Szolnok Megyei Néplap, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-20 / 299. szám
1986. DECEMBER 20. SZOLNOK MEGYEI NEPLAf 5 ülést tartott Szolnok Várom Tanácsa Jelentés a megyeszékhely egészségügyi alapellátásáról Tanácsi rendelet a tehó-ról Tegnap ülést tartott Szolnok Város Tanácsa. Az idei utolsó ülésen több fontos, a távoli és közeljövőt érintő kérdésekről tanácskozott a testület. Dr. Csépányi Attila, a Megyei Tanács Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet főigazgató-főorvosa beszámolója alapján értékelték a város lakossága egészségügyi alapellátásának helyzetét, s dr. Baki Magda egészségügyi osztályvezető előterjesztése alapján határoztak a további teendőkről. Beszámolót hallgattak meg és fogadtak el a környezetvédelem helyzetéről, s a város településkörnyezeti kultúrájáról. Döntöttek a városi tanács és végrehajtó bizottsága 1987. évi munkatervéről is. Az előterjesztések között szerepelt a megyeszékhely általános rendezési tervének jóváhagyása és tanácsrendeletet alkottak a településfejlesztési hozzájárulásról. Ugyancsak tanács- rendelet született a lakásellátás és gazdálkodás időszerű feladatairól, valamint az út és közműfejlesztési hozzájárulás tanácshatározatának módosításáról. Az egészségügyi alapellátás helyzetéről szóló jelentést azért fogadta érthetően nagy várakozás, hiszen az egészségügyi integráció bevezetése (1982. január 1.) óta először került a tanácsülés napirendjére a téma. Dr. Csépányi Attila főigazgató- főorVos mind az írásos, mind a szóbeli előterjesztésében hangsúlyozta: ez a változás biztonságosabbá, kiegyensúlyozottabbá tette a város lakosságának alapellátását, hatékonyabbá a szakorvosi és fekvőbeteg ellátási szolgálatok működését. A lakosság egészséges életmódjának kialakításában, a megelőzésben azonban nemcsak az orvosoknak, egészségügyi dolgozóknak van a továbbiakban is sok feladatuk. Szolnokon most 19 körzeti és 8 üzemkörzeti orvosi szolgálat végzi az alapellátást, szorosan együttműködve az üzemorvosi szolgálattal és a szak- rendelésekkel. Megnyugtató a körzeti szolgálat szakmai képzettsége és továbbképzése, s az átmeneti orvoshiányt vagy a szabadságolások miatt korábban megüresedett körzeteket rendszeresen helyettesítik a kórház orvosai. A legdinamikusabban az üzemegészségügyi szolgálat fejlődött, a városban már 52 üzem, vállalat, intézmény mintegy 37 ezer dolgozója fordulhat bajaival munkahelyi főfoglalkozású vagy részfoglalkozású orvoshoz. A körzeti orvosok sűrűbben látogatják a tartósan beteg szolnokiakat, a felnőtt lakosság mintegy 10 százaléka áll rendszeres egészségügyi gondozás alatt — különös tekintettel az időskorú beteg emberekre. A gyermekkörzeti orvosi rendelők száma 19, átmenetileg ezek közül most 3 üres, orvos nélküli. A szakdolgozók — védőnők, iskolavédőnők — többsége, mintegy 80 százaléka főiskolai végzettségű, s egészségnevelésben, gondozásban a korábbi évekhez viszonyítva megfelelő az előrelépés. A felnőtt, de különösen a gyermek fogászati szakrendelés korábbi nehézségein túljutottak, bár ezt sok erőfeszítéssel, alapbér- emeléssel, garzonlakások kiutalásával érték el (s minthr mégis, — ahogyan a tanácskozáson többször elhangzott — időnként „ugródeszka” jellegű egy-egy fogszakorvos számára a város). Faládátok 1987-ra Eszmecsere az elöljárókkal a közös lanácsok elnökeivel Tegnap tájékoztatót tartottak a megyei tanács kistermében a közös tanácsok elnökeinek és az elöljáróknak. A megyei tanács elnöke Mohácsi Ottó, valamint a tanács vezetői az időszerű feladatokról szólották, ismertették többek között a megyei tanács középtávú és éves tervét, a kiemelt társadalmigazdasági programokat, hangsúlyosan szólván a jövő évi költségvetési és fejlesztési elképzelésekről. Ismertető hangzott el továbbá az elöljáróságok szerepéről, hatásköréről, feladatairól, megismerhették a meghívottak a tanácsi gazdálkodás új vonásait, képet kaptak a hatósági tevékenység jelenlegi helyzetéről, s egyben a megyei tanács és szerveinek szervezeti felépítéséről, működésének főbb szabályairól. A tanácskozáson, mely alkalmat adott a hallottakról való kölcsönös eszmecserére is, részt vett a megyei pártbizottság osztályvezetője, dr. Rábold Gábor is. A beszámolóban elhangzott az is, hogy megfelelő az ügyeleti ellátás, s hogy javult a körzetek felszereltsége, valamint a hét Végi ügyeletek munkájának egyik fontos alapfeltétele: már három gépkocsi áll a központi ügyeleti feladatok ellátóinak rendelkezésére. összességében az alapellátás megfelelőnek mondható, amit igazolt a tanácsülés*vi- tája is. Bagyuja Györgyné dr. a tanácsi állandó bizottság nevében is ezt szögezte le, s köszönetét mondott a megyeszékhely lakói egészségének ellátásában dolgozóknak. Lengyel Boldizsár tanácselnök-helyettes az elismerés mellett felhívta a figyelmet az idős korosztály gondozására, amelynek ellátása az ezredfordulóig nagy erőfeszítéseket követel. Tar Ferenc tanácstag véleménye szerint a beszámoló túl szerény hangú volt, mert az alapellátás, de azon belül is a gyermekkörzeti munka sokat javult. A tanácsülés mind a beszámolót, mind a további javítás érdekében határozati javaslatban összefoglalt feladatokat elfogadta. * * * Az előterjesztések között alkotott rendeletet a városi tanács a településfejlesztési hozzájárulás mértékéről, amelynek fizetését a fizetésre kötelezhető szolnokiak 67,4 százaléka elfogadott. A rendelet értelmében (a már korábban ismertetett mentesítések figyelembevételével) a hozzájárulás mértéke 1987—1990 között lakásonként, illetve ingatlanonként évi 300 forint. (A tanácsrendelet részletes ismertetésére visszatérünk.) Postai kedvezmények A Magyar Posta a karácsonyi és az újévi ünnepek idejére ismét kedvezményes telefontarifát vezet be. A karácsonyi kedvezményes időszak december 23- án, este 6 órakor kezdődik és december 27-én, reggel 7 órakor fejeződik be. Az újévi kedvezményes időszak december 30-án, este 6 órától január 2-án, reggel 7 óráig tart. Ezekben az időszakokban a Posta az éjszakai tarifának megfelelően számolja a díjat a távolsági beszélgetéseknél az automata hálózatban, a helyi és a belföldi, valamint az ünnepek alatt szolgálatot tartó kézikapcsolású központokban. Bevásárlóközpont épül Szántódon. A Ba laton déli partjának jobb áruellátása érdekében autós szupermarket épül Szántó don. A 3 ezer négyzetméter alapterületű, ragasztott favázas épület mellé 560 gépko csit befogadó autóparkoló is épül. (MTI Fotó — Zóka Gyula — KS) Ünnepre várva, ünnepre készülődve Piros arcú gyerekek húzzák a szánkót a jászkiséri fő utcán. A boltok előtt meg- megáll a „fogat”, felcsillanó szemekkel merednek a kicsik és a nagyobbak is a kirakatban tündöklő fenyőfára. Vidámak, nevetgélnek, találgatják mit cipelhet a szomszéd néni a nagy dobozban. Kié lesz az ajándék Az előtérben felállított mindenki karácsonyfája tagadhatatlanul jelzi az ünnep közeledtét. — Karácsonyi koncertet rendeztünk a napokban — mondja Torma András, a művelődési ház előadója- ott volt a fenyőfa a nagyteremben, s a gyertyafényben muzsikáltak a hevesi zeneiskola tanárai. A hangverseny volt az ajándékunk a lakosságnak. Illetve december 26-án diszkóba várjuk a fiatalokat. —A kintmaradt plakátok szerint más is történt. — Rendeztünk vásárral egybekötött képzőművészeti, s kerámia kiállításokat. Továbbá otthont adtunk a Kunság Füszért külföldi ruha vásárának, a Tisza Cipőgyár exportból visszamaradt csizmáit árusíthatta. A kávézóban berendezett alkalmi üzletnek igen nagy sikere volt, hiszen helyben megvásárolhatták a jászkisériek az ajándékba szánt holmikat. Készülnek is persze ajándékok, fenyőfadíszek a művelődési házban. Csete Balázs kései utódai ma is mesterei a játékkészítésnek,. A gyerekek most természetesen karácsonyfa díszeket készítenek, kukoricából, csupa egyszerű, természetes anyagokból. — Ez lesz a ti meglepetésetek? — Nekem igen — újságolja egy tíz év körüli kislány. — Én nem nagyon kapok zsebpénzt, miből spórolhatnék akkor a szüleimnek, testvéreimnek, nagyanyámnak, ajándékra? —■ Kinek, mit vennél ha tehetnéd? — Nem is tudom — bizonytalanodik el, majd mégis kitalálja. — Az öcsémnek biciklit, a nagymamának valamilyen meleg holmit. — És te mit szeretnél kapni? — Én csak könyvet kértem, de biztosan kapok valami mást is. Az a jó, hogy Az olajos padlójú, plafonig polcokkal, fiókokkal zsúfolt parányi helyiségben igen óvatosan kell közlekedni, hiszen még az eladótér is tele van áruval. Czifra Áron szerint ilyen „múzeumba illő” üzlet talán már csak kettő-három van az országban. Ami azt illeti az árukészlet is múzeumba illő, a petróleumlámpától, a csillárig, a színes televízióig minden megtalálható. Varrógép, hajsütő vas, lábasok, fazekak, kerti szerszámok, bicikligumik, étkészletek, kávéfőzők, kannák, vödrök, mosógépek, centrifugák — jól megférnek egymás mellett a néhány négyzetméteren. A temérdek árut vizs- gálgatva azon töprengek mi lehet a legkelendőbb: — A petróleumlámpa aligha, inkább a magnó, tv? — Az utóbbi feltétlenül — segít a boltvezető. — Színes televízióból közel húsz fogyott el eddig de sokan keresnek fekete-fehér készüléket is. Sajnos, abból viszont csak hordozható, kis tévé van. Naponta telefonálgatok, érdeklődöm a nagyképernyős fekete-fehér készülék után, de mindhiába. Pedig, akárcsak a csillárok, az evőeszközök, a színes tévék, ez is sok helyen az egész család karácsonyi ajándéka lenne. Számtalan új ház van a nagyközségben, s az építkezés nem csekély kiadásai után egyelőre nyilván a fekete-fehér tv is megfelelne a fiataloknak. a Pistié vagy Katié? Merthogy ekkora dobozban csakis valami ajándékféle lehet ezt bizonyossággal tudják. Miután ezt alaposan megbeszélték a művelődési ház felé veszik útjukat. A Mako vecz Imre tervei alapján készült, két éve felavatott szép intézményben filmvetítésre invitálják a napköziseket. nem tudom előre mivel lepnek meg a szüleim. — S a többiek? Végeláthatatlan sora következik a válaszoknak. Ki zsebrádiót, ki magnót, valamilyen divatos ruhát, könyvet, lemezeket, hi-fi tornyot, biciklit, elektromos vasutat, robotot, babát keres majd a fa alatt. Ott lesz? Szinte biztos. A nagyközség üzleteiben legalábbis igen nagy a forgalom. Az alig egy éve megnyílt kicsiny könyvesboltban egymásnak adják a kilincset a vásárlók. Ki hanglemezt, kazettát keres, mások a könyveket lapozgatják. Van, aki megtalálta van, aki nem amit szeretett volna venni, de üres kézzel senki sem távozik. — Van-e sláger könyv? — faggatjuk a vásárlók ízléséről Szabó Andrásné boltvezetőt. — Jobbára krimiket és gyerekkönyveket keresnek, de fogy a lemez és a kazetta is. Sajnos, összehajtogatható, a legkisebb gyerekeknek való könyvekből nem kaptunk eleget. Egyébként háromszázezer forintos készlettel várjuk a vásárlókat, s úgy tűnik valószínűleg az idén is úgy 140 ezer forint körül lesz a decemberi forgalom. Ennél persze alighanem többet költenek könyvre a jászkisériek. A település lakosainak jelentős része Jászberényben, Budapesten vagy a MÁV-nál dolgozik, s a hazautazás előtti órákban a városokban néz szét és vesz ajándékot. Az viszont biztos, hogy több millió forint érték lesz majd a karácsonyfák alatt Jászkiséren is, hiszen a könyvesüzlethez közeli Vas-Műszaki Boltban a novemberi forgalom meghaladta az egymillió forintot, s Czifra Áron boltvezető azt reméli, hogy decemberben elérik a másfél milliót. A könyvesbolt forgalmának a tízszeresét... A település szélén új, szép, nagy házba, fiatalokhoz, Gulyás József ékhez kopogtattunk be mi is. Kis híján disznóölésre érkeztünk, a fiatalasszony, két év körüli kisfia aktív közreműködésével takarítja a nem mindennapi munka nyomait. — Karácsonytáján szinte minden háznál vágnak disznót errefelé. így aztán nem kell húsra költeni — magyarázza. — Mekkora volt a jószág? — Két mázsa fölött. — Mi lesz belőle karácsonykor? — Húsoskáposzta? Kocsonya? Majd még meglátom. Valószínűleg a kakast is levágjuk mellé — néz az ablakból jól látható baromfi- udvar felé, s a kiszemelt áldozat mintha csak meghallotta volna végzetét nagyot vág csőrével egy körülötte settenkedő tyúkra. — S persze sütök majd süteményt, kalácsot is. — Vendégeket hívtak? — Hogyne. A rokonok hívtak bennünket, s természetesen mi is őket. Karácsonykor általában mindenki ráér. Elsétálnak egymáshoz a rokonok, barátok, ismerősök boldog ünnepeket kívánni, s ajándékot visznek egymásnak, de leginkább a gyerekeknek. — Mi lesz a fenyőfa alatt? — Szerény karácsonyunk lesz az idén is. Két éve készült el a házunk, tele vagyunk adóssággal. A férjem gépkocsi vezető. Én gyesen vagyok. Mi lesz a fa alatt? A két gyereknek apróbb játékok, hogy a férjem mit kap az hadd maradjon meglepetés. — És magának mit szeretne? — Nekem az a legnagyobb öröm ha egészségesek, boldogok a gyerekeim, s a férjem. Amit ezen felül kapok természetesen annak is nagyon fogok örülni, hiszen nem az ajándék nagysága a fontos, hanem a szándék, a szív amivel adják. — Mennyibe kerül az idei karácsonyuk? — Ha hozzáveszem a disznóölés költségeit, hiszen az is a decemberi jövedelmünket terhelte, akkor úgy ötezer forint körül. Az ünnep előtti disznóvágás „szezon” igencsak érződik az ABC áruház forgalmán is. — Amikor ládaszám kérik a sört, kilószám a savanyú káposztát tudjuk, hogy elkezdődnek a disznóölések. — jegyzi meg nevetve Gulyás László üzletvezető. — Van-e hiánycikk? — A déli gyümölcsök, a mandula, a kókuszreszelék, a mazsola. Az utóbbiak persze, csak ünnepek előtt fogynak, a déli gyümölcs azonban máskor is keresett. Banánt csak egyszer kaptunk akkor is mindössze 180 kilót, s narancsból is több kellett volna. Van és lesz viszont elegendő kenyér, tprtalap, képviselőfánk, szaloncukor, édesség. Ha nincs hova menni Az utóbbiból igen nagy tételben vásárolt a helybeli Lenin Termelőszövetkezet. A település lakosságának jelentős hányadát foglalkoztató tsz, ötszáz édesség csomagot készíttetett, dolgozói gyermekeinek, illetve nyugdíjasaiknak. A moziban, ünnepségen éppen ma adja át a télapó a hatalmas fenyőfa alatt a gyerekeknek a csomagokat, majd filmeket vetítenek nekik. Évek óta hagyomány már az is, hogy a tsz dolgozói karácsonytájt meglátogatják nyugdíjasaikat házukban illetve a szociális otthonokban. Kinek pénzt visznek, kinek ajándékcsomagot, de ami még ennél is jobban esik a munkában elfáradt idős bácsikáknak, nénikéknek a figyelem, az érdeklődés a társaság. Ez hiányzik legjobban az ünnepekben az öregek napközi otthona lakóinak is. — Sokunknak nincs hova menni — jegyzi meg az egyik idős bácsi. — Nekünk a karácsony is olyan nap mint a többi, vagy mégrosz- szabb mert akkor a napközi is zárva van. — Főzünk magunknak valamit otthon, nézzük a tévét, hallgatjuk a rádiót, esetleg átnézünk a szomszédba. — A gyerekek? A család? Halk hümmögés hallatszik innen is onnan is szomorkás mosoly kíséretében. Majd szinte egymás szavába vágva mesélik életüket. Szóba kerül a gyerekkor, a betle- hemezés, a cselédsors, a háború, a nélkülözés, a soksok munka, a fővárosba, az ország túlsó végére nősült, férjhez ment gyerekek, unokák, s az utolsó szavak szinte mindenesetben ugyanazok: „magamra maradtam.” — Karácsonykor is? — Engem nem is hívtak a gyerekeim, de ha hívtak volna is, hogyan utazzam el messzire hóban-fagyban egyedül? — kérdez vissza könnyezve egyikük. Az otthon csaknem húsz napköziben lakójából mindössze ketten utaznak el rokonokhoz, néhányan helyben ünnepelnek a családjukkal, többségük azonban egyedül lesz. Begyújtanak a kályhába, megfőzik az ebédet, vacsorát. Feldíszítik a fenyőágat vagy aprócska fát. Meggyújtják a gyertyákat. Mintha ünnep lenne. Tál Gizella Ajándékba koncert Hiányzó fekete-fehér
