Szolnok Megyei Néplap, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-27 / 303. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. DECEMBER 27. Tizenhármán a karéoaonyfa alatt Pótolni az otthon melegét Akit az óvodában feleltettek Hároméves korig új érték — Téli mentesítés Alkonyaira hajlott a téli nap, nem is akármilyen alkonyaira, hiszen az esztendő legszebb estéje közeledett felénk. Az az este, amikor minden lakásba jutott egy zöld ág, egy fenyőfa. Az az este amikor a színes gyertyák pislákoló fényénél kicsik és nagyok egyaránt örömteli izgalommal bogoz- gatják egymástól kapott ajándékcsomagjaikat. Igen, karácsony estéje. • • • Délután fél négy után néhány perccel valami eddig sohasem tapasztalt igzalom- mal léptem át Szolnokon, a Megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet jókora kapujának küszöbét. Az előtérben kis karácsonyfa álldogált magára hagyottan, talán csak azért, hogy ismerkedjen a környezettel. Fönn az egyik emeleti szobában tizenhármán — kisebb-na- gyobb fiúk és lányok vegyesen — üldögéltek az ágyakon. Beszélgettek. Amikor az ajtón beléptem gyanakvóan végigmértek, s jó időbe tellett míg az egyik 15 év körüli fiú megtörte a csendet. — Én már önálló vagyok — büszkélkedett Dénes Pisti — a 90-es ABC-ben dolgozom, mint árurakodó. Albérletben lakom, de itt az intézetben gyakran megfordulok. Nem vágyódom haza, hiszen két és féléves korom óta az állam gondoskodik rólam, s anyámat már van vagy tíz éve is, hogy utoljára láttam. Itt jól érzem magam, s a hétvégeken mindig benézek, mert úgy érzem, hogy ez az a hely ahol igazán szeretnek engem. Ezért úgy gondolom, egyértelmű a döntésem, hogy most karácsony estéjén miért itt és miért nem máshol vagyok. Lenn az irodában Rózen- berszky László, az intézet igazgatója vaskos iratcsomók között lapozgatott: — Minden állami gondozott gyermek hozzánk tartozik, hiszen amikor a családból kikerülnek, biztos, hogy elsőként mi találkozunk velük. Itt beszerezzük a papírjaikat, eldöntjük, hogy az apróságok nevelőotthonba vagy nevelőszülőkhöz kerüljenek. Tehát, nálunk csak pár hétig tartózkodnak, de ilyenkor karácsonykor igyekszünk mindent megtenni azért, hogy a gyerekek családban ünnepelhessenek. Akik viszont itt maradtak, azok vagy nem hiányoznak senkinek vagy egyszerűen olyanok a családi körülményeik, hogy nem szabad őket hazaengedni. — Keserű szájízzel mondom ki — szólt közbe Kass Györgyné, az intézet igazgatóhelyettese —, hogy most olyan gyerekek ünnepelnek velünk közösen, akik maguk is nagyon jól tudják, hogy máshol nincs helyük... Beszélgetésünk közben megszólalt az aranycsengő, s az egyik teremben a plafonig érő, szaloncukrok alatt roskadozó karácsonyfa körül már gyülekeztek a gyerekek. Csillogó díszek szikráztak, s a fenyő gyantaszaga lengte át a szobát. Meggyújtották a csillagszórókat, aztán valaki félszegen belekezdett a dalba, majd egyikőjükről másikójukra ragadt át az ének. „Kis karácsony, nagy karácsony, Kisült-e már a kalácsom...” Aztán amikor elhalt az énekszó mindenki megkapta az ajándékát. Ki könyvet, zoknit, bűvös golyót, ki labdát, társasjátékot vagy „Ünnepi” furcsaságok Zárva-nyitva December 24-e, szabadnap a kettős ünnep előtt. Az utolsó ajándékvásárlási rohamok és remények napja. A szolnoki városközpontban emberáradat hömpölyög egyik boltból a másikba. A nagy dolgokat ugyan már megvették sokan, de kéne még valami apróbb kedvesség, talán egy lemez, talán egy könyv ajándékba. Ezért aztán a Ságvári körúti Zeneboltba is sokan szeretnének bejutni — ha nem lenne zárva. Többen is szorgalmasan betűzgetik a nyitvatartás ajtóra kifüggesztett ünnepi menetrendjét, amelyen a napok sorában a 24-e mellett az áll: szombati nyitva tartás. Majd a 25-e, 26-a mellett félreérthetetlenül: zárva. Sokan arra gondolnak, hogy a szombati nyitva tartás azt jelentheti: nyitás nem 9-kor, mint máskor, hanem csak talán 10-kor, tekintettel az ünnepre. Aztán aki keres, talál. Magyarázatot. Egy másik „menetrenden”, a jobb oldali kirakat sarkában, amelyen az olvasható: szombaton zárva. Azaz „zeneműbolto- séknál” az ünnep előtti szombati nyitva tartás valójában hétköznapi zárvatar- tást jelent. Furfangos logika, de végül is érthető, csak össze kell olvasni a menetrendeket. Hogy egyszerűbben azt is oda lehetett volna írni a rendkívüli ünnepi nyitva tartási rendbe, a szerda naphoz, hogy zárva, az úgy látszik már nem jutott az üzletbéliek eszébe. Arról nem is szólva, hogy talán el lehetett volna tekinteni ezúttal a zárva tartás normális szabályaitól is. Vagy ez már végképp nem illenék az üzlet furfangos logikájába? Ugyanezen a napon, néhány utcával odébb a Fehér kereszt patikában, a gyógyszerek beszerzésének ügyeletes helyszínén, a nyolcvanezres város ezen a napon egyetlen nyitvatartó gyógyszertárában. Hosszú várakozó sorok, a patika zsúfolásig megtelve. A sokaság alaposan próbára teszi a pult mögött, a pénztárgépnél szorgoskodó fehérköpenyes dolgozókat, akik derekasan állják a sarat. Még kedves szó is jut egyik-másik ismerős vendégnek. És egy-egy tessék kérni-val igyekeznek gyorsabb ritmusra fogni a gyógyszerkiadás többlépcsős menetét. Nyugalom, rend uralkodik. de érezni, a levegő pattanásig teli feszültséggel." Elég lenne egyetlen oktalan- kodó, türelmetlenkedő „ügyfél”, máris robbanna a helyzet. Óriási pszichikai nyomás alatt a patikában vásárló és eladó egyaránt. Épp ezért a várakozó és gondolkodó vásárlóban önkéntelenül is felötlik a kérdés: vajon ilyen rendkívüli alkalmakkor — influenzajárvány is kerülget — nem kellene-e a Fehér kereszt mellett egy másik gyógyszertárat is megnyitni a kényelmesebb, humánusabb kiszolgálás érdekében. Talán a gyógyszerészeknek is könv- nyebb lenne. Én mindenesetre javaslok öt piros pontot a Fehér kereszt szorgalmas és türelmes gyógyszerészeinek, jutalmul és elismerésül. Igaz, ezt nem lehet sehol se beváltani. — VM — Egy összegre visszatérítés kisbiciklit. S mintha megszűnt volna körülöttük a világ valamennyien belefeledkeztek egymás ajándékainak csodálatába, s a játékba. Szólt a zene, néhányan még táncra is perdültek örömükben. Csak egy három év körüli szöszke apróság matatott még mindig a fa alatt. — öt november végén az anyja az óvodában felejtette — bólintott a kislány ‘felé Fehér Mihályné gyermekfelügyelő. — Eleinte a vezető óvónő magához vette, reménykedve abban, hogy majdcsak jelentkeznek a szülei. S mivel nem így történt — hiszen az anyát hiába keresték, eltűnt — így került hozzánk, és nem tudom mi lesz vele. A kislány melllé telepedtem. — Hogy hívnak? — kérdeztem. — Viktóriának. — hallottam a választ. Próbáltam tovább gombolyítani a beszélgetés fonalát, de feleletet már nem kaptam. Azonban mást igen. Hiszen kis idő múlva arra lettem figyelmes, hogy Viki a csuklóját körülölelő műanyag karkötőt kezdi babrálni. Amikor aztán jó negyedórányi próbálkozása sikerrel járt, rám emelte tekintetét, s a karjáról leszedett piros, sárga, kék színű csecsebecsét, szótlanul felém nyújtotta. Már eltelt egy jó félóra de gondolataim még mindig Viktória körül jártak, amikor történt valami. Felkaptam a fejem, mert a szobában szétáradó diszkózenén keresztül először csak foszlányokban, majd egyre erőteljesebben átütött egy dal; A gyerekek énekeltek. „Anyám az élet te vagy nekem”... Nagy Tibor Magyar Játék Társaság Tagok kerestetnek Tavasszal, Kecskeméten, a Szórakaténusz Játékházban megrendezett játék-szimpó- zionon merült fel egy olyan társaság életrehívásánajk gondolata, amely a magyar játékkultúrával foglalkozó, ez iránt érdeklődő személyeket fogná össze. Az egyesület feladata a magyarországi játékkultúra értékeinek őrzése, széles körű terjesztése, korszerű továbbfejlesztése. A mindennapi népszerűsítő munka mellett a társaság céljai között tanácskozások, viták, fórumok szervezése is szerepel. Az alakuló közgyűlés előkészítése megkezdődött; a Magyar Játék Társaság munkája iránt érdeklődők jelentkezését a Szórakaténusz Játékház Kecskemét, Gáspár. utca 11. szám alatti címre várják. Január elejétől az Állami Biztosítónál többféle Casco- biztosítást köthetnek az ügyfelek. Köztudomású. hogy a régi biztosító intézet kettéválásakor a Hungáriának jutottak a gépjárműbiztosítások, ám az ÁB is jogot kapott Casco kötésére. Eddig 50 ezren jelentkeztek náluk, s ők a hagyományos Casco- szerződést kötötték meg. Hogy vonzóbbá tegyék a biztosítást, a jövő évtől válogatási lehetőséget nyújtanak az autósoknak. Az új szolgáltatás alapvetően abban különbözik az eddigiektől, hogy az alap-Cas- co mellé a legkülönbözőbb variációkban köthetők kiegészítő szerződések. Az alap- biztosítás az eddigiekhez hasonlóan törés- és elemikárokra, lopás- és poggyászkárokra, valamint az autóban ülők balesetből eredő káraira nyújt fedezetet, s díja is azonos az eddigi Cascóéval. Az újdonság az, hogy számtalan kiegészítés köthető. Kiki igényeinek és pénztárcájának megfelelően kötheti meg a szerződést a biztosítási feltételekre. Lehetőség van A Tiszaföldváron élő, immár 84 esztendős Kovács István úgy emlékezik, hogy talán 4—5 éves lehetett, amikor az első citeráját elkészítette: — Na, nem volt az olyan igazi. Vettem egy pár darab deszkát, így-úgy összeszegel- tem, drótot feszítettem rá, aztán játszottam rajta, ahogy tudtam. Hát nem szólt az úgy, mint azok, amiket felnőtt koromban csináltam, de mégiscsak adott hangot. A mostanában divatos kifejezést használva: a 4—5 esztendős Kovács István kreativitása nem csappant az elmúlt 80 esztendő alatt sem. Két keze munkája után mindig megélt ő és a családja, citerái az óceánon innen és túl eljutottak számos országba, Finnországtól az Egyesült Államokig, Szovjetuniótól Ausztriáig. Műhelyének fölszerelését néhány egyszerű* a fa megmunkálásához szükséges eszköz alkotja. A többi ma is kiváló hallása és temérdek tapasztalata dolga. — A fának szíve-lelke van. Melyik fajtának, darabnak milyen. A bükknek, a dióegyebek között arra, hogy az alap Casco legfeljebb 100 ezer forintos balesetbiztosítását a többszörösére emeljék. Ugyancsak módot adnak a 12 ezer forintos alap-poggyászbiztosítás 100 ezer forintig való felemelésére. További újdonság az, hogy a gépjármű hároméves koráig Casco- kárnál az autó mindenkori új értékét fizetik ki az ön- részesedés levonásával. Üzemszüneti biztosítást is lehet majd kötni, ami azt jelenti, hogy a javítás idejére napi 100—500 forint térítésre tarthat igényt az ügyfél. Korábban arra sem volt mód, hogy aki télen nem használja kocsiját, mentesüljön a biztosítási díjfizetés alól. Ezentúl köthetnek olyan biztosítást a téli leállás idejére, amely csak az ilyenkor lehetséges károkra vonatkozik, s közben az alap- biztosítási díj fizetése szünetel. A külföldre utazók is kedvezőbb Cascót köthetnek. A szerződés eddig legfeljebb 15 napra szólt, ezentúl akár egész évre megköthető. Emellett az eddigiektől eltérően a nak, a fenyőnek, tölgynek más és más. Ezt érezni kell. Amikor elkészül egy cite- ra, s a hangjával, rezgésével is elégedett a készítője, még nem fejeződött be a munka — azaz hogy: alkotás. Szép faragás kerül mindegyik oldalára, ne csak hallja, hanem lássa is mindenki, nem akármilyen mester a földvári citerakészítő. — vágner — tőkés országokban bekövel kezett baleseteknél nem vor ják le a kártérítési összeg bői az önrészesedést. A ked vezmények igénybevételéve a külföldre utazók lényege sen olcsóbban juthatnak biztosításhoz. Valamennj kiegészítés azonban csak ak Wor vehető igénybe, ha a autótulajdonos az alap-Cas co biztosítással rendelkezi! Díjvisszatérítést is kapna jövő évtől az ÁB autós ügy felei: aki egy összegben fi zeti be az egész évi díjat, a egy havi, aki a fél évi ősz szeget fizeti be, az az évi dl 6 százalékát, aki negyedévei az 4 százalékát kapja vissza Az ÁB úgynevezett Casco kártyát ad ügyfeleinek, aki] ennek felmutatása utál nemcsak lakhelyükön, ha nem bárhol az országbai gyors segítséget kapnak biztosítótól az ügyintézésbei és a kárfelmérésben, s II ezer forintig készpénz gyors segélyben is részesülnek. I biztosító szakemberei hívás ra a károsulttal egyeztetet időpontban és az ügyfél álta megjelölt helyre mennek i kárbejelentést követően. Városvédők számvetése Sorra tartják évzáró közgyűléseiket az épített és természeti környezet szépítéséért, védelméért tenni akard egyesületek. Ma már több mint 70 ilyen egyesület tevékenykedik a különféle településeken. Munkájukat a Hazafias Népfront Országos Tanácsa mellett működő Város- és Községszépítő és Védő Egyesületek Szövetsége fogja össze, illetve segíti — a helyi népfrontbizottságokkal együtt — az újabb egyesületek megalakulását.1 A szövetség, s valamennyi egyesület a helyi tanácsokkal is jó kapcsolatok kiépítésére törekszik. Jövő év június 26—27-re tervezik országos tanácskozásukat a Város és Községszépítő és Védő Egyesületek. A győri rendezvényen megismerkedhetnek egymás tapasztalataival, valamint a helyi eredményekkel is, így többek között azzal, hogy miként sikerült megőrizni az értékeket a győri belváros rekonstrukciója során. A téli hónapokra az országos szövetség a TIT-tel közösen Pallas Athene városvédő szabadegyetemet szervez. Az előadások többek között foglalkoznak a városok, falvak, fejlődéstörténetével, a városi, falusi életmóddal, a településfejlesztés és a hagyomány- őrzés összefüggéseivel, a műemlékvédelemmel, a népi építészet emlékeivel. Kézművesek, kismesterek fl földvári citerakészítő Csípős nevek öregeink szerint Szolnok ama kevés városok egyike, ahol egy-egy fertályon — Tabán, Csiszlikó — szinte csak a ragadványnevükön ismertek embereket. Jellemzőül hadd említsem, hogy amikor kollégám ez év tavaszán a Tabánról szóló hangulatos riportját megírta a Néplapban, a P u p á k — családról úgy eski szó, mintha valódi nevükön szerepelnének. Holott... Legendákat lehetne mesélni eleink gúnynév adó kedvéről. A gúnynév olyan elnevezés, amelyet valakinek valamilyen feltűnően különös tulajdonsága, jellemvonása, vagy vele történt humoros esemény miatt adnak. Rendszerint igen találóak ezek, s nemcsak csúfondáro- sak, hanem csípősen kedélyesek is. Idővel úgy hozzátapadtak viselőjükhöz, hogy utódaikra is öröklődtek, feledtetve az igazi nevet. — „Tyúkperzsi’Vna, tudod kicsoda, hogy is hívják rendes nevén... — „Elefánt’’ — nem ismered? Az igazi nevét nem tudom. Az aki, három búzazsákot is elvitt a vállán, meg özön gombócot meg bírt enni egy ültő helyben. Így szoktak beszélgetni Kis-Lajbi-ról, Nagy-Lajbi- ról, Róká-ról, Sutyorgó-ról, hogy csak a fűtőháziakat említsük. Ez utóbbi kiváló fűtő volt (azóta már végleg „elutazott”). Annak idején igen kedvelte az ivócimborákat, habár nem részegeske- dett. Mindig ezzel emelte poharát: „Igyunk! Ne sutyorogjunk a vagyon mellett. Egye meg a fene a vagyonos osztályt, meg azt is, aki nem akar beletartozni. Ha már tizenegyszer tönkrementünk, miért ne mernénk tizenkettedszer is. Na — ne sutyorogjunk hát! Egészségünkre!” Így kapta a nevét. Nem győzték a régiek a felsorolást, hogyan keresztelték el Kana Matyi-t, Né- niké-t, Bűnfészek-et, .Tyúk- bél-t (a vele gyakori eset bizony fintorogtató), Erőle- ves-t, aki mint cséplőmunkás mindig a jó erős levest reklamálta a gazdán —, a sovány Lipekeresztcsonját-t, az ádáz assaenyi csúfolódókedvre valló Juh.. .r Mari-t, Merkász-t, a rozoga Csű- csös-t. A hírhedt bunyózóhármas — Csúcs — Kacor — Makkirály — utóbbi tagja legendás erejű fickó — fűtő volt. Mondják, hogy legénykorában sehogyse sikerült lerázni nyakáról a belehabarodott fehérnépet. Egyszer aztán eltűnt egy darabig a szemek elől. Mikor újra megjelent, bozontos szakáll övezte arcát. Cimborái lelkendezve fogadták: „Nini, ehun- jön a Makkirály”! A morc kártyafigura képében bizonyára sikerült megszabadulnia imádójától. A szolnoki nép éles nyelve ma sem kíméletes. Szeretnek célozgatni kortársaink, —ha valakit, vagy valamit kiszúrnak, s megérdemli. Ki ne tudná, melyik az a —valamikor — jobbára új villákból álló Panama utca a városban. Neve akkor megszilárdult, midőn igen hamar betonozták, járdázták, locsolták, — ugyanakkor a közeli iskola sarkán sáros időben egymást hordták át a gyerekek. Az egyik nagyobb üzem közelében épült új magán- házakra meg azt fogták, hogy mikor a gyári sziréna reggel megszólal, mindig el akarnak indulni. Be, vissza az üzembe. Hej, ezek a rosszmájú szolnokiak! Tóth István
