Szolnok Megyei Néplap, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-23 / 301. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. DECEMBER 23. Hetven milliárd dollár Az Egyesült Államok egyik legnagyobb televíziós hálóza­ta, az ABC érdekes belső ér­tesülést repített világgá. Eszerint a Fehér Ház stábja úgy döntött, az ünnepeket fel kell használni Ronald Reagan elnök és politikája fokozottabb népszerűsítésére. Az ABC lebilincselő szóki­mondással „elnöki reklám- kampányról” beszél, és ki­emeli, hogy erre az ünnepi időszak „több okból is” al­kalmasnak tűnik. Vajon melyek lehetnek ezek az okok? Maga az ün­nep értelemszerűen alkalmas mindenfajta kampányra. Több a munkaszüneti nap, az emberek többet vannak otthon; olyan cikkeket, ami­ket máskor átfutnak, most elolvasnak, olyan tv-műsoro- kat, amikbe máskor éppen- hogy belenéznek, most ko­mótosan végigülnek. Ilyen értelemben tehát az ünnepi időszak valóban alkalmas, az elnök népszerűségének ta­karéklángját félizzítandó reklámkampányra. De mi le­het a többi ok? Az ABC vá­lasza erre: az ünnepek alatt — természetesen — szünetel­nek a törvényhozásban, az iráni fegyverszállítási bot­ránnyal (Irangate) kapcsola­tos, a hatalom számára oly kellemetlen kihallgatások. Ez pedig a mai sajátos helyzet­ben kétségtelenül fontos szempont. Csakhogy — és ilyen ügyekben mindig akad né­hány komolyabb „csakhogy” — a reklámkampány szerve­zőinek gondolniok kellett volna arra: a mostani ünne­pi időszak talán mégsem iga­zán alkalmas egy ilyen nép­szerűsítési hadjáratra. A megvédendő Fehér Ház ugyanis hivatalosan most je­lentette be: Ronald Reagan hamarosan a kongresszus elé terjeszti az amerikai hadá­szati nukleáris erő új fejlesz­tési programját. Ennek sztár­ja az MX-rakéta, az egyik leghatalmasabb erejű első- csapás-mérő nukleáris fegy­ver. Carter kétszázat kért a ret­tenetes „szivarokból” a tör­vényhozás nemet mondott, Reagan százra mérsékelte az igényt, a kongresszus ötvenet hagyott jóvá. Az új terv en­nek az ötvennek a szüntelen „utaztatására” irányul. Utaz­tatására, igen. Huszonöt sze­relvény — egyenként két ra­kétával — járná szüntelenül az országot, mondván, így „adott esetben” kevésbé se­bezhetőek. Eddig úgy tudtuk, a moz­gás maga az élet. Most meg­tudtuk, hogy a mozgás néha — maga a síneken gördülő halál. A fejlesztés ára hetven milliárd dollár. Az ENSZ gyermekalapjának az UNI- CEF-nek minapi jelentése szerint a világon naponta mintegy négyezer(') gyermek hal meg éhség, járvány, nyo­mor következtében. Nehéz­nek ígérkezik az az ünnepi népszerűsítési kampány. Harmat Endre Üvöltőverseny Tokióban ötven, panaszát magában tartani nem akaró, ám vál­lalkozó szellemű japán üvöl­tötte világgá bánatát szom­baton Tokióban. A hagyo­mányosan, évente megren­dezésre kerülő kiabálási ver­senyre az ország minden ré­széből érkeztek résztvevők. Az idei év leghangosabb hölgyének kijáró 50 ezer je­nes (kb. 310 dolláros) „bá­natpénzt” azaz az első díjat a 23 éves Kume Rumi nyer­te, aki 115,4 decibeles, fül­siketítő hangerővel kiáltot­ta: „Le veled, Fúrni jaaa” (Fumija az egyik legnépsze­rűbb popsztár Japánban). „Baka” — visszhangozták Tokió felhőkarcolói a győz­tes férfi-üvöltését, amelyet a 22 éves Jamasita Ejicsi hal­latott. Franciaország | Szociális konfliktusok Jacques Chirac francia miniszterelnök tegnap a kor­mányülés után külön meg­beszélést tartott a közlekedé­si sztrájkokban érintett mi­niszterekkel, utána közle­ményben „óva intette” a közalkalmazottakat a szol­gáltatásokat szétziláló mun­kabeszüntetésektől. A miniszterelnöki közle­mény a „gazdasági talpraál- lás csatájának döntő szaka­szát” emlegette, és megpró­bálta olyan színben feltün­tetni a dolgot, mintha a közlekedési dolgozók kicsi­nyes bérharcukkal veszé­lyeztetnék a munkanélküli­ség enyhítésére irányuló kor­mánypolitikát. Az ellenzék részéről Jean- Jacques Queyranne szoci­alista párti szóvivő arról be­szélt, hogy a kormány hóna­pok óta „megvetéssel vála­szol a dolgozóknak”, miköz­ben ajándékokat osztogat a nem bérből élőknek. A dol­gozók jól látják — mutatott rá a szocialista szóvivő —, hogy ez a kormány a nagy vagyonok birtokosainak, a nagy jövedelmeket húzóknak kedvez, és ne csodálkozzék, ha a szakszervezetek nem nézik tétlenül a munkatör­vénykönyv egész fejezetei­nek sutba dobását, fontos szociális vívmányok elvéte­lét. A hét végén ismét hallatott magáról az IRA. A képen: az észak-ír terrorszervezet egyik pokolgépének eredménye (Telefotó — KS) Megalakult az új pakisztáni kormány Ziaul Hakk elnök bejelen­tette hétfőn az új pakisztáni kormány megalakulását. A kabinet azonban csak any- nyiban új, hogy egyes mi­niszterek tárcát cseréltek és jónéhány posztot megszün­tettek. A fontosabb minisz­tériumok élén nem történt személycsere, a változások elsősorban a gazdasági tár­cákat érintették. A miniszterek, Mohammed Han Dzsunedzso kormányfő kivételével, szombaton nyúj­tották be lemondásukat, hogy — a hivatalos közle­mény szerint — lehetővé te­gyék új kabinet megalakítá­sát az országot sújtó gondok orvoslására. A kormányt súlyos vádak érték a karacsi események miatt, nevezetesen azért, mert képtelen volt időben és hatékonyan megfékezni a pa- tanok és mohadzsirok öldök­lését. Másfelől bizonyos kor­rupciós ügyek is árnyékot vetettek a kabinetre, üzleti körökben pedig gazdasági döntéseit bírálták. Az ellenzéki pártok már a szombati bejelentéskor éltek a gyanúperrel, hogy az egész „lemondás és átszervezés" csupán kozmetikázás. Az el­lenzék eleve nem ismeri el a kormány törvényességét, mert olyan, a katonai álla­pot idején tartott választások nyomán alakult meg, ame­lyeken pártok nem indulhat-- tak, csak személyek. Zavargások Indiában Kivezényelték a hadsereg alakulatait az utcákra Soa indiai szövetségi területen helyi lázongások megfékezé­sére. A hétvégén kirobbant zavargások halálos áldozatai­nak száma hatra emelke­dett tegnap. Az események háttere: egy helyi nemzetiségi párt erő­szakos kampányt indított a terület szövetségi állammá nyilvánításáért és a helyi konkani nyelv hivatalossá tételéért. A zavargások fő­képpen Goa déli részét érin­tették, ám tegnap már más vidékekről is jeleztek ösz- szetűzéseket. A tüntetők több helyen út- torlaszokat és barikádokat emeltek, épületeket gyújtot­tak fel, járműveket dobáltak meg kövekkel és telefonvo­nalakat szaggattak le a póz­nákról. Az Arab-tenger part­ján fekvő turistaparadicsom­ban megbénult a vasúti és közúti közlekedés, fennaka­dások mutatkoznak a légi és vízi forgalomban. Az üzle­tek és hivatalok egy része zárva tart. Az ellátási zava­rok miat. a déli körzetekben égig szöktek az árak. A zavargások súlyosan megkárositják a szövetségi területet, amelynek egyik fő jövedelmi forrása az idegen- forgalom. Spanyolország Szervezkedik a jobboldal Spanyolországban a hadse­reg jobboldali beállítottságú tisztjeinek és a velük rokon­szenvező polgári személyek­nek egy csoportja titkos szervezkedéssel a fennálló társadalmi rend bomlasztá- sára törekszik. A Diario 16 című madri­di napilapban elemző átte­kintés jelent meg arról a mozgalomról, amely spanyol földön az egykori Spanyol Katonai Szövetség (UME) újjáélesztésén munkálkodik, ötven évvel ezelőtt ennek a mozgalomnak a tagjai ké­szítették elő és hajtották végre a fegyveres felkelést a köztársaság kormánya ellen. A spanyol napilap az egyik titkosszolgálat munkatársá­tól kapott tájékoztatást az államellenes szervezkedés­ről. E forrás szerint csapat­szolgálatot teljesítő katona­tisztek — közülük a legma­gasabb rangúak ezredesek — vezetésével fiatal tisztek — hadnagyok és századosok — vesznek részt a mozgalom­ban. A titkosszolgálat mun­katársa aggasztónak nevez­te, hogy olyan személyek is közreműködnek a jobboldali szervezkedésben, akik koráb­ban távol tartották magukat az ilyesfajta lépésektől. A Diario 16 utal a szélső- jobboldal sajtójára is, amely nyíltan becsmérli a válasz­tások eredményeit és azt hirdeti, hogy a baloldali ha­talom helyett más megoldást kell keresni. Különös hang­súlyt nyeri az utóbbi napok­ban két puccsista katona­tiszt szabadlábra helyezésé­nek ünneplése. A tizenkét évre ítélt tiszteket emberi­ességi megfontolásokból en­gedték szabadon büntetésük letöltése előtt. A jobboldali szervezkedők a spanyol jobboldali pártok általános válsága, a baszk választásokon aratott szoci­alista párti győzelem nyo­mán a baloldal és a szak- szervezetek elleni fellépést szorgalmazzák. Nem tetszik nekik az sem, hogy a madri­di kormány törvényt fogad­tatott el a Demokratikus Ka­tonai Szövetség (Franco dik­tátor idején alakult hala­dó mozgalom) volt tagjai katonai jogainak helyreállí­tásáról. Nehezményezik azt is, hogy Narcis Serra had­ügyminiszter több, hagyo­mányosan tábornokok által betöltött tisztségre polgári személyeket nevezett ki. HAVANNA A salvadori hazafiak a Du- arte-rendszer elutasító vála­sza ellenére fenntartják tűz- szüneti javaslataikat az ün­nepek idejére. Ezt salvadori újságírók előtt Hector Oqu- eli, a salvadori' Forradalmi Demokratikus Front vezető­ségének tagja jelentette ki. A Venceremos, a felkelők rá­dióállomása ugyanakkor ar­ról számolt be, hogy az el­múlt napokban több sikeres akciót hajtottak végre a kor­mányhadsereg ellen. LIMA Kilenc pokolgép robbant a perui főváros különböző pontjain. Senki sem sérült meg, és csak kisebb anyagi kár keletkezett. A merényle­teket a Tupac Amaru geril­laszervezet fegyveresei haj­tották végre, alig egy órával az után, hogy Alan Garcia elnök beszédet mondott a te­levízióban gazdasági prog­ramjáról. MONTEVIDEO Az uruguayi szenátus va­sárnap