Szolnok Megyei Néplap, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-02 / 1. szám

Ára: 1,80 forint MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évf. 1. sz., 1987. Jan. 2., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Losonczi Pál újévi köszöntője Kedves Honfitársaim! Az új esztendő első nap­ján tisztelettel köszöntőm hazánk minden állampolgá­rát. Sikerekben szerényebb, ám tanulságokban annál gazdagabb óévet hagytunk magunk mögött. Megnyugtató, hogy létünk és munkánk legalapvetőbb feltétele, a béke, változatla­nul fennmaradt. 1986 jellem­zője volt a Genfben kibon­takozott folyamat erősödése. A Szovjetunió és a szocialis­ta országok új elemeket tar­talmazó békekezdeményezé­sei újraélesztették a népek bizakodását az enyhülés visszatérése iránt. A reyk- javíki szovjet—amerikai csúcstalálkozón ismét meg­győződhettünk, hogy tárgya­lóasztal mellett, őszinte esz­mecserében, az érdekek köl­csönös tiszteletben tartásával a nemzetközi élet legsúlyo­sabb problémái is közel ke­rülhetnek a megoldáshoz. Ugyanakkor azt is jól tud­juk: jelentősek még azok az erők, amelyek a bizalmatlan­ság szításával fékezik a né­pek közötti normális kap­csolatok kialakítását, zavar­ják a békés egymás mellett élést. Hazánk a bonyolult világ- politikai helyzetben is to­vább bővítette nemzetközi kapcsolatait. A Magyar Nép- köztársaság külpolitikájának eddig is egyik legmarkán­sabb vonása volt, hogy a ba­ráti szocialista országokkal együtt, összefogva a világ haladó erőivel, szorgalmaz­za a fegyverkezési verseny megállítását, a leszerelést, a nemzetközi biztonság, az ál­lamok közti bizalom és a bé­ke erősítését. Mindenkor sík­ra szálltunk a különböző tár­sadalmi rendszerű országok kölcsönösen előnyös együtt­működéséért, kiálltunk a vi­tás kérdések tárgyalások út­ján való rendezése mellett. Tárgyalunk mindenkivel, aki tiszteletben tartja társa­dalmi rendünket, szövetsé­gi kapcsolatainkat és a köl­csönös érdekek elismerése alapján akar velünk szót váltani. Vallottuk és vall­juk, hogy az emberiség gondjai csak úgy enyhülhet­nek, ha a népek közösen munkálkodnak orvoslásukon. Csakis a kölcsönös bizalom és egymás érdekeinek tiszte­letben tartása viheti előbbre az emberiséget. Csakis így távolíthatók el azok a mes­terségesen emelt, politikai természetű akadályok, ame­lyek az országok közötti együttműködés útjában áll­nak. Szűkebb értelemben vett ■hazai dolgainkat tekintve, el­mondhatjuk, hogy a körül­mények kedvezőtlen alaku­lása ellenére is gyarapodott a nemzeti vagyon, hazánk új létesítményekkel gazdago­dott, erősödött gazdaságunk és társadalmunk átfogó re­formfolyamata, új tudomá­nyos eredmények, szociális és kulturális létesítmények születtek. Megőriztük a tel­jes foglalkoztatottságot és a lakosság ellátásának színvona­lát is. Az az összteljesítmény, amit népünk nyújtott, meg­becsülést érdemel, mert ne­héz körülmények között ér­te el eredményeit. Céljaink eléréséhez azonban mindez kevés volt. A világgazdaság értékíté­letei tovább szigorodtak. Termékeink leértékelődése folytatódott, kedvezőtleneb­bé váltak értékesítési lehe­tőségeink. Hátráltatták ver­senyképességünket azok a végső soron politikai jellegű akadályok, amelyek nemcsak a termelőberendezések és technológiák, hanem az áruk normális cseréjét is megne­hezítik. De csupán ezek a vi­tathatatlan tények nem szol­gálhatnak magyarázatul le­maradásunkra, és nem ment­hetnek fel bennünket követ­kezményei alól. Későn is­mertük fel a külső hatáso­kat, nem készültünk fel következményeire, nem iga­zodtunk elég rugalmasan és gyorsan az új követelmé­nyekhez. Pártunk Központi Bizottságának 1986. novem­beri határozata joggal álla­pította meg, hogy a magyar népgazdaság mérsékeltebb teljesítményében saját mun­kánk gyengeségei, a vezetés és irányítás fogyatékosságai, a végrehajtás következetlen­ségei is jórészt tükröződnek. A XIII. pártkongresszuson megfogalmazott célokat nemzeti egyetértés fogadta, és társadalmunkban meg­van a készség, hogy az elé­résükhöz szükséges feladato­kat végrehajtsa. Államunk ezeréves történelme is bizo­nyítja, hogy népünk a leg­nehezebb helyzeteken is úr­rá tudott lenni, ha értelmes célok érdekében egyesítette erőit. Az országgyűlés a közel­múltban törvényerőre emel­te az idei költségvetést, és tervünk tartalmazza a leg­fontosabb tennivalókat. Eredményes teljesítése el­engedhetetlen gazdaságunk élénküléséhez. Arra van szükség, hogy már az év ele­jétől — a termelésben és- minden más munkahelyen — a lehető legjobban haszno­sítsuk erőforrásainkat. Külö­nösen fontos a munka mi­nőségének javítása és az ész­szerű takarékosság. / Szocialista fejlődésünk és egyben a korszerű gazdál­kodás nélkülözhetetlen fel­tétele, hogy a rendelkezé­sünkre álló anyagi eszközö­ket a hatékonyan működő vállalatok fejlesztésére, a biztosabb és gyorsabb meg­térülés javára fordítsuk. Mint ahogy — a szinte már vérünkbe ivódott egyenlősdit felszámolva — bérrendsze­rünkben is következeteseb­ben érvényesítjük a munka szerinti részesedés elvét. A magasabb színvonalú, az al­kotó tevékenységet kíván­juk átlagon felül megbecsül­ni az élet minden területén. Ez nemcsak kormányzatunk szándéka, hanem a becsüle­tesen dolgozó nagy többség igénye is. Társadalmi rendünk szi­lárdsága, népünk felelősség- érzete és demokratikus in­tézményrendszerünk erősö­dése egyaránt záloga a szoci­alizmus sikeres továbbépí­tésének. Ennek érdekében — a kölcsönös előnyök alapján — a jövőben is készek va­gyunk együttműködni min­den országgal, függetlenül azok társadalmi berendezke­désétől. Legbiztosabb tá­maszunk azonban a baráti szocialista országok korsze­rűsödő és gazdagodó együtt­működése. Hisz nemcsak cél­jaink azonosak, hanem kö­zös a felismerésünk is: kap­csolatainkban minőségileg új viszonylatok és távlatok rej­lenek. E gondolatok jegyében és nemcsak az új év napjának szokása alapján mondom: re­ményeinket párosítsuk ten- niakarással, sőt, tettekkel, és akkor az eredmény sem ma­radhat el. Ehhez kívánok 1987 első napján békés, bol­dog új esztendőt valamennyi honfitársamnak és barátunk­nak az egész világon. Losonczi Pálnak, az Elnöki Ta­nács elnökének ünnepi köszön­tője január- 1-jén hangzott el a rádióban és a televízióban. Tovább sztrájkolnak a francia vasutasok Újév napján, amely a francia vasutassztrájk 15. napja, minden eddiginél ke­vesebb vonat közlekedett. A vasútigazgatóság késő éjje­lig tartó tágyalásokon tett kisebb engedményeket; sem­misnek nyilvánította az új bértáblázatot hajlandó­nak mutatkozott évente 1—2 nappal ^emelni a hosszú szol­gálatok* után járó pihenőna­pok számát. A vasutasok ezeket az en­gedményeket nagyon keve­sellték és egyelőre szó sincs a munka felvételéről. A sztrájkbizottságok országos egyeztető tanácsa délelőtt a munkabeszüntetés elszánt folytatása mellett foglalt ál­lást. A tanács hangsúlyozta, hogy az első engedmények­hez kétheti sztrájk kellett és így az összes követelés kiví­vásához is csak további hatékony sztrájk vezethet. A párizsi metró és az au­tóbuszok újévkor rendesen közlekedtek, a legnagyobb szakszervezet azonban kedd­re újabb sztrájkakciót hirde­tett. Francois Mitterrand elnök újévi tv-szózatában a mun­kanélküliség és az infláció elleni harcot nevezte meg olyan nagy ügyeknek, ami kö­rül kialakulhat a nemzeti egység. Ezen túlmenően tár­sadalmi békére szólított fel, amihez türelmet és párbeszé­det javasolt a szembenálló érdekcsoportoknak. Felhí­vott a „Franciaországot meg­osztó ügyek kerülésére” — amit megfigyelők a kor­mányhoz intézett figyelmez­tetésként értékelték. Híradástechnikai készülékek javításából több mint tízmillió forintos bevételre tett szert tavaly a szolnoki Szolvill. Mű­szerészeik az év utolsó napjaiban sem pihentek, a bejelen­tett készülékhibákat igyekeztek soron kívül kijavítani (Fotó: T. K. L.) A tilalom ellenére Újabb diáktüntetés Pekingben Csütörtökön, a kora dél­utáni órákban többszáz di­ák meglepetésszerű tünte­tést tartott a pekingi Tienan- men-téren.” A hatalmas tér zömét a kínai rendőrség egész nap lezárva tartotta. A rendőr- kordonon nem engedtek át sem kínaiakat, sem külföl­dieket. Az indoklás az volt, hogy úttörők tartanak ün­nepséget a téren, a forrada­lom mártírjainak emlékmű­vénél. Megfigyelők szerint azonban a teret azért zár­ták le, mert a pekingi egye­temeken napokon át röpla­pokon és nagybetűs faliúj­(Folytatás a 2. oldalon) Egymást helyettesítő termékek Javult az építőanyagok kínálata Több éves jelentős fejlesz­téssel lényegesen javult, s immár az igényeket is meg­haladja az alapvető építő­anyagok kínálata. Befejező­dött nyolc téglagyár rekon­strukciója, további 32 üzem nehéz fizikai munkáinak gé­pesítése, és belépett a ter­melésbe a Mátra Gázbeton- gyár, amely 1986-ban 140, 1987-ben pedig már 225 mil­lió kisméretű téglaegység­nek megfelelő falazóelemet ad. Ez a tetemes gázbeton- kínálat az érintett térségben már csökkentette a téglake­resletet. Kialakult tehát az azonos célt szolgáló és az egymást helyettesítő termé­kek közötti piaci verseny, amelyben előtérbe kerültek a korszerűségi, a gazdaságossá­gi és a minőségi követelmé­nyek. Az ablakok és ajtók, továbbá a tetőfedő anyagok választéka is bőséges. Az építőanyagok összetéte­le azonban nem eléggé iga­zodott a kereslethez. Égetett tetőcserépből például a ha­zai termelés nem fedezte az igényeket, ugyanakkor be­toncserépből túlkínálat volt. Falburkoló csempéből a szí­nes és a mintás áru mennyi­sége meghaladta a szükség­leteket, fehér csempéből pe­dig nem volt elegendő, ezért Csehszlovákiából és Bulgá­riából kellett importálni. Vidám, békés szilveszter Amolyan tavaszias fuval­latok szárnyán érkezett az vúj esztendő, úgy hogy a szo­katlanul enyhe időjárást el­fogadhatnánk akár a nem­zetközi politika prognózisá­nak is. A kellemes meteoro­lógiai állapotot ezúttal nem rontotta semmilyen zavaró körülmény a megyében, bi­zonyítandó, hogy ünnepelni lassan már tudunk... A szolnoki tűzoltóknak sem volt munkájuk az év utolsó ügyeletén, így az esz­tendőt reggel egy kiadós te­remfocival kezdték azok, akik nem voltak szolgálat­ban. A rendőrség megyei ügyelete is mindössze egyet­len fontos közlendővel szol­Diszkő vég nélkül „Csillaghullás” a Széchenyin Kakas a bálteremben gált: boldog új évet kívánt lapunknak és az olvasóknak. A kórházban az élet azért nem állt meg: a Szolnoki Hetényi Géza Kórház sür­gősségi osztályán tegnap éj­félig egy táncoló kifordult bokáját tették helyre, majd a szülészeten akadt sürgős teendő. Világra jött az év el­ső újszülötte: éjfél után há­A jó hangulat üdítővel is „megy” romnegyed órával a török­szentmiklósi Rásó Erika lát­ta meg a napvilágot, akinek 4 kilogrammos testsúlya alighanem megnyugtatta a szülőket. Dr. Fülöp Vilmos egyébként elmondta, hogy az országban az év első órájá­ban tizennégy fiú és kilenc lány született, ez az arány nagyjából az évi átlagot tük­rözi. Hogy az egyenleg az élet során felborul, ez első­sorban az erősebb nem gyen­geségével magyarázható. A Volán Vállalatnál a taxisok és a buszvezetők munkával töltötték az év el­ső perceit is. A teherfuvaro­zók megbízás híján otthon ünnepeltek, közülük azonban néhányan hűsítővel koccin­tottak. mivel amolyan „ké­szenléti állapotban” várták a szólítást, amely egy esetleges sürgős feladat esetén a vo­lán mögé parancsolja őket. A megyeszékhely monstre szilveszteri mulatsága a ti- szaligeti sportcsarnokban zajlott. A videodiszkót Dévé­nyi Tibor dirigálta, aki reg­gel már a Budapest Sport- csarnokban egy hasonló mű­sorban különleges óhajokat is teljesített, aztán este 7 órakor Szolnokon beült a ve­zérlőpult mögé, ahonnan reggel 5 órakor szállt ki. Dolgozott egész éjszakán át, méghozzá olyan feszített tempóban, hogy egy villám- interjúra is csak azért kerül­hetett sor, mert Tibor — a Képes 7 című magazin ro­(Folytatás a 3. oldalon) MA: Kezdliik reményekkel 3. oldal Év végi Hétvége — humor takarékon 4. oldal H jövő heti rádió- és televiziéműsor 5—6. oldal Tervek, vágyak ’87-re 7. oldal Lenin Kohászati Művak Felszámolták a veszteségeket A Lenin Kohászati Művek­nél 1986. második felében megkezdték a • megújulási program végrehajtását. Csökkentették a gyengébb minőségű acélok előállítá­sát, ugyanakkor növelték az ötvözöttacél-gyártást. Hazai gépipari vállalatokkal közös beruházásban új gépeket vá­sároltak, és ezeket a ter­mékszerkezet korszerűsíté­sének a szolgálatába állítot­ták. Megvásárolták a Medi­cor Művek miskolci üzemét, s itt elkezdték elektronikus anyagvizsgáló és mérőműsze­rek, különböző technológiai folyamatvezérlő rendszerek gyártását. Mintegy félezer­rel kevesebb emberrel az előző évinél több terméket állítottak elő. A hazai meg­rendelők részére a tervezett­nél 23 ezer tonnával több árut szállítottak, a tőkés piacon pedig terven felül ötmillió dollár értékű ter­méket adtak el. Az idei költségmegtakarítás eléri a 200 millió forintot. Minden­nek eredményeként a szep­tember végéig keletkezett 574 millió forint veszteséget december végéig kigazdál- kodták, s így az LKM adós­ság nélkül zárja az 1986-os esztendőt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom