek központi kérdése az volt: hogyan befolyásolja a gyermek és ifjjúsági irodalom a gyerekek világáról alkotott elképzeléseit, és miként hat társadalmi beilleszkedésükre? Egy-egy cikk foglalkozik a könyv és a közösségek viszonyával, az olvasótáborok hasznával, a gyerekeknek szóló képregényekkel, Levente Péter színházával és az új mesefilmek értékelésével. Érdekes beszélgetést közöl a „gyerek- író” Békés Pállal, s egy sorozat kezdeteként villantja fel Szabados Árpád művészet-pedagógus portréját. A kiadvány végén kulturális ajánlatokat találhatunk: egy kis ízelítőt a legfrisebb könyvekből, filmekből illetve a fővárosi művelődési házak programjaiból. Az esztétikus új folyóirat gondolatgazdag anyagait számos illusztráció egészíti ki. Nagy kár, hogy belső oldalai fekete-fehérek. Egy színes, vizuális élményt is adó füzetecskét a leginkább illetékesek — a gyerekek — is szívesebben vennének kezükbe: hisz a nagyobbacskák számára már érthetőek is a nyelvi egyszerűséggel megfogalmazott cikkek. — bálint — A nyugati országhatár közelében, Szombathelytől 14 kilométerre, délnyugatra fekszik a bencés apátsági templomáról híres Ják község, a honfoglalást követően az ősi Ják nemzetség szálláshelye. Nagyhírű román stílusú templomát a tatár támadás évében, 1241-ben alapították. Először a XVII. században — egy villám- csapás miatt — kellett renoválni, az eledA templom homlokzata dig utolsó teljes helyreállítást 1896—1904 között Schtftek Frigyes tervei alapján végezték el. Legnevezetesebb részletei a bél- letes kapu, és a hajdan szépséges falfestményekből megmaradt freskórészletek. A jáki katedrális naponta látogatható, állandó idegenforgalmi szolgálat van a templom előtti téren. Freskók a délnyugati toronyrészben (Fotó: KS) Apróságok kultúrájáról — felnőtteknek ÚJ kritikai folyóirat: Gyerekmúzsák
