Szolnok Megyei Néplap, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-20 / 299. szám

Án;2.20 Ft SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! xxxvn. évf. 2M. 1988. dee. *0.. azomb* A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A TARTALOMBÓL: Minden erőt mozgatva cselekedjünk Mint a póva ezerszínü tolla Szolnok megye múltjából Bundagyár TóH ülésszak a Parlamentben Moszkvai sajtókonferencia A jövő évi költségvetésről tárgyal az Országgyűlés Tegnap 10 órakor a Parlamentben megkezdődött az Országgyűlés téli ülésszaka. Az ülésteremben helyet fog­lalt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Péter János, az Országgyűlés alelnöke nyitotta meg a tanácskozást. Az Országgyűlés alelnöke tájékoztatta képviselőtársait, hogy Morvay László (Budapest 33. vk) kérdést intézett a belügyminiszterhez: tervez-e intézke­déseket a Belügyminisztérium a lakónyilvántartás és a ki-bejelentkezés jelenlegi, visszaélésekre is lehetőségeket adó rendszerének átalakítására. (A válaszra az ülésszak végén kerül sor.) A képviselők gzután döntöttek az ülésszak tárgyso­rozatáról : 1. a Magyar Népköztársaság 1987. évi állami költ­ségvetéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása; 2. a külügyminiszter beszámolója a kormány külpo­litikai tevékenységéről. Ezután — az elfogadott tárgysorozatnak megfelelő­en — Hetényi István pénzügyminiszter emelkedett szó­lásra. hétj ük. Jövő évi programunk egyfelől megtartja és erősíti a bevált intézkedések és gyakorlat pozitív elemeit, de egyidejűleg új elemekkel is szolgálja a termelés ver­senyképessé tételét, korszerű­södését. Űj bankrendszer se­gíti a társadalmi tőke áram­lását, és a hatékony fejlő­dést jobban szolgálóvá tesz- szük a gazdasági szabályozó­kat. A lehetőségekhez ké­pest szélesítjük a hatéko­nyan dolgozó vállalatok gaz­dálkodási lehetőségeit, job­ban korlátozzuk a nem haté­kony tevékenységet. A népgazdasági terv elő­irányzatával összhangban az 1987. évi állami költségvetés tervezett bevétele 606,9 kia­dása 650,7 milliárd forint; a hiány 43,8 milliárd forint. A bevétel körülbelül 6 száza­lékkal, a kiadás 5 és fél szá­zalékkal haladja meg az idei várható szintet. A vállalati bevételek ' tervezésekor arra építünk, hogy a nemzeti jö­vedelem folyó áron 8 száza­lékkal emelkedik. A válla­lati nettó bevételek tervezett növekedése 7 százalék. A ne­héz helyzet ellenére is igye­keztünk elkerülni az adóter­hek általános növelését. Ez. lehetőséget adhat a gazdál­kodó szférának az erőtelje­sebb teljesítmények meg­alapozására. Az átlagos számok mögött sokrétű belső változást vá­runk a nemzetközi fejlődés fő irányzataihoz való érde­mi igazodás, a gazdasági szerkezet kedvező változta­tása, a műszaki fejlődésnek és a hatékonyság növelésé­nek a meggyorsítása és a ra­cionális költséggazdálkodás terén. Mindezt az ár- és adó­rendszer megbolygatása nél­kül, de egy sor új intézke­déssel segítjük. Csökkentjük az adókedvezményeket, a fajlagos támogatásokat, ott, ahol azokat nem népgazda­sági érdekből, hanem kise­gítő jelleggel állapítottuk meg. Következésképpen szá­molunk azzal, hogy vissza­szorul néhány gazdaságtalan tevékenység: például egyes gazdaságtalan aknákat be­zárnak, elavult kohókat he­lyeznek üzemen kívül. Másfelől az irányítás köz­ponti törekvéseink megva­lósulása érdekében támogat és serkent is. Eminens célja­ink elérését továbbra is se­gíteni fogják a pályázati úton elnyerhető export és egyéb fejlesztési kedvezmé­nyek. A mezőgazdaság, minde­nekelőtt az állattenyésztés számára kedvező; hogy emeljük a felvásárlási ára­kat, csökkentjük a műtrágya­árakat és a háztáji termelés adóit. A kormányzat segíti a jelentős aszálykárt szen­vedett üzemeket, és pályázat alapján könnyíti azon nagy­mértékben eladósodott üze­mek adósságterheit, amelyek jövedelmező gazdálkodást tudnak elérni. A vállalatok önállóságát segítő tényezők tovább erő­södnek. 1987-től szélesebb és szabadabb lehetőség lesz vállalatközi társulásokra. Adókedvezménnyel ösztö­nözzük az új, kisebb méretű szocialista vállalatok alapí­tását. Korszakos lépés lesz a már említett kétszintű bankrend­szer, az önálló kereskedel­mi bankok létrehozása. E bankok újszerű üzletpolitiká­(Folytatás a 2. oldalon) II pénzügyminiszter expozéia Tisztelt Országgyűlés! A kormány azzal a meg­győződéssel terjeszti önök elé a Magyar Népköztársaság 1987. évi költségvetését, hogy annak a széles körű megvi­tatása és elfogadása hozzá fog járulni a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának ez év novemberi határozatában megjelölt gazdasági feladatok sikeres megoldásához. Az előterjesztett költség- vetés az MSZMP XIII. kong­resszusának határozatában és a népgazdaság VII. öt­éves tervében foglalt gazda­ságfejlesztési célokra épül, azok megvalósítását segíti. E célok változatlanul irány­adók. A jövő évi költségvetés épít az idei tapasztalatokra, Sajnos 1986-ban a költségve­tés bevételei csak megköze­lítik, a kiadásai pedig vár­hatóan 3 százalékkal megha­ladják a tervezettet. Január és november kö­zött a hiány 23 milliárd fo­rinttal nagyobb, mint 1985. azonos időszakában. Ennek elsődleges oka az, hogy a megtermelt jövedelem folyó áron a számításba vett 7,5 százalék helyett csupán 5 százalékkal, változatlan áron számítva pedig a tervezett 2,5 százalék helyett csupán 1 százalékkal emelkedik. A le­maradás tartós tényezője a megújulásban tapasztalható késedelmek, a nem kielégí­tő irányítás és számos vál­lalat gazdálkodásának ala­csony hatásfoka. Emellett az aszálykár, továbbá az élel­miszergazdasági és egyéb exportárak zuhanása is csök­kentették a jövedelmet. A költségvetés beruházási, Intézményi és szociális kia­dásai a jövedelemkiesés el­lenére tervszerűen alakul­nak. A reálbér és a reáljövede­lem terven felül emelkedik. Az életszínvonal átfogó mu­tatóinak jelentős részében már az idén elérjük a VII. ötéves tervben 1987-re kitű­zött célokat. Ez azonban nem az eredményesebb gazdálko­dásnak tudható be, hanem annak, hogy a keresetki­áramlás és a teljesítmények közötti kapcsolat gyengült. Kedvezőtlen például, hogy az ipari termelés az idén 1 százalékkal elmarad a ter­vezettől, a keresetek növe­kedése ugyanakkor legalább 2 százalékkal meghaladja az előirányzottat. A népgazdasági jövedelem lassúbb bővülése mellett az állami beruházások a terv szerint alakulnak, a vállala­tok beruházásai a tervet meghaladóan — folyó áron — 8—10 százalékkal nőnek. Mindez együttesen egyen­súlyviszonyaink romlásához vezetett, külső adósságállo­mányunk a tervezett csök­kenés, illetve stagnálás he­lyett lényegesen növekedett; A folyamatokban kifeje-* ződnek a kormányzati irá­nyítás gyengeségei is. A si­kerhez átgondoltabb intézke­déseket kell következeteseb­ben és átmeneti áldozatok vállalásával is végrehajta­nunk. A költségvetés tervezésé­nek alapja a népgazdaság 1987. évi terve. Az 1987. évi népgazdasági terv a nemze­ti jövedelem tömegének leg­alább 2 százalékos növeke­dését irányozza elő. E lát­szólag nem magas előirány­zat meghaladja az elmúlt évek átlagos fejlődési üte­mét. Igényes a feladat azért is, mert a növekedést a kül­gazdasági és a belső pénz­ügyi egyensúly javítása mel­lett kell elérnünk; a belső felhasználás növekedését nem tervezzük, nem tervez­Hetényi István pénzügymi­niszter expozéját mondja Tanácskozik az Országgyűlés fl szovjet fél kész bármikor felújítani a moratóriumot A szovjet kormány decem­ber 18-i nyilatkozata révén az Egyesült Államok még egy lehetőséget kapott, hogy bizonyítsa: kész az atom­fegyverzet jelentős csökken­tésére — hangsúlyozta teg­napi sajtóértekezletén Vla­gyimir Petrovszkij külügy­miniszter-helyettes. Az atomrobbantások felfüg­gesztésének témaköréről tar­tott tájékoztatón rajta kívül Jevgenyij Velihov akadémi­kus, a Szovjet Tudományos Akadémia alelnöke, Andra- nyik Petroszjanc, az Állami Atomenergia Bizottság elnö­ke és Nyikolaj Cservov, a szovjet fegyveres erők ve­zérkarának főcsoportfőnöke vett részt. A külügyminiszter-helyet­tes elmondta: a Szovjetunió úgy ítéli meg, hogy újabb lö­kést kell adni az atomfegy­verkísérletek betiltásának. Ez tükröződik a kormány- nyilatkozatban. Az egyolda­lú szovjet robbantási szünet ugyanakkor teljesen új hely­zetet teremtett. A robbantá­sok beszüntetésének kérdé­se tisztán műszaki-katonai problémából széles politikai összefüggések részévé vált. Bebizonyosodott, hogy e rég­óta döntésre érett probléma megoldható. Ha az Egyesült Államok mégis föláldozza a mostani lehetőséget az atomfegyver­kezés oltárán, a Szovjetunió kénytelen lesz abbahagyni a (Folytatás a 4. oldalon) Három-négy féle mintázattal még az Idén 20 ezer négyzet­méter kínai szőnyeget gyártanak a Lakástextil Vállalat szombathelyi gyárában. A különböző méretben készülő sző­nyegek ára lényegesen olcsóbb, mindössze negyede a hason­ló minőségű, eredeti kínai szőnyegekéhez képest. 1987-ben több mint hatvanezer négyzetméter szőnyeg készítését ter­vezik. A képen: A szőnyegkivarróban Málovlcs Judit mun­kaközben. (MTI Fotó: Czika László — KS) Műszaki fejlesztések után a Tisza Cipőgyárban Nyereség terven felül A tervezettnél 30 millió fo­rinttal több, 400 milliós nye­reséget várnak az év végén a martfűi Tisza Cipőgyárban. Áz ország legnagyobb cipő­ipari vállalata, amely a ter­vezettnél valamivel keve­sebb, mintegy 10 millió pár lábbelit állít elő az év végé­ig, jó eredményeit a gyárt­mányszerkezet korszerűsíté­sének, a takarékos gazdálko­dásnak, nem utolsó sorban a nyugati exportpiacok javuló jövedelmezőségének, a jó mi­nőségnek köszönheti. Mun­kájukat az export többlet- vállalásokhoz kapcsolódó tá­mogatások rendszere is segí­tette. A piaci követelményeknek megfelelő korszerű utcai- és sportcipők, csizmák gyártá­sának modernizálásához az idén 180 millió forintot ru­háznak be, ez a VII. ötéves tervre előirányzott vállalati beruházások 40 százaléka. Befejeződött a konvertálható exportárualapot bővítő fej­lesztés első üteme, amellyel a tűzödei munkát és a műtalp- gyártást korszerűsítették. A pótló, felújító és korszerűsí­tő beruházásokra 42 millió forintot költöttek. Tervszerű munkával a gyár 1986. évi szocialista exportkötelezettségét az év vége előtt teljesíti, sőt a jö­vőre megrendelt modellek gyártását is még az idén megkezdik. A pályázat alap­ján vállalt nyugati export- többletet is hiánytalanul tel­jesítik, így a tőkés export árbevételének a nagysága megközelíti a félmilliárd fo­rintot. A Tisza Cipőgyár 1987. évi tervei szerint jövőre tíz és félmillió pár minőségi utcai és szabadidőcipőt, sportláb­beliket gyártanak és 53 mil­lió pár talpat állítanak elő. A pályázati feltételekkel összhangban a konvertibilis elszámolású piacokra 70—80 millió forint értékkel több cipőt exportálnak, mint az idén, a szocialista országok­ba kis híján kétmillió pár lábbelit szállítanak 380 mil­lió forint értékben. A belföl­di kereskedelemnek az igé­nyelt mennyiséget szállítják, és saját üzlethálózatukat is jelentősen bővítik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom