Szolnok Megyei Néplap, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-22 / 300. szám

XXXVII. ért. 300. u., 1006. dec. *2., bétfO A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Befejeződött az Országgyűlés tóű ülésszaka Elfogadta a jövő évi költségvetést a parlament ' Szombaton a jövő évi állami költségvetés tervezetének vitájával folytató­dott az Országgyűlés téli ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Ká­dár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke. A vitában elsőként Kár­páti András (Pest m. 22. vk.), a Pest Megyei Műanyagipari Vállalat igazgatóhelyettese kapott szót. Az 1987. évi nép- gazdasági terv és költségve­tés előirányzatait reálisnak mondotta. Ugyanakkor emlé­keztetett arra, hogy hason­lóan megalapozottnak vélt tervet fogadott el 1985 végén az Országgyűlés, amelynek az előirányzatait mégsem tud­tuk teljesíteni. Véleménye szerint a gazdálkodás és a szabályozás jelenlegi rend­szere továbbra sem garantál­ja az 1987. évi célok mara­déktalan végrehajtását, a már feltárt hibák kijavítását. Técsi László (Szabolcs- Szatmár m. 19. vk.), a nyír­tass! Dózsa Termelőszövetke­zet elnöke hangsúlyozta: a költségvetés nagy mértékű hiányának, az egyensúly biz­tosításához szükséges jelentős hitelfelvételnek az elkövet­kezendő években nem szabad tendenciává válnia. Ez csak úgy érhető el, ha a felvett hiteleket a perspektivikus te­vékenységek támogatására, a gazdasági feszültségek meg­szüntetésére fordítják. A törvényjavaslathoz hoz­zászólásra többen nem je­lentkeztek; a vitában elhang­zott észrevételekre Hetényl István pénzügyminiszter vá­laszolt. Bevezetőben a kormány nevében köszönetét mondott az értékes, cselekvési egysé­get, tettrekészséget, felelős­séget tükröző hozzászóláso­kért. Köszönetét mondott azért is. hogy a hozzászólók a költségvetés elfogadását javasolták. A vitát felidézve rámuta­tott, hogy többen foglalkoz­tak a könnyűipar kérdésével. Ezt a témát az Állami Terv­bizottság jövő év első negye­dében napirendre tűzi,, az előterjesztés már kidolgozás alatt áll. Az agrárgazdaság kérdéseiről szólók kifejtették, hogy az ágazat céljai reálisak és teljesíthetők. Ezek tehát megerősítő jellegű, a teen­dőkre rámutató hozzászólá­sok voltak — állapította meg. A vasút gondjaival foglalkozó felszólalásra reagálva el­mondta, hogy e témát a köz­lekedési miniszter beszámoló­ja alapján 1988-ban tervezi tárgyalni az Országgyűlés, s ennek során minden bizony­nyal kitérnek a MÁV prob­lémáira is. Viszonylag nagy teret ka­pott a vitában a területfej­lesztés ügye. Hetényi István annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a város- és a falufejlesztés, valamint a kistelepülések szerepköre az utóbbi évek politikájának megfelelően már átértékelő­dött. A falu és a város kö­zötti különbségek csökkenté­se jó irányban halad, érzékel­hető a felzárkózási folyamat. Nagy szerepe van ebben a lakosságnak. A tanácsok VII. ötéves tervében javul a me­gyeközpontok és a kisebb te­lepülések közötti erőforrások elosztása. Felmerült több hozzászó­lásban egy fontos gazdaság- politikai probléma, a deficit kérdése — folytatta a mi­niszter. Annak ellenére, hogy az idei költségvetési hiány nagyobb lesz, mint amit ter­veztünk, lelkiismeretes mun­kát végeztünk, hiszen az év során több olyan körülmény játszott közre — a mezőgaz­dasági termékek árcsökkené­se, az aszály —, amely előre nem volt látható. Felelősség­gel elfogadhatjuk a jövő év­re tervezett deficitet is, bár ez már a felső határa annak, ami még e folyamatban meg­engedhető. Több kritika érte az ár­rendszert és a támogatási rendszert. Ez utóbbival kap­csolatban az is elhangzott, hogy a vállalatok nyereségé­nek ez a forrása — emlékez­tetett a miniszter. Ez a meg­közelítés megkérdőjelezi, hogy vannak-e egyáltalán jól dolgozó vállalatok. Hangsú­lyozta : nagyon sok vállalat van, ahol nem a támogatás, az árak ügyes kalkulálása a nyereség forrása, hanem ténylegesen a jó munka eredménye. S ezt el kell is­merni. Végül a pénzügyminiszter a vitában elhangzott konk­rét javaslatokkal foglalko­zott; mint mondotta, a kor­mány ezeket gondosan átta­nulmányozza és megválaszol­ja. Határozathozatal követke­zett az Országgyűlés a Ma­gyar Népköztársaság 1987. évi állami költségvetéséről szóló törvényjavaslatot álta­lánosságban és részleteiben, az eredetileg beterjesztett összegekkel — két ellensza­vazattal és hét tartózkodás­sal — elfogadta. Várkonyi Péter beszámolója a kormány külpolitikai tevékenységéről Ezt követően — a napi­rendnek megfelelően — Vár­konyi Péter külügyminiszter tartotta meg beszámolóját a kiormány külpolitikai tevé­kenységéről. —■ Éppen egy éve, az Or­szággyűlés tavaly decemberi ülésszakán fogalmazódott meg az a remény, hogy a ko­rábbinál némileg kedvezőbbé válhatnak tevékenységünk nemzetközi politikai feltéte­lei. Az események tanúsága szerint bizakodásunk nem volt alaptalan. A Szovjetuniónak és a töb­bi szocialista országnak a nemzetközi helyzet gyökeres megjavítására irányuló béke­kezdeményezései, valamint a világ reálisan gondolkodó politikai és társadalmi erői­nek aktivizálódása nyomán a nemzetközi életben valame­lyest enyhült a feszültség. Ezért a Világpolitika néhány területén lehetőség kínálko­zik az előrelépésre. Ma már bizonyossággal állíthatjuk, hogy ennek első jelei az 1985. novemberi genfi szovjet—ame­rikai csúcstalálkozón mutat­koztak meg. Az eltelt több mint egy esztendő alatt szé­lesedtek a szovjet—amerikai érintkezések és ezeknek ki­emelkedően fontos eseménye volt a Reykjavíkban tartott újabb csúcstalálkozó. Mi tette lehetővé, hogy a nemzetközi helyzet a Genf és Reykjavik közötti 12 hó­napban kedvező irányban mozduljon el? Ma már világ­szerte elismerik, hogy az SZKP XXVII. kongresszusán elfogadott, új gondolkodás- módot kifejező dinamikus külpolitikai lépések döntő szerepet játszanak a pozitív irányzatok erősödésében. A legfontosabb az, hogy ez a külpolitikai irányvonal, ame­lyet a magyar kormányzati politika is minden lehető módon támogat, szoros össz­hangban van a nukleáris­kozmikus korszak követelmé­nyeivel. Kifejezi az egyete­mes emberi érdekeket. Kö­zéppontjában a kölcsönös és elégséges nemzetközi bizton­ság megteremtésének igénye áll. A külügyminiszter a továb­biakban néhány, e politika gyakorlati megvalósítását jellemző tényt említett: a Szovjetunió döntését, amely- lyel 1985. augusztus 6-tól egyoldalúan szünetelteti nuk­leáris kísérleti robbantásait; az 1986. január 15-én meg­hirdetett átfogó programot, amely előirányozza a nukleá­ris és más tömegpusztító fegyverzetek fokozatos felszá­molását az évezred végéig; Mihail Gorbacsov főtitkár reykjavíki javaslatait a nuk­leáris fegyverek néhány éven belül történő radikális csök­kentésére, majd teljes fel­számolására, a fegyverkezési verseny világűrre való kiter­jesztésének mejgakadálytozá- sára. Mint mondotta: támo­gatjuk a szovjet kormány­nak a napokban közzétett felhívását arra, hogy hala­déktalanul kezdjenek min­den területre kiterjedő tár­gyalásokat a nukleáris kí­sérletek teljes betiltásáról. Ez a széles biztonságpoliti­kai koncepció kifejezi az egész szocialista közösség ér­dekeit, következésképpen a benne foglalt elvek a Var­sói Szerződés többi tagálla­mának konkrét külpolitikai kezdeményezéseiben és lépé­seiben is testet öltenek. Szö­vetségünk javaslatai kezde- ményezőek, rugalmasak és messzemenően figyelembe veszik partnereink érdekeit, biztonsági megfontolásait is. A katonai szembenállás nagyarányú csökkentése szempontjából például kie­melkedő jelentőségű a Var­sói Szerződés Tagállamai Politikai Tanácskozó Testü­letének ez év júniusi buda­pesti felhívása, amely az eu­rópai fegyveres erők és ha­gyományos fegyverzet csök­kentésének konkrét prog­ramját tartalmazza. A Varsói Szerződés tagállamai tevé­keny részesei az atomfegy­vermentes övezetek létreho­zását, a vegyi fegyverek tel­jes felszámolását célzó kez­deményezéseknek is. (Folytatás a 2. oldalon) A szerkesztőség postájából — Válogatás olvasóink leveleiből a 4. oldalon Szenthelyi tanár űr és ők — A fiatal hegedűművész tanítványai szólnak példaképükről, a diákok és a mester kapcsolatáról. Írásunk az 5. ol­dalon Verebes: Titkom pedig nincs! — Aligha volt érdekesebb vendég ai hétvégén az MLSZ teremtornájának szolnoki helyosztóján Verebes József­nél. Az új labdarúgó szövetségi kapi­tánnyal készült beszélgetésünk a 7. ol­dalon OPEC-áremelés Véget ért szombaton fienf- ben a kőolajexportáló or­szágok szervezetének minisz­teri értekezlete. Döntésük: az OPEC-olaj alapárát hor­dónként 18 dollárra emelik. Lázár György a Szovjetunióba utazik Lázár György, a Minisztertanács elnöke a Szovjetunió kormányának meghívására ma munkalátogatásra a Szovjet­unióba utazik. Aranyvasárnapi helyzetkép Drubőség, gazdag kínálat Törökszentmiklóson és Jászberényben A Törökszentmiklósi Divatház kötöttáru osztályán és a könyvesboltban is volt miből vá­logatni az aranyvasárnapon Az idén aztán tényleg nem érhette egy rossz szó sem a kereskedelmet, hiszen Tö­rökszentmiklóson például az aranyvasárnapon nyitva tar­tó üzletek polcai csak úgy roskadoztak a sok-sok áru alatt. Elsőként a Szolnok Megyei Kiskereskedelmi Vál­lalat Divatáruházába kuk­kantottunk be, ahol délelőtt tíz óra körül már sokan vá­logattak a polcokon megbúvó áruféleségek között. Legtöb­ben farmer és kordbársony nadrágokat kerestek, de slá­gercikk volt a bakfis irha­bunda is. A könyvesboltban ugyan­csak tömeg fogadott bennün­ket. Fiatal, nagybajúszos férfi toporgott a polc előtt. Láthatóan gondban volt. — Szakácskönyvet keresek a feleségemnek — mondta, mi­kor megszólítottuk. — Van belőle többféle is. Látja az is „baj”, ha bőséges a kíná­lat, hisz nehezebb a válasz­tás. Kicsit odébb, a játékbolt­ban Valastyán Lászlóné tá­jékoztatott bennünket. El­mondta, hogy még szomba­ton is kaptak árut, így tár­sasjátékokból, legóból, a kü­lönböző díszes babákból és a játékautókból bőséges a vá­laszték. Azonban mégis akadt hiánycikk. Sokan ke­resték ugyanis a diavetítő­ket, de sajnos üres kézzel kellett távozniuk. A vas-üveg-háztartási cik­kek áruházába lépve olyan érzése támadt az embernek, mintha az eladók többen let­tek volna mint a vásárlók. Ugyanez a látvány fogadott az Áfész Áruházban is, ahol szintén kevés volt a vevő. Az üzletben ezt úgy kom­mentálták. hogy Törökszent- miklós közel van Szolnok­hoz, így az emberek a bő­ségesebb választék reményé­ben a megyeszékhelyen pró­bálják beszerezni karácsony­ra szánt ajándékaikat. Jászberényben is árubő­ség, gazdag és választékos kínálat segítette azokat a vásárlókat, akik az aranyva­sárnapra halasztották a ka­rácsonyra szánt ajándékok beszerzését. A tavalyi arany- vasárnapnál nagyobb for­galma volt a Skála-Coop Áruháznak, az Ideál Keres­kedelmi Vállalatnak. A Skála-Coop Áruház va­sárnapi forgalma másfél mil­lió forint volt, ami 400 ezer­rel több, mint a tavalyi aranyvasárnapon. Hiánytala­nul ki tudták elégíteni az igényeket divatárucikkekből, játékszerekből, hangleme­zekből, színes televízióból és elektromos háztartási cik­kekből. Újszerű, hogy az áru­ház élelmiszer részlege is nyitva volt ezen a napon. Az Ideál Kereskedelmi Vállalat műszaki boltja 555 ezer forint értékben adott el színes televíziót, automata mosógépet, magnót és hűtő­gépet. A divatáru forgalma meghaladta a 200 ezer, a készruha bolté pedig a 180 ezer forintot. Magyarország—NDK Járműipari szerződések A MOGÜRT székházában megkötötték az 1986—90-es évekre szóló magyar—NDK járműipari szakosítási szer­ződéseket. Az előkészítő tárgyalások nyomán hét megállapodás jött létre az évtized végéig szólóan. Az egyik szerint 24 600 IFA tehergépkocsi ér­kezik hazánkba, cserébe több mint 5000 különféle Ikarus autóbuszért. A további szer­ződések a két ország jármű­részegység gyártási kooperá­cióját érintik. Ezeket a beiglikct már a karácsonyi asztalon szolgálják fel a háziasszonyok. A felvétel a Szolnok Megyei Sütőipari Vál­lalat jászapáti gyárában készült, ahol éppen Járvás István szedi ki a kisült mákostekercseket. Az üzemben naponta mintegy harmincféle süteményt készítenek Fotó: T. Z.

Next

/
Oldalképek
Tartalom