Szolnok Megyei Néplap, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-09 / 289. szám

1986. DECEMBER 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Parlamenti bizottságok tanácskoztak Képviselők a közlekedésről a tanácsi gazdálkodásról Az építésügyi ágazat, a közlekedési tárca, valamint a posta és a távközlés jövő évi terveit, lehetőségeit vitatta meg hétfőn az Országházban — Stadinger Istvánnak, a bizottság elnökének vezeté­sével — a Parlament építési és közlekedési bizottsága. A képviselők megtárgyalták a közúti közlekedésről készülő törvényjavaslat tematikáját Is. Az építőiparról és az épí­tőanyagiparról adott tájékoz­tatásból kitűnik: jövőre az építési piacon várhatóan to­vább javul a vevők pozíció­ja. Az ágazat irányítói a’ vesz­teséges és alacsony haté­konyságú vállalatoknál mind az építőiparban, mind az épí­tőanyagiparban számolnak szervezett munkaerőátcso­portosítással. Tervezik, hogy 1987 második felében a la­kásépítésnél jelenleg alkal­mazott maximált árformáról áttérnek a megállapodásos árak alkalmazására. Elhang­zott a tájékoztatóban, hogy 1987-ben nem tervezik az alapvető építőanyagok árá­nak emelését. A közlekedésben az 1987- ben beruházásra fordítható összeg azonos lesz az ideivel. Ez egyben azt jelenti, hogy a sokhelyütt már jelenleg is érezhető feszültségek tovább fokozódnak. A legnagyobb gondot az utak állapota je­lenti, hiszen a forgalom vár­hatóan jelentősen növekszik majd, míg a fenntartásra, karbantartásra fordítható anyagi eszközök csökkennek. Az országgyűlés december 19-re összehívott téli ülés­szakát előkészítő bizottsági ülések sorában tegnap a Par­lamentben az országgyűlés jogi, igazgatási és igazság­ügyi bizottsága megvitatta az 1987. évi állami költségvetés tervezetének azokat a fejeze­teit, amelyek az Igazságügyi Minisztérium, az ügyészségek és a Legfelsőbb Bíróság te­vékenységével, valamint a ta­nácsok munkájával kapcso­latos előirányzatokat tartal­mazzák. Egyebek között elhangzott az ülésen, hogy a jövő évben a három nagy igazságügyi te­rületen várható bérfejlesztés fedezetét a bíróságoknál, az ügyészségeknél teljes egészé­bén központi forrásból bizto­sítják, az államigazgatásban és az igazságügyi tárca bizo­nyos ágazatainál viszont sa­ját megtakarításból is hozzá kell majd járulni a béreme­lés költségeihez. A tanácsi gazdálkodás pénzügyi előirányzatairól, anyagi összefüggéseiről ugyancsak Békési László adott tájékoztatást, s vála­szolt a vitában felvetődött kérdésekre. Rámutatott, hogy központi forrásokból a tanácsok jövőre sem számít­hatnak több pénzre, mint amennyit az idén kaptak. Mindamellett a megnöveke­dett tanácsi önállóság hozzá­járulhat az ésszerűbb gaz­dálkodáshoz, a feladatok ru­galmasabb rangsorolásához. Megalakult a Magyar Lapkiadók Egyesülése A Hírlapkiadó Vállalat, az Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat, a Lapkiadó Válla­lat, a Népszava Lap- és Könyvkiadó, valamint a Ma­gyar Távirati Iroda megala­kította a Magyar Lapkiadók Egyesülését. Az egyesülés célja: a tagvállalatok közös érdekeinek képviselete, egyeztetése, összhangban a tájékoztatáspolitikai célok­kal és a népgazdasági érde­kekkel. Téma: a kábítószeres bűnözés 0 Legfelsőbb Bíróság teljes ülése Tegnap a Legfelsőbb Bíró­ság dr. Szilbereky Jenő el­nökletével teljes ülést tartott Markó utcai székházában, s elvi döntést fogadott el a ká­bítószerrel visszaélés bűn- cselekményének és az ezzel kapcsolatos felelősségre vo­násnak egyes jogértelmezési kérdéseiről. Az utóbbi években nálunk is észlelhető a visszaélés ká­bítószerekkel és a kábító ha­tású anyagokkal. Ezért fon- tojä és időszerű állami és tár­sadalmi feladat fellépni ez­zel szemben — hangzott el az ülésen. Boldogházi szemlélődés Eladó (lesz) a falu? Avagy: itt a házak szokatlanul drágábbak A falu fél évszázada — ha annak lehet nevezni — egyet­len rövid utcácskából állott, amelyek tisztes távolságból konokul követte a vasút nyomvonalát. Mondhatnánk, azóta na­gyot változott a világ: a ta­nyák gazdáikkal együtt szé­pen sorban „begyalogoltak” a korábbi egy sor ház köré, amely napjainkban a Jász- boldogháza nevet viseli. Nem elírás: napjainkban 680 la­kás bizonyítja az itteniek életkedvét, szorgalmát. A Kossuth úton a közel­múltban három épület is el­kelt. A sarkon most is árul­nak egy házat. Az utcáról mutatós kockaépületnek tet­szik, zsindelytetővel, jó ke­rítéssel, amely mögött a kertben szőlőtőkék guban- colódnak. A kétszobás, für­dőszobás, huszonegynéhány éves épületért 460 ezer forin­tot kérnek. A tulajdonos Endrődi Istvánné máshol lakik, és az árat illetően he­lyesbít. — Nem 460, hanem 500 ezer. — Miért árulja, hiszen el­adó lánya is akad? Neki biztosan jó lenne... — Azért is, mert többen vagyunk testvérek. Ami pe­dig a lányt illeti, felénk azt mondják: legyen háza a fiú­nak, én meg majd adom be­le a bútort, meg a feleség­nek valót. Nincs igazam? — nevet. — Nem sok egy kicsit ez az ár? Mizsei Károlyék kétszobás, verandás, palatetős lakást vásároltak a közelmúltban a Kossuth úton, és 350 ezer fo­rintot fizettek érte. Mizseiék boldogok, és no­ha a család egy keresetből él — hiszen a feleség háztar­tásbeli —, állatokat tartanak így próbálják előteremteni a hiányzó forintokat. Gyermekkori ismerősöm, akivel rövidnadrágos ko­romban sokat nyaraltunk két közeli, környékbeli ta­nyán, és aki végül is itt ta­lált otthonra így hívott: gye­re el hozzánk, nézz körül! Érdekes hely ez. Ilyen drága házak nincsenek talán egyet­len, hasonló nagyságú tele­pülésen sem, pedig lassan eladó lesz a falu is, érvelt. Szöget ütött a fejembe az eladó falu megállapítás, ezért útnak eredtem, hogy körülnézzek a 2 ezer 100 lel­kes településen. — Nézze, én is mondok egy számot, meg aki komo­lyan venni akar, ő is közöl egy másikat. Aztán ebből ki­kerekedhet valami... Nem messze innen tégla­vörös, egy szoba konyhás épület dacol a múló idővel. Látszik rajta: nincsen lakója. Pedig nem tartják sokra, a „kikiáltási” ára 220 ezer fo­rint, mondja az egyik tulaj­donos. Szórádi Istvánné. — Ketten örököltük a hú­gommal : amióta áruljuk, volt már érdeklődő nem is egy, de hát a vásár csak ak­kor biztos, ha nyélbeütik. — Javítani is kellene raj­ta, látszik. — így igaz, éppen azért ennyi az ára. Mondja meg őszintén, hol kap ma 220 ezerért lakóházat? — Ez se annyiba kerül, hiszen költeni kell rá. — Akinek ennyi, vagy va­lamivel több a pénze, annak megfelel. Aztán majd épít a telekre szebbet, moderneb­bet. A szomszédjukban 590 ezerért cserélt gazdát egy mutatós ház. Kívülről való­ban remekül néz ki az épü­let, bár mitagadás, én azért csodálom, hogy ennyi sok pénzt adtak ekkora faluban egyetlen házért. Nem sok, higgye el, — győzködnek az utcabeliek, mert ez egy olyan remekül elkészített lakás, amelyikbe csak költözni kellett az új tulajdonosnak. Rövid sétánkon tényleg meggyőződhetünk; akadnak eladó épületek, bár ezeknek ugyancsak megkérik az árát. Legalábbis a hasonló lélek­számú falvakhoz viszonyít­va. Vajon hogy látja mind­ezt a tanácselnök, Matók Ist­ván? — A drágaságról szólva van benne valami, de azt is vegye figyelembe, hogy a házak szinte kivétel nélkül 20—25 éve készültek. Szóval modernek is, mutatósak is, és viszonylag újak is. Oly­annyira, hogy alig akad le­romlott közöttük a települé­sen. — Tényleg eladó lesz a falu? — Meglehet, hiszen 560 hatvanéves vagy annál már jóval idősebb ember él itt a 2 ezer 100-ból. Nagyon Sokan közülük magányosan, mivel a gyerekek vagy máshol ta­lálták meg a boldogulásukat, vagy itt laknak, de már sa­ját lakásukban. Bizony a természet törvényei szerint ezek a koros gazdák előbb utóbb kiköltöznek az örökös tanyára, és bízom abban, va­lakik érkeznek a helyükre, így nem csökken a lélek- szám. — Mire alapozza mindezt? — Jó a téesz, azután a ra­diátorgyárban sem rosszak a keresetek. Sokan dolgoz­nak a vasútnál is, no, meg Szolnok vagy Berény sincsen messze. Előrejelzés f90-re — És a házak árai? — Bizonyos vagyok, pár éven belül zuhanni fognak. Azért is, mert egyre több lesz az iménti okok miatt közöttük az eladó azaz a kínálat, meg persze időköz­ben ezek az épületek sem fiatalodnak. De tudja mit? Arra kérem, jöjjön el ismét 3—4 esztendő teltével, és bi­zonyosodjon meg arról, mi valósult meg mindebből! Bólintok, rajtam nem mú­lik... D. Szabó Miklós Mondok egy számot Még vagy százezret Mennyit ér a szakszervezeti tag, ha fiatal? Beszélgetés a SZOT Hiúsági Tanácsának titkárával A hét végén Szolnokon a KPVDSZ és a KISZ zászlaja alatt amolyan rokonszakmai demonstrációt tartottak a ke­reskedelmi, vendéglátós és pénzintézeti fiatalok. A kezdemé­nyezés újszerű volt. Amióta a szakszervezet a 30 éven alu­liak gondját, baját megkülönböztetett figyelemmel kíséri, el­ső ízben tartottak ilyen népes rendezvényt az országban. Ha kísérlet volt, hát mindenképp sikeresnek mondható. Kell erősíteni az eggyüvé tartozás érzését azokban, akiket összeköt a társadalmi munkamegosztásban vállalt feladat. Igazán megható, ahogyan az idősebb szakszervezeti tagok ifjúságuk­ra emlékezve — talán némi szakmai elfogultsággal, ám min­denképp büszkén és öntudatosan — emlegetik föl „bőrös ifi” vagy „vasas ifi” mivoltukat. A szakmai együvé tartozás összetartó és mozgósító erejét tehát nem kell felfedezni, mindössze a múltba viszonyulva kell ismét elővenni és a jelenre átszabva bátran alkalmazni. A rendezvény vendége volt Farkas Tamás, az Ifjúsági Tanács titkára. öt kértük beszélgetésre, mégpedig több okból. Jómagam több hatá­rozatot, állásfoglalást, kon­cepciót végigolvastam. ám bevallom, nem sikerült min­dent első olvasásra megérte­ni. Ebben akadályozott a hi­vatali-mozgalmi nyelvezet, meg aztán ahány munkahely, annyi speciális gond és prob­léma kínálja magát megol­dásra. így hát az ifjúságot segítő állásfoglalások értel­mezését is kértük a titkártól. — Mi indokolta azt, hogy a szakszervezet megkülönböz­tetett figyelmet fordít az if­jabb korosztályra? — A társadalomban jelent­kező feszültségek két réteget érintenek a legérzékenyeb­ben : a pályakezdő az élet ele­jén álló fiatalokat, aztán a nyugdíjasokat. Ha tehát ők vannak lépéshátrányban a családalapításban az egzisz­tencia megteremtésében, a lakásgondjaik megoldásában, úgy ezzel már meg is indo­koltuk, miért kell elsősor­ban nekik segíteni a felzár­kózásban. Természetesen a szakszervezet nem valamifé­le önálló akciót vállalt föl, hiszen az ifjúság felé fordu­lást szorgalmazta többek kö­zött az MSZMP Központi Bi­zottsága, de egyetért ezzel a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség is. — Az, hogy a megyei ren­dezvény gazdája a KPVDSZ és a KISZ, ez Szolnok me­gyében jó együttműködést sugall, de vajon így van ez országszerte is? — Nem mondhatnám, hi­szen amikor az ifjúsági ta­gozatokat kezdtük szervezni, nem egy helyen kerültünk szembe a KlSZ-funkcioná- riusokkal. Pedig semmi ok nincs a féltékenységre, hi­szen senki nem kérdőjelezi meg azt az elfogadott politi­kai tényt, hogy a KISZ a jö­vőben is az egyetlen és egy­séges politikai ifjúsági szer­vezet marad — de kívánatos, hogy mellette megjelenjenek más ifjúsági szerveződések is. Hiszen a Kommunista If­júsági Szövetség a 30 éven aluli fiataloknak még a felét sem tudhatja tagjainak sorá­ban, mi legyen tehát azok­kal, akik nem tagjai a szö­vetségnek. Aztán számtalan tettrekész mozgalmi emher éri el a 30 éves korhatárt, amikor a KISZ-tagsága megszűnik. Szervezőkészsé­gét örömmel hasznosítjuk a szakszervezetben — éppen az ifjúság érdekében. — A fiatalok gondja félő, hogy nem további üléseket, megbeszéléseket igényel: mindenki tudja, hogy az otthonteremtéshez pénz kell, a pályakezdés nehézségeinek megoldásához, a munkahelyi beilleszkedéshez pedig egy olyan szemlélet, amelyet aligha lehet anyagi és egyéb eszközök híján megoldani. Birtokában van ezeknek a szakszervezet? — Hadd szögezzem le rög­tön, hogy pénzünk nem lesz több annál, mint amennyi eddig volt, a jóléti célokra. Ám ezeknek az elosztásába korábban nem nagyon szól­hattak bele éppen azok, akik a legjobban rá lettek volna szorulva. A különböző bi­zottságokban nem voltak a számarányuknak megfelelően képviselve a fiatalok. Az if­júsági tagozatok és az ifjú­sági tanácsok feladata éppen az lesz, hogy döntésközeibe kerüljenek az ifjabb generá­ció tagjai. Legyen egy olyan csatorna számukra, melyen a saját maguk érdekében ki­ötlőit gondolataikat akár a legfelsőbb vezetéssel is közöl­hetik. Ez eddig nem volt. A szakszervezeti bizottságokban jószándékú, jóravaló idősebb kollégák hátát látták, akik szívesen hangoztatták: min­den értetek van, a fiatalo­kért, nektek épül az ország, és így tovább. Ez általában így igaz, de legyen ez most már így konkrétan is. — ön az Ifjúsági Tanács titkára. Bemutatná azt fi leg­felsőbb fórumot, amelyben a legmagasabb szintű döntések születnek? — Az Ifjúsági Tanács a SZOT mellett működő ta­nácsadó társadalmi testület. Tizenkilenc ágazatot kell szemmel tartani 19 megyé­ben. Még jómagam Is társa­dalmi munkás vagyok, jólle­het a SZOT apparátusában tevékenykedem, de más te­rületen. Lehet, hogy sokan még nem értik, mit is aka­runk, azonban belülről már határozottabban körvonala­zódnak feladataink. A mun­kánk egyik nagy területe a szakmunkástanulók népes se­regének életkörülményein, beilleszkedési gondján eny­híteni. Mert hát van ilyen: a közelmúltban azzal kellett foglalkoznunk, hogy végzős, szakmát szerzett fiatalok ott helyezkedjenek el, ahová a bizonyítványuk szól. Koráb­ban diáküdültetéssel, alkal­mi segélyekkel támogattuk a szakmunkásképzősöket, ez­úttal még több kedvezményt nyújtunk majd számukra. Komárom megyében a fiata­lok számára egy fogadóórát tartottunk, melynek színhelye Esztergom volt. Tanácsi tisztviselőket kértünk fel a részvételre, OTP-s szakembe­rek működtek közre, a pénz­ügyben járatos hivatalnokok adtak a lakáshozjutás lehető­ségeiről tanácsot a fiatalok­nak. Mit mondjak, nagy si­ker volt, oly annyira, hogy rövidesen megismételjük. A szakszervezeti bizottságok if­júsági tagozatait még olyan szolgáltatásokra is bátorítjuk, mint albérletek közvetítése. Szolnok megyében már az ifjúsági tagozat szervezte a Kunság Füszért sportnaját, vagy az Ideál fiataljainak pécsi kirándulását. Az ifjú­sági programunkat semmi­képp nem szeretnénk az esz­me síkjára szorítani.! Jó, nincs taggyűlés, nincs kötött forma, ám mér­ce van; és ez a fiatalok érde­kében végzett gyakorlati munka! P. B. Tegnapi tájékoztató Megújuló úttörőmozgalom A Magyar Üttörők Szövet­sége székházában tegnap ren­dezett sajtótájékoztatón hangsúlyozták; nyitottabb, demokratikusabb, a gyerme­kek igényeihez jobban alkal­mazkodó mozgalom kialakí­tásának igényével készülnek a IX. Űttörővezetői Konfe­renciára, amelyet Salgótar­jánban, december 13—14-én tartanak. Mrázik Mária, a Magyar Üttörők Szövetségének titká­ra többek között elmondotta, hogy az Űttörőszövetség ez évtől kezdve ismét ötéven­ként tartja tanácskozását igazodva a többi párt- és tár­sadalmi szerv hasonló perió­dusokban rendezett legfel­sőbb fórumához. Az úttörővezetők a terve­zett változtatások megvitatá­sából nem hagyták ki az érintetteket, a gyerekeket sem — mondotta. Az Űttörő­szövetség alapszabályának, — amely mindenkihez szól, a gyermektől a felnőtt úttörő- vezetőig —, és a szervezeti szabályzatnak a tervezete május óta viták során érle­lődött. A konferenciának fő fel­adata a szabadabb tevékeny­séget, több lehetőséget biz­tosító új alapszabály és szer­vezeti szabályzat kialakítása. Mint korábban hírül adták a lapok, mintegy 100 féle korsze­rűtlen hatásértékű gyógyszert vonnak ki hamarosan a forga­lomból, helyettük új összetételű készítményeket kínál majd a gyógyszeripar. Az átállás megkönnyítésére a Megyei Gyógyszertári Központ laboratóriuma elvállalta 11 fontosabb gyógyszer előállítását, itt készül például a Codeinum Stibi­um, Somben vagy a Karil. Felvételünkön a laboratórium tablettázó gépe munka közben Fotó: T. K. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom