Szolnok Megyei Néplap, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-17 / 296. szám

XXXVII. évf, 286. sz.. 1986. dec. 17.. szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Folytatja munkáját a Vietnami KP kongresszusa Felszólalt Hámori Csaba a magyar küldöttség vezetője A központi bizottság politikai beszámolójának megvita­tásával, újabb külföldi vendégek felszólalásainak meghall­gatásával folytatta munkáját a Vietnami Kommunista Párt hatodik kongresszusa. Tegnap reggel kapott szót Hámori Csaba, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára. Hámori Csaba, az MSZMP küldöttségének vezetője tol­mácsolta az MSZMP Köz­ponti Bizottsága és Kádár János üdvözletét, jókívánsá­gait, méltatta Vietnamnak a szocialista építőmunkában a nehéz körülmények ellenére elért sikereit, és kiemelte a VKP Központi Bizottsága be­számolójának nyílt, kritikus és önkritikus jellegét. „Meggyőződésünk — mon­dotta —, hogy a politikai be­számolóban a gazdasági épí­tőmunka súlypontjaként megjelölt stratégiai irányvo­nal megvalósul. A végrehaj­tás során a vietnami nép odaadó munkájával és le­gendás szorgalmával képes lesz legyűrni a mostani meg­próbáltatásokat, s úrrá lesz a nehézségeken. Dolgozó né­pünk és a magyar kommu­nisták nevében kívánjuk, hogy áldozatos munkájukat — amelyet továbbra is nagy érdeklődéssel, megbecsülés­sel kísérünk — koronázzák újabb sikerek. A békés épí­tőmunka jelenlegi szakaszá­ban is bizton számíthatnak a magyar kommunisták, a szocializmust építő magyar nép internacionalista szoli­daritására. — Szocialista építőmun­kánk, népeink boldogulása — folytatta a magyar küldött­ség vezetője — elválasztha­tatlan a nemzetközi helyzet alakulásától, amely változat­lanul feszültségektől terhes. Az imperializmus szélsőséges körei ugyanis az erőfölény megszerzése, gazdasági és politikai befolyásuk kiter­jesztése érdekében változat­lanul súlyos következmé­nyekkel járó fegyverkezési versenyt akarnak a világra kényszeríteni. Megpróbál­nak beavatkozni a szocialista és a haladó társadalmi rend­szerű országok belügyeibe, konfliktusokat provokálnak a világ különböző térségeiben. A Varsói Szerződés Szerve­zetében tömörült országok (Folytatás a 2. oldalon) MA: Valami mégsem alszik... 4. oldal Egy izgalmas mű olvasása közben Ötévé képernyője elölt 5. oldal Ésszerű intézkedések Mérsékelhető az aszálykár Ötödik hely a világranglistán Megszűnik a Húsipari közös vállalat lesz a Terimpex Egymilliárdos többlettermelés a hazai állattenyésztésben A MÉM-nek egy, a ma­gyar hústermelés helyzetét nemzetközi .-v összehasonlí­tásban vizsgáló felmérése alapján, amig a világ hús­termelése évi átlagban mintegy 3,3 százalékkal nö­vekedett, addg a hazai me­zőgazdaság ennél dinami­kusabban, másfél évtizedes átlagban 3,5 százalékkal nö­velte hústermelését. Az egy főre jutó hústermelésünk a világ átlagánál négyszerié nagyobb, pedig a világ hús­termelésének csak 1 száza­lékát állítjuk elő. ötödikek vagyunk a világranglistán az egy lakosra számított 220 kg hús, 260 liter tej és 400 tojás előállításával. Húster­melésünk a népgazdaság teljes konvertibilis elszámo­lású kiviteléből mintegy 20 százalékkal részesedik. Ag­rárkivitelünk tőkés export­jának pedig csaknem a fe­lét az állattenyésztési főága­zat szolgáltatja. Kiemelkedő szerepe van az állattenyésztésnek a ha­zai ellátásban is, mert az egy főre jutó húsfogyasztá­sunk elérte a 79 kilogram­mot, ami európai mércével mérve sem lebecsülendő. A lakosság kiegyensúlyozott, és biztonságos élelmiszer ellá­tásának árualapját hiányta­lanul előállítottuk, minőségi­ben és választékban is javult az ellátás húsból, húskészít­ményekből, baromfiárukból, tejből és tejtermékekből. Az állattenyésztés idei bruttó termelési értéke várhatóan megközelíti a 130 milliárd forintot, ami — az 1984. évi összehasonlítható árakon számolva — a tavalyi 129,1 milliárdnál 1 milliárd fo­rinttal lesz több. A magyar élelmiszergazdasági termé­kek exportjában is meghatá­rozóak az élőállatok és a hústermékek. Az előző öt­éves terv végén az exportált hús és húsipari termékek 90 százaléka a konvertibilis el­számolású kivitel részesedé­se .10 százalék volt. A mos­tani ötéves tervben a rubel- elszámolású forgalom növe­lésére és a konvertibilis ex­port ütemének lassulására kell számolni. A húsipari export szerve­zeti rendszere 1987. január 1-el megváltozik. Az Állat­forgalmi és Húsipari Tröszt, amely eddig központilag in­tézte az exporttal kapcsola­tos feladatokat — így az árualapok és a piacok össze­hangolását, az eladási árak és külkereskedelmi szerző­déskötések feltételeinek meghatározását, az exportra termelés irányítását — de­cember 31-ével megszűnik. A megyei húsipari vállala­tok teljes önállóságot kap­nak ami kiterjed az export­tal kapcsolatos tevékenység­re is. Ugyancsak megszűnik és közös vállalati formában fogja bonyolítani a hús­külkereskedelmet a jelenleg államigazgatási irányítású Terimpex is. Állami húsipa­ri vállalatok valamint a legnagyobb kapacitású hús­ipari regionális üzemekkel rendelkező mezőgazdasági szervezetek az alapítói a Terimpex Húsipari Külke­reskedelmi Közös Vállalat­nak. A külkereskedelmi jo­got a tagvállalatok kapják azzal a feltétellel, hogy azt kizárólag a közös vállalato­kon keresztül gyakorolhat­ják. A szervezeti módosítás révén az export árualapot termelő önállóvá vált hús­ipari vállalatok remélhető­leg közvetlenebb kapcsolat­ba kerülnek a külpiacokkal, jobban megismerik az igé­nyeket, és azokhoz alkal­mazkodva rugalmasabb ter­meléspolitikát fognak majd folytatni. T. F. Az állattenyésztés eredmé­nyeinek javításával sikerült csökkenteni az aszály okoz­ta kárt Szolnok megye több termelőszövetkezetében. A Mezőhéki Táncsics Tsz-ben, ahol a becslések szerint az aszály 18—20 millió forint árbevétel és 5—6 millió fo­rint nyereségkiesést okozott, a kárnak körülbelül az egy- harmadát tudták ellensúlyoz­ni az állattenyésztés többlet- hozamával. Sörtörkjöly eteté­sével növelték a tejtermelést, és az eredeti baromfiprog­ram módosításával terven felül 82 ezer brojlercsirkét állítottak elő. A Jászboldog- házi Aranykalász Tsz-ben a kalászosokban, a kukoricá­ban és a takarmánynövé­nyekben keletkezett aszály­kár mintegy 6,5 millió forint. Ezt részben a napraforgó és a cukorrépa kedvező ter­méseredménye és jó minősé­ge, részben pedig a tejterme­lés és a juhtenyésztés ered­ményessége ellensúlyozta. A Törökszentmiklósi Béke Tsz- ben 12 milliós aszálykárral számolnak, a sertéságazat termelésének növelésére tett intézkedésekkel viszont ter­ven felül ötmillió forintos be. vételhez jutottak. Karácsonyi szállításokra készülnek a Palotási Állami Gazdaság tiszasülyi kerüle­tének halászai. Jut hal bőven az ünnepi asztalra, hisz a gazdaság tavaiból hektá­ronként 10,17 mázsa súlygyarapodással halászták le az állományt az őszön. Buda­pestre, illetve Szolnokra mintegy ötszáz mázsa halat szállítanak az ünnepekre. Képünkön előkészület a halászatra — a telelők jégpáncélját törik fel a halászok (Fotó: T. Katona) Hatmillió forintos árbevételi tervét egymillióval teljesíti túl a Tiszasülyi Béke-Barátság Tsz faipari üzeme. Az ártéren nevelkedett nyárfarönkökből raklapokat és csomagolóládá­kat gyártanak. Képünkön pallókat vágnak a rönkökből (Fotó: T. K. L.) Lázár György a Szovjetunióba látogat Lázár György, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke a Szovjetunió kormányának meghívására a közeli napokban munkalátogatásra a Szovjetunióba utazik. A FŐT bizottságának ülésén Árak és díjtételek a szolgáltatásban A fogyasztói árak átlagos növekedését meghaladó ütemben emelkedtek a szol­gáltatási díjtételek az elmúlt öt évben, s ez a tendencia érvényesült az idén is — ál­lapították meg a Fogyasztók Országos Tanácsa Árszakér­tői Bizottságának ülésén kedden a Hazafias Népfront székházában. Elmondták: a szolgáltatások igénybevevőit nem érdekli, hogy néhány monopolhelyzetben lévő nagyvállalat vagy sok önál­ló kisvállalat végzi-e a kar­bantartást, s azt sem veszik figyelembe, hogy a maga­sabb szolgáltatási díjtételek, adókedvezmények hozzáse­gítik-e ezeket a vállalatokat a korszerű gépek beszerzésé­hez. A fogyasztók elsősorban azt várják el, hogy a termé­kek áránál gyorsabban nö­vekvő szolgáltatási díjakért gyors vállalási határidőre minőségileg kifogástalan munkát kapjanak, legyenek velük szemben udvariasak, előzékenyek, s az elvégzett munkának, a beépített anya­goknak, alkatrészeknek meg­felelő számlát állítsanak ki részükre. Az adatokat sorolva a ta­nácskozáson elhangzott, hogy 1981—85 között a fodrászati, kozmetikai szolgáltatások ára 52 százalékkal, a sze­mélygépkocsi-javítások díj­tétele 47 százalékkal lett magasabb, de hasonló áreme­lést érvényesítettek az elek­tromos háztartási gépek, hír­adástechnikai készülékek ja­vítói, illetve a mosást, a tisz­títást, a kelmefestést végző vállalatok, szövetkezetek, kisiparosok. A FŐT indokoltnak tartja, hogy a lakosságot jobban tájékoztassák az árakról, s így választási, ellenőrzési le­hetőséget teremtsenek szá­mára. Kemény talaj = több meghibásodás Mélyszántás után téli gépjavítás A vékony hópaplannal bo­rított jászsági, nagykunsági és Tisza-menti földeken a hét elejére befejeződött az őszi mélyszántás és ezzel a gazdaságok pontot tettek va­lamennyi őszi mezei munka végére. Más években a ta­vasziak alá való szántást ko­rábban el tudták végezni, a rendkívül kemény, száraz talaj ezúttal alaposan próbá­ra tette az embert és a gé­pet egyaránt. Sok helyen, mint Karcag, Mezőtúr, Túr- keve határában az őszi mély­szántást mélylazítás előzte meg, hogy így tegyék köny- nyebbé a gépek munkáját, ennek ellenére négy-öt me­netben lehetett csak megfor­gatni a talajt. Igen gyakori­ak voitak az ekeszakadások, géptörések. A tömeges meghibásodás feladja a leckét a téli gép­javításban résztvevőknek. A megviselt erő- és munkagé­peket a földekről közvetle­nül a műhelyekbe szállítot­ták, ahol felkészültek a rend­kívüli nagy munkára, meg­kezdték a „beteg gépek gyó­gyítását”. ötvenegy Szolnok megyei tsz és állami gazda­ság eddig 45—50 millió forint értékű alkatrészt vásárolt, de további fődarabok beszer­zésére lesz szükség. Mivel egyes alkatrészek jelenleg hiányoznak, a megyei tanács felhívta az Agroker Vállalat és más alkatrészforgalmazó szerv figyelmét a várható nagyobb igények kielégítésé­re. Tiszaföldvár, Mezőhék, Jászkisér, Mezőtúr és más települések gazdaságai egyes hiányzó alkatrészeket házi­lag, a saját gépműhelyükben állítanak elő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom