Szolnok Megyei Néplap, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-02 / 283. szám

198Ó. DECEMBER 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Különleges programok n tavaszi fesztiválról decemberben Dicséretes frissességgel 1936. októberében megjelent az 1987-es Budapesti Tava­szi Fesztivál szépkivitelű előzetes programfüzete. A március 20 és 29-e között megrendezendő hetedik Ta­vaszi Fesztivál ezúttal is sok színvonalas programot ígér. Mivel egyaránt számítanak a külföldi és hazai közönség­re, első helyen a szavakat nem kívánó zenei rendezvé­nyek állnak. Neves együtte­sek, vendégművészek és ki­váló hazai énekeseink és ze­nészeink lépnek fel a Zene- akadémián, a Kongresszusi Központban, a Mátyás temp­lomban, a Pesti Vigadóban, az MTA Kongresszusi Ter­mében. Vendégeink lesznek a salzburgi Camerata Acade- mica (művészeti vezetőjük a magyar származású Végh Sándor), a jereváni Kamara- zenekar, az I Musici di Ro­ma, a Little singers of Tokyo, az angol Kamarazenekar. Hangversenyt ad Czdffra György, a francia Michel Be- roff zongoraművész, az NSZK-beli Edward Tarr trombitaművész, a szovjet Sztanyiszlav Bunyin zongo­raművész, az osztrák Gernot A programfüzet címlapja Winischhofer hegedűmű­vész. A hazai közreműködők közül említsük meg a Liszt Ferenc Kamarazenekart, a Magyar Rádió- és Televízió Szimfonikus Zenekarát, a Camerata Hungarica együt­test, a Magyar Állami Hang­versenyzenekart, a Budapesti Filharmóniai Társaság Ze­nekarát, a szólisták közül Jandó, Jenőt, Ránki Dezsőt, Baranyai Lászlót. A könnyűzene híveinek jó hír, hogy március 26-án a Budapest Sportcsarnokban rendezik meg a 30 éves Ben- kó Dixieland Band ünnepi hangversenyét. Európa há­rom legjobb dixi-zenakará- nak vezetőjét hívták meg — Chris Barber: pózán, Kenny Ball: trombita és AcherBilk: klarinét. Ugyancsak meghív­ták Mike Vaxot (trombita) Kaliforniából) és Eddy Da- vist (bendzsó) New Yorkból. A nagyszabású koncertet Zsombolyai János rendezi. A színházi események kö­zül igazi csemegének ígérke­zik, a szovjet Zsidó Zenés Kamaraszínház vendégjá­téka. A már hagyományos Nemzetközi Eszperantó Szín­házi Találkozónak ezúttal is a Radnóti Színpad ad he­lyet. Szerepel a Győri Balett, tartanak opera- és drámai bemutatót. Negyven képző- művészeti kiállítás nyílik a Tavaszi Fesztivál ideje alatt, Budapesten és a három fesz­tiválvárosban, Sopronban, Kecskeméten és Szentendrén. Védett kisállatok bélyegeken Radnóti Gyűrött Versmondóverseny Győztesek mezőnye December 6—7-én tartják meg a Radnóti Miklós or­szágos amatőr vers- és pró­zamondóversenyt Győrött. A vetélkedőt hagyományosan kétévenként rendezi meg a Hazafias Népfront Győr- Sopron Megyei Bizottsága mellett működő Radnóti Em­lékbizottság és Irodalmi Tár­saság. A vetélkedőn azok a versmondók mérik össze tu­dásukat, akik a különféle or­szágos versenyeken már he­lyezést értek el. Védett hazai kisállatok el­nevezéssel 6 címletben, ösz- szesen 20 forint névértékkel bélyegsorozatot hoz forga­lomba december 5-én a pos­ta. A bélyegsorozat Kincses Arisztid grafikusművész ter­ve alapján, többszínű ofszet­nyomással, 402 300 fogazott és 4800 fogazatlan példány­ban a Pénzjegynyomdában készült. Három együttes részvételóvel Cigányfolklór-müsor Szolnokon Vasárnap délután a Me­gyei Művelődési és Ifjúsági Központban látványos ci- gányfolklór-műsort rendez­tek. A fellépők, a házigazda Barna Gyöngyök, a rákospa­lotai Androdrom, a budapesti Balogh Béla együttese adott ízelítőt a cigány-népművé­szet élő hagyományaiból. Az Andírodrom szatmári motí­vumokkal színesített cigány­táncot, és több cigánydalt adott elő, Balogh Béla együt­tesének tagjai verseket és meséket mondtak valamint cigány-botolótáncot adtak elő, a Barna Gyöngyök együt­tes pedig szolnoki és Szolnok környéki dalokkal, táncok­kal szórakoztatta a mint­egy kétszázötven nézőt-hall- gatót. A rendezvény egyébként nagyobb figyelmet érdemelt volna, hiszen például Balogh Béla együttesének vers- és mesemondó kislányai annyi színnel, kedvességgel adták elő a természetükből, lényük­ből fakadó produkciójukat, hogy a „félházas” közönség is kitörő tapssal fogadta. Vagy a szolnokiak műsora: szűkebb pátriánk hihetetle­nül gazdag népművészeti, ezen belül cigányfolklór ha­gyományokkal dicsekedhet, amelyeket a Barna Gyön­gyök kis kollektívája avatot- tan vitt színpadra. A rákos- palotaiak együttese aligha­nem a legismertebb a hason­ló feladatokat vállalók kö­zött, hiszen jó néhány kitün­tetés tulajdonosai: megkap­ták már a KISZ KB okleve­lét, birtokukban van több fesztivál első helyezését bi­zonyító aranyérem, egyszó­val — miként a vasárnapi műsor egyik gazdája fogal­mazta —, a legjobbak közé tartoznak. A Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ nemzetisé­gi rendezvényeinek sorába szervesen illeszkedik a ci- gányfolklór-műsor, amely ha előzetesen hangosabb propa­gandát kap, méltán vonul be az intézmény aranykönyvé­be. A megismert együttesek mindegyike afféle missziót teljesít, amikor a tagjai ösz- szegyűjtik közvetlen környe­zetük cigányhagyományait, és ezzel a teljesítményükkel a nyilvánosság elé állnak. A történelmi út és tapasztalatai Kádár János könyvéről „A vezetés nem uralkodás, és a munka, amelyet mi végzünk, olyasvalaminek a szolgálata, aminél szentebb számunkra nincs: a szoci­alista haza, a Magyar Nép- köztársaság, és népünk szol­gálata. Mindig tudatában kell lennünk, hogy mi nem uralkodásra elhivatott új ki­választottak, hanem a nép szolgálatára rendelt embe­rek vagyunk,” — fogalmazta meg Kádár János politikusi hitvallását a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa 1961. decemberi ülésén elhangzott felszólalásában. Az idei po­litikai könyviiapokra megje­lent kötet, amely A szoci­alizmus megújulása Magyar- országon címmel Kádár Já­nos elmúlt három évtized­ben elmondott beszédeiből, közreadott írásaiból nyújt át jól szerkesztett válogatást, a fentebb idézett ars poetica megvalósításának hiteles tükörképe. A kötetben közreadott hu­szonnyolc beszéd és írás há­rom évtizedet fog át; a Szakszervezetek Országos Tanácsa X. plénumán, 1957 januárjában elhangzott hoz­zászólással nyit, és a Csepe­li Szerszámgépgyárban 1986 júniusában metartott barát­sági nagygyűlésen mondott beszéddel zárul. Áttekintést nyújt a magyar nép történe­tének eredményekben oly gazdag korszakáról, a sike­res kemény munkáról, a pártpolitika megújításáról, és kendőzetlenül szól az épí­tőmunka gondjairól, nehéz­ségeiről Is. A beszédek, cik­kek tanulmányozása során áttekintést kaphatunk az el­nyúlt három évtized szinte minden fontos — ma már a szó igazi értelmében —, tör­ténelmi eseményéről, az 1957 óta megtett útról. Az ellen- forradalmi támadás vissza­verése, a kommunista párt újjászervezése, a konszoli­dáció kibontakoztatása és megvalósítása, a mezőgazda­ság szocialista átszervezése, a gazdaságirányítási rend­szer reformja, a politikai mechanizmus korszerűsítése, a szocialista demokrácia ki- szélesítése — címszavakban közelmúltunk történetének csomópontjai. Ha igazán korrektek akarunk lenni, ak­kor mindehhez hozzá kell fűznünk, hogy Kádár János­nak a kötetbe felvett meg­nyilatkozásai nemcsak az el­múlt emberöltő fordulópont­jait mutatják be, hanem módszeréből fakadóan szá­mos más vonatkozásban visszanyúlnak a felszabadu­lást követő évtizedek értéke­lésére is, sőt jó néhány vo­natkozásban a magyar for­radalmi munkásmozgalom korábbi periódusaira is. A válogatás nyitó beszé­dei, cikkei az ellenforradal­mi lázadás kirobbanásának okaival, a szocialista konszo­lidáció elvi, politikai plat­formjának megfogalmazásá­val, az újjászervezett párt vezető szerepének helyes ér­telmezésével és érvényesíté­sével foglalkoznak. Már itt az olvasó elé tárul Kádár Jánosnak az a mindvégig ér­vényesülő törekvése, hogy a társadalmi valóság mélysé­ges tisztelete alapján, a va­lóságos érdekek, törekvések figyelembevételével fogal­mazza meg mondanivalóját. Ezért tekinthetők — többek között — a szakmai érdek- képviseleti szervezetek fel­adatairól 1957, januárjában elhangzott szavai hosszú tá­von érvényesnek: „Szólnom kell még a munkásérdekek, a dolgozók érdekeinek he­lyes szolgálatáról. Ez a szak- szervezet elsőrendű felada­ta. A szakszervezetnek szol­gálnia kell a munkásosztály napi érdekeinek védelmét, de a munkásosztály alapve­tő, általános érdekeit is. A munkásosztály elemi érde­keit is. A munkásosztály ele­mi érdeke az, hogy a szoci­alista társadalom építése megfelelő ütemben folyjék, és teljes befejezést nyerjen Magyarországon; hogy Ma­gyarország szocialista or­szág legyen, mindenféle ka­pitalista kizsákmányolástól mentesen. A szakszervezetek érdeke és feladata, hogy ezt az alapvető célt szolgálják. A másik feladata a munká­sok napi érdekeinek szolgá­lata.” A kötetben Kádár János­nak számos olyan beszéde is található, amely napjaink­ban már kortörténeti doku­mentum. Ilyen a Hazafias Népfront Országos Tanácsa 1961 decemberi ülésén el­hangzott felszólalása, amikor olyan lényeges és fontos kérdésről szólott, mint a közélet tisztasága, á szoci­alista nemzeti egység ki­bontakoztatása. Ekkor hang­zott el először a nyilvános­ság előtt az MSZMP szövet­ségi politikájának az az alapelve, mely azóta az „aki nincs ellenünk, velünk van” szállóige formájában világ­szerte közismertté vált: „Igenis úgy vesszük: aki nincs a Magyar Népköztár­saság ellen, az vele van; aki nincs az MSZMP ellen, az vele van; és aki nincs a nép­front ellen, az vele van.” A válogatást olvasva az írások, megnyilatkozások ké­pet nyújtanak Kádár János államférfiúi, politikusi, em­beri magatartásáról, szemé­lyisége jellemzőiről. Ahogy egyik megnyilatkozásában megfogalmazta, nem akart történelmet „csinálni”. Még­is nem csupán elemezte és értékelte a hazai fejlődés mozgatórugóit, eredményeit és gondjait, sikereit és ne­hézségeit, hanem eközben a tények, a valóság ismereté­ben, arra támaszkodva véle­ményt nyilvánított olyan döntő kérdésekről is, mint az elmélet és gyakorlat, acél és az eszköz viszónya, a köz­ügy és a magánügy kötődé­se, a megújulási készség és a folytonosság érvényesítése. Szavait minden kérdésben a nyílt, őszinte hang, az ered­mények és sikerek megbe­csülése, elismerése, ugyan­akkor a hiányosságok, gyen­geségek kritikus feltárása jellemezte és jellemzi. Ez tükröződött — többek kö­zött — a Központi Bizottság 1984. áprilisi ülésén elhang­zott felszólalásában is (amely e kötet lapjain ke­rült nyilvánosságra): „A közhangulatot, amennyire lehetséges, megpróbáljuk kö­vetni. Latjuk ennek változá­sát és hullámzását, mert a jelentéseket nem szépítik meg. Ezekből és egyéb je­lekből számomra az a követ­keztetés adódik — mondot­ta —, hogy nagyon tisztelet­reméltó a mi dolgozó né­pünk helytállása, és ennek óriási jelentősége van. Eb­ben sok minden szerepet játszik. Többek közt az, hogy a párt, a kormányzat, a rendszer bizonyos hitelt szerzett politikájával a nép előtt és valamit el is ért ál­tala. Innen a nép türelme. De ne tévesszük össze a gaz­dasági ügyekben járatos, és az ügyeket kézben tartó ve­zetők ezreit, tízezreit a mil­liókkal. Higgyék el, elvtár­sak, hogy az a sokszor han­goztatott hivatkozás a „nem­zetközi gazdasági körülmé­nyekre” és „az életszínvonal területén elért eredmények megőrzésének” jelszava nem tartható. Többféle oknál fog­va nem tartható. Nem tart­ható azért, mert ezzel a párt, a rendszer nem tud pers­pektívát mutatni a dolgozó népnek” Külön válogatást is meg­érdemelnének azok a beszé­dek, cikkek, amelyek a szo­cialista építés tapasztalatai­val, a megtett három évtize­des út tanulságaival, a marxizmus—leninizmus ma­gyarországi adottságok és hagyományok figyelembevé­telével történő alkalmazásá­val és továbbfejlesztésével foglalkoznak. A szocializmus megújulása Magyarországon címmel megjelent válogatás egy he­lyes politika és egy népszerű politikus, az MSZMP politi­kájának és Kádár János munkásságának hiteles tük­re. Az írások, beszédek sora­iban megtalálhatók emellett egy olyan kommunista ál­lamférfi, politikus emberi habitusának jellemzői is, aki magáról így nyilatkozott: „... én magamat szerencsés embernek tartom, és boldog is vagyok abban az értelem­ben, hogy a meggyőződésem szerint éltem minden körül­mények között és olyan ügyért tudtam dolgozni és harcolni, ami nekem mint embernek mindig szívügyem volt. Az eszem is ezt diktál­ta, a szívem is ezt diktálta.” (Kossuth Könyvkiadó) Botos János A tudomány és a módszerek szerepe a nevelésben Pályázat pedagógusoknak Tegnapi avatás Tankönyvraktárak Budaörsön A Művelt Nép Könyvter­jesztő Vállalat Nagykereske­delmi Raktárházának része­ként új tankönyvraktárakat avattak tegnap Budaörsön, a Kinizsi úton. A két, egyen­ként több mint kétezer négy­zetméter alapterületű köny- nyűszerkezetes épület a vi­déki oktatási intézmények ellátását szolgálja. Átadtak egy új, több mint féltnillió forint értékű csomagoló be­rendezést is. Az épületek kö­zelében a kiadványokat szál­lító tehergépkocsiknak ga­rázst alakítottak ki. Négy év alatt a Művelődé­si Minisztérium támogatásá­val 100 millió forintot köl­töttek a fejlesztésre, s ösz- szesen mintegy 13 ezer négy­zetméteren raktároznak je­lenleg könyveket. A létesít­ményt Köpeczi Béla műve­lődési miniszter avatta fel. Jövő tavasszal ismét me­gyei pedagógiai napokat ren­deznek Szolnokon. A tanács­kozáson többek között a társadalmi-gazdasági válto­zások iskolai hatásairól, a tudományos ismeretek, ered­mények gyakorlati megvaló­sításáról, a megye nevelési­oktatási intézményeinek kí­sérleteiről lesz szó. Az im­már negyedik alkalommal sorra kerülő megyei peda­gógiai napokhoz kapcsolód­va pályázatot hirdettek a rendező szervek, intézmé­nyek. A pályázatot három na­gyobb témakörben írták ki. Az első átfogó címe idősze­rű nevelési feladatok, s ezen belül olyan témákat javasol­nak, mint például a világné­zeti, az egészséges életmód­ra nevelés, az óvoda és az iskola együttműködésének módjai, a dramatikus játék szerepe a nevelésben vagy a pályairányítás lehetőségei a tanórán illetve iskolán kí­vül. • A második témakör címe A szaktudományos ismeretek szerepe a pedagógus munká­jában. Az ajánlásban többek között olyan tételek szere­pelnek mint a pszichológia jelentősége a nevelés-okta­tásban, a szaktanárok önkép­zési lehetőségei illetve gond­jai vagy a szakmai munka- közösségek szerepe a tantes­tületek pedagógiai kultúrá­jának alakításában. Végül a harmadik témakör a korsze­rű módszerek, korszerű technológia az iskolában cí­met kapta. Elsősorban a szá­mítógép, a videotechnika, valamint a komplex oktató­anyagok felhasználásának módszereiről várnak pálya­munkákat a rendezők. A pályamunkákat 1987 március 25-ig kell eljuttatni az Intézetbe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom