Szolnok Megyei Néplap, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-30 / 306. szám

1966. DEGEMBER 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Közvetlenebb kapcsolat a termelőkkel Megnyitották a Külkereskedelmi Bank Képünkön az üj bankfiók megnyitása, és T. K. L.) Tegnap délelőtt Szolnokon az Ár­kád üzletsoron megnyitotta máso­dik vidéki fiókját a Magyar Külke­reskedelmi Bank Rt. A nyitó ün­nepségen, ame­lyen részt vett Simon József, az MSZMP Szolnok Megyei Bizottsá­gának titkára, Dermcsák Sándor, az MKB vezér- igazgatója mon­dott beszédet. Azt hangsúlyozta, hogy vidéki fiókokat nyitva a Magyar Külkereskedelmi Bank is mind kö­zelebb kíván ke­rülni partnerei­hez. Szakembere­ik pénzügyi és külkereskedelmi ismeretei ugyanis csak így adhatók át közvetlenül a partnereknek. Évtizedek tapasztalatai bizo­nyítják, hogy hiába épített ki minden, a külkereskedelem­ben érdekelt gazdálkodó egy­ség az exporthoz, az import­hoz kapcsolódó ügyek inté­zésére hivatott szervezetet Budapesten, a külkereskede­lem pénzügyi műveleteit csak a fővárosból bonyolítani nem elegendő. A bank távol le­vőnek érezte magát a ha­gyományosan külföldön el­adó, vásárló vállalatoktól is, még gyengébb volt a kapcso­lata azokkal a termelőkkel, akik ma még csak töreked­nek a világpiacra. Vidéki fiókokat nyitva, közvetle­nebb kapcsolatokat kiépítve épp a külpiaci ismereteinek hatékonyabb hasznosítására törekszik az MKB. Amikor második vidéki fiókjuk (az első december 22-dike óta Győrben dolgo­zik) megnyitásáról döntöt­tek, nem véletlenül esett a választás Szolnokra — mond­ta Demcsák Sándor. A me­gyeszékhely térsége az or­szág egyik dinamikusan fej­lődő területe, változatos ipa ■ ra. mezőgazdasága van, ame­lyik megalapozottabb külke­reskedelmi információk bir­tokában jobban érvényesül­hetne a határokon túl is. Az MKB vezérigazgatójá­az iroda homlokzata. (Fotó: nak gondolatát folytatva kért szót a megnyitó ünnepségen Simon József. A megye ve­zetése azért támogatta, szor­galmazta a bankfiók megnyi­tását — mondotta •—, mert Szolnok megye gazdasága a fejlettsége alapján az elvár- hatónál kevésbé intenzíven kapcsolódott be a nemzet­közi kereskedelembe. A kül­piacokon jártas bank január 5-től dolgozni kezdő fiókjá­nak Szolnokra települése ép­pen az alapos külkereskedel­mi információkhoz való kö­zelebb kerülést jelenti a vál­lalatoknak és szövetkezetek­nek. V. Sz. J. Húsipari újdonság Építőipari mérleg Turistakolbász Előtérben a kisszervezetek baromfiból Idén, az előző évihez ké­pest 500 tonnával, mintegy harmadával növelte a ba- romfitöltelék-áruk forgal­mát a Budapesti Baromfi Nagykereskedelmi Vállalát. Az elsősorban a főváros és környéke ellátásában érde­kelt vállalat egy év alatt csaknem 22 ezer tonna ba­romfihúst forgalmazott, ami­nek mintegy 44—45 százalé­ka a friss, előhűtött bontott csirke, illetve csirkemell és comb volt. Űj termékük, a baromfikolbász az új év el­ső negyedében kerül a bol­tokba. sxolnokl fiókját Az idei munkát összegező előzetes mérleg szerint az építőipar ebben az évben a stabilizálódás jeleit mutat­ja: termelése évek óta elő­ször nem csökkent, hanem kis mértékben meghaladta az előző évit, s tovább javult a termelékenység és valame­lyest az építkezések minő­sége is. A termelésben mind erő­teljesebben vesznek részt a kisszervezetek, amelyekből az idén 150 alakult. Ezekkel együtt már több mint 700 ilyen vállalkozás végez fő- tevékenységként építőipari munkát, kétszer annyi, mint 1980-ban. Ezzel erősödött a verseny az építési piacon, s a kivitelezők rugalmasabban alkalmazkodnak az igények­hez. A versenytárgyalások alapján megkötött szerződé­sek aránya a teljes szerző­désállományon belül a múlt évi 12-ről 20 százalékra emel­kedett. Ennek további ki­bontakoztatását teszi lehető­vé az a központi intézkedés, amely a versenytárgyalások rendjének módosításával szi­gorította a verseny tisztasá­gának követelményeit, hogy visszaszorítsa a versenytár­sak érdekeit sértő visszaélé­seket. ötféle méretben Gazdaságos fűtőtestek A tatabányai Delta Ipari Szövetkezet 800 és 10 000 watt közötti teljesítményű — ötféle méretű — infravö­rös fűtőtesteket gyárt. A gázüzemi készülékek a ha­gyományos fűtőtestekhez ké­pest 30—60 százalékkal gaz­daságosabban használhatók baromfinevelők, üzemcsar­nokok, irodák fűtésére. A szövetkezet hamarosan 300 fűtőtestet szállít Algériába. Termelési tapasztalatok, feladatok Tanácskozás két bányavállalatnál Két bányavállalatnál és a Gagarin Hőerőműnél össze­gezték tegnap az idei ter­melési tapasztalatokat, ered­ményeket, s vették számba a jövő évi feladatokat. Az Oroszlányi Szénbányák párt-, szakszervezeti és KISZ-bizottságának együttes ülésén Varga Albert vezér- igazgató elmondta, hogy a vállalat dolgozói eredményes évet zárnak, annak ellenére, hogy számos akadály — lét­számhiány, geológiai problé­mák sora — nehezítette az egyenletes termelést. 3,1 mil­lió tonna szén termelését előirányzó tervüket már tel­jesítették, s ezen felül de­cember végéig még 30 000 tonnát hoznak felszínre. Az esztendő legjelentősebb in­tézkedéseként könyvelhették el az új, folyamatos munka­rend bevezetését, amelynek hatására csökkent a munka­idő-veszteség és javult a nagy értékű bányagépek ki­használása. Felülvizsgálták i vállalat belső érdekeltségi rendszerét, és a magisabD teljesítményekre jobban ösz­tönző módszereket v ;zettek be. Üj beruházásokra 610 millió forintot költött a vál­lalat. A vezérigazgató bejelen­tette, hogy 1987. évi tervük hárommillió tonna szén ki­termelését írja elő; ebből egymillió tonnányi a lakos­ság ellátására alkalmas mi­nőségi tüzelőanyag, a többi az úgynevezett energetikai szén, amit elsősorban a hő­erőművek használnak fel. A jövő évi folyamatos terme­lésre gondosan felkészültek: a tervezett 24 000 méter he­lyett 25 300 méter föld alatti vágatot építettek az új mun­kahelyek feltárására, előké­szítésére. A Tlaxaf öld vári Lenin Tsz-ben Új sertésvágóhíd A Tiszaföldvári Lenin Termelőszövetkezet VII. ötéves terve előirányzott célkitűzéseinek fontos részét képezi, hogy az adott lehetőségek jobb kihasználásával fejlesszék a ter­mék feldolgozását. Ennek jegyében épült mintegy 7 millió forintos beruházás keretében új sertésvágóhíd, amelyben de­cember elején kezdték meg a munkát. Az üzemben a tervek szerint évente tízezer hízósertést és 2500 úgynevezett tech­nológia selejt sertést vágnak le: ez idő tájt napi 25—30 ser­tést vágnak. A vágóhídról hasított áru, félsertések kerülnek ki — elsősorban szolnoki és Szolnok környéki üzletekbe. A számítások szerint a beruházás 3—4 év alatt térül meg; ez ad biztatást arra, hogy a következő években a vágóüzemet húsfeldolgozóvá fejlesztik. (Fotó: T. K. L.) Elosztás a munka szerint Nayyon egyszerű volt a tétel, amikor ezt először tanultam, majd tanítottam: „Mindenki képességei sze­rint dolgozzék, és mindenki­nek munkája szerint fizes­senek”. A szocializmusban az értékalkotó munka az, amelynek alapján a társada­lom tagjait minősíteni kell. Amennyi munkát, értéket adott a társadalomnak va­lamely formában, -annyit kap vissza más formában — idéztük Marxot. Vagyis min­denki annyit fogyaszthat a közösen létrehozott javak­ból, amennyi — legalábbis arányaiban — megfelel az általa végzett munka meny- nyiségének és minőségének. A kommunizmusban — olvastuk Lenintől is — a munka már annyira az em­ber lelki szükséglete lesz, a termelékenység pedig olyan magas lesz, hogy a fogyasz­tási cikkek nagy bőségben állnak majd rendelkezésre. Itt már a „mindenki képes­ségei szerint, mindenkinek szükségletei szerint” elv ér­vényesíthető. Kommunista munkán — a szó szoros és szigorúbb értelmében — a társadalom érdekében kifej­tett ingyenes munkát értet­tük. A kommunista munka önkéntes munka, norma nélküli, díjazási feltétel nél­küli munka, az egészséges szervezet fizikai és lelki szükségleteként végzett te­vékenység. De ettől ma még távol állunk. Most még van mun­kadíj, és ennek szigorúan igazodnia kell a végzett mun­ka mennyiségéhez, minősé­géhez, a munkás szakkép­zettségéhez és a munkafel­tételekhez. Mert még nincs termékbőség. És nem min­denki szeret dolgozni. Aki szeret, az is többnyire szíve­sebben dolgozna mást és máshol. Szorosan kapcsoltuk a munka szerinti elosztást az anyagi érdekeltség elvéhez és a termelékenység folyama­tos növelésének elvéhez. Ál­lítottuk, hogy a munka sze­rinti elosztás a termelés fej­lődésének, a munka társa­dalmi termelékenysége eme­lésének legfontosabb eszkö­ze. Ezzel lehet a legjobban összehozni á társadalmi és az egyéni érdeket. Hogyan fest a gyakorlatban? Most már tudjuk, hogy a bérezést, a bérpolitikát, a keresetszabályozást túl sok követelménnyel, funkció­val terheltük. Az embereket más is ösztönzi, nemcsak a magasabb kereseti lehető­ség. A fiatalok már idegen­kednek a nehéz, az egészség­re ártalmas, a monoton, a többműszakos munkahe­lyektől, még ha azok esetleg túl is vannak fizetve. Sokat számít a munkahelyi légkör, a lakóhelytől való távolság, a munka szépsége, kellemes­sége, alkotástartalma. Azt is beláttuk, hogy a munka termelékenysége el­sősorban nem attól nő, ha azt jobban megfizejük, ha­nem attól, ha azt jobban megszervezték. Előbb kell létrehozni a folyamatos munka- és anyagellátást, biztositani az anyagok, gé­pek, műszerek, szerszámok kifogástalan minőségét, s ez­zel párosulhat egy ösztönző bérezés. A hiba ne legyen fogható gépre, szerszámra, anyagra; a teljesitményki- esésért ne legyen okolható a szervezetlenség. A munka szerinti elosztás elvének érvényesülési terü­lete jelentősen kiterjedt, s közben a szocialista szektor­ban ereje csökkent. Az itt kapott bér, az itt alkalmazott bérrendszer a munkaválla­lók egyre csökkenő hányada számára biztosítja a család­juk megélhetésének egyedüli alapját. A munkabér jelen­tősége az elmúlt évtizedben csökkent és továbbra is csökkenőben van. A munka szerinti elosztást az emberek inkább érvényesülni látják a különmunkáknál, mint a főfoglalkozású főmunka­időben. Sokan már nem is idegeskednek amiatt, hogy főmunkahelyükön másoknál száz forinttal kevesebb bér­emelést kapnak, hiszent ezt különmunkában egy óra alatt megkeresik. Majd ha sikerül helyreál­lítani a főmunkaidő becsüle­tét, kiderül, hogy nem a munkást, nem a jelenlétet kell fizetni, hanem a mun­kát, a tényleges teljesít­ményt. Nem szabad azért aggódni, hogy egyesek ki­emelkedően sokat keresnek, hiszen náluk sem magasabb a művelet vagy termékegy­ségre jutó bérköltség, mint másnál, tehát nincsenek túl­fizetve. Inkább azok vannak túlfizetve, akiknél a telje­sítményegységre jutó bér magas, még akkor is, ha a borítékban lévő pénzük csak közepes. A munka szerinti elosztás törvényét szolgálja a válla­latvezetés és a szakszervezet, amikor a becsületesen dol­gozó többség érdekeit meg­védi a folyamatosan érdek­sértő — lusta, selej tgyártó, fegyelmezetlen — kisebbség­gel szemben; nem hagyja, hogy az alacsony teljesítmé­nyű kisebbség kizsákmányol­ja a magas teljesítményű többséget. A kereseti arányok jelen­leg már nem annyira az egyéni teljesítmények, mint inkább a munkás és a munkakörülmények eltéré­seit tükrözik. A korábbinál sokkal inkább meg kell fi­zetni napjainkban a nehéz, egészségre ártalmas munkát, a többműszakos beosztást, egyes munkakörök társadal­mi lenézettségét. Sok a bér­ben az ellensúlyozó, ellenté­telező elem, a taszító hatá­sokat ellensúlyozó bérrész. Függ persze a kereset az egyéni mérhető teljesít­ménytől és óraszámtól is. Befolyásolja a keresetet, hogy milyen az egyén a vál­tozó feladatokhoz való al­kalmazkodási készsége, fe­gyelmezettsége, vállalathoz való hűsége, munkában töl­tött ideje, a szakma kere­settsége, az alakalmazott bér­forma és keresetszabályozási forma, végül pedig a válla­lat olyan közgazdasági körül­ményei, mint termékeinek ár­formája, korszerűsége, a sza­bályozási kiskapuk nyitott­sága, kihasználhatósága. Kicsit bonyolultabb lett a munka szerinti elosz­tás elve, mint megfogalma­zása idején. Mi is ludasak va­gyunk abban, hogy a köny- nyebb érthetőség, tanítható­ság kedvéért — függetlenül az élet mind bonyolultabbá válásától — a klasszikus té­teleket-még tovább egyszerű­sítettük. Amikor pedig az ideológiai tételt tartalmilag gazdagítani, korszerűsíteni kellett volna, ettől a lépéstől idegenkedtünk, eszméink for­málását halogattuk. Most kell ezt a feladatot — amennyire lehetséges, fel­gyorsítva — teljesítenünk. Dr. Pirityi Ottó Magyar aoálszerkezetből Üzemcsarnokok külföldön A Komplex Külkereske­delmi Vállalat az idén szá­mottevően növelte az építő­ipari acélszerkezetek kivite­lét az Iparilag fejlett orszá­gokba. Az acélszerkezeteket első­sorban üzemcsarnokok épí­tésénél, különféle ipari be­rendezések burkolásánál al­kalmazzák. Gyártók a Du­nai Vasmű, a Vegyiműveket Építő és Szerelő Vállalat, a Kohászati Gyárépítő Válla­lat, a Fémmunkás és több mezőgépüzem. Az acélszerekezetek ex­portja 1985-ben kezdődött meg, az idén pedig már több ezer tonnát adtak el belőlük külföldön. Magyar acélszer- kezeteket vásároltak egye­bek között NSZK-beli cé­gek, de eljuttatták a tenge­rentúlra, Los Angelesbe Is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom