Szolnok Megyei Néplap, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-15 / 294. szám
1986. DECEMBER 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A hét fílmlelbOl Szemünk fénye Néhány éve jelent meg a hír, hogy Sophia Loren visz- szatért filmezni Rómába. Először bizonyára csak ‘az olasz adóhatóságok figyeltek fel a közlésre, hiszen közismert, hogy a népszerű filmcsillag már régen hadilábon áll a pénzügyi hatóságokkal. Az olasz „fináncok” is többször molesztálták már Sophiát, szerintük hol akkor van sok pénz a művésznőnél amikor érkezik, hol akkor, amikor távozik. Persze, mindig más pénzről van szó. A pénzügyeseken kívül valószínűleg azoknak szerzi még Loren a legnagyobb bosszúságot, akik már leírták a színésznőt, mondván szépségével, dekoltázsával, sokat ígérő hosszú combjaival hatásos volt, de mikor?... Loren megöregedett. Sophie öregen nem kell senkinek — márhogy impresszáriónak — mondták leszólói. Loren nemhogy visszatért Rómába, de már nálunk is vetítik az eredetileg Auróra című filmjét, amelynek ezúttal nagyszerű címet adtak a magyar forgalmazók: Szemünk fénye. Kétszeresen is találó a cím, ugyanis egy vak kisgyerek áll a téma középpontjában, aki édesanyjának — Loren — szemefénye. Loren fiatalon megengedhette magának, hogy anyaszerepet vállaljon, írták az Egy asszony meg a lánya bemutatásakor. Nos, Sophia Loren úgy tűnik évei múlásával még inkább „megengedheti magának” az újabb anyaszerepet. A dekoltázs kisebbedett, de Loren varázsa tovább nőtt. Ha ezt a szentimentális, érzelgős, „csöpögés”, szirupos valamit egy Lorennél csak valamicskével szerényebb tehetségű színésznővel a főszerepben mutatták volna be, talán még a legérzelgősebb széplelkek is otthagyták volna a film végére a mozit. Dehát Loren varázslatos. Művészetet csinál a lapos közhelyekből, olyan utcákba „bemegy” ahonnan rajta kívül kevesen jönnének ki a siker babérkoszorújával. A történet, bár igaznak tűnik és tiszteletet parancsoló, mégis lapos. A vak kisfiút Svájcban egy nagyhírű professzor megoperálná, ha az anyjának lenne erre pénze. De nincs. Netán majd a kisfiú apja segít... Eddig elég szokványos a mese, de most jön az a „csavar” amely alkalmat ad az édesanyát alakító Lorennek. hogy brillírozhassák. De ki az apa? A vak kisfiú édesanyja ugyanis a gyermek megszületése előtt, hogy is mondjam... Szóval nem a monogámiát tekintette az egyetlen üdvözítő életformának. Ahá, ha nem biztos X-sze- mélye, akkor A, B, C — azért csupán illendőségből sem sorolom fel a teljes abc-t — szóval „többen” segíthetnek, hogy összejöjjön az operációhoz szükséges pénz. Mert persze, hogy nem az apa személye fontos ebben a helyzetben — egyébként logikus! — hanem, hogy a kisfiú — mellesleg Loren fia! — újra lásson. S milyen tehetséges a kis Eduardo Pon- x ti! Kétségtelen, az itt-ott melodrámába csúszó filmnek azok a legjobb részletei, amikor Loren úgy játszik a lehetséges édesapákkal, mint zsonglőr a labdákkal. Ha másért nem, egyedül ezekért a jelenetsorokért is érdemes megnézni a Szemünk fényét. — ti — Megalakult a Magyar Levéltárosok Egyesülete Szombaton megalakult a Magyar Levéltárosok Egyesülete. Az ELTE állam- és jogtudományi karán megtartott ülésen a hetven hazai levéltár több mint hétszáz szakemberének képviseletében mintegy háromszázan vettek részt, hogy megvitassák az egyesület céljait és feladatait rögzítő alapszabályt, s megválasszák a vezetőséget. A felszabadulás után, 1962-ben' újjászervezett Magyar Könyvtárosok Egyesületében 1981 óta működött a levéltáros szekció, amely időről időre lehetőséget nyújtott a szakmai konzultációra, a levéltárelmélettel és a gyakorlati munkával kapcsolatos kérdések megvitatására, önálló publikációk megjelentetésére. A hazai levéltári intézményhálózat utóbbi évtizedekben bekövetkezett bővülése, a levéltári munka fejlődése, s e terület szakmai eredményei nyomán egyre jobban megerősödött az igény, hogy a levéltárosok immár önálló egyesületet hozzanak létre. Ma hazánkban két központi, húsz tanácsi és számos kisebb — egyházi, állami és társadalmi szerv kezelésében működő — levéltár van: az ország történetét őrző értékes dokumentumok, a gazdag iratanyag gondozásával, feltárásával 760 levéltáros szakember foglalkozik. A most megalakult egyesület célja, hogy fórumot nyújtson a hazai levéltárak, s a történelmi iratanyagot gondozó és őrző egyéb intézmények munkatársainak a szakmai tapasztalatcserére, segítve egyjúttal a magyar levéltárügy társadalmi megbecsülését is. Az alakuló ülésen megválasztották a Magyar Levéltárosok Egyesülete 13 tagú vezetőségét: az elnök Varga János, a Magyar Országos Levéltár főigazgatója lett. A Népszínház ismét Szolnokon Visszatérd vándorszínészek A Képzőművészeti Kiadó tervei Hagiá Sophia, Raffaello Elkészült a Képzőművészeti Kiadó jövő évi terve: a gazdag kínálatban a fotóművészeti albumok, s a kortárs képzőművészetet bemutató kiadványok mellett számos jelentős művészettörténeti témájú kötet szerepel. Köztük lesz az az induló sorozat, amely az egyetemes művészettörténet legkiemelkedőbb remekműveit és mű- tárgyegyeütteseit vonultatja fel. 1987-ben a ciklus három darabja jelenik meg. Kádár Zoltán könyve az isztambuli Hagia Sophiát mutatja be, megismertetve az évezredes székesegyház építésének történetével, régi ábrázolásaival, s a róla író egykori szerzőkkel. Vayer Lajos Raffaello stanzái című kötete útikönyvként is szolgálhat majd azoknak, akik eljutva Rómába ellátogatnak a Vatikáni Múzeumba. Ugyanakkor átfogó, minden lényeges részletre kiterjedő képet nyújt a törtéhelmi háttérről, Róma és a pápák viszonyáról, a művek keletkezésének körülményeiről, s a mesterről: Raffaellóról. Kelényi György könyvében az egyetemes barokk művészet egyik legjelentősebb alkotójának Ru- bensnek, a párizsi Louvre- ben őrzött fő művét, a Me- dici-ciklust dolgozza fel. A szerző ismerteti a barokk művészet általános jellegzetességeit, s e bonyolult korszak művelődéstörténetét. A kötet színes képeken mutatja be a teljes festménysorozatot, amelyről magyar nyelven még nem jelent meg publikáció. Ismét tanulságos móka, és kacagás színhelye volt nemrég a szolnoki Járműjavító művelődési központja: a Népszínház délután a gyerekeket, este a felnőtteket szórakoztatta, gondolkodtatta. Az ifjúsági előadás Artur Fauquez—Tamássy Zdenkó— Vargha Balázs Toronyóra lánccal című zenés mesejátéka volt. ötletes díszletek között énekeltek-táncoltak a szereplők, hatalmas színes építőkockákból állítva fel világukat. Ebben a világban mindenkinek mendenre van ideje, a hősök megtanulják meghallgatni egymást, mindig jószívűen ajtót nyitnak társaiknak. Játékosan okulhattak a gyermek-nézők: „Ha tudsz bánni az idővel, bírod majd tüdővel...!” Este a felnőttek bérleti sorozatában századeleji író tragikomédiát láthattak a színházkedvelők. Barta Lajos Szerelem című darabja 1913- ban játszódik egy vidéki kisvárosban, amelynek reménytelen levegőjéből három nővér próbál szabadulni —önző, másokat eltipró módon, egymás rovására férfiakat csalogatnak, de szeretni igazán egyikük sem tud. A mulatságos helyzetekben a régi világ siralmas érdekközpontúsága és megalkuvásai követhetők nyomon. Fiatat értelmiségiek bevonásával Növelni kell a tudományos ismeretterjesztés rangját 4 TIT Szolnok város! szervezetének közgyűlése Sorrendben kilencedik küldöttgyűlésére készül az Országos Elnökség irányításával működő értelmiségi szervezet, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat tagsága. A másfél évszázados múltra visszatekintő TIT helyi szervezetei — az országos elemző munka részeként — ezekben a hetekben, hónapokban veszik számba a legutóbbi küldött- gyűlés óta eltelt időszak eredményeit, a jövő feladatait. Az 1987 februárjában sorra kerülő megyei küldöttértekezlet előtt ült össze szombaton délelőtt a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ színháztermében a TIT Szolnok városi és városkörnyéki szervezetének közgyűlése, melynek munkájában részt vett Fenyvesi József, az SZMT vezető titkára, Berki Ferencné, a városi pártbizottság titkára és Lengyel Boldizsár, a városi tanács elnökhelyettese. A megyeszékhelyen és vonzáskörzetében élő, a tudományos ismeretterjesztésbe aktívan bekapcsolódó értelmiségiek munkáját az elnökség írásos beszámolója alapján Káplár József, az Újvárosi Általános Iskola igazgatója, a városi szervezet elnöke ismertette. Szóbeli előterjesztésében elsőként azokat a társadalmigazdasági változásokat érintette, melyek nagymértékben befolyásolták a TIT sajátos közművelődési, értelmiségszervező tevékenységét. Ezek között szólt a művelődés feltételei, a művelődési szokások és a kultúra iránti igények változásairól, melyekhez a TIT igyekezett rugalmasan alkalmazkodni Ehhez szervezeti változások is hozzájárultak, hisz az 1985-től önálló társadalmi szervezetként működő társulat városi elnöksége 1984- ben kibővült a vonzáskörzet tagságának képviselőivel. A tartalmi munka feltételeiről megállapította, hogy a 22 megyei szakosztályban tevékenykedő 557 városi, városkörnyéki TIT-tag a megyében folyó tudományos ismeretterjesztő tevékenység nagy részét magára vállalja. Ez annál is inkább elismerésre méltó, hisz az értelmiség kilenc százalékát jelentő taglétszám a megyei tagságnak csupán egyharmadát adja. A szervezet munkájának anyagi és személyi feltételeit számba véve mondta el, hogy a városi szervezet a jelenlegi apparátusi létszámmal nem tud megfelelően eleget tenni az egyre növekvő feladatoknak, a költség- vetés mintegy 10 százalékát kitevő állami támogatás mellett elsősorban a bevételekből befolyó pénzösszegekből kell gazdákodniuk. Az eredményeket befolyásolja, hogy a közművelődésben a hagyományos ismeretterjesztési formák egyre inkább háttérbe szorulnak, helyüket a praktikus ismereteket nyújtó tanfolyamok veszik át: az idegennyelvi, a számítástechnikai, a telexkezelői, illetve az át- és továbbképző stúdiumok. A tehetséggondozást szolgáló iskolai baráti körök mellett az 1985 óta működő nyugdíjasok szabadegyeteme, az úttörőelnökséggel együtt megszervezett Kalandos Nyárprogram, az országjárások, és a négy éve működő csillagvizsgáló tevékenysége volt a legeredményesebb. A tudományos ismeretterjesztés presztízsét növelni kell. Ezt szolgálják a SZÜV szolnoki központjában, a Zagyvarékasi Béke Tsz-ben és a Jászkun Volán Vállalatnál megalakult TIT-csopor- tok, az életkor és érdeklődési körök szerint létrejött munkahelyi, iskolai diákotthoni, honvédségi, lakóterületi klubok, az itt elhangzott előadások, vitafórumok, tájékoztatók. A sikeres rendezvények közül is kiemel- kedig a hadtudományi szakosztály által rendezett Tisza Nyári Egyetem. A gondokat elemezve Káplár József szólt az idegennyelv-oktatás területén Jelentkező tanárhiányról, a tagságon belül a fiatal értelmiségiek alacsony számáról. A beszámolót követő vitában tizenhármán kértek szót. A felszólalásokban érintették a TIT és az iskolák kapcsolatának kérdéseit, megfogalmazták a középiskolákkal, a fiatal értelmiségiekkel, köztük a pedagógusokkal és a falusi fiatalokkal való kapcsolatok szorosabbra fűzésének igényét. Hangsúlyozták az anyanyelvi kultúra, az egészséges életmódra nevelés fontosságát, a TIT és más értelmiségi szervezetek közötti együttműködés erősítését. A vita után a beszámolót és a határozati javaslatot egyhangúlag fogadta el a közgyűlés, majd okleveleket adtak át a kiemelkedő munkát végzett társulati tagoknak. A közgyűlés zárásaként a tagság 25 tagú elnökséget, a megyei küldöttértekezletre 51 küldöttet választott meg. A TIT Szolnok városi szervezetének elnöke ismét Káplár József, titkára Ring Borbála lett. — bálint — Tegnap délután tartotta bemutatkozó műsorát a Bartók Béla úttörőházban az Achim Cti Általános Iskola. Az Achim András úttörőcsapat 30 éve tart fenn kapcsolatot a szovjet iskola úttörőcsapatával, valamint hozzájuk tartozik a Kertvárosi Iskola Petőfi Sándor úttörőcsapata is. A műsorban a három csapat életéből mutattak be epizódokat csasztuskába foglalva. Felvételünkön a három iskola fiataljai láthatók. (Fotó: Mészáros) Magyar tanszék Mariborban Amatör művészet Vasutasjubileum Negyven évvel ezelőtt tartotta első bemutatóját a nagykanizsai vasutasok Déryné színjátszó csoportja. Szombaton, a jubileum alkalmából, kiállítás nyílt a város vasútállamásának kul- túrvárótermében. Korabeli plakátok, fotók, újságcikkek, jelmezek, az együttes által nyert díjak idézik fel a jeles amatőr együttes tevékenységét, sikeres előadásait. A Szocialista Kultúráért kitüntetést is elnyert csoport több mint két évtizeden át nemcsak Nagykanizsán, hanem a Dunántúl, sőt az Alföld településein is rendszeresen bemutatta produkcióit. Kereken húsz esztendeje működik Szlovéniában a maribori pedagógiai akadémia magyar lektorátusa. 1966 késő őszén teljesült a Muravidéken élő magyar nemzetiségnek az az igénye, hogy leendő értelmisége felső fokon is képezhesse magát saját anyanyelvén. A mindenkori maribori lektor azóta is magyarországi pedagógus. Az 1970 71-es tanévben aláírt szombathelyi—maribori együttműködési program nagy segítséget adott a lektori tevékenységhez is. A kölcsönösség jegyében ugyanis a szombathelyi tanárképző főiskolán is létrehozták a szlovén nyelvű lektorátust. Ojabb öt év múltán Szombathelyen szlovén nyelv és irodalom tanszék kezdte meg működését. Rá egy évre Mariborban is megalapították a magyar nyelv és irodalom tanszéket. A kettős jubileum alkalmából Szlovéniában a „Magyaroktatás a maribori egyetem pedagógiai karán” címmel könyvecskét adtak ki Varga József és Bokor József szerkesztésében, az egyetemen pedig „hungarológiai napot”, anyaországi tudósok részvételével kerek- asztal-értekezletet rendeztek.
