Szolnok Megyei Néplap, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-20 / 299. szám
Án;2.20 Ft SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! xxxvn. évf. 2M. 1988. dee. *0.. azomb* A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A TARTALOMBÓL: Minden erőt mozgatva cselekedjünk Mint a póva ezerszínü tolla Szolnok megye múltjából Bundagyár TóH ülésszak a Parlamentben Moszkvai sajtókonferencia A jövő évi költségvetésről tárgyal az Országgyűlés Tegnap 10 órakor a Parlamentben megkezdődött az Országgyűlés téli ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Péter János, az Országgyűlés alelnöke nyitotta meg a tanácskozást. Az Országgyűlés alelnöke tájékoztatta képviselőtársait, hogy Morvay László (Budapest 33. vk) kérdést intézett a belügyminiszterhez: tervez-e intézkedéseket a Belügyminisztérium a lakónyilvántartás és a ki-bejelentkezés jelenlegi, visszaélésekre is lehetőségeket adó rendszerének átalakítására. (A válaszra az ülésszak végén kerül sor.) A képviselők gzután döntöttek az ülésszak tárgysorozatáról : 1. a Magyar Népköztársaság 1987. évi állami költségvetéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása; 2. a külügyminiszter beszámolója a kormány külpolitikai tevékenységéről. Ezután — az elfogadott tárgysorozatnak megfelelően — Hetényi István pénzügyminiszter emelkedett szólásra. hétj ük. Jövő évi programunk egyfelől megtartja és erősíti a bevált intézkedések és gyakorlat pozitív elemeit, de egyidejűleg új elemekkel is szolgálja a termelés versenyképessé tételét, korszerűsödését. Űj bankrendszer segíti a társadalmi tőke áramlását, és a hatékony fejlődést jobban szolgálóvá tesz- szük a gazdasági szabályozókat. A lehetőségekhez képest szélesítjük a hatékonyan dolgozó vállalatok gazdálkodási lehetőségeit, jobban korlátozzuk a nem hatékony tevékenységet. A népgazdasági terv előirányzatával összhangban az 1987. évi állami költségvetés tervezett bevétele 606,9 kiadása 650,7 milliárd forint; a hiány 43,8 milliárd forint. A bevétel körülbelül 6 százalékkal, a kiadás 5 és fél százalékkal haladja meg az idei várható szintet. A vállalati bevételek ' tervezésekor arra építünk, hogy a nemzeti jövedelem folyó áron 8 százalékkal emelkedik. A vállalati nettó bevételek tervezett növekedése 7 százalék. A nehéz helyzet ellenére is igyekeztünk elkerülni az adóterhek általános növelését. Ez. lehetőséget adhat a gazdálkodó szférának az erőteljesebb teljesítmények megalapozására. Az átlagos számok mögött sokrétű belső változást várunk a nemzetközi fejlődés fő irányzataihoz való érdemi igazodás, a gazdasági szerkezet kedvező változtatása, a műszaki fejlődésnek és a hatékonyság növelésének a meggyorsítása és a racionális költséggazdálkodás terén. Mindezt az ár- és adórendszer megbolygatása nélkül, de egy sor új intézkedéssel segítjük. Csökkentjük az adókedvezményeket, a fajlagos támogatásokat, ott, ahol azokat nem népgazdasági érdekből, hanem kisegítő jelleggel állapítottuk meg. Következésképpen számolunk azzal, hogy visszaszorul néhány gazdaságtalan tevékenység: például egyes gazdaságtalan aknákat bezárnak, elavult kohókat helyeznek üzemen kívül. Másfelől az irányítás központi törekvéseink megvalósulása érdekében támogat és serkent is. Eminens céljaink elérését továbbra is segíteni fogják a pályázati úton elnyerhető export és egyéb fejlesztési kedvezmények. A mezőgazdaság, mindenekelőtt az állattenyésztés számára kedvező; hogy emeljük a felvásárlási árakat, csökkentjük a műtrágyaárakat és a háztáji termelés adóit. A kormányzat segíti a jelentős aszálykárt szenvedett üzemeket, és pályázat alapján könnyíti azon nagymértékben eladósodott üzemek adósságterheit, amelyek jövedelmező gazdálkodást tudnak elérni. A vállalatok önállóságát segítő tényezők tovább erősödnek. 1987-től szélesebb és szabadabb lehetőség lesz vállalatközi társulásokra. Adókedvezménnyel ösztönözzük az új, kisebb méretű szocialista vállalatok alapítását. Korszakos lépés lesz a már említett kétszintű bankrendszer, az önálló kereskedelmi bankok létrehozása. E bankok újszerű üzletpolitiká(Folytatás a 2. oldalon) II pénzügyminiszter expozéia Tisztelt Országgyűlés! A kormány azzal a meggyőződéssel terjeszti önök elé a Magyar Népköztársaság 1987. évi költségvetését, hogy annak a széles körű megvitatása és elfogadása hozzá fog járulni a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ez év novemberi határozatában megjelölt gazdasági feladatok sikeres megoldásához. Az előterjesztett költség- vetés az MSZMP XIII. kongresszusának határozatában és a népgazdaság VII. ötéves tervében foglalt gazdaságfejlesztési célokra épül, azok megvalósítását segíti. E célok változatlanul irányadók. A jövő évi költségvetés épít az idei tapasztalatokra, Sajnos 1986-ban a költségvetés bevételei csak megközelítik, a kiadásai pedig várhatóan 3 százalékkal meghaladják a tervezettet. Január és november között a hiány 23 milliárd forinttal nagyobb, mint 1985. azonos időszakában. Ennek elsődleges oka az, hogy a megtermelt jövedelem folyó áron a számításba vett 7,5 százalék helyett csupán 5 százalékkal, változatlan áron számítva pedig a tervezett 2,5 százalék helyett csupán 1 százalékkal emelkedik. A lemaradás tartós tényezője a megújulásban tapasztalható késedelmek, a nem kielégítő irányítás és számos vállalat gazdálkodásának alacsony hatásfoka. Emellett az aszálykár, továbbá az élelmiszergazdasági és egyéb exportárak zuhanása is csökkentették a jövedelmet. A költségvetés beruházási, Intézményi és szociális kiadásai a jövedelemkiesés ellenére tervszerűen alakulnak. A reálbér és a reáljövedelem terven felül emelkedik. Az életszínvonal átfogó mutatóinak jelentős részében már az idén elérjük a VII. ötéves tervben 1987-re kitűzött célokat. Ez azonban nem az eredményesebb gazdálkodásnak tudható be, hanem annak, hogy a keresetkiáramlás és a teljesítmények közötti kapcsolat gyengült. Kedvezőtlen például, hogy az ipari termelés az idén 1 százalékkal elmarad a tervezettől, a keresetek növekedése ugyanakkor legalább 2 százalékkal meghaladja az előirányzottat. A népgazdasági jövedelem lassúbb bővülése mellett az állami beruházások a terv szerint alakulnak, a vállalatok beruházásai a tervet meghaladóan — folyó áron — 8—10 százalékkal nőnek. Mindez együttesen egyensúlyviszonyaink romlásához vezetett, külső adósságállományunk a tervezett csökkenés, illetve stagnálás helyett lényegesen növekedett; A folyamatokban kifeje-* ződnek a kormányzati irányítás gyengeségei is. A sikerhez átgondoltabb intézkedéseket kell következetesebben és átmeneti áldozatok vállalásával is végrehajtanunk. A költségvetés tervezésének alapja a népgazdaság 1987. évi terve. Az 1987. évi népgazdasági terv a nemzeti jövedelem tömegének legalább 2 százalékos növekedését irányozza elő. E látszólag nem magas előirányzat meghaladja az elmúlt évek átlagos fejlődési ütemét. Igényes a feladat azért is, mert a növekedést a külgazdasági és a belső pénzügyi egyensúly javítása mellett kell elérnünk; a belső felhasználás növekedését nem tervezzük, nem tervezHetényi István pénzügyminiszter expozéját mondja Tanácskozik az Országgyűlés fl szovjet fél kész bármikor felújítani a moratóriumot A szovjet kormány december 18-i nyilatkozata révén az Egyesült Államok még egy lehetőséget kapott, hogy bizonyítsa: kész az atomfegyverzet jelentős csökkentésére — hangsúlyozta tegnapi sajtóértekezletén Vlagyimir Petrovszkij külügyminiszter-helyettes. Az atomrobbantások felfüggesztésének témaköréről tartott tájékoztatón rajta kívül Jevgenyij Velihov akadémikus, a Szovjet Tudományos Akadémia alelnöke, Andra- nyik Petroszjanc, az Állami Atomenergia Bizottság elnöke és Nyikolaj Cservov, a szovjet fegyveres erők vezérkarának főcsoportfőnöke vett részt. A külügyminiszter-helyettes elmondta: a Szovjetunió úgy ítéli meg, hogy újabb lökést kell adni az atomfegyverkísérletek betiltásának. Ez tükröződik a kormány- nyilatkozatban. Az egyoldalú szovjet robbantási szünet ugyanakkor teljesen új helyzetet teremtett. A robbantások beszüntetésének kérdése tisztán műszaki-katonai problémából széles politikai összefüggések részévé vált. Bebizonyosodott, hogy e régóta döntésre érett probléma megoldható. Ha az Egyesült Államok mégis föláldozza a mostani lehetőséget az atomfegyverkezés oltárán, a Szovjetunió kénytelen lesz abbahagyni a (Folytatás a 4. oldalon) Három-négy féle mintázattal még az Idén 20 ezer négyzetméter kínai szőnyeget gyártanak a Lakástextil Vállalat szombathelyi gyárában. A különböző méretben készülő szőnyegek ára lényegesen olcsóbb, mindössze negyede a hasonló minőségű, eredeti kínai szőnyegekéhez képest. 1987-ben több mint hatvanezer négyzetméter szőnyeg készítését tervezik. A képen: A szőnyegkivarróban Málovlcs Judit munkaközben. (MTI Fotó: Czika László — KS) Műszaki fejlesztések után a Tisza Cipőgyárban Nyereség terven felül A tervezettnél 30 millió forinttal több, 400 milliós nyereséget várnak az év végén a martfűi Tisza Cipőgyárban. Áz ország legnagyobb cipőipari vállalata, amely a tervezettnél valamivel kevesebb, mintegy 10 millió pár lábbelit állít elő az év végéig, jó eredményeit a gyártmányszerkezet korszerűsítésének, a takarékos gazdálkodásnak, nem utolsó sorban a nyugati exportpiacok javuló jövedelmezőségének, a jó minőségnek köszönheti. Munkájukat az export többlet- vállalásokhoz kapcsolódó támogatások rendszere is segítette. A piaci követelményeknek megfelelő korszerű utcai- és sportcipők, csizmák gyártásának modernizálásához az idén 180 millió forintot ruháznak be, ez a VII. ötéves tervre előirányzott vállalati beruházások 40 százaléka. Befejeződött a konvertálható exportárualapot bővítő fejlesztés első üteme, amellyel a tűzödei munkát és a műtalp- gyártást korszerűsítették. A pótló, felújító és korszerűsítő beruházásokra 42 millió forintot költöttek. Tervszerű munkával a gyár 1986. évi szocialista exportkötelezettségét az év vége előtt teljesíti, sőt a jövőre megrendelt modellek gyártását is még az idén megkezdik. A pályázat alapján vállalt nyugati export- többletet is hiánytalanul teljesítik, így a tőkés export árbevételének a nagysága megközelíti a félmilliárd forintot. A Tisza Cipőgyár 1987. évi tervei szerint jövőre tíz és félmillió pár minőségi utcai és szabadidőcipőt, sportlábbeliket gyártanak és 53 millió pár talpat állítanak elő. A pályázati feltételekkel összhangban a konvertibilis elszámolású piacokra 70—80 millió forint értékkel több cipőt exportálnak, mint az idén, a szocialista országokba kis híján kétmillió pár lábbelit szállítanak 380 millió forint értékben. A belföldi kereskedelemnek az igényelt mennyiséget szállítják, és saját üzlethálózatukat is jelentősen bővítik.