Szolnok Megyei Néplap, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-12 / 266. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. NOVEMBER 12. Kommentár Meddig tart az időzavar? Nem áll le Moszkva diplomáciai békeoffenzfvája, az amerikaiak pedig továbbra is időzavarban vannak. Így összegezhető röviden a nyugati sajtó értékelése a reyk- javíki találkozó utáni hetek eseményeiről. Meglehetősen sommás ez a megállapítás, — igazát azonban nem lehet elvitatni. Legutóbb Bécsben is kiderült: Moszkva igen következetesen kiáll nagyszabású javaslatai mellett, ám ez nem zárja ki a kompromisszum keresésének lehetőségét. Nincs viszont kompromisszum abban, hogy a biztonság csak kiegyensúlyozottan képzelhető el. Nem engedhető meg egyik fél számára sem a katonai fölény. Ezért tartja továbbra is a Szovjetunió elengedhetetlennek, hogy a hadászati fegyverek valamennyi válfajára kiterjedjen az először ötven, majd százszázalékos csökkentés. Ezt szögezte le legutóbbi moszkvai sajtóértekezletén Sevardnadze külügyminiszter is. A sajtóértekezleten elhangzottakból kiviláglik az is, miként látja Moszkva a Rreykjavik utáni helyzetet: olyan időszak ez, amelyben meg kell ragadni a kínálkozó alkalmat arra, hogy egyezséget kössenek a fegyverzetcsökkentésről. Az egyezség elérésére fokozatosan is sor kerülhet, s az egyes megállapodások magukban foglalhatják a további leszerelési intézkedések ígéretét. Így például a közép-hatótávalságú rakétákról szóló egyezmény szoros kapcsolatban lenne a harcászati rakétafegyverek kivonásáról kötendő későbbi megállapodással. Ismeretes, hogy a Szovjetunió és szövetségesei az idén tavasszal Budapesten indítványozták, az európai (tehát az Ural és az Atlanti-óceán közötti térségben lévő) hagyományos fegyverzetek mennyiségének és a csapatok létszámának jelentős csökkentését. Bár reykjavíkban nem volt mód megállapodni, a Szovjetunióban az izlandi munka-csúcstalálkozó napirendjét továbbra is olyan alapnak nyilvánítják, amire építeni lehet. Mi több, Moszkva hajlandó tovább lépni és kibővíteni a párbeszédet, bevonva a napirendbe például az emberi jogok kérdését. Mindez azonban nem kampány, azaz olyan hadjárat, ami valamiféle gyors eredmény elérését tűzi ki célul. A szovjet politika most külföldön hasonló dinamikus stílust követ, mint odahaza az elmúlt másfél évben. A gazdaság korszerűsítése, a gyökeres reformok, vagy ahogy azt Gorbacsov főtitkár mondta a „forradalmi átalakítás” együtt halad az egész emberiség egyetemes céljait, jobb és nyugodt életet szolgáló külpolitikai lépésekkel. Washingtonban ezt érthető nyugtalansággal és zavarral szemlélik. A megfigyelő úgy látja, hogy az Egyesült Államok politikájának irányítói nem tudnak mindezzel lépést tartani, a szovjet döntések kiszámításának régi tudománya, a „kremlino- lógia” sem segít nekik. Mind világosabb Amerika szövetségesei számára, hogy nem szovjet propagandakampányról, leválasztási akciókról van szó, hanem új távlatokat nyitó politikáról. Ebben a helyzetben mind nehezebb lesz megmagyarázni nekik, miért készül az Egyesült Államok a SALT—II. Szerződés felrúgására, miért torpedózza meg az irreális csillagháborús „védelmi” program ábrándjáért a gyors és valódi biztonságot kínáló fegyverzetcsökkentést? Miklós Gábor I pariameití választásik elátt Osztrák külpolitikai programnyilatkozat Ausztriának az eddiginél is tevékenyebben kell támogatnia a leszerelési törekvéseket, hangsúlyozza az osztrák külügyminisztérium programnyilatkozata. A programot tegnap, alig két héttel a parlamenti választások előtt hozta nyilvánosságra Peter Jankowitsch, szocialista párti külügyminiszter. Az 1990-ig szóló elgondolások azt helyezik az első helyre, hogy Ausztria a lehető legszorosabb együttműködést alakítsa ki az Európai Gazdasági Közösséggel, amellyel kereskedelmének túlnyomó részét bonyolítja. A nyilatkozat méltatja a stockholmi konferencia sikerét, emlékeztetve, milyen szerepe volt abban a semleges és az el nem kötelezett államok közvetítő tevékenységének. Jankowitsch egy másik nyilatkozatában sík- raszállt azért, hogy rendezzék meg a stockholmi tanácskozás második szakaszát. Az osztrák külügyminiszter hangzotatta, hogy az alapvető külplotikai kérdésekben a parlamenti pártok egyetértenek, s nem jelentene érdemi változásokat, ha a november 23-i választás eredményeképpen netán a polgári-konzervatív Osztrák Néppárt venné át a külpolitikai tárcát. Robbanás az antwerpeni zsinagóga előtt Tegnapra virradóra bomba robbant Antwerpenben, a nagy zsinagóga bejáratánál. Személyi sérülés nem történt, de az anyagi kár, jelentős. Az antwerpeni rendőkapi- tányság kedden délelőtt közölte: megállapították, hogy merényletről van szó, elkövetését azonban eddig egy szervezet sem vállalta. Belgiumban a legutóbbi években a mostanin kívül három ilyen természetű merényletet követtek el. Ebből kettőt Antwerpenben. 1980- ban két terrorista bombát dobott a zsidó kultúrházban összegyűlt gyerekek közé. Egy gyerek meghalt hét súlyosan, hét könnyebben megsérült. Egy évvel később, ugyancsak egy antwerpeni zsinagógába nagyerejű bombát dobtak, három ember meghalt, s anyagi kár keletkezett. 1982-ben a brüsszeli főzsinagógába tartó hívőkre egy terrorista tüzet nyitott, négy ember megsebesült. Francia Mszliti Libanoni túszok kiszabadulása A francia külügyminisztérium közleményben fejezte ki köszönetét Szíriának, mert közreműködött a libanoni francia túszok kiszabadításában és hozzátette: a francia kormány folytatja erőfeszítéseit a többi hat túsz kiszabadításáért. Mitterrand elnök csak a két kiszabadulthoz intézett üzenetet, kifejezve örömét hazatérésük felett. Camille Sontagh és Marcel Coudari már nyilatkozott is a francia tv-állomások déli híradóinak. Hangoztatták, hogy túsztartóik jól bántak velük. A kiszabaduláskor háromszor váltottak kocsit, mígnem magukra hagyták őket. Jean-Bernard Raimond külügyminiszter az Antenne 2 tv-csatornának nyilatkozva nem volt hajlandó elárulni, miként vagy miért cserébe eszközölték ki a két túsz szabadságát és mikor várható a még fogva tartott hat túsz kiszabadítása. Igyekezett lebeszélni a televízió hírmagyarázót arról a feltevésről, hogy közvetlen összefüggés van a két túsz szabadulása és a francia—iráni pénzügyi követelések rendezése között. Raimond azt bizonygatta, hogy a kormány állandó érintkezésben áll mindazokkal az államokkal, amelyeknek befolyásuk lehet a túsztartókra, de „ebben az eljárásban nem adjuk fel méltóságunkat, nincs szó adok-ka- pokról, sem kölcsönökről, sem fegyverszállításról.” Moszkfa Fidel Castro kitüntetése Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára tegnap a Kremlben átnyújtotta a Le- nin-rendet Fidel Castronak, a Kubai KP KB első titkárának, a kubai államtanács és minisztertanács elnökének. A kubai vezető e kitüntetésben 60. születésnapja alkalmából azokért a kiemelkedő érdemekért részesült, amelyeket a szovjet és a kubai nép közötti testvéri barátság, mindenirányú együttműködés fejlesztése terén, továbbá a béke és a szocializmus erősítéséhez való jelentős hozzájárulásával szerzett. A kitüntetés átadása után Mihail Gorbacsov és Fidel Castro áttekintette a szovjet—kubai testvéri barátság további fejlesztésének számos kérdését és foglalkozott a szocializmus állásainak megszilárdításáért, a társadalmi haladásért és a népek békés jövőjéért folytatott közös harc problémáival. Tűz ütött ki egy szovjet utasszállító hajón Hétfőre virradóra tűz ütött ki a „Türkménia” szovjet utasszállító hajó gépházában. A szerencsétlenség következtében a személyzet két tagja életét vesztette, de sikerült kimentepi a fedélzeten lévő 300 kiránduló iskolást. A tengerjáró a csendesóceáni Nahodka kikötőjéből hatvan tengeri mérföldre volt, amikor a tüzet észlelték. A kapitány azonnal pa- parcsot adott a mentőeszközök vízrebocsátására. A legénység egy része és a háromszáz iskolás átszállt ezekre. A bajbajutottakat két óra múlva fedélzetükre vették a segélykérő hívásra helyszínre érkező hajók. A kimentett személyek hétfőn délelőtt 11 órakor megérkeztek Nahodkába. A személyzet hajón maradt tagjai folytatták a küzdelmet az időközben a fedélzetre átterjedt tűzzel. Kedden reggelre a tüzet eloltották, és a , Türkméniát” Nahodka kikötőjébe vontatták. A tűz okának kivizsgálása megkezdődött. Washingtin, New Yerk Times Cikk az űrfegyverkezés ellen Nevezzenek ki független szakértőkből álló bizottságot az amerikai űrfegyverkezési program felülvizsgálatára — javasolja Jerome Wiesner professzor, Kennedy elnök egykori tudományos tanácsadója a The New York Times tegnapi számában megjelent, Kosta Tsipis fizikus profesz- szorral közösen írt cikkében. Wiesner szerint ugyanis az amerikai kormány tudatosan figyelmen kívül hagyja azoknak a szakértőknek véleményét, akik megvalósíthatat- lannak, vagy legalábbis huzamosabb kísérleti időszakot igénylőnek minősítik a terveket és laikusok, hozzá nem értők befolyása alatt döntött a program erőszakolt fejlesztése mellett. Ezzel a kormány megakadályozza a nukleáris leszerelés folyamatát. „A csillagháborús program olyan hatalmas tudományos és technikai nehézségekbe ütközik, olyan erőteljes kifogások merültek fel ellene, hogy az elnöknek üdvözölnie kellett volna azt a lehetőséget, amely tíz évig az alapos laboratóriumi kutatásokat és vizsgálatokat irányozza elő, ahelyett, hogy látványos és a haladást csupán szimuláló, a kongresszus és a közvélemény meggyőzésére irányuló akciókra fordítaná a rendelkezésre álló anyagi erőforrásokat és időt” — írja a két ismert tudós. Mint ismeretes, Reykjavíkban a Szovjetunió hozzájárult a tízéves kutatási időszakhoz, de ellenezte az űrfegyverek kipróbálását a világűrben. USR fegyverek Iránnak Fehér Ház: „Törvénysértés nem történt” Semmit sem közöltek arról a rendkívüli tanácskozásról, amelyet Reagan elnök hívott össze hétfőn a Fehér Házban. Az elnök Shultz külügyminiszterrel, Weinberger hadügyminiszterrel, Meese igazságügy-miniszterrel, Casey hírszerzési főnökkel és Poindexter nemzetbiztonsági tanácsadóval folytatott megbeszélést, hírek szerint arról, milyen helyzetet teremtett Washington számára, hogy napvilágra kerültek az Iránnal kötött titkos megállapodások. Az elnök megtagadta, hogy válaszoljon az újságírók ezzel kapcsolatos kérdéseire. A Fehér Ház szerin „semmiféle törvénysértés” sem történt az ügyben. Mint ismeretes, a fennálló amerikai törvények megtiltják fegyverek szállítását Iránnak, amelyet „terrorizmust támogató országnak” minősítenek. Most viszont kiderült, hogy Reagan elnök jóváhagyásával, ám a kormányzat más vezetőinek kizárásával létrejött titkos megállapodás alapján mégis sor került fegyverszállításokra, állítólag azért, hogy megnyerjék Teherán támogatását a Libanonban fogva tartott amerikai túszok szabadon bocsátásához. GENF Az atom- és űrfegyverzetről folyó szovjet—amerikai tárgyalások keretében kedden Genfben ülést tartott a hadászati fegyverekkel foglalkozó munkacsoport. DAMASZKUSZ Damaszkuszba érkezett Jevgenyij Ivanovszkij, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének helyettese — jelentette a SANA hírügynökség. Megbeszélést folytatott a két ország kapcsolatairól Musztafa Tlász szíriai hadügyminiszterrel. A mártírok emlékművének megkoszorúzása után Ivanovszkij bejelzést tett a látogatók könyvébe, s ebben országa teljes támogatásáról biztosította Szíriát. PEKING Tegnap ötnapos látogatásra Pekingbe érkezett Pierre Aubert svájci külügyminiszter. A kínai vezetőkkel elsősorban a kereskedelmi együttműködés kérdéseiről tárgyal. LA VALLETTA Líbia és Málta hétfőn aláírta azt a megállapodást, amely a hágai nemzetközi bíróság 1985. júniusában hozott döntésének megfelelően rendelkezik a tengeri határvonal kijelöléséről, és a kontinentális talapzat megosztásáról a két ország között. A megállapodás lehetővé teszi, hogy a szigetország olajuktatásokat végezzen a neki ítélt tengeri talapzaton. Nakaszone, a hídverő Nakaszone Jaszuhiro japán miniszterelnök a hét végén 25 órás villám- látogatást tett Pekingben. A szokatlanul rövid látogatás hivatalos célja az volt, hogy a japán konzervatív párt, az LDP elnöke és a Kínai Kommunista Párt főtitkára közösen helyezze el a kínai—japán ifjúsági csereközpont alapkövét. A csereközpont, afféle kulturális palota, felépítésének ötlete Nakaszone és Hu Jao-pang két évvel ezelőtti találkozóján született. A központ, amelynek építését a két kormány közösen finanszírozza, elsősorban kínai és japán fiataloknak ad majd lehetőséget arra, hogy együtt tanuljanak, sportoljanak és szórakozzanak, jobban megismerjék egymást és — ha lehetséges — közelebb hozzák egymáshoz Kínát és Japánt. Nakaszone megfogalmazása szerint az ifjúsági csereközpont fontos híd lesz a japán—kínai barátság és megértés XXI. századba átvezető útján. Érthető tehát, hogy az alapkőletételi ünnepségen kellemes volt a hangulat. Több, mint ezer kínai és japán fiatal éltette Nakaszonét, a hídverőt és Hu Jao-pangot, az egykori ifjúsági vezetőt. Petárdák robbantak és békegalambok repültek a magasba. Hu Jao-pang akár közvetlenül Nakaszone miniszterelnökhöz is intézhette volna szavait. Nakaszone volt ugyanis az első olyan kormányfő Japánban a második világháború óta, aki hivatalos minőségben látogatást tett a tokiói Jaszukuni szentélyben. Itt őrzik a háborúban elesett több millió japán katona „lelkét”. Köztük azokét is. akiket a japán fegyverletételt követően háborús bűnösöknek, tömeggyilkosoknak nyilvánítottak és kivégeztek. Nakaszone szentélybeli tisztelgése alaposan felkavarta a kínaiak nemzeti érzelmeit, mint ahogyan az a hivatalosan jóváhagyott japán tankönyv is, amelynek japán szerzői és jóváhagyói természetesnek és jogosnak találták a japán császári hadsereg 1937-es nankingi vérengzését és több százezer kínai le- gyilkolását. Az is kiderült azonban a rövid látogatás folyamán, hogy az üzleti kapcsolatokban kevés hely jut az érzelmeknek. Azokon a tárgyalásokon ugyanis, amelyeket a japán kormányfő folytatott Pekingben, a kínaiak egyáltalán nem rejtették véka alá kritikus véleményüket a kétoldaljú gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokban jelentkező problémákról. Ezúttal is szorgalmazták, hogy Japán mielőbb tegyen lépéseket a kétoldalú kereskedelmi forgalomban immár állandó tényezőként jelentkező több milliárd dolláros kínai deficit felszámolására. És nehezményezték azt is, hogy a japán tőkések nem akarnak befektetni Kínában. Nakaszone. akárcsak korábban, ez alkalommal is hangoztatta, hogy Japán nemzeti politikájának tekinti Kína modernizálási törekvéseinek. támogatását és előmozdítását. Kérdéses azonban, hogy ez a jól hangzó jelszó kielégíti a kínai vezetőket, akik lényegesen többet szeretnének exportálni Japánba és lényegesen több japán tőkét szeretnének Kínába vonzani. Talán erre utalt Csao Ce-jang kínai miniszterelnöki amikor azt mondotta Nakaszónénak, hogy a jövőt illetően a gazdasági és a kereskedelmi, valamint a pénzügyi együttműködés nem csupán lehetőséget, hanem egyszersmind kihívást is jelent Kína és Japán számára. A tárgyalásokon érintettek nemzetközi kérdéseket is. Állást foglaltak a szovjet—amerikai párbeszéd folytatása mellett. A 25 órás látogatás azonban nem adott választ arra a kérdésre, hogy Nakaszone miniszterelnök hajlandó-e a hídverő szerepére az ázsiai béke megőrzése és a nemzetközi feszültség csökkentése érdekében is. Éliás Béla MÜNCHEN A bajor rendőrség hétfőn hét embert tartóztatott le dollárhamisítás , gyanújával. Egy 22 éves munkanélküli fiatalember Augsburgban akart beváltani a hamis pénzből, ám nem járt sikerrel. Letartóztatása nyomán jutottak el a rendőrök további hat személyhez, akiknél összesen 1 millió dollár értékű hamis pénzt, és 100 dollárosok készítésére szolgáló klisét, s egyéb, pénz előállítására alkalmas nyomdai berendezéseket foglaltak le. LUANDA Angolában nagy szabású rendezvényekkel emlékeztek meg tegnap az ország függetlenné válásának 11. évfordulójáról. A nemzeti ünnep alkalmából nyilatkozatot tett közzé az MPLA—Munkapárt KB Politikai Bizottsága. Ebben hangsúlyozza, hogy a térségben csak akkor lehet megteremteni a békét, ha biztosítják Namíbia függetlenségét és Dél-Afrikában megszűnik az apartheid-rendszer.
