Szolnok Megyei Néplap, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-02 / 283. szám

1986. DECEMBER 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Janáur 2-án nyi­totta meg Szolno­kon, az Árkád üzletsoron 1. sz. kirendeltségét az újszászi Taka­rékszövetkezet. A 11 hónap alatt több mint ezer új tag (főleg szolno­kiak) lépett be a szövetkezetbe, — a fiók által nyil­ván tartott betét- állomány jelen­leg már megha­ladja a 18 millió forintot. (Fotó: T. K. L.) Minisztertanács-érdekképviseleti szervek Állásfoglalás egyes bérgazdálkodási kérdésekről Közgazdász­tanácskozás Magyar—amerikai köz- gazdasági kerékasztal-ta­nácskozás kezdődött hétfőn Budapesten. A Nemzetközi Kulturális Intézet és az ame­rikai IEEX — a nemzetközi ösztöndíjas cseréket irányí­tó alap — közötti megálapo- dás keretében ezúttal tized­szer találkoznak a két or­szág neves közgazdászai, hogy megvitassák a magyar és az amerikai gazdaság idő­szerű kérdéseit. Simái Mi­hály akadémikus, a magyar delegáció vezetője tartott vitaindító előadást A mai magyar gazdaság címmel. A Minisztertanács — a szakszervezetekkel, a szövet­kezetek érdekképviseleti szerveivel és a Magyar Ke­reskedelmi Kamarával egyetértésben — állást fog­lalt egyes bérgazdálkodási kérdésekben. Az állásfoglalás felhívja a vállalatokat, szövetkezeteket és intézményeket, hogy 1986. december 2. és 1987. április 1. között — munkáltatói döntéstől függő — alapbér- emelést ne hajtsanak végre. A munkáltatók gondos­kodjanak róla, hogy az év további részében is csak olyan bér, kereset kifizeté­sére kerüljön sor, amely ará­nyos mind a vállalati, mind az egyéni teljesítményekkel. A teljesítménybérek a tel­jesítménytől függően 1986. december 2. és 1987. április 1. között is növekedhetnek, az előző évben kitűzött és az 1987. év elején esedékes pré­miumok kifizethetők, s ki kell fizetni a kollektív szer­ződés (munkaügyi szabály­zat) szerint első negyedév­ben esedékes év végi része­sedéseket is. Az állásfoglalásról a mi­niszterek, országos hatáskö­rű szervek közvetlenül tájé­koztatják területi és helyi szerveiket, valamint a gaz­dálkodó szervezeteket. fl katonai pályára irányításért Pedagógusok kitüntetése A hagyományoknak megfelelően az idén is sor került a katonai pályára irányításban több éven át kiemelkedő munkát végző pedagógusok elismerésé­re. 'A honvédelmi miniszter által adományozott kitün­tetéseket november 28-án, Budapesten adták át. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany foko­zatát kapta a megyében Barta László, a megyei pártbizottság oktatási igaz­gatóságának tanára; Ró­zsa Imre, az Űjszászi Gim­názium és Közlekedési Szakközépiskola igazgató­ja. Ugyanennek a kitünte­tésnek az ezüst fokozatát dr. Kerek Béla, a Török­szentmiklósi Székács Ele­mér Mezőgazdasági Szak- középiskola igazgatója és dr. Ács Miklósné, a Kun- hegyesi Gimnázium és Híradástechnikai Szakkö­zépiskola igazgatója vette át. Dicséretben és jutalom­ban részesült Huszár Lász­ló, a Tiszaföldvári Haj­nóczy József Gimnázium és Óvónőképző Szakközép- iskola igazgatója. , Rang és hang Természetes dolog hogy a csoportveztő, a mű­vezető, vagy az osztályveze­tő közelebb áll beosztottai­hoz, mint az igazgató, vjgy a miniszter. A közvetlen fö- löttes a munkakörülménye­ket, az egyéni gondokat-ba- jokat, és a teljesítmények mögöttes összetevőit is job­ban ismeri. Ily módon szí­vesebben is mondanak véle­ményt, könnyebben nyilat­koznak meg előtte az embe­rek: megértést, m€ltányo- lást vagy csupán meghallga­tást várva. Az is az emberi természet jellemzője, hogy sérelmük­kel, bajukkal csak akkor fordulnak a magasabb veze­tőkhöz, a munkahelyi szer­vekhez, ha problémáik len­tebb nem nyernek orvoslást, munkájuk nem kap kellő fi­gyelmet, elismerést. A tü­relmetlen csoportvezető, az úrhatnám osztályvezető vagy a fölfélé hajbókoló, lefelé goromba művezető ismerős figura a barátok elbeszélé­séből, a magunk tapasztala­tából. Az igazság mégis az, hogy vállalatainknál, intéz­ményeinkben sokkal több az emberséges, a munkatársai­val együtt síró-nevető kö­zépvezető, mint a rideg, ér­teden főnök. Kérdés persze, hogy a nor­mális hangnem és a munká­ban egyenrangú, munkatársi viszony — mint a jó munka­helyi légkör alapja — páro­sul-e a szükséges bírálattal befelé, illetve a jogos érde­kek és az igazi értékek kép­viseletében, kellő kiállással kifelé? Mert — ezt minden rendű és rangú munkaválla­ló elismeri — hiába a meg­értő, netán segítő kisfőnök, ha az illető történetesen embereiért egy jó szót is fél kiejteni a nagyfőnök előtt. Vagy megfordítva: kapcso­latmérgező az a fajta jófi- úskodás, amely a kollégák­nál tompítani igyekszik a jogos kritikát, de fölfelé gátlástalanul eláztatja a be­osztottait Nyilvánvaló, ideális veze­tők nincsenek, kár is lenne egy számítógép precíz hoz­záértését és gépies tárgyila­gosságát számonkérni ter­melésirányítóinktól. Nem is a tévedhetetlenségüket, in­kább az emberi kapcsolatte­remtést, a példamutatást és a jellemességet hiányoljuk náluk sokszor. S azt a gyar­lóságból eredő hibájukat kárhoztatjuk joggal, hogy egyes vezetők miközben egy­re feljebb lépnek a ranglét­rán, fokozatosan veszítik el érdeklődésüket és méltá­nyosságukat. Minden vezető poszton nemcsak a hatáskörnek és a felelősségnek, hanem a rang­nak és a hangnak is megfe­lelő arányban kell állnia egymással. Nem a hangerő növelését vagy halkulását értjük ezalatt, hanem a hangnem változásait. Az em­beri hangvétel, a beosztottak véleményének meghallgatá­sa továbbra is elengedhetet­len a vezetők stílusábáfi, de természetesen a pozíciójuk­ból eredő nagyobb áttekin­tés, a rendelkezés, az irányí­tás joga alaposabb körülte­kintést és szívós következe­tességet is igényel tőlük. Hogy a vezetőnek ne csak rangja és hangja, hanem szava is legyen. Zs. Cs. A reklámnak is kell a cégér Megye! kőzgyűlóa óm kUldöttvólasztóa Tegnap délután Szolnokon a Tudomány és Technika Házában a Magyar Reklám- szövetség Megyei Szerveze­te vezetőségválasztó közgyű­lést tartott, melyen megvá­lasztotta küldötteit a "Hbru- árban tartandó országos ta­nácskozásra. Az érdeklődés ezúttal enyhén szólva gyér volt, hiszen alig egy tucat szakember jött el a közgyű­lésre és a határozatképesség is veszélyben forgott. Nagy Péter, a Magyar Reklámszö­vetség főtitkára meg is je­gyezte, hogy a három évvel ezelőtt alakult szervezet jó­val több tagot tudott felvo­nultatni, hiszen akkor nyolc­vanhármán ültek a székso­rokban. Mindez kissé a szakma út­keresését is jelzi, hiszen az országos szervezet is alig egy évtizedes múltra tekint­het vissza, ami pedig a me­gyék „aktivitását” jelzi: van ahol meg sem sikerült ala­kítani a reklám-propaganda élvonalában dolgozók hiva­talos testületét, de olyan megye is van, ahol csak pa­píron létezik a szakmai kö­zösség. Ha innen nézzük, lúgy a Szolnok megyeiek leg­alább a középmezőnyhöz tar­toznak. Ami az eredményei­ket illleti mindenképp, hi­szen amint Soós Pál, a me­gyei reklámszövetség elnöke elmondta, számos versenyen értek el rangos helyezést ki­rakatrendezőink. Vaskor Miklós az IDEÁL színeiben több ízben is felkeltette a hazai, sőt a nemzetközi szakemberek érdeklődését is. A Skála árukínálatát pe­dig Kovács Ágnes tárta leg­vonzóbban a vásárlók elé. Néhány rendezvénnyel is felhívták magukra a figyel­met a Szolnok megyeiek, így tavaly reklámkritikai fóru­mot tartottak a megyeszék­helyen A városkép és a rek­lám akció kapcsán. Túlzás lenne azt állítani, hogy mind Nagy Péter sza­vaiból, mind pedig Komjáth István elnökségi tag előadá­sából az elégedettség csen­dült volna ki. Tisztában vannak vele, hogy a magyar- propaganda, dekoráció, rek­lámfotó és reklámfilm való­jában a helyét keresi a ke­reskedelem mechanizmu­sában. Még akkor is így van ez, ha néhány kiugró ered­ményt máris számba vehe­tünk, hiszen például a tele­vízió reklámösszeáílításá- nak mindig kedvelt színfolt­ja a Libress pelenka mini­filmje, amelyet Sass István készített és valahol a szak­ma nívóját fémjelzi. A megyei feladatok rang­sorolásánál kissé bizonyta­lan volt még a szakmai ve­zetés, de az 1987. február I4-én sorra kerülő országos küldöttközgyűlés segít majd megszabni a tennivalók fon­tossági sorrendjét. A közgyűlés résztvevői megválasztották a megyei szervezet vezetőségét, mely­nek elnöke továbbra is Soós Pál, a megyei tanács vb ke­reskedelmi osztályvezető­helyettese lett, a titkár Péter István, a vezetőség tagjai pedig Vaskor Miklós, Rátfai József, Timkó Ágota, Tán- czos Mária és Sárközi Lász­ló. Ezután -a küldöttekre tet­tek javaslatot a résztvevők, végül nagy érdeklődéssel hallgatták Komjáth István előadását, aki a magyar rek­lámszakma 30 éves múltját taglalta nagy-nagy szakmai felkészültséggel. Segítsél az aszálykárosultaknak A kormány felhatalmazá­sa alapján az Állami Terv­bizottság további intézkedé­seket hozott az aszálytól leg­inkább súlytott mezőgazda- sági nagyüzemek kárainak enyhítésére. A 20 százalékot meghaladó aszálykár miatt fizetésképtelen és vesztesé­ges mezőgazdasági nagyüze­mek közül azok, amelyeknél a szántóföldi növényter­mesztés hozamérték-kiesése — az utóbbi 3 év átlagához képest — meghaladja a mér­leg szerinti veszteséget, a veszteség teljes összegére ál­lami támogatást kapnak. Ott, ahol a hozamérték-ki- esés kisebb, mint a mérleg szerinti veszteség, a dotáció a hozamkiesés összegéig ter­jedhet A nem veszteséges, de je­lentősen aszálykáros, 15 szá­zalék feletti hozamkiesést szenvedett gazdaságok meg­határozott mértékű, 2 év alatt igénybe vehető adóked­vezményben részesülnek. A támogatás és az adóked­vezmény az érintett üze­mekben nem használható fel személyi jövedelem és az ezekhez kapcsolódó kereset­szabályozási adók finanszí­rozására. Az érintett nagy­üzemek — az 1986-os gaz­dálkodásuk után — érde­keltségi alapjukból év végi részesedést nem fizethetnek. A gazdaságok a megyei ta­nácsoktól a közeli napokban kapnak bővebb információt. Karitatív női szerzetesrend hazánkban Az Állami Egyházügyi Hi­vatal elnöke 1986. december 1-jei hatállyal Magyarok Nagyasszonya Társaság el­nevezéssel karitatív női szer­zetesrend működését enge­délyezte. A rend működésé­vel kapcsolatos egyes kérdé­sek ! szabályozásáról Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke és dr. Paskai László koad- jutor érsek, a Magyar Kato­likus Püspökii Kar elnöke jegyzőkönyvet írt alá. Folyamatosan