Szolnok Megyei Néplap, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-04 / 285. szám

1986. DECEMBER 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Genetikai képességeknek megfelelően NEB- vizsgálat az állategészségügyről Az állattenyésztés, jószág­tartás nagy hagyományokra tekint vissza, a parasztem­ber életében a föld mellett a megélhetés, a gazdagodás egyik forrása volt. A mező- gazdasági nagyüzemekben az állattenyésztés meghatá­rozó ágazat, a háztáji gaz­daságokban is fontos szere­pet játszanak a jószágok. A hagyományos kedvezőtlen körülményekkel is dacoló fajták helyett újabban na­gyobb hasznot hozó, ugyan­akkor igényesebb fajtákat nemesítettek ki, ezért az ál­lattartás ma már korszerű, mondhatni szigorú technoló­giát követel. Ellenkező esetben a ráfordítások elle­nére elmaradnak a várt eredmények. Mivel az állategészségügy fontos szerepet játszik ab­ban, hogy az állatállomány genetikai képességeinek megfelelően termeljen, ezért a jászberényi Népi Ellenőr­zési Bizottság is napirend­jére tűzött egy ilyen vizsgá­latot. A kedvezőtlen elhullá- si adatok alapján 3 téesz- ben (jásztelki Tolbuhin, jászalsószentgyörgyi Pető­fi és a jászdózsai Tarnamen- ti) vizsgálták meg az állat­tartás személyi, tárgyi felté­teleit, az állategészségügyi munka hatékonyságát befo­lyásoló tényezőket, a gyógyí­tó, megelőző munka körül­ményeit. Ezekben a szövet­kezetekben az elhullás az országos átlagnál magasabb volt, de a Jászságban ösz- szességében a megyei és or­szágos helyzetnél jobb a kép. A tájékozódást kiter­jesztették a Megyei Állat­egészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás jászberé­nyi kerületére is. Az állategészségügyi fela­datok két fontos területre oszthatók, mégpedig a fertő­ző betegségek megelőzésére és megszüntetésére, illetve a jószágtartással, takarmá­nyozással, tenyésztéssel ösz­szefüggő tennivalókra. Az előbbieknél jogszabályok egyértelműen meghatároz­zák a téeszek, állattartók és az állatorvosok, hatóságok teendőit. A népi ellenőrök azt tapasztalták, hogy a jár­ványok megelőzésében jó az együttműködés az illetékesek között és ez a munka vég­eredményben eredményes, annak ellenére, hogy még mindig találhatók hiányos­ságok. Tizennégy éve nem volt a Jászságban járvány, ami a szövetkezetekben bi­zonyos hiányosságokat ered­ményezett: nincs kerítés, megfelelő öltöző... A másik feladatkörben több gondot is feltárt a vizsgálat. A legjelentősebb az, hogy a korszerű hibridek részére nem optimálisak a tartási, takarmányozási fel­tételek. Ez azt jelenti, hogy a gazdaságok a megcsappant fejlesztési források következ­tében nem tudják megfele­lően követni az állatok ge­netikai igényét. Az istállók­ban, ólakban nem előírás szerint készült a padozat, a falak hőszigetelése, a szel­lőztetés. A kisebb tápértékű, nem ritkán penészes takar­mány ugyancsak hátrányo­san befolyásolja a vemhesü­lést, a tej és húshozamot. A Jászságban 15 termelő- szövetkezet, az állami gaz­daság és a háztáji gazdasá­gok állatállományának ál­lategészségügyi felügyele­tét, továbbá az élelmiszer higiéniai feladatokat 12 kör­zeti és 14 üzemi állatorvos látja el. A vizsgálat megál­lapította, hogy a téeszekben a szakemberellátás nem megfelelő. Nemcsak az állat­orvos hiányzik, hanem kevés az állategészségőr (felcser) és a szakképzett gondozó is, mégha a gazdaságok erőfe­szítéseket is tesznek a letele­pítés, az utánpótlás érdeké­ben (szolgálati lakást kínál­nak. kapcsolatokat tartanak iskolákkal). Az is kiderült azonban, hogy nem elég a szakembert munkába állíta­ni, hanem be is kell vonni az állattartással kapcsolatos döntések előkészítésébe. A fejlesztések meghatározá­sánál nemcsak a pillanatnyi kiadásokkal kell számolni, hanem a jövedelmező tartás minden összefüggését ismer­ni kell. Több tsz-ben nem fordíta­nak megfelelő gondot a ta­karmányozás minőségére. Ennek és még sok más ked­vezőtlen hatásnak a következ­ménye a megbetegedések, de az elhulláson, kényszervágá­son túl veszteséget jelent minden meg nem született jószág is. Főleg a rossz tar­tástechnológiára visszave­zethető károk miatt Jászdó- zsán a juhállományt, Jász­telken a baromfit számolták fel. (Ezzel ugyan tiszta la­pot teremtettek, bár belátha­tó a következménye annak, ha mások is hasonló lépésre szánnák el magukat.) A te­henészeti telepek jelenlegi rekonstrukciója eredményé­ül ugyanakkor az is elmond­ható, hogy a szarvasmarha ágazatban kedvezőbb feltéte­lek keletkeznek. A vizsgálat tanulsága sze­rint. az elhullások nem ki­zárólag állategészségügyi problémák, az ágazat ered­ményessége messzemenő együttműködést kíván a ve­zetőktől. dolgozóktól. A népi ellenőrök nem találták meg­nyugtatónak az elhullott ál­latok megsemmisítését sem. mert a dögkutak megteltek, új építésére nincs kilátás, az ÄTEV pedig az elszállítást nem rendszeresen végzi. Ja­vasolták továbbá a szaporo­dás biológiai mutatók javítá­sa érdekében külső szakem­berek bevonását, a technoló­giák felülvizsgálatát, az egvik tsz-ben pedig betegség miatt a sertésállomány tel­jes cseréjét. L. P. Üdülőterületi pályázat Számítástechnika az orvostudományban Szegeden tegnap véget ért a számítástechnika orvos- tudományi, biológiai alkal­mazásáról rendezett nem­zetközi tanácskozás A négy­napos kollokviumon mint­egy 300 magyar és 50 kül­földi szakember vett részt. Az előadások jórészt azzal foglalkoztak, hogy milyen eredményeket értek el a szá­mítástechnika segítségével az egészségügyi szervezésben, a diagnosztikában, a gyógyí­tásban, a gyógyszerkutatá­sokban és az egészségügyi oktatásban. Külön szekció­ban tárgyaltak a gyógyinté­zeti információs rendszerek­ről. Felhasználásukkal kez­dő orvos is tökéletes diagnó­zist készíthet. A számítógépi diagnosztikához tartozó sze­gedi eredmény, hogy kidol­gozták a nem röntgenezhető belső szervek, így a máj vizsgálatának módszerét. Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium, va­lamint a Vas Megyei Tanács — más érdekelt főhatósá­gokkal közösen — országos tervpályázatot hirdet a Szombathelytől Kámig veze­tő, 87-es számú főközlekedé­si útszakaszhoz kapcsolódó települések idegenforgalmi és üdülőterületi térségének rendezésére. A pályázati ki­írást már átvehetik az ér­dekeltek az Építésügyi és Városfejlesztési Miniszté­riumban, s a kész terveket legkésőbb jövő év március 9-ig kell elküldeni a Vas Megyei Tanácshoz. A Szolnoki Nyomda Vállalat karcagi üzemében különböző ügyviteli nyomtatvá­nyokat, időszaki kiadványokat is készíte nek. Jelenleg a törökszentmiklósi Állami Gazdaság részére exportcímkéket vágnak méretre. (Fotó: T. Z.) Falugyűlések megyeszerte Iskolabővítés és a külterületek fejlesztése Fekete Géza, a cibakház! nagyközségi tanács elnöke már fél órával a falugyűlés kezdete előtt a helyszínre ér­kezett. A művelődési házban a rendezőkön kívül egy-két koránjövő érdeklődő foglal helyet, az értekezletek „tör­vénye” szerint, az utolsó so­rokban. — Lesznek többen is — mondja az elnök tapasztala­taira hivatkozva. — Az utol­só tíz percben többen jön­nek, mint a megelőző fél órában. Igaza lett. A falugyűlés kezdetére, ha nem is zsúfo­lásig, de megtelik a terem: százhetvenen vesznek részt a falugyűlésen, hogy meg­hallgassák a tanács 1986-ban végzett munkájáról és a jö­vő évi céljairól szóló tájé­koztatást, s hogy megvitas­sák a tanácstagi beszámolók tapasztalatait, és tájékozód­janak, véleményt mondja­nak a nagyközség összevont rendezési tervének hosszú távú elképzeléseiről. A tanácselnök számolt be elsőként arról: mi változott a megelőző falugyűlés óta. Iskolabővítés és közterület­fejlesztés. A tanács megbízá­sából elkészült az a terv, amely a meglévő iskolát, az oktatás feltételeit a szükség­letek szintjére kívánja emel­ni. Négy tanterem és egy tornaterem szerepel a bőví­tésben. amely mintegy 20 millió forintos költségre rúg majd. Várhatóan sikerül megállapodniuk, s az építke­zés, amelyhez a tehót is fel­használják, hamarosan bein­dul. — Hétszázezer forintot fordítottunk a kiépített utak, járdák javítására — hang­zik ezután, majd folytató­dik a felsorolás: egy kilomé­ter új betonjárda készült el; a vízhálózat 700 méteres sza­A téli este gyorsan szállt le, öt órakor már csak az ut­cai lámpák világítanak Fegyverneken a művelődési ház felé sietőknek. Sokan jönnek a falugyűlésre. Ami­kor a Himnusz fölhangzik, már minden széknek van gazdája s a nagyterem két nyitott ajtajában is álldo- gállnak többen. Baunok Bé­la tanácselnök elégedettnek látszik. A hangulat ugyan ünnepé­lyes, de a nagyközségi nép­front bizottság elnöke máris az első napirend előadóját szólítja. Többen ismerik, hi­szen az utóbbi időben több­ször szóba került a neve, meg azután meg is fordult néhányszor Fegyverneken. Pélyi Ferenc építészmérnök volt a vezetője a nagyközség összevont rendezési tervét készítő csapatnak. Igaz, a teremben ülők közül sokan tanulmányozhatták részle­tesebben is ezt a tervet, hi­szen nem egy fórumon volt korábban mód hozzászólni, javaslatot tenni, azokat a tervezők be is építették a végleges rajzokba. Villan a vetítő lámpája és a falra szegezett fehér; vásznon föl­tűnik a település rajza. Pé­lyi Ferenc magyaráz. Nem titkolja véleményét, hogy Szapárfalu településrész ügyében korábban helytelen döntés született. Vagy két évtizeden át megtiltották ott az építkezést, ami hiba volt. Helyeslő moraj kel a terem­ben annak nyomán, hogy ezt a tilalmat végre föloldották. Néhány arcon értetlenség mutatkozik, amikor az épí­tész a Régimalom környéké­nek beépítéséről beszél: — Itt új, zöldövezeti közintéz­mény — központ kialakítá­sa lenne célszerű, ide tervez­tük az juj művelődési házat is. Szól a jövendő vízmű he­lyéről és arról, hogy a kör­nyék potenciális földgáz le­lőhely, fúrási engedélyeket adtak ki, ami bizonyos védő- távolságok betartását teszi szükségessé. Néhány hobbi­kasszal bővült. Javult a