Szolnok Megyei Néplap, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-07 / 263. szám
12 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. NOVEMBER 7. Újabb csillag a láthatáron Épül-szépiil a Tisza Szálló Ha a Tisza Szálló életkorát emberi léptékkel mérnénk, nem számítana öregnek: két év múlva menne nyugdíjba, így alighanem a legtermékenyebb ailkotól periódusát élné. Épületnek pedig egyenesen kamasz a kora, nem több, mint 58 éves — mégis már-már műemléki rangban vigyázza a Tisza- part panorámáját. A korát az adja, ami a bölcs emberek tekintélye: sok-sok titok tudója, korszakokat köt ösz- sze úgy, hogy mániákusan őrzi sajátos arculatát. És persze rangját is, hiszen egy szállodánál fontosabb a belbecs, mint a külcsín. Jelenleg kétcsillagos, de a horizonton feltűnt a harmadik csillag, amelyet remélhetőleg elnyer majd. Tanulságos feleleveníteni a szálló múltját. A Tisza partján 1927-ben kezdtek egy kutat fúrni azzal a szándékkal, hogy termálvizet nyerjenek. Közben elkezdődött a szálloda és fürdő építése is, tervezői azok voltak, akik a fővárosi Gellért Szállót megálmodták: Sterk Izidor. Sebestyén Artur és Hegedűs Ármin. A kivitelezést az Ellich és Döménycég vállalta, amelyik pontosan az építkezés ideje alatt jutott csődbe, így a szolnoki festőmesternek, idős Füllöp Jánosnak adósak maradtak egy fél családi ház árával. Pedig igényesek voltak ám a műépítészek: amikor a homlokzat elől eltávolították az állványzatot, az egyik tervező mérgesen rászólt a festőre: — Mondtam magának, hogy olyan színe legyen, mint a Gellért Szállónak, és ez nem olyan! A szolnoki mester egykedvűen benyúlt a szivarzsebébe, és kivette a fővárosi hotel tenyérnyi faldarabját, melyet pipájával ütött ile és a színhez pászította. Árnyalatra olyan volt. Felépült az étterem és a szálló. Csil'logott-villogott minden a csillárok fényében, ám a tervező szeme észrevett valamit. Leoltatta a villanyokat, 10 száll gyertyát kért, és meggyújtva leállította azokat a márvány burkolatra. A gyertyafényben olyan volt a korábban tükörsimának látszó padozat, akár az országút. Még egy hónapig csiszolták, amikor az építész végre elégedett lett vele. Ma is építészek dolgoznak a Tisza Szállóban — igaz, nem gyertyafény mellett. A munkák állásáróil Csépe Mihály igazgató elmondta, hogy baj nincs, hiszen lám, a szállodai rész, amelyet január 15-én zártak be. szeptember elsején már vendéget is fogadott. Hogy ki volt a felújított hotel első bejelentkezője? Sik Igor, a Szigligeti Színház vendége. Végigjárva a szobákat, az emberben egy közismert reklámmondat motoszkál: „Mi a részletekre i* ügyelünk....’’ Valóban, a szolnoki Tisza Szálló nem monumentalitáA szobák „csak” otthonosak Fotó: Nagy Zsolt A homlokzat immár a város jelképévé vált sával igyekszik elbűvölni a betérőt, sokkail inkább az otthonosság lemérhetetlen komfortfokozatával és azzal, hogy itt a személyzet szájából soha nem hangzik el hangos és méltatlankodó szó. A felújítás során a szobák száma átmenetileg 28-ról 22- re csökkent, ám ezzel nem kevesebb, de több lett a Tisza: valamennyi szobához fürdőszoba is csatlakozik, melynek kádjában a gyógyvizet élvezhetik az ideiglenes lakók. Folyik a tetőtér beépítése, ahol romantikusan égre nyíló szobák várják a vendégeket, de rendezvénytermet is alakítanak ki, a torony alatt pedig, ahonnan valamikor tárogatószó szállt a város fölé, egy lakályos kártyaszoba kap helyet. Ä falak között már a régi medrében zajlik az élet, ám kívül még viseltes arcát mutatja a szálló, de nem sokáig. A külső szépítkezés következik, majd a kerthelyiség csinosítása. Eddig 40 millió forintot áldozott minderre a Hungar Hotels, de még néhány millióra szükség lesz — fogalmazott óvatosan Csépe Mihály. Ami pedig a szolgáltatásokat illeti. Valamennyi, szobában televízió, rádió és telefon várja a vendégeket. A szálló egy önálló tévéstúdióval is rendelkezik, amely az esti órákban videoprogramot ad. A szobaár — a jelenlegi A recepció egy szálloda névjegye. Az első benyomásokat Itt szerzi a vendég kétcsillagos besorolásnak megfelelően — 8—900 forint körül van éjszakánként, ám a jelenlegi teltház azt bizonyítja, hogy vannak, akiknek ez egyáltalán nem drága. Jó neve van a szoűnoki szállónak a nemzetközi börzén, a szakmában sokan — éppen patinája és megnyerő atmoszférája miatt — máris a szolnoki Fórumnak titulálják. A szálló vendégkönyve valóságos irodalmi arckép- csarnok; Móricz Zsigmond szívesen ült vonatra vasárnap reggel, hogy a szoilnoki gyógyfürdőben „megáztassa” magát, s a program végeztével délután már a leányfalui otthonában telepedett a terített asztali mellé. De vendég volt itt Mesterházy Lajos, Déry Tibor, és más számos irodalmi nagyság. Rangja van hát a Tisza Szállónak, melyet őriznie kell, újjászületve, újabb emberöltőn át. Palágyi Béla Földosztás és agrárfejlődés Jászfényszarun ““Részletek egy— különdíjas , pályázatból A Megyei Múzeumi Szervezet, együttműködve a Szolnok Megyei KISZ-bizottsággal, a HNF Megyei Bizottságával, valamint a szövetkezeti érdekképviseleti szervekkel minden évben néprajzi és helytörténeti pályázatot ír ki különböző kategóriákban. A pályamunkákat az októberi múzeumi hónap záróünnepségén értékelik és ott adják át a díjakat is. így történt ez ebben az évben is: október 31- én vehették át a legjobb pályázók a díjakat. Az idén a legtöbb dolgozat a megye új és legújabb kori történetének kategóriájában érkezett. Az ötvennégy pályamunka beküldője között huszonhét volt a felnőtt. Ebben a kategóriában kiemelt első díjat kapott Kiss József a Földosztás és agrárfejlődés Jászfényszarun 1945—48 című pályaművéért. Ebből idézünk néhány érdekesebb dokumentumot. szántottam azután négy-négy holdat, de csupán barátságból. Nem fogadtam ed érte pénzt.” Kiss József idéz a jászsági felső járás főszolgabírójának határozott hangú leveléből, amelyben a tavaszi munkák végzéséről intézkedett: „Azt álllapítottam meg, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkák elvégzése több és több nehézségbe ütközik. Ennek folytán elrendelem, hogy a meglévő igák csak a vetési és a szántáselőkészítési munkálatokra használtassanak, fuvarozásra isdokodt esetben csak az elöljáróság előzetes írásbeli engedélyével.” A szigorúságra — írja a továbbiakban a pályázó — azért is szükség volt, mert az igásilovak száma mindössze száztizenhárom, az ökröké pedig kilencven. A szolgabíró a traktorok bérszántási díját április 9-én holdanként hetven kilogramm kukoricában határozta meg (...) A gondokat némiileg enyhítette. hogy a szovjet hadsereg egységeitől segítség érkezett : vetőmagot, üzemanyagot és igáslovakat adtak az újgazdáknak. („Orosz katonalovakat hoztak Berényből a juttatottaknak.”) Kiss József ezután arról ír, hogy művelni való terüllet volt, de vajon volt-e mit belevetni? „A községet ért háborús károk ellenére sem okozott gondot a vetőmag ölőteremtése a régi gazdáknak. Az újaknak igen. ök nem tartalékolhattak az előző éviből, nem volt előző évi. A nagygazdák és a cséplő- géptuüajdonosok hombárja azonban tele volt. A főjegyző 1945 április 20-án azt jelentette. hogy a malomban, a raktárakban gabonakészlet nincs. A járási főjegyző rendelettől tiltotta meg az árpa és a zab állati takarmányozás céljára való megőr- lését, mert kevés volt a vetőmag. A községi elöljáróság a malom vámkeresletről hetvenöt mázsa búzát igénybe vett vetőmag céljára.” A mezőgazdasági gépek üzemeltetéséről szóló fejezetben a pállyázó egyebek között a következőket írja: „A tavaszi mezőgazdasági munkák elvégzését hátráltatta az üzemanyag hiánya is. A traktor-tulajdonosok rendelkeztek bizonyos tartalékkal. Az orosz katonai parancsnokság segített a község égető gondjain. (...) Az őszi mezőgazdasági munkák idején rendszeresen érkezett petróleum, gázoűaj és benzin. Jászfényszaru több szállítmányról le is mondott Jászberény javára. A járási főjegyző újabb rendeletben közölte, hogy a fogatok az őszi mezőgazdasági munkák idején és azok befejezéséig csak az elöljáróság engedélyével hagyhatják el a községet. A megyei termelési miniszteri biztos a mezőgazdasági munkák idejére felfüggesztette a vasárnapi és az ünnepi munkaszünetet. (...) A géptulajdonosok kihasználva az újgazdák kiszolgáltatottságát, igen magas szántási díjat állapítottak meg. Márkus József bérszántó indítványozza, hogy a gyepet holdanként 130 kilogramm rozsért, a szántót 65 kilogramm rozsért szántsák. Hogy a szántási díj állandóan vitatott volt, kiderül a megyei gazdasági felügyelő körleveléből: „. .. több helyről panasz érkezett, hogy a traktoros bérszántók valamint a fogattulajdonosok oly magas összeget kémek, amely szinte megfizethetetlen. Ezért: kettős ló, ökör vagy tehénfogat legalább 15 centiméter mélységű szántás kát. holdankénti díja könnyű- és középkötött talajon 24, kötött talajon 30 forint lehet A 15 centiméternél sekélyebb szántásért annyiszor 1 forint 60 fillérrel kevesebbet kell fizetni, ahány centiméterrel sekélyebb a szántás. Kötött talajon két forinttal csökken centiméterenként. Traktorral végzett bérszántás könnyű- és középkötött talajon centiméterenként 1 forint 40 fillér, kötött talajon 2 forint 10 fillér.” Módszereket várnak Segíteni a szabadidő hasznos eltöltését „A felszabadulással járó tulajdonjogi változás nemcsak hogy nem vetette visz- sza a termelő munkát — a rendkívüli kedvezőtlen tárgyi feltételek ellenére sem — hanem felszabadította a parasztság termelői kedvét, mozgósította a" parasztgazdaságok jelentős termelő erőit. Nem véletlen, hogy az újbirtokosok ilyen körülmények között igaerő hiányában önmagukat fogták igába, és úgy művelték a földet. (...) Az újgazdák termelési kedve önmagában természetesen nem szüntette meg a mezőgazdaság művelési gondjait, egyébként is a művelésre váró földnek csak kisebb hányada esett rájuk. Jászfényszarun a szántó összterülete 1945 tavaszán 7530 kát. hold volt, ebből az újgazdáknak 946 kát. holdat osztottak ki. Az újgazdák közül számosán rendelkeztek a földosztás előtt is kevéske birtokkal: a Részletes felosztási tervben szereplő adatok szerint ez a terület 320—340 kát. holdra tehető. így á' jut- tatottak földingatlana az összterület hatodrésze. A Földművelésügyi Minisztérium 1945 január 23-án kiadott rendelete értelmében minden községnek munkatervet kellett készítenie a tavaszi mezőgazdasági tennivalók elvégzéséhez: a községek csak helyi erőforrásokra támaszkodhattak, először a legjobb termést ígérő földet kellett megművelni, az iga és különböző mezőgazdasági szerszámok tulajdonosai kötelesek voltak azokat pénz vagy kézimunka ellenszolgáltatás fejébe másoknak kölcsönadni. (...) Sokan voltak, akiket nem kellett a rendelet betartására kényszeríteni, egymásnak kölcsönösen segítettek.” Ezután Kiss József idézeteket sorakoztat jegyzőkönyvekből és visszaemlékezésekből: „Czeglédi Nándor szántotta meg a négy hold földemet. A szántásért magam jószántából két kocsi répát adtam.” „Aki igával rendelkezett, annak kötelessége volt szántani más földjén. Nekem tinóm volt, Veres Sándornak is egy. összeálltunk. 17 holdat szántottunk fel. A szántási, vetési tervet a termelési tanács állította össze.” „Az újgazdák közül kevésnek volt lova, fölszerelése. Előírták, hogy az igával rendelkező gazdának kinek a földjét kell fölszántani. Előírták azt is, hogy a gazdának kosztat, a lovának meg takarmányt kell adni. Nekem lovam voít, Darabos Janinak is. Szalai József juttatott földjének fölszántása volt kiírva. Három válykosi gazdának is Kisújszálláson Fazekas népművész kiállítása Ma délelőtt fél tízkor Kisújszálláson, a József Attila Városi Művelődési Ház kisgazdájában nyílik meg Szűcs Imre fazekas népművész kiállítása. A gazdagon díszített edények, tárgyak tárlatát Bácskái Miklós, a flszafüredl Városi Tanács művelődési osztáüyának vezetője nyitja meg. A néprajz, népművészet iránt érdeklődők november 28-ig nézhetik meg a kiállítást, minden nap délután 15—18 óráig, szombaton 9—11-ig. A KISZ Központi Bizottsága pállyázatot hirdet, amelyben fiatal közművelődési szakemberek, illetve ifjúsági közösségek, valamint művelődési intézmények kollektívái vehetnek részt. A téma izgailmas: a fiatalok művelődését, szórakozását, szabad idejük hasznos, tartalmas eltöltését segítő módszerek kidolgozása. A pályázat néhány kiemelt témaköre: a középiskolai, kollégiumi közösségek tervei, módszerei; a számítástechnika, a műszaki kultúra alkalmazása; a lakótelepeken élő fiatalok szabadidős tevékenységének formái; a termeiő- szövetkezetek, állami gazdaságok és a községek közös művelődési lehetőségei; a videotechnika alkalmazása; a művelődési intézmények társadalmasításának formái. A szervezők elsősorban olyan módszerek kidolgozását javasolják, ameilyek javarészt helyi forrásból megoldhatók. A pályadíjakon kívül a szakmailag legkorszerűbb munkák kivitelezését segítik elsősorban. A jeligés pályamunkákat két példányban. zárt borítékban kell feltüntetni a pályázók nevét, munkahelyük címét. A beküldési határidő: decemberi. Cím: KISZ KB Kulturális Osztálya Budapest, XIII., Kun Béla rakpart 37—^8. A munkák elbírálását a szakemberek még december folyamán elvégzik, s az eredményt is kihirdetik.