őrlik a búzát a Gabona- forgalmi és Malomipari Vállalat szol­noki malom üzemében. Eddig több mint ezer va­gon kenyér­revalót dol­goztak fel. Legnagyobb „fogyasztó­juk” a szolno­ki Landler Je­nő úti ke­nyérgyár. (Fo­tó: T. Z.) Kelesztö esőre várnak a vetések (Folytatás az 1. oldalról) szont kellően — állapították meg a szemlebizottságok — a szervestrágyázásra alkal­mas időjárást, többet is ki­juttathattak volna földjeik­re az állattenyésztési telepe­ikről kikerülő talajtápanyag­ból. Az őszi betakarítás után hátramaradt szántóföldi melléktermékek, leveles ré­pafej és kukoricaszár hasz­nosítására Jászjákóhalmán és Karcagon találtak jó pél­dát az ellenőrzést végzők. A hat nagyüzemben talál­ható állatállomány betelelte- tésének, az állattenyésztési telepek rendjének és a ta­karmányhelyzetnek a meg­vizsgálása is szerepelt a ha­társzemlék programjában. A tapasztalatok szerint a jószá­gok téli-koratavaszi élelme mindenütt biztosított, de kí­vánnivalót hagy maga után a szénakazlak állapota, és nem mindenütt végeztették el a szálas- és tömegtakar­mányok beltartalmi vizsgá­latát. A hat nagyüzemből öt­ben nőtt a tejtermelés, és javult a tej minősége is. Szembetűnő ez utóbbi vál­tozás a jászjákóhalmi téesz- ben, ahol már érezteti ked­vező hatását a szarvasmarha telep tavaly befejezett re­konstrukciója. A sertéstele­pek alacsony szaporulati és magas elhullási mutatói vi­szont aggasztóak: a szemle­bizottságok munkájában részt vevő állategészségügyi szakemberek nem tartják megfelelőnek az állattartó telepek járványmegelőzés szempontjából rendkívül fontos zártságát. Bárány és húsmarha-értékesítési gon­dot két gazdaságban jeleztek az ágazati szakvezetők az el­lenőrzést végzőknek. A gazdaságok jövő évi el­képzeléseiről tájékozódva megálapíthatták a szemlebi­zottságok, hogy a fejlesztésre várhatóan rendelkezésre ál­ló pénzüket elsősorban az alaptevékenységet folytató ágazatok termelési biztonsá­gát fokozó, a termékek mennyiségének és minőségé­nek növelését segítő beru­házásokra kívánják fordíta­ni. Jászdózsán és Palotáson például megkezdik a szar­vasmarha-telep rekonstruk­cióját. Több mint kétszáz hektárnyi rizstelep felújítása szerepel a karcagi téesz ter­veiben, Jászjákóhalmán pe­dig az elkövetkező három évben 35 millió forintot köl­tenek majd gépvásárlásra és gépműhely építésére. Az utóbbi közös gazdaságban a kiegészítő 'tevékenység ! bő­vítésével, asztalosipari rész­leggel is fokozzák a gazdál­kodás biztonságát. A határszemlék tapaszta­latainak helyszíni értékelé­sekor a szakigazgatási szerv, az állategészségügyi hatóság és a megyei szövetség kép­viselői felhívták a gazdasá­gok szakvezetőinek a figyel­mét néhány soronkövetkező, fontos tennivalóra. Arra töb­bek között, hogy idejében, megfelelően készüljenek föl a hiányosan kelő, esetleg ki­pusztuló repce és ősziárpa területek felülvetéssel vagy kukoricával történő tavaszi újrahasznosítására. Fokozott figyelmet igényel a munka- és erőgépek téli javításának megszervezése is, hiszen rendkívüli, két kampánynak megfelelő őszi igénybevétel után kell a koratavaszi mun­kákhoz felkészíteni a techni­kát. A takarmányok szaksze­rű tárolásának, kezelésének a biztosítása, az állategészség­ügyi hiányosságok fölszámo­lása még ezeknél is sürge­tőbb feladat, a jószágállo­mány minőségének megőr­zése, az állattenyésztési ága­zatok termelésének növelése érdekében. T. F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom