Szolnok Megyei Néplap, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-06 / 262. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. NOVEMBER 6. Közlemény a KGST 42. ülésszakáról Új szovjet javaslat 1986. november 3. és 5. között a Román Szocialista Köztársaság fővárosában, Bukarestben megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 42. ülésszakát. Az ülésszakon részt vettek a KGST-tagországok küldöttségei. A magyar küldöttséget Lázár György miniszterelnök vezette. Az ülésszak munkájában részt vett a JSZSZK küldöttsége. Megfigyelőként részt vettek az Angolai Népi Köztársaság, az Afgán Demokratikus Köztársaság, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, a Nicaraguái Köztársaság és a Szocialista Etiópia képviselői. Az ülésszakon a Román Szocialista Köztársaság küldöttségének vezetője, Constantin Dascalescu elnökölt. Az ülésszak megtárgyalta a VB beszámolóját a KGST- tagországok felső szintű gazdasági értekezlete határozatainak teljesítése terén, a Tanács 40. és 42. ülésszaka között végzett tevékenységéről. Megállapították, hogy a KGST-tagországok felső szintű gazdasági értekezlete határozatainak és ezt követő megállapodásainak valóra váltása, a kommunista és munkáspártok szervező és irányító tevékenysége, az országok népeinek önfeláldozó munkája, a meglévő tartalékok mozgósítása, valamint a KGST-tagországok közötti együttműködés lehetőségeinek kihasználása nagy hatással volt gazdasági potenciáljuk növekedésére, egységük és összeforrottságuk erősítésére. A KGST-tagországok jelentős sikereket értek el az előző tervidőszakban. 1981—85-ben az országok együttes megtermelt nemzeti jövedelme 18 százalékkal, az ipar bruttó termelése 18 százalékkal, a mezőgazdaságé 11 százalékkal növekedett. Jelentősen megnőtt a kölcsönös árucsere-forgalom, 1985- ben elérte a 198 milliárd transzferábilis rubel értéket. Emelkedett a lakosság reál- jövedelme, bővült a lakásépítés, javult az orvosi és a szociális ellátás. 1985-ben az előző évhez képest a KGST-tagországok- ban a megtermelt nemzeti jövedelem összesen 3,6 százalékkal, az ipari termelés 3,9 százalékkal, a külkereskedelem volumene 3,2 százalékkal emelkedett. A termelés növekedésében döntő tényező volt a munka termelékenységének emelkedése, ennek révén biztosították az iparban az összes többlettermék több mint 80 százalékát. Műszaki-tudományos együttműködési program A testvéri országok kommunista és munkáspártjainak 1984—86-ban tartott kongresszusain hangsúlyozták annak fontosságát, hogy elmélyítsék a gazdasági együttműködést és új formákat alkalmazzanak a társadalmi termelés tudományosműszaki haladáson alapuló intenzifikálása érdekében, a nagy gazdasági hatékonyság biztosítása és a népek jólétének emelése céljából. A KGST-tagországok tudományos-műszaki haladásának 2000-lg szóló komplex programja alapján nagy horderejű nemzetközi tudományostermelési kooperáció bontakozik ki. Ez a program elősegíti a szakosítás és a kooperáció széles körű fejlesztését a tudomány, a technika és a termelés terén, továbbá a külkereskedelem növekedésének gyorsítását. Az ülésszak megállapította, hogy e feladatokat gyorsított ütemben kell megoldani. * A jelenlegi ötéves tervidőszakra szóló népgazdasági tervek koordinációja eredményeinek vizsgálatakor megállapították, hogy az elősegítette az országok lehetőségeinek jobb kihasználását és kölcsönös együttműködésük erősítését az egyes országok és a KGST-tagországok összessége gazdaságának dinamikus és harmonikus növekedése céljából. A terv- koordináció során az együttműködés fejlesztéséről elért megállapodások valóra váltása elő fogja segíteni a KGST-tagországok gazdasága hatékonyságának fokozását. A tervkoordináció során nagy figyelmet fordítottak a felső szintű gazdasági értekezlet határozatainak teljesítésére, a KGST-tagországok közötti szilárd hosszú távú gazdasági és tudományosműszaki kapcsolatok kialakítására. Az országok aláírták vagy előkészítették a gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés 2000- ig szóló kétoldalú hosszú távú programjait. Az ülésszak felhívta a figyelmet arra, hogy — az előző tervkoordináció során egyeztetett szinthez viszonyítva — további lehetőségeket kell feltárni a kölcsönös áruszállítások növelésére, különösen a világ- színvonalnak megfelelő élvonalbeli technika, valamint a fűtőanyag, az energia, a nyersanyagok, a különféle vegyipari termékek, jó minőségű közszükségleti cikkek és élelmiszerek körében. Az ülésszak megbízást adott a következő ötéves időszakra szóló tervkoordináció programjának kidolgozására, széles körű komplex intézkedéseket irányozva elő a programban. A tagországok szándéka, hogy kibontakoztassák a kölcsönös együttműködéssel összefüggő területeken a gazdaságpolitika egyeztetését, a szilárd gazdasági kapcsolatok kialakítását célzó munkát, mindenekelőtt a tudományos-műszaki haladást meghatározó területeken. Feladatul tűzték ki azt is, hogy a kölcsönösen szállított áruk világszínvonalúak legyenek. Intézkedéseket kell tenni a KGST-tagországok műszaki-gazdasági sebezhe- tetlenségének erősítésére. Termelési szakosítás és kooperácié Az ülésszak megállapította, hogy a testvéri országok gazdasági növekedésének gyorsítását, az együttműködés és a szocialista gazdasági integrációs folyamatok elmélyítését előmozdítja a kiemelt irányokkal kapcsolatos számos nagy horderejű többoldalú egyezmény valóraváltásának megkezdése. Ide tartozik a Jamburg és a Szovjetunió nyugati határa közötti gázvezeték építésében, a földgáz közlekedési eszközök üzemanyagaként történő fel- használásában való együttműködés. A fűtőanyag-nyersanyag probléma megoldása során a KGST-tagországok folytatták az együttműködést számos nagy objektum építésében, közös erővel növelték az atomerőművi kapacitásokat, valamint egyeztetett együttműködési intézkedéseket tettek az anyag- és energiatakarékosság céljából. Az ülésszak rámutatott az együttműködés számos hiányosságára, azt a feladatot tűzve a tanács szervei elé, hogy következetesen teljesítsék a felső szintű gazdasági értekezlet határozatait, teljesebb mértékben használják ki a nemzetközi termelési szakosítás és kooperáció lehetőségeit. Az ülésszak hangsúlyozta, hogy a jelenlegi szakaszban az egyik legfontosabb együttműködési feladat a termelési szakosítás és kooperáció további elmélyítése olyan korszerű együttműködési formák fejlesztése alapján, mint a KGST-tagországok gazdálkodó szervezetei közötti közvetlen kapcsolatok a tudomány és a termelés területén, az érdekelt államok által önálló gazdasági elszámolású közös vállalatok, egyesülések. tervező irodák, tudományos szervezetek és egyéb nemzetközi kollektívák létrehozása. Az ülésszak nagy jelentőséget tulajdonított a KGST- tagországok atomenergetikai együttműködése további fejlesztésének. Jóváhagyta az atomerőművek és atomfűtő- művek építésének 2000-ig szóló programját. Előirányozta az atomerőművi kapacitások üzembe helyezésének növelését, az atomerőművek berendezéseinek nemzetközi kooperáción alapuló biztosítását. Komplex intézkedések kidolgozását irányozták elő, amelyek megfelelnek az latomenergetika, biztonságos fejlesztése nemzetközi rendjének létrehozásával kapcsolatban a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség által jóváhagyott programnak. Megelégedéssel állapították meg, hogy mélyültek a kapcsolatok a KGST és a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság között. Kifejezték azt a határozott szándékukat, hogy a KGST-tagországok a jövőben is következetesen fejlesztik a gazdasági együttműködést a többi szocialista állammal. A KGST-tagországok a jövőben is gazdasági és tudományos-műszaki segítséget nyújtanak a fejlődő államok számára ezek népeinek érdekében. A KGST-tagországok fejleszteni kívánják a kölcsönösen előnyös és egyenjogú kereskedelmi-gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolatokat a fejlett tőkés országokkal. A gyümölcsöző együttműködés példájául szolgálhat a KGST-tagországok és a Finn Köztársaság közötti sokoldalú együttműködés. Világfórum a kapcsolatok javítására Megállapítva, hogy a KGST-tagórszágok gazdasága és kölcsönös együttműködése az elmúlt ötéves időszakban és 1986-ban feszült nemzetközi légkörben fejlődött, a testvéri szocialista országok komoly aggodalmukat fejezték ki a fegyverkezési verseny, elsősorban a nukleáris fegyverkezési verseny erősödése miatt, amelyet az Egyesült Államok és