Szolnok Megyei Néplap, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-01 / 258. szám
10 Nyugdíjasok fóruma 1986. NOVEMBER 1. B rendelet ma lép hatályba Idősek segítése saját környezetükben Gondozási központok alakulnak — üregek napközijéből idősek klubja - Egységes, jövedelemtől függő térítési dijak Nem lehet „leállni" Folyamatos üzemben A költöző madaraik nem érzik meg olyan biztosam az ősz közelied,tét, mint azok a dolgozók,, aikik néhány kampányt már lehúztak a cukorgyárban. így van ezzel Dobozi Benő is. Noha már a 64. évet tapossa, biológiai órája idén is jelezte az idény kezdetéi; jött ismét, nyugdíjasán is munkára jelentkezett. Az egészségügyi miniszter rendeletet adott ki a területi szociális gondozásról. A rendelet egységes irányelveket tartalmaz az időskorú lakosság ellátására,, gondozására. Kimondja, hogy a területi szociális gondozás formái az idősék klubja, a szállást biztosító idősek klubja, a szociális étkeztetés és a házi gondozó szolgálat. Ezzel az új, egységes elnevezéssel és tartalmi meghatározással bizonyos' régi fogalmaik, elnevezések érvényűiket vesztik. A sokéven át megszokott öregek napközi otthona helyett az idősek klubját, a hetes napközik helyett a szállást biztosító idősek klubját kell használnunk, s értenünk. A rendelet kimondja az idősek klubjának felvételi rendjét, a térítési díjak fizetésének szabályait, s a házi gondozói szolgálat feladatkörét. Az intézkedés legfontosabb célja, hogy az időskorú lakosság életviteléhez megkapja saját környezetében a szükséges mértékű segítséget. E segítségért jövedelmet nyugdíja méltányos arányában fizetésre kötelezett,, így például, akit fölvesznek az idősek kűubjiálba, tagsági díjként havonta 150 forintot fizet. Ez a díj a berendezési és felszerelési tárgyaik használatát foglalja magában. Az idősek klubjában az élelmezésért — a reggeli, ebéd, uzsonna, vagy vacsora díjaként — ugyancsak fizetni kell, s e díj megfizetése alól azok menthetők föl, akiknek havi nyugdíja 2370 forint alatt van. Akinek például1 2371—2870 forint közötti a nyugellátása, a nyersanyagnorma 20 —i, akinek 3371—3870 forint közötti a havi nyugdíjia. a nyersanyagnorma 60 százalékát köteles havonta és utólag, a következő hónap 10. napjáig befizetni. A szállást biztosító idősek klubjában a szállásköltség naponta 20 forint. Ugyanígy, a gondozás mértéké tői idejétől függően térítést kell fizetni a házi gondozásért is. Bár a rendelet a mai nappal hatályba lép, a térítési díjakra vonatkozó rendelkezéseket 1987 január elseje után kell alkalmazni. Az egészségügyi miniszter 10il986-os, a területi szociális gondozásról szóló ren- dedleténék megjelenése előtt információkat kértünk a Szolnok Megyei Tanács egészségügyi és szociálpolitikai osztályán. Dr. Négy esi Judit csoportvezető néhány máEgyedttl T. Katona László felvétele ris érvényben lévő, illetve a VII. ötéves terv időszakában megvalósuló intézkedésről, elképzelésről adott tájékoztatást. __ A rendelet kimondja, hogy gondozási központokat kell kialakítani a helyi tanácsok előzetes egyetértésével, lehetőleg igazodva az államigazgatási határokhoz, s ama törekedve, hogy ellátatlan terület ne maradjon. Szolnok megyében az idén ilyen gondozási központ működik már Túrkevén, Tiszafüreden és Kums'zetntmártonban, valamint három tanács megállapodásából IFegyvemeken, a székhelyi, valamint a tisza- bői, az örményesi és a kun- csorbad időskorúak ellátására. 1987-ben további 8, 1988-ban ugyancsak 8, 1989-ben 7. végül1 a hetedik ötéves terv utolsó esztendejében, 1990- ben 6 gondozási központ alakul a megyében. Szolnokon, ahol az Egyesített Szociális Intézmény irányításával és szakmai gondoskodásával húsz körüli gondozási körzet működik, valamint 4 idősek klubja, egyelőire nem fogLal- kozinalk a változtatás gondos latéval, Szállást biztosító idősek klubja jelenleg Öcsödön, Mezőtúron és Tiszaszentim- rén működik, Jászfénysza- run készülőiéiben van. A házi gondozód szolgálatot a rendelet szellemében, azok vehetik igénybe, akik nyugdíjasok, és más személy (család, eltartó stb.) gondozására nem számíthatnak, de egészségi állapotuk miatt lakásukon kérik a gondozás, ellátás különböző formáit. E gondozásért is fizetni keli a nyugdíj méltányos arányában. A térítési díj a jövőben jobban igazodik majd az igénybevett szolgáltatás^ hoz. Jó tudni, hogy a házi gondozást tiszteletdíjas és hivatásos gondozók látják el, akik igen szerény tiszteletdíjat illetve fizetést kapnak nehéz munlkáj ükért. A megyei tanács — az Egészségügyi Szakiskola és Kollégiuma segítségével — miár jfelenileg is tanfolyamokon biztosít szakmai képzést, továbbképzést azoknak az egészségügyben már járatos, 45 évesnél fiatalabb vállalkozóknak, akik ezt a sok munkát, önzetlenséget és fáradtságot jelentő foglalkozást szeretnék választani hivatásuknak. Énre azért. is szükség van, mert a hetedik ötéves terv időszakában húsz új gondozói szolgálatot hoznak létre. 1990-ig egyébként évente kétszáznegyvennel nő a szociális étkeztetésben résztvevők száma a megyében. Hatan voltak testvérek, a Józsi volt a legkisebb, őt marták el legkönnyebben a cseresznyéstál mellől ha édesanyjuk levette róluk a szemét. Az apa a földet túrta, újerdői „birtokán”, ahol sose vollt olyan gazdag a betakarítás, hogy ne kellett volna porciózni a kenyeret. Józsi hentesinasnak szegődött Jászberénybe, amikor felszabadult ott maradt a mesternél. Maradt, mert nem válogathatott. pedig a havi 20 pengős fizetésért és a kosztért Farkas József segécjúrnak a szőlőben is kapálni kellett, takarított, gondozta a kertet és amikor a mesterürék elmentek hazulról, gyerekük bölcsőjét ringatta éjfélig. — Szerettem volna hentes Ugyanaz az émelygős meleg fogadta az üzemben most ősszel is, ami talán csak a vendégnek szokatlan. Hiszen a gépek dübörgését is meg lehet szokni, egy idő után a beszéd különválik a zajtól, érthető lesz. — Hiába, egy évnél nem bírtam otthon tovább — kezdi a beszélgetést. — Kihagytam egy szezont, azóta minden kampánykezdet itt talál a kavarógépek mellett. Az üzemnek — mint azt korábban Sziládi Gyula műszakvezetőtől megtudtam — hiányozna is Dobozi Benő szakismerete. 1950-ben került ide, erre a munkára. Tőle függ, hogy a cukorpép állapota megfelelő lesz-e vagy sem. Az évek során szerzett tapasztalat pótolhatatlan, Béni bácsi pedig ránézésre megállapítja, kell-e hígítania az anyagot. Persze nem ő az egyetlen nyugdíjas az üzemben. Gyakorlatilag az itt dolgozók egyharmada már meghaladta a nyugdíjkorhatárt, mégis évente felveszik a munkát. Petkovich Tamás kisújszállási nyugdíjas orvost szerdán délelőtt fél tizenegykor nem találtam a lakásán. A felesége is csak eny- nyit tudott: jó órája mehetett el, mivel beteghez hívták. Ha megfelelő az időpont, jöjjön vissza délután, az mindig biztosabb. Beteghez hívták, ismételgetem magamban a hallottakat, ami azért különös, hiszen a matrikula adatai szerint Petkovich Tamás 1904. március 1-én született. Nyolcvanharmadik évébe lépett, de ha szólnak neki, még ma is házhoz megy, betegeket gyógyít. Igaz, nem gyalog, mert egyetlen egy dolgot soha nem kedvelt életében: az apostolok lovát, így azután ahová csak lehetett, motoron járt: ötven esztendeje is, meg ma is. Volt, amikor négy megrogy- gyant Csepel árválkodott lakása folyosóján, és jó, ha közülük egy hadra, jobban mondva útra fogható akadt. Jelenleg is strapabíró, sokat látott, megélt ki Simsonján gyűri le a távolságokat. Délután sikerül találkoznunk: vállas, szemüveges ember, aki jó évtizedet nyugodtan letagadhatna korából. — A feleségem az oka, neki köszönhetem, hogy és mészáros munkával vagyis a mesterségem után megélni, de nem úgy, hogy kinézik a falatot a számból, és más gyerekét pelenkáz- zam. Pestre mentem, de nem a nagyravágyás, vagy a kalandvágy késztetett arra, hogy búcsút mondjak a herényi kapufélfának. A nyomorúság elől menekültem, és a szakma szeretete is csábított, na meg az is, hogy a herényi havi 20 pengővel szemben Pesten megkerestem a heti 24 pengőt. Egy hentes és mészáros üzletében kezdtem, később a vágóhídon vállaltam munkát, 33 éves szolgálat után onnan mentem nyugdíjba. Közben volt egy kis kitérőm, ami nem maradhat ki az életrajzomból. Né— Ide köt bennünket a múltunk — mondja Dobozi Benő — én is Tószegről járok be. Annak idején a mezőgazdaságot hagytam ott, megpróbálkoztam a kosárfonással is, de ez biztosabb megélhetést adott. Állandóra vettek ide. Üzem alatt a kavarógépen dolgoztam, utána a karbantartóknál segédmunkásként a kőművesek mellett. Közben élesen felberreg egy csengő, jelzi, a hetes gépbe új eresztés érkezik. Dobozi Benő felszalad a félemeletnyi lépcsőn, mintát vesz, tolózárat nyit, majd zár el. Követem én is. Fönt még elviselhetetlenebb a forróság. A 90 fokos pép felhevíti a levegőt, 40—50 fok körüli a hőmérséklet. Miért inkább ezt, s nem a pihenést választja, "megéri-e vajon? — Négyezer-ötszázötvenhárom forint a nyugdíjam. A feleségem háztartásbeli, időnként betegeskedik is. Mire elég ez a pénz? — kérdez vissza, persze nem tőlem várva a választ. — A meghazudtolhatom az éveim — bókol élete párjának, Erzsébet asszonynak. Petkovich doktor friss diplomásként 1930-ban került Kisújszállásra. Eredetileg két hónapot szándékozott eltölteni a gyógypedagógiai intézet orvosaként, — amelyből eddig több mint ötvenhat kerekedett ki. Kezdetben azt sem tudta: merre lehet ez a város, és térképeken keresgélte, miképpen lehetne oda eljutni. — Hogy jó volt a választásom — mondja mi sem bizonyítja jobban, hogy ez az első és egyben az utolsó munkahelyem. Hivatalosan hetvenhatéves koráig, 1980-ig dolgozott, bár az idősebb, valaha kezelt betegei közül sokan még most is ragaszkodnak hozzá. Legendás a lelkiismerete: olykor ötször is kopogtatta Ik egyetlen éjszaka az ablakán, és ő zúgolódás nélkül öltözött, ment, máskor egész szilveszterét tanyán töltötte egy beteg kislány ágyánál, akinek nehezen akart elmúlni a láza. Mint minden igazi vidéki orvos, sokféle feladatot végzett: húzott, tömött fogat, gyógykezelt trachomas szemet; gipszelt törött kezet, lábat; sebet varrt; szülést vezetett; mandulatályogot nyitott fel. szóval nem hány évig a Kárpátia étteremben voltam konyhai hentes, ott ismerkedtem meg Jozefával, a hidegkonyhás lánnyal. Az ismeretségből házasság, majd két gyerek lett. — Engem is a „nincs” indított útnak 16 évesen, abból a Vas megyei határmenti falucskából, ahotl legfeljebb a csempészek mondhatták el magukról, hogy nem gyötri őket a szegénység. Nővérem és az egyik nagybátyám akkor már Pesten dolgozott. Az ő segítségükkel helyezkedtem el először egy kifőzdében konyhalánynak, majd miután kitanultam a zöld, a gyümölcs, a hal és a hús saláták készítését, átkerültem a Kárpátiába, majd a New York (a mostani Hungária) étterembe. Szerettem azt a munkát, érdekes volt új ízeket, mutatós tálalási formákat kitalálni, állmomból felébresztve is megmondani, hogy mihez, mi való. Szívesen gondolok vissza a hidegmai árak mellett még szerencse, hogy fogadnak az üzemben bennünket. Ez a száz nap jó kiegészítést hoz. Remélem, hogy a pótlékokkal együtt meglesz a havi 5—6 ezer forint. A pénznél, mint „kifogyhatatlan” témánál maradunk még egy darabig, hiszen ott vannak a gyerekek, az öt unoka, őket is csak kell támogatni. Aztán az alsóépületet is át kellett építeni, no meg végre egy fürdőszobát is kialakítani, hogy legalább az öregségre meglegyen a kényelem. Beszélgetés közben úgy „oldódunk”, mint a cukorpép, hogy aztán az őszinteségben kristályosodjon ki véleményünk. — Persze az is igaz — egészíti ki az elmondottakat — az emberek is hiányoztak. Bejöttem én korábban 3—4- szer is, de valahogy nem volt az igazi. Jobb így együtt, könnyebb. Meg aztán ahogy abbahagytam a munkát, hol itt, hol ott kezdett el fájni valami. Ha meg dolgozom, elmúlik azonnal. Ügy látszik, az emberi szervezet is olyan, mint ez a gyár. Nem lehet leállni, folyamatosan kell „üzemelni”. Úgyhogy, amíg erőm, egészségem engedi, mindig jövök. Szőke György tűnt unalmasnak az ötvenhat, kunok között eltöltött esztendő. 1949-ben nősült, özvegyasszonyt vett el, két gyerekkel. Becsülettel felnevelte, taníttatta őket, miközben 1950-ben nekik is született egy fiuk. ö az apja mesterségét folytatja, a Dunántúlon orvos. Noha Petkovich doktor egy ízben tanácstag is volt, pár év után mégis lemondott tisztéről: nem javasolhattam a betegeimnek, hogy ma egészségesek legyenek, mivel testületi ülésem van, indokolja nevetve. A város vezetői mindezt tudomásul vették, és hogy az őszhajú doktor munkás-évtizedeit tisztelik, becsülik, mi sem bizonyítja jobban, hogy a Munka Érdemrend ezüst fokozatán kivül a közelmúltban vehette át Pro űrbe kitüntetését is. D. Szabó M. konyhán eltöltött 12 esztendőre, csináltam volna tavább is, ha közbe nem szól a háború. A bombázások elől menekülve hazajöttünk Jászberénybe, itt az Üjerdőben vettünk egy kis házat. Józsi, a férjem innen járt be Pestre a vágóhídra, én pedig a tsz-ben dolgoztam még 8 évig. József és Jozefa, vagyis a Farkas házaspárt Egyikük Űjerdőből, a másik a Vas megyei Nagynáradról indult el több mint félévszázaddal ezelőtt, a szegénység ellől menekülve, a boldogulást keresve. Megtalálták, egy véletlen találkozás és sokéves kemény, szorgalmas munka árán. Tartósan szorgalmas munka, hiszen Józsi bácsi nyugdíjba vonulása után is évente 20—25 sertést hizlalt, és még most, 73 évesen is kaszál, műveli a szőlőt, s néhány röfögő most is ételért visít az ólban, hogy hízzon a gyerekeknek, az unokáknak. Illés Antal Az orvos tanácsai flz egészséges, változatos táplálkozásról A táplálkozásnak mindig az adott testi és szellemi igényekhez szabottnak kell lennie. Figyelembe kell venni, hogy idős korban a testi aktivitás és energiaigény csökken, a kalória szükséglet 30—40 százalékkal kevesebb, a szervezet funkciói beszűkülnek, az anyagcsere lassúbbá válik. Ezért naponta többször étkezzünk, egyszerre mindig keveset, estére könnyű ételt (pl. egy pohár kefirt) fogyasszunk, 18 óra után csak folyadékot. Az egyéni szükséglettől kevesebbet vagy többet nem lehet enni, mert táplálkozási hiányhoz, vagy az ennél sokkal veszélyesebb elhízáshoz vezet. Ez utóbbi számos betegségre hajlamosít, a fizikai teljesítmény csökkenéséhez vezet. A táplálék egyes alkotórészeit tekintve, csak igen kevés zsírt szabad enni. Ez napi 60 grammnál több nem lehet, ennek fele is növényi eredetű olaj vagy margarin (Ráma) legyen. A sima teavajnál jobb a Party vajkrém. Kerülni kell azokat a húsokat, húskészítményeket, amelyekben sok a zsír. Inkább a csirke-, marhahús, hal, virsli, parízer ajánlott. A szénhidrátokból 100—200 gramm fedezi a napi igényeket. A tömény cukor, édesség köny- nyen elhízást eredményez. Csökkenteni kell a kenyér és a tésztaféléket is, helyettük burgonyát fogyasszunk. Lehetőleg minden étkezés tartalmazzon állati eredetű fehérjét. Hiányuk fokozza a fertőzések iránti hajlamot, ami időseknél nemkívánatos. A vegetáriánus étrend vas- és vitaminhiányt okoz. Sok értékes anyag (fehérje is) van a tojásban, a koleszterin tartalom miatt azonban napi 1—2 elég belőle. Mindennap kell fogyasztani zöldség-, gyümölcs- és főzelékfélét. Vitaminok fontos ásványi sók, nélkülözhetetlen rostanyagok vannak bennük. Sokan idegenkednek a rostanyagokat tartalmazó ételektől, hogy puffadást okoznak. Valójában ezért az ételek elkészítéséhez használt sok zsír a felelős. Idős korban fokozódik a hajlam a csontok mészszegé- nyedésére. Bizonyos védelmet nyújt a táplálékok mész- és D-vitamin tartalma (napi fél liter tej, tíz dkg sajt fedezi). A folyadékfelvételt nem kell korlátozni. Az idős emberek szervezete érzékenyebb a folyadékveszteségre, ezért betegségek idején, nyáron különös gondot kell fordítani arra, hogy elegendő folyadékot igyunk. Az idős korban igen gyakori székrekedés, bélrenyheség kezelésére jól használhatók a gyógyvizek. Kávé, tea fogyasztásánál figyelembe kell venni, hogy milyen betegségekkel küszködik az időskorú ember. Napi egy-két kávé kedvezően hat a szervezet működésére (lehetőleg tejjel hígítsuk, ne igyuk éhgyomorra, este és alkohollal együtt). A tea kevesebb, lassabban felszívódó koffeintartalma és a folyadékpótlás miatt sokkal hasznosabb. Alkoholos italt csak ritkán és kis mennyiségben szabad inni, mivel a kisebb mennyiségű alkohol is kedvezőtlenül befolyásolja az idős emberek állapotát. összefoglalva azt mondhatjuk, hogy idősek számára tiltott élelmiszer valójában nincs. Dr. Cz. L. Összeállította: Sóskúti Miit fl doktor úr 83 évesen is betegekhez jár József és Jozefa Nem volt semmi nagyravágyás bennük
