Szolnok Megyei Néplap, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-06 / 287. szám
10 Nyugdíjasok fóruma 1986. DECEMBER 6. Akik foglalatosságot korosnak Klubok és kérdőjelek A szövetkezet segít Megőrzött — Szövetkezetünkben a nyugdíjba vonuló dolgozók búcsúztatása valójában csak névleges búcsú. Nyugdíjasaink ugyanis a baráti és a munkakapcsolatok sokféleségével kötődnek továbbra is a szövetkezethez, a volt munkatársakhoz. Jászberényben a Lenin Tsz szociális bizottságán foglalják így össze azt a hasznos és tartalmas kapcsolatot^ amit a szövetkezet a nyugdíjasokkal fenntart. Emberséges kapcsolatot a volt dolgozóival, a még élő — sajnos egyre kevesebben vannak — alapító tagokkal. A termelőszövetkezet több mint félezer tagja közül száznegyven a nyugdíjas és járadékos. Az aránylag magas szám figyelembevételével határozzák meg a szövetkezet gazdálkodásában a szociálpolitikai munkát, az idős tagokról való gondoskodást. A nyugdíjasok közül huszonötén dolgoznak állandó jelleggel és a régi munkahelyükön. Néhányan a besötéte- dés után mint éjjeliőrök vigyázzák azt a vagyont, aminek gyűjtésében egykor ők is részt vettek. Nélkülözhetetlen a nyugdíjasok idény jellegű munkája a betakarítások idején. A szövetkezet különböző juttatásokkal is hozzájárul ahhoz, hogy a munkában megfáradt idős dolgozói a kötődések lehetőségekhez képest kevesebb gonddal töltsék a pihenés éveit. Továbbra is megkapják a háztáji földet, aki kora vagy egészségügyi állapota miatt nem tudja azt megművelni, annak évi 6 ezer forint pénzbeni juttatással egészítik ki jövedelmét. A szövetkezet igyekszik segíteni azokon az idős tagokon is, akiknek kevés a nyugdíja. A szociális bizottság javaslatára rendszeres szociális segélyt utalnak ki a kis nyugdíjasoknak, évente 120—130 ezer forintot fordít a tsz ilyen célra, 54 idős ember részesül rendszeres szociális segélyben. Rendkívüli segélyt is kapnak a rászorultak, évente 10 ezer forintot tartalékolnak ilyen juttatásokra. A Lenin Tsz nyugdíjasai is részesülnek a kedvezményes üdültetésben. Jó néhány tsz- tag nyugdíjas korában tudta meg, hogy milyen kellemes napokat lehet eltölteni Hajdúszoboszlón, a Balaton partján, vagy Eger környékén. Rendszeressé tették a nyugdíjas találkozókat, ahol a megvendégelésen kívül tájékoztatják őket a szövetkezet gazdálkodásáról, a volt munkahelyen bekövetkezett változásokról és a szövetkezet további eredményeit szolgádé tervekről. — illés — Tiszafüreden — akár az országban — minden ötödik polgár az idősebb korosztályhoz tartozik, s közöttük nem kevés olyan akad, aki igényli a segítséget. A segítségnyújtásnak többféle módja létezik ebben a városban is. öt gondozónő kívánság szerint akár naponta is meglátogatja otthonában az arra rászorulókat, hogy a legszükségesebb házkörüli teendőket ellássák: begyújtsanak, megmelegítsék az ételt, bevásároljanak, mossanak, s persze beszélgessenek a korosabbakkal. A legutóbbi fölmérés is azt bizonyította, hogy két alapvető feladatot kell megoldania helyi tanácsnak az időskorúak esetében: enyhíteni ük szükséges a kevés nyugdíjjal rendelkezők gondjait, másrészt a gondozásra szorulók ellátását kell biztosítaniuk. Fél esztendővel ezelőtt hozták létre azt a gondozási központot, amelyiknek egyedüli feladata éppen az előbb fölsoroltak olyan színvonalú ellátása, amelyről azok nyilatkozhatnak kedvezően, akiket érint munkájuk: a hatvanadik életévén túljutott népesség. Most — az idősek klubjának tagjaival együtt — száznegyvenhárman veszik igénybe a különféle szolgáltatásokat. Haszonegyen látogatják rendszeresen a klubot, ahol térítés ellenében naponta háromszor étkezhetnek olcsón, de tévézéssel, rádióhallgatással, társasjátékkal és olvasással is múlathatják az időt. (A központ vezetője szeretne beszerezni egy szövőszéket, amin értékesíthető „termék” is készülhetne, de más foglalatosságot is keres, amivel a szerény nyugdíjakat kiegészíthetnék a klub tagjai.) Hetente kétszer házhoz jön az orvos, de a gondozónők jelzéséi alapján a körzeti orvosok az otthonukban élőket is fölkeresik, ha a szükség úgy kívánja. A gondozási központ vezetője alighanem a város vonzáskörzetében lévő többi klub nevében is beszélt, amikor a január elsejétől érvénybe lépő új térítési formáról mondta el véleményét. A gondozottak többsége háromezer forint körüli nyugdíjból él. A számítások szerint nekik a házi gondozásért havonta várhatóan ötszáz forintot kell majd fizetniük, s további ötszáz forint lesz az étkezés díja. Nem kevesen kpzülük saját házzal is rendelkeznek, annak fönntartására és egyéb igényeik kielégítésére alig marad pénzük. Nekik külön kell fizetniük a klub mosógépének használatáért — a mosatásért, s ha el is akarnak oda járni rendszeresen, akkor a havi százötven forint tagsági díjat is fizetniük kell. Ök az étkezést naponta 17 forint 80 fillérért kapják, míg azok, akik azt a klubban veszik igénybe, kevesebbet fizetnek ennél. Most készülnek azok a kérdőívek, amiket a koruk szerint érintetteknek kikülde- nek, hogy fölmérjék: mekkora és milyen igény van az idősek körében a segítségre. A kitöltött kérdőívek visz- szaérkezte után döntenek a gondozás formájáról. A városban és vonzáskörzetében kilenc idősek klubja működik. Berendezésük megfelelő, fölszereltségük a munkában megfáradtak igényeihez közel áll. A tervek között az szerepel, hogy a tiszafüredi klubot — ahol huszonöt koros városbelinek tudnak helyet biztosítani egyelőre — jövőre kívülről is kicsinosítják. Akkorra talán az új működési forma körüli kérdőjelek is „átváltoznak”. — hz — tagsági igazolvánnyal Fél évszázad együtt Januártól Szolnok, Vörös Hadsereg út 19. Térképzöld épület, mintha csak egy nagyobbacska családi ház lenne, de nem az. A falon tábla jelzi: itt található a városi tanács III. sz. idősek klubja. Belépve a kapun, gondozott, őszidőn is rikító virágokkal szegélyezett kert tárul a látogató elé. Az első ember, akivel találkozom Tompa Dezsőné, az intézmény vezetője. öt éve alakult meg itt az öregek napköziotthona, azóta szervezi, irányítja annak munkáját. Elmondja, hogy klubjuk nagyobb létszámmal is működhetne, de csak húsz állandó tagja van, vagyis „kihasználtsága” nyolcvan százalékos. Sok idős embert visszatart valami rossz, téves beidegződés. Szégyellni- valónak tartják sokan az „öregek otthonát”, a közös étkezést, sőt akadnak, akik attól félnek, a napi nyolc órás gondoskodásért cserébe az állam elveszi a házukat. Erről olyannyira nincs szó, hogy januártól rendes klubtagsági igazolványt kell váltaniuk az idős látogatóknak. S hogy milyen szolgáltatásokat nyújt a klub. Milyen itt az élet? Azokat az embereket, akik öregségükre magukra maradtak — de azokat is, akik családjuk körében élnek, ám amíg a fiatalok dolgoznak, napközben nem tudnak mit kezdeni idejükkel —, minden reggel kialakult, összeszokott társaság várja itt egy kényelmes, nagy teremben, ahol aztán elüthetik az időt. Beszélgetéseken, a régi emlékek, történetek felelevenítésén kívül kézimunkázhatnak, olvashatnak újságokat, könyveket a ház kiskönyvtárából. Rádiózhatnak, tévézhetnek s mintegy 100 lemezből álló gyűjteményük is van — többnyire magyarnóták. Vannak, akik házimunkájuk nagy részét (pl. mosást, vasalást) itt végzik. Persze ezek csak hétköznapok, a hétköznapi lehetőségek, mert gyakran szerveznek egyéb programokat is. Járnak a klubba előadók, kulturális foglalkoztatásokat szerveznek (minden hét szerdáján pl. egy nyugídjas énektanárnő látogat hozzájuk), ezentúl szalonnasütéseken, vetélkedőkön, kirándulásokon vesznek részt, amiket maguknak szerveznek. Természetesen segítik őket a brigádok is a papírgyárból és a Sütőipari Vállalattól. Kellemesen gondolnak vissza (és készülnek) emlékezetes eseményekre, nagy ünnepekre, mint például a farsangra és a karácsonyra. Képeket kotornak elő a régi időkből, elmúlt telekből és nyarakból, mutatják rajta magukat, melyikük minek volt beöltözve — menyasszonynak, angyalnak vagy épp boszorkánynak a jelmezbálon. Néhányan eljárnak az idősek szabadegyetemére, ahol előadásokat hallgatnak az egészséges életmódról, a helyes táplálkozásról, egyéb orvosi témákról útifilmeket néznek a világ szinte minden országáról, stb. Közeledik az ebédidő. Az étkezőben megterítettek, már csak az ételszállító kocsi érkezését várják. Látom, a tálalásnál segítkeznek az öregek is. De segítenek másban is. A kertrendezésben, virágápolásban. "v Eljövőbe az utca sarkából előkerül egy barátságos ku- tyus is. Agyondédelgetett jószág. Mindenki kedvence. — jenei — November végén bensőséges ünnepség színhelye volta Jászberényi Városi Tanács házasságkötő terme. Hamar József, a párt és munkás- mozgalom veteránja, egykori tűzoltóparancsnok megerősítette 50 évvel ezelőtt kötött házasságát élete párjával, Margit nénivel. A ritka jubileumot még rangosabbá tette, hogy a tanács saját ünnepségének tekintette, a rendezvényt. A friss szellemű Józsii bácsi ugyanis 1969 óta, mint nyugdíjas, a városi tanács irattárosa. Munkájának megbecsüléséről, személye iránti szeretetről árulkodtak az örömteli pillanatok. A házasságkötést megtisztelték jelenlétükkel a városi tanács dolgozói, a tömegszervezetek képviselői, volt munkatársak, a jászberényi Tűzoltó Parancsnokság képviselői. Az idős házaspár három gyermeke, 6 unokája, rokonok, ismerősök hallgatták az anyakönyvvezető szívből jövő szavait, melyekkel mind- annyiuk „Józsi bácsiját” és feleségét köszöntötte. A Családi Iroda által szervezett ünnepséget unokák versei, dal és gyönyörű fuvolaszó tette még ünnepélyesebbé. Űjra felhúzták a gyűrűt, fél évszázad tisztességének zálogát. Egymást követték a köszöntők, ajándékok, virágok halmára hullottak az ünnepeltek örömkönnyei. Nagy tetszést aratott a kézimunka-kiállítás A napokban ünnepelte megalakulásának 10 éves évfordulóját a törökszentmiklósi Hámán Kató MÁV nyugdíjas nőklub. Ez alkalomból egésznapos találkozót szervezett a klub vezetősége a vasutaskörben. A programban szerepelt: rövid megemlékezés, a tagok munkáiból készült kiállítás megtekintése, Turgonyi Júlia szociológus előadása és a Miklós néptáncegyüttes műsora. A klub kórusa nyitotta meg az ünnepi találkozót A legidősebb tagok Az orvos tanácsai Párkapcsolat túl az élet delén Nagyon sok a téves nézet. Az öregedés magával hoz bizonyos változásokat e téren is, de a szexuális reagálóképesség nem szűnik meg, csak módosul. A szexuális hanyatlás jelei a két nemnél nem egyforma mértékűek, de egy bizonyos idő után kiegyenlítődnek. Mindezek nem jelentik azt, hogy le kell mondanunk a szexuális élményekről, de tudomásul kell vennünk, hogy nem minden úgy megy, mint 20 éves korban. A szexuális szükségletek öregkorban is kielégíthetők, az iránta való igényben nagyok az egyéni különbségek. Számos tényező is befolyásolja ezt: az egészségi állapot, a betegségek. Jó, ha arról is tudunk, hogy az időskorban gyakran szedett gyógyszerek (pl. vérnyomás- csökkentők) is okozhatnak potenciacsökkenést. A rendszeres nagymértékű alkohol- fogyasztás hosszabb távon rontja a szexuális képességet, nem is szólva arról, mennyire taszító az erőszakoskodó, kötekedő, alkoholos ember. A dohányzás is árt a szexuális aktivitásnak. Számos egyéb mellékhatása miatt is tanácsosabb mérsékelni, vagy teljesen elhagyni. A különböző afrodiziákumok: (nemi aktivitást fokozó szerek) — teák, zselék, injekciók — hatása nem kellően ellenőrzött és bizonyított, ezért óvatosan használjuk és még kevesebbet higgyünk bennük. A nemi élet gyakoriságára e korban nincs recept, hiszen az igények is nagyon különbözőek. Nagyon fontos a kellő, alapos előkészület, a rendszeres tisztálkodás. Jó, ha valami ünnepélyes pillanat — amely kellemes hangulatot áraszt — előzi meg egymáshoz való közeledésünket. Gyakori, hogy idős házaspárok, több sikertelen próbálkozás után lemondanak a nemi életről. A szexuális funkció mesterséges elsorvasztása ellene mond a biológia törvényeinek; és sietteti az öregedést is. Azt is tudjuk, hogy a rendszeres és kielégítő nemi életnek, ha nem is fiatalító, de egészségerősítő hatása van. Ez a lemondás ugyan megszokható, de sok olyan kölcsönös örömtől fosztja meg a magára maradt házaspárt, amelyet másképp nem tud elérni. A szexuális reagálóképesség hosszabb szünet után azonban —éppúgy mint más képesség, amelyet nem gyakorolunk — visszafejlődhet. Időskorban sok a magányos, főleg az özvegyasz- szony. Egyes adatok szerint 70 év körül a nők 70 százaléka özvegy. E korban nehéz már partnert találni, s a nők helyzete még sokkal nehezebb is. A szeretett élettárs elvesztése ' után könyebben bele is nyugszanak a nemi élet abbahagyásába. Az önkielégítés átmeneti megoldás, csak a szexuális funkció szintentartását teszi lehetővé. A párkeresés terén sok társadalmi előítélettel is meg kell küzdeni az időseknek. A fiatalok pl. illetlennek tartják az idősek szexuális érdeklődését. Az élet sokszor cáfolja ezt, hisz gyakran találkozunk idős férfi—fiatal nő párral, akik a környezet gúnyolódása, megvetése ellenére is boldogok. Ritkább az ellenkezője — idős nő fiatal férfival — de az utóbbi években ez is gyakoribb. Az új, harmonikus párkapcsolat nemcsak az idős egyének számára hoz új boldogságot, hanem fiatal hozzátartozóik életét is gazdagítja. összegezve azt mondhatjuk, hogy a szexualitás időskorban is teljesen normális jelenség. Jó lenne, ha megváltozna a társadalomba mélyen beivódott nemtelen öregségről alkotott elképzelés. Dr. Cz. L. Összeállította: Sóskúti Júlia