megszavazta azt a törvényt, amelynek értelmé­ben a jövőben nem lehet bí­róság elé állítani azokat a rendőrtiszteket és a fegyve­res erők más tagjait, akik a tavaly márciusban megbu­kott, 12 évig hatalmon lévő katonai kormányzat idején megsértették az emberi jo­gokat. A törvényjavaslatot még a képviselőháznak is meg kell szavaznia. LOMÉ A Togóban vasárnap meg­tartott választásokon ismét Ghassingbe Eyadéma tábor­nokot választották az ország államfőjévé — jelentették be hétfőn Loméban. Az ellenje­lölt nélkül induló elnök így újabb hét évre meghosszab­bította megbízatását. Eyadé­ma — aki már húsz éve az ország államfője — vasárnap 1 671 475 szavazatot kapott (99,95 százalék). ÜJ-DELHI Az indiai Simla közelében vasárnap szurdokba csúszott egy kirándulókat szállító au­tóbusz. A csaknem négyszáz méteres zuhanást egy gyer­mek élte túl, negyvenen éle­tüket vesztették. Egyelőre nem ismeretes, mi okolta a katasztrófát. VALPARAISO Valparaiso kikötőjébe ér­kezett vasárnap a brit hadi- tengerészet kimustrált rom­bolója, a Glamorgan. A hajó a Falkland (Malvin)-szigete­kért vívott háború idején, 1982-ben rakétatalálatot ka­pott. A chilei junta haditen­gerészete 13 millió dollárért jutott a rombolóhoz. A ha­dihajót annakidején egy ar­gentin vadászgépről kilőtt Exocet típusú rakéta találta el, s megölte a brit legénység 12 katonáját. Szomália Elnökválasztás — ellenjelölés nélkül A kelet-afrikai, — pontosabban „Afrika szarván” fekvő — Szomália idős elnöke, Sziad Barre, aki 1969 óta áll a hatmilliós ország élén, ar­ra ítéltetett, hogy december 23-án újabb hét évre ismét államfővé vá­lasszák. Pedig mind terhesebb e tiszt: májusban autóbalesetet szen­vedett, s bár csodával határos mó­don felépült, hírek szerint az állam­ügyekkel alig foglalkozhat. Igaz, an­nál szabadabb terük nyílik azoknak, akik a Barre teremtette rendszert — bármilyen sikertelen is — még gyor­san a maguk javára akarják kihasz­nálni. Nincs is más jelölt: az elnök csa­ládtagjai, akik a kormányzat Külön­böző fontos, egyebek között minisz­teri tisztségeit viselik, valamint a szélesebb támogatói kör, az elnöki családot adó Marehan és az Ogaden törzsszövetség, s velük együtt a rendszer éppen csak tollasodó ha­szonélvezői, az alig egy éve meg­szervezett országos kereskedelmi ka­marába tömörült újgazdagok nem vállalják a változtatás kockázatát, „utolsó csepp véréig” ragaszkodnak Barréhoz. A Szomáliái rendszer legfőbb sa­játossága, hogy a nemzetközi nagy­plolitika piacán értékesíthető áru­cikknek tekinti az ország földrajzi­stratégiai helyzetét. Ma már nyilván­való: ilyen megfontolás vezette a Barre-kormányzatot, amikor a het­venes évek elején barátsági és együttműködési egyezményt kötött a Szovjetunióval. Hogy e szövetségke­resés mögött nem volt tényleges elvi megfontolás, azt hamar bizonyí­totta, hogy Szomália 1977-ben meg­támadta az 1974 óta marxista forra­dalmi rendszerű Etiópiát, s el akar­ta szakítani az Ogaden vidék dél- etiópiai részét. A Szovjetunió ebben természetesen nem támogathatta Szomáliát, közvetíteni próbált és se­gítséget nyújtott Etiópiának. Barre erre 1977-ben felmondta a 20 évre szóló barátsági megállapodást, kiuta­sított az országból hatezer szovjet állampolgárt. 1980-ban pedig, dol­lársegély fejében, katonai paktumot kötött az Egyesült Államokkal és átengedte az amerikai hadihajóknak Berbera kikötőjét. Ma a Szomáliá­nak juttatott évi 400 millió dollár­nyi külföldi segély negyedét az Egyesült Államok adja, de vékony pénz ez ahhoz képest, amennyi a Szomáliái gazdaság megmentéséhez kellene. Az a rendszer problémája, hogy a pálfordulásra mindig kész Szomá­liái kormányzat nem tudta „szálli- tani” a Nyugatnak a kifizetett „árut”. Az ogadeni háború messzebb­re tekintő célja az volt, hogy Etió­piára csapást mérve győzelemhez segítsék az eritreai lázadókat. Erit­rea Etiópia északi tartománya, a Vörös-tenger partján fekszik. Áz Eritrea eilszakításáért küzdő lázadókat a konzervatív arab orszá­gok, a Vörös-tenger túlsó oldalán fekvő Szaúd-Arábia, az ugyancsak vörös-tengeri partszakasszal ren­delkező Egyiptom és Szudán, vala­mint egyes nyugati országok támo­gatták. Eritrea elszakítása — 1977— 78-as Szomáliái—etiópiai háború iga­zi tétje — a konzervatív arab or­szágok beltengerévé változtatta vol­na, következésképp az Egyesült Ál­lamoknak szolgáltatta volna ki a Vörös-tengert, és nehéz helyzetbe hozta volna az Adeni-öböl túlsó ol­dalán, az Arab-félsziget déli csücs­kén, a haladó rendszerű Jemeni NDK-t, a Szovjetunió szövetségesét. Csakhogy a vállalkozás nem sikerült: Etiópia visszaverte a Szomáliái tá­madókat és mára elfojtotta az erit­reai lázadás tüzét Is. Szomáliának végzetes volt saját politikájának következménye, hiszen a belső gazdasági terveket nem az önerőre, hanem teljesen a „megszol­gálni” vélt külső segítségre alapoz­ták. Ám az elvesztett háboi^íért a nyugat már nem volt olyan hálás, mint a Barre-kormányzat korábban „tervezte”. Tavaly az arab országok is beszüntették segélyeiket, mert az egymiilllárd dollárral eladósodott Szomália nem törlesztette a hitele­ket. Két éve a korábbi gazdasági parancsuralmi rendszer enyhítésé­vel, liberális reformokkal kísérletez­nek. Ezek közül csak a mezőgazda- sági piac felszabadítása és a termő- terület megháromszorozása járt si­kerrel. a Világbank segítségével, az idén a saját szükséglet megterme­lésén túl 574 ezer tonna kukoricát és cirkot arattak raktárra. Csak az a kérdés, lesz-e pénze a kormánynak a többlet felvásárlására. Az iparban, a kereskedelemben a liberalizálás nyomán néhány ezren meggazda­godtak, a fővárosban egyre-másra épülnek fel a fényes villák. E dísz­let mögött azonban a vidék élete változatlanul középkori: nincsenek utak, nincs vízvezeték, nincs áram, csak a szegénység nagy. Az utóbbi időben — közel egy éve —a Szomáliái vezetés iúgy próbál kikerülni elszigeteltségéből, és meg­nyugtatni az egyelőre iszlám jelsza­vakkal lassan szerveződő ellenzé­ket, hogy tárgyalásokat kezdemé­nyezett Etiópiával. Az év elején el­nöki találkozó is volt. November végén pedig a Szomáliái külügyml- nisztériumi államtitkár vezetésével küldöttség utazott Moszkvába js. Megfigyelők szerint a december 23-i választások után ezek a kísérletek folytatódni fognak, de a saját gond­jaival elfoglalt Szomáliái vezetésből senki sem vár gyors előrehaladást. Mészáros György

Next

/
Oldalképek
Tartalom