köz­világítás is, a 442-es út men­tén 400 méteres vonalon he­lyeztek el lámpákat. Az időskorúak ellátását is igyekeztek javítani, sikerült előteremteni egy új főállású gondozói állás pénzügyi fe­dezetét. Az orvosi rendelés pedig 18 óráig, tehát munka­idő után is igénybe vehető. A kereskedelmi ellátásban az újszőlői vegyesbolt átadá­sa hozott kedvező változást. A falugyűlés résztvevőinek nem új persze a fölsorolás, hiszen a választókörzeti be­számolókon minderről már szó volt. A tanácselnök tájé­koztatása szerint ezeken a lakosság 19 százaléka vett részt, ahol csaknem kétszá­zan hangoztatták vélemé­nyüket. A közérdekű javas­latok az út, a járda és a köz- világítás bővítését szorgal­mazzák. — Megkezdjük az iskola- bővítést — tér át a jövő évi tervekre az elnök-, három szolgálati lakást építünk, és folytatjuk az útépítést is. A Báthory út után a Rákóczi út következik, hogy a kör­forgalmat biztosítani tudjuk. Szervezettebbé szeretnénk tenni a szemétszállítást is — mondja, s a lakosság közre­működő tenniakarásának re­ményével fejezi be tájékoz­tatóját, aminek minden alap­ja megvan, hiszen idén is 5,5 millió forint értékű tár­sadalmi munkával járultak hozzá a helybeliek a község fejlesztéséhez. Ezt követően Ráczkevei Lajosné, a végrehajtó bizott­ság titkára ismertette a nagyközség rendezési tervét, majd a hozzászólások — me­lyek megerősítették a ta­nácstagi beszámolókon el­hangzottakat — összegzését követően befejeződött az idei falugyűlés. kert is épület nélkül marad emiatt bizonyára. Amint a villany újra kl- gyúl, már emelkedik is az első kéz a magasba, azután a második, harmadik. — Nem lesz ott nagyon el­dugva a művelődési házunk? Mikorra épül meg a vízmű? És mindenkinek ad inniva­lót? Tizenöt éve még szó esett a szennyvíz elvezetésé­ről is, most ez nem szerepel a tervben? A rendezési terv természe­tesen mindenre igyekezett megoldást találni, a tervező most sorolja is a válaszokat. A falugyűlés elfogadja az összevont rendezési tervet, amelyik erre a másfél évti­zedre a nagyközség fejlesz­tési lehetőségeit, terjeszke­dését papírra fektette. Baunok Béla tanácselnök kér szót. Hamarosan kiderül, hogy nehéz esztendőt zár Fegyvernek tanácsa az idén, hiszen a költségvetésben több a kiadás, mint a bevé­tel. Emiatt hitelek fölvételé­re, fejlesztések visszaszorítá­sára kényszerültek, ám en­nek ellenére sok mindennel gyarapodott a település. Föl­újították a központi óvodát, elkészült a központi fűtése. A Felszabadulás út egy ré­szén helyreállították a bel­vízelvezető rendszert, bőví­tették az orvosi rendelőt. El­jutott az Angolkert utcába is a vezetékes ivóvíz, gázfű­tést kapott a gyógyszertár, csakúgy, mint nyolcvan újabb lakás. A tanácsi fo­rintok mellé tízmilliós tár­sadalmi munkát „tett” oda Fegyvernek lakossága. Nem lesz kevesebb a teendő jövő­re sem, bár még minden pontosan nem tudható. Űjabb ivóvízkutat kellene fúrni, két tanterem épülné a sárga iskolához, a Felszaba­dulás úti akna mater pedig tornateremre vár, s megkez­dődött az ABC építése, ami­hez a tanács is adna pénzt. Az elhangzottakkal ugyan­csak egyetértettek, mert alig akadt hozzászóló. Egy azonban figyelemre méltóbb volt a többinél. A férfi az utolsó sorból kért szót: — Ha az ország összefog­hat a Nemzeti Színház föl­építésére, akkor a fegyver- nekiek miért ne foghatnának össze a falu gyarapítására? Erre sokan bólintanak. S amikor a népfront elnök Baunok Béla beszámolójá­nak elfogadását kérte, egy­szerre mondták ki rá az igent. Legfontosabb az ivóvlzhelyzet javítása Fagyos kezdet, forró befe­jezés, aktív résztvevők. Egyetlen mondattal így le­hetne összegezni a kengyeli felugyűlés lényegét, amely hétfőn este majdnem két teljes órán át tartott a hely­béli művelődési ház nagyter­mében. A mostani összejöve­tel kivételével régen fűthet- ték az ártatlan helyiséget, így kezdetben a 214 megje­lent egészséges pincehideg­ben, nyakig gombolt felöltő­ben kucorgott a széken, és hallgatta Kesztyűs Lajos ta­nácselnök beszámolóját. Az előadó mondókáját azzal kezdte, hogy felelevenítette az előző falugyűlés tizenki­lenc felszólalójának a kérdé­seit. Az akkori hozzászólók zöme három témával: a köz- biztonsággal, a közvilágítás­sal és az ivóvízellátással fog­lalkozott. Ami a közbiztonságot ille­ti, itt látványos eredmény­ről nem adhattak szá­mot, mivel a település körze­ti megbízottja változatlanul nem Kengyelen, hanem egy másik faluban él. Talán jö­vőre, részben tanácsi, részben egyéb támogatással sikerül felépíteni egy szolgálati la­kást, így Áttelepülhet. A köz- világítás területén valamit javult a helyzet, mivel a községi rendszert azóta al­konykapcsolókkal látták el. Legtöbb felszólaló az ivó­vízhelyzettel foglalkozott, amelyben szerencsére történt előrelépés. Pár bete megala­kult a vízműtársulat: igaz, pillanatnyilag ettől még egyetlen csapból sem folyik vastagabban a nedű, ugyan­akkor már elkezdődtek a vízműrendszer tervezési, sőt bővítési munkái. Ha minden az elképzelések szerint ala­kul, 1989 végétől hosszabb távra megoldódik Kengyel vízellátása. Ez a cél lakossá­gi terhet is jelent, még por­tánként,' lakásonként, 25 ezer forintot, amelyet tíz év alatt kell kifizetniük az itt élők­nek. Szó esett még a telepü­lésfejlesztési hozzájárulás­ról is, ezt az összeget járda­építésre fordítják. A beszá­moló néhány megvalósult gyarapodást, illetve jövőbeli elképzelést is érintett: így megoldódott a gázkészülé­kek garanciális és készpén­zes javítása, tervezik egy tornaterem, továbbá egy or­vosi lakás építését. Elkezdő­dött a bagimajori szélmalom felújítása is, amelynek mun­kálatait jövőre folytatják. A hozzászólások előtti „szokásos” csendet Szőllősi Lajos nyugdíjas törte meg, majd kívüle még tizenket­tőn mondtak véleményt. Szó esett a szemétszállításról, a község tisztaságáról, a las­san életveszélyessé váló csordakútról, a vízműtár­sulati költség éves és havi összegéről, a húsellátásról, a gázellátás akadozásáról, az utak, a belterületi köz­lekedés helyzetéről, arról, hogy többen nem tudják, a körzeti megbízott mikor tart­ja fogadóóráit. Némi vita is kibontakozott arról, hogy a gyerekekkel vagy a felnőt­tekkel akad több baj. Nagy taps közepette az egyik pe­dagógus úgy válaszolt: a gyerekek rendszerint azt csi­nálják, amit a felnőttektől látnak, tanulnak. A válaszokat — és azt, hogy minden felvetésre le­hetetlen azonnal érdemben felelni, így a kérdező írás­ban kap választ mondandó­jára — mindenki elfogadta. Sz. Gy. — H. Z. — D. Sz. M. Rendben a rendezési terv

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom