Szolnok Megyei Néplap, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-03 / 2. szám

1987. JANUÁR 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Exportra szállított, bútoraiból mintegy 45 millió forintos árbevételt produkált az idén a Tiszafüredi Háziipari Szövetkezet. A bútorok kétharmadát tókés piacokon adták el, mintegy 30 millió forintnak meg felelő valutához juttatva a népgazdaságot. (Fotó: T. K. L.) Kölcsönös előnyökkel Gumiipari gépek Vietnamba Az év első munkanapján A Taurus Gumiipari Vál­lalat háztartási gumikesz­tyűk készítésére alkalmas gyártósort adott el Vietnam­ba. A berendezéseket már útnak indították Ho Si Minh- városba. A gépeket az otta­ni gumigyárban állítják munkába, a tervek szerint 1987 első negyedében. A ter­melés korszerűsítéséhez vá­sárolt üzembe helyezését és a technológia elsajátítását magyar szakemberek segítik majd. A gépek eladását követően a partnervállalatok tárgya­lásokat kezdtek arról, hogy a magyar berendezéseken a későbbiekben a Taurus ré­szére is készítenének háztar­tási gumikesztyűket. Ez az Üj ABC-áruházat adtak át pénteken Dunakiliti határá­ban. Az üzlet az erőműépí­tők ellátását szolgálja. Épí­tésére az Országos Vízügyi Beruházási Vállalat, az OVIBER 1,2 millió forintot költött; üzemeltetésére a Mo­sonmagyaróvári Áfész vál­lalkozott. Az üzlet félmilliós árukészlettel, nyílt meg, s áruválasztékát az igények­nek megfelelően bővítik. A (Folytatás az 1. oldalról) megmaradt 10 százalék pré­miumon felül megkapják a negyedévi törzsbérük 6 szá­zalékát. A szövetkezet ter­mékszerkezetének sokszínű­sége miatt természetesen nem azonosak az egyes bőr­díszmű és konfekció üzemek adottságai, lehetőségei. Nem is egyforma feladatokhoz kö­tik az együttesen 16 százalé­kos prémium kifizetését, ha­nem az éppen gyártott ter­mékek nyereségességének megfelelően állapítják meg a fedezeti összeget. Hogy mennyire ösztönző az új prémiumrendszer? Nos, a bevezetése óta — mond­ják a szövetkezet dolgozói — nem csak a főkönyvelő számol. Egy olyan üzemében a Bőrtexnek, amely fél éven át rendszeresen elérte a meghatározott fedezeti ösz- szeget, ott egy tüzőnő kere­sete meghaladhatja a havi ötezer forintot. Nehezen ke­reshetik meg viszont a há­romezer forintot annak az üzemnek a dolgozói, ahol a nyereségorientált prémium­együttműködés igen előnyös lenne mindkét vállalatnak. A vietnami gyár számára ez kedvező értékesítési lehető­ségeket jelentene, a Taurus pedig így készen jutna hozzá a hazai piac ellátásához szükséges háztartási gumi­kesztyűk egy részéhez, ame­lyeknek az előállításához egyébként távoli országokból — főként a Távol-Keletről — szerzi be az alapanyagot, a nyers kaucsukot. Hasonló együttműködést alakított már ki a magyar nagyvál­lalat az ugyancsak vietnami Hoc Mon városbeli gumi­gyárral, amely kerékpárgu­mikat szállít Magyarország­Bős-nagymarosi erőmű és vízlépcsőrendszer építésé­nek magyarországi legfonto­sabb központja Dunakiliti. 1987-ben már lesznek olyan időszakok, amikor itt több ezren dolgoznak egyszerre. A beruházó vállalat kéré­sére a tegnap átadott új ABC-ben délelőtt 9 óra után sem árulnak alkoholt, annál nagyobb viszont az üdítőital­választéka. feltételnek nem tudnak meg­felelni. A szövetkezet nem fizikai állományában dol­gozóknak a plusz jövedel- mezési rendszere is megvál­tozott 1985-ben. A bőrdísz­mű üzemek munkáját irányí­tó műszaki osztályon példá­ul az osztályvezető és az ügyintézők differenciált fél­éves prémiumának feltéte­le mint a hat üzem fedezeti összegének elérése. A most magunk mögött hagyott esz­tendőben a kilenc részleg közül csak egy bőrdíszműves és egy konfekciót gyártó üzemnek a nyeresége nem tette lehetővé a prémiumok kifizetését. A hatékonyabb ösztönzés természetesen több bér kifizetését is jelentette: a szövetkezet kersetszintje 9,5 százalékban nőtt 1986- ban. Ha azonban az évi 30 százalékos termelésnöveke­dést is figyelembe vesszük, akkor — azon az örvendetes tényen túl, hogy a bérki­áramlás dinamikája messze elmaradt a termelésnövelés ütemétől — megállapíthat­juk: a szövetkezet 16 milliós nyereségének elérése döntő­Export, már nem szttrben- bfirben Vadfeldolgozó Soponyán Megkezdi a konyhakész, tisztított, darabolt, fóliába csomagolt vadhús exportját 1987-ben a Mezőföldi Állami Erdő- és Vadgazdaság. A szarvas, az őz, a vaddisznó és a muflon — feldolgozásá­ra üzemet építettek Sopo­nyán, ahol már szerelik a gépeket. Ügy tervezik, hogy az üzemi próbákat követő­en márciusban indítják meg a folyamatos termelést. Kez­detben évente 300 tonna va­dat dolgoznak fel, s később az igényeknek megfelelően növelhetik a mennyiséget. A gazdaság eddig „szőrben- bőrben”, azaz feldolgozatla­nul exportálta a vadhúst. Méhészeti szakoktatás Minden eddiginél nagyobb érdeklődés mellett indult meg a téli szakoktatás a Hungaronektár Zalaapáti- ban működő méhészeti szak­iskolájában. A jelenlegi tan­folyamon az ország minden részéből 180 méhész szerez szakismeretet. A tanulni vá­gyók zöme saját költségén jár az ország egyetlen ilyen iskolájába, ahol a végzett hallgatók szakmunkásbizo­nyítványt kapnak. en a termelékenység javítá­sának köszönhető. Tegnap a bőrdíszmű üze­mekben folytatták az Adidas táskák gyártását, és Török- szentmiklóson hozzáláttak az új esztendőre kapott iskola­táska megrendelések teljesí­téséhez. Az első félévben 40 ezer ilyen termékre kötöttek szerződést. Január közepéig az évvégi ünnepek előtt fél­behagyott munkát folytatják a konfekció üzemekben is, eleget tesznek az áthúzódó szovjet exportmegrendelé­seknek, majd újabb szov­jetunióbeli és NDK-beli meg­rendelések adnak munkát a szabászoknak, a varróknak. A tagság folyamatos foglal­koztatása és jövedelemszer­zése, valamint a szövetkezet egész gazdálkodásának szem­pontjából biztató, hogy a Bőrtex teljes termelő kapa­citását sikerül lekötni 1987- re. Változást terveztek vi­szont az ipari szövetkezet ér­tékesítési tevékenységében: az új esztendőben . tovább növelik az export eddigi 70 százalékos arányát. T. F. (Folytatás az 1. oldalról) nem 20 százalékkal esett vissza a sertés árualap meny- nyisége, amely az állomány- csökkenésnek, valamint an­nak a következménye, hogy néhány nagyüzem más vál­lalatokhoz szerződött át. Részletesen szólva a vál­lalat 1986-os gazdálkodásáról, többek között megemlítette, hogy a vágósertés felvásárlá­si tervét 98 százalékra, a vá­gómarháét 103 százalékra, a vágójuhét pedig 75 százalék­ra teljesítették az üzem dol­gozói. Azonban, e számok önmagukban csalókák, hi­szen ’85-höz képest például vágósertésből mintegy 16 szá­zalékkal kevesebbet vásárol­tak föl. Ez a tény alapvető­en, a hizlalás jövedelmező­ségének csökkenésére vezet­hető vissza. Eredményként lehet viszont elkönyvelni, hogy a vállalat sikeresen vé­gezte vemheskoca kihelyezési akcióit, mert a tervezett 6 ezer kétszázzal szemben 10 ezer 300-at adtak át a kister­melőknek. Ez jól mutatja, hogy ismét visszatért a ter­melői kedv, és ez hozzájá­rult a kistermelői törzsállo­mány minőségi javításához is. Ezt követően Csorna Já­nos szólt az ipari termelés, s ezen belül a gyártmányfej­lesztési tevékenységük szín­vonalának javításáról az üzemfenntartói és beruházói munkáik fontosságáról, majd áttért az önállóságból adódó feladataik ismertetésére. El­mondta, hogy az önállóság a jövedelemérdekeltségen ke­resztül nagyobb lehetőséget nyújt a hatékony gazdálko­dáshoz. Hiszen a vállalati eredmény az önállósággal az eddigieknek csaknem a dup­lájára is növekedhet, ha jól dolgoznak, mivel a jogi ön­állóság mellett pénzügyileg is önállóak lesznek. Azonban, ez csak akkor érhető el, ha a lehetőségekkel jól élnek, és tovább javítják a tech­nológiai, valamint az általá­nos munkafegyelmet is. Az Aprítógépgyár az év végi hajrát ugyan nem tud­ta elkerülni, de az elmúlt napok munkaüteme nem mérhető a néhány évvel ez­előtti lázas decemberi tem­póhoz. A 730 milliós terme­lési érték és a 116 milliós nyereségtervet teljesítették, ezen belül a tőkés exportra mintegy 30 százalékkal szál­lítottak többet a tervezettnél. Goda Zoltán, az Aprítógép­gyár műszaki igazgatója elé­gedetten fejezte be tegnap reggeli szemléjét a gyárban. — Az év végéről áthúzódó szabadságok ugyan tartanak még, de ez nem hátráltatta a pontos munkakezdést. Az üzemek a két ünnep között előkészítették a mai kezdés­hez az anyagokat, egyedül a foeazóknál találtam álló gé­neket. ahol azért szintén meg­indulhatott volna a munka. A délelőtti órákban a nagy­csarnokban nyoma se volt újévi hangulatnak, kiterí­tett rajzok, mozgó gépek, da­ruk. targoncák látványa, ka­lapácsok. marógépek hang­ja fogadta a szemlélőt. Foly­tatódott a Gagarin Hőerőmű rekonstrukciójához már a múlt évben gyártott szénőrlő malmok készítése, valamint francia megrendelésre föld- munkagépekhez az alkatrész- gyártás. de azért nem min­den területen sikerült az op­timális munkával kezdeni. A forgácsolóban az utolsó na­pokban nem sűrűsödött össze a munka, ezért az első nap csak egy hétfői kezdésnek számított. Ugyanaz volt a helyzet a vasszerkezeti mű­helyben, a szereidében azon­ban, ahol a munkafolyama­tokból eredően a decemberi hajtás csúcsosodott, kis fá­radtság, lazítás volt érzékel­hető. Ezzel együtt azonban a vezetők mindent megtettek azért, hogy január 2-án is a minden napra jutó 3 milliót megtermelje a gyár. A tegnap reggeli, fél nyolc órai munkakezdéskor csak­nem teljes létszámot „je­lenthetett” Boros Mihály fő­könyvelőnek a Törökszent­miklósi Háziipari Szövetke­zet központi üzemében Galsi Ferencné szalagvezető. — Szabászok, varrónők, meósok, vasalók, csomago- lók és k,arbantartók hatvan­ötén dolgoznak itt — tájé­koztatott a fiatalasszony. — öten hiányoznak mindössze az év első munkanapján, ket­ten betegek, hárman a sza­badságukat töltik. A munkát ott folytatjuk, ahol az ünne­pek előtt abbahagytuk: két­részes női ruhákat készí­tünk szovjet expótra. Még a tavalyi húszezres megrende­lésből maradt hátra egy két­ezres tétel. Négy öt nap alatt elkészülünk vele. Közben természetesen készítik elő a szabászok az anyagot az újabb termékekhez. Bakfis pólókat fogunk varrni az év első hónapjaiban, a Skála és a Vénusz Kereskedelmi Vál­lalat megrendelésére. — Az idei termelési kapa­citásunknak a nyolcvan szá­zalékát már sikerült szerző­déssel lekötnünk — veszi át a szót a szövetkezet főköny­velője. — Ennek mintegy a felét teszik ki-a szovjet, a csehszlovák és az NDK-beli megrendelések. Jó évet tud­hatunk egyébként magunk mögött 1986-tal. A 44 milliós termelésünk az előző évit 26 százalékkal meghaladta, és ugyanilyen arányban sikerült túlteljesítenünk az 1985. évi nyereséget is. Az exportra pedig az új esztendőben is nagy figyel­met fordítanak a szövetke­zetben. Éppen ezért az éti első munkanapján már 1988- ra dolgozik Fekete Béláné modellező és Németh Fe­rencné mintavarrónő. — Sürget bennünket az idő — mondja Feketéné — mert egy és kétrészes női ruhákból, szoknyákból, és blúzokból tizenegy néhány modellt kell elkészítenünk január 21-ig. A Raznoexport szovjet külkereskedelmi vál­lalat részére rendezünk ter­mékbemutatót a jövő évi ajánlatunkból. Nincs megál­lás, a divattal lépést kell tartani! Februárban pedig a Hungarocoop bemutatóján kell „megvédenünk” eddigi pozícióinkat, és lehetőségek szerint újabb megrendelése­ket szerezni 1988-ra. Szokásos munkahelyi érte­kezletekkel — a javítási terv megbeszélésével, a tűz- és a munkavédelmi oktatás megtartásával — kezdődött az év tegnap reggel a fegy- verneki Vörös Csillag Tsz Kasztell-majori és Bálint- majori gépműhelyeiben. Az előző helyszínen még ott ér­tük az eligazítás után Ra- bóczki Lukács műszaki fő­ágazat vezetőt. — Sikerült az év végéig kiadni dolgozóinknak a ta­valyi szabadságukat, így most teljes létszámmal hoz­zákezdhetünk a téli nagyja­vításhoz. Tíz traktoros is se­gíti az elkövetkező hetekben a negyvenöt műhelydolgozó munkáját. Van is tennivaló bőven. A szárazság miatti rendkívüli talajállapotok na­gyon igénybevették a gé­peinket, eszközeinket. A két műhelyben összesen 16 te­hergépkocsit, 110 pótkocsit, nyolcvan munka- és erőgépet kell kijavítanunk, felújíta­nunk. Legelőször a növény­védő gépeket tesszük rend­be. Azokra már február­ban szükség lesz a gyümöl­csösben, a fák téli lemosó permetezéséhez. A téesz Kasztell-majori szarvasmarha telepén, „ka­tonásan” fogad Burján Attila .telepvezető; — Rendkívüli esemény az ünnepek alatt nem történte Ügyeletes voltam Szilveszter és újév napján is. A szarvas- marha, a juh és a baromfi telepeken hatvan tagunknak kellett helytállniuk ezeken a napokon. Mindössze egy dol­gozót kellett fegyelmezetlen­ség miatt felelősségre vonni Rendkívüli esemény alatt kirívó fegyelmezetlenségeit, jószágelhullást értett a te­lepvezető. Egyik sem volt. Viszont volt a majorban bor­júáldás. Harmincegyedikén kettőt, január elsején egyet segített a világra másodma­gával Sipos Miklós ellető­gondozó. — Egy elléshez kellett csak kihívnunk az üzemi állator­vost, a többi rendben ment. Most is éppen a fröccstejjel itatom a legfiatalabb borja­kat. Két tehenünk ellett meg az első munkanap reggelén. Ügy látom a 2302-es szá­mú, a Margó nevet viselő te­henünk is gyarapítja még ma a szarvasmarha állomá­nyunkat. Meg is nézem, nincs-e probléma vele. Igazi „nagyüzem” volt az esztendő első munkanapján a fegyverneki téesz központi irodájában is. Vezetők, számviteli dolgozók nagyon indokolt esetben időzíthetik csak ilyenkorra a szabadsá­gukat. Készülnek a zár­számadó és tervtárgyaló kül­döttgyűlésre, de előtte, még januárban tisztújító közgyű­lésre is sor kerül a közös gazdaságban. L. M. L.—N. T.—L. P.—T. F. ra. Alkoholmentes ABC erőmüépítőknek Hz export növelését tervezi a Börtex Igaz, már fires szaloncukor papírosokkal, de még ott dísze­leg az év első munkanapján a szalag végében a karácsonyfa Az év első munkanapján szfiletett kisborjút itatja fröccstej­jel Sípos Miklós ellető-gondozó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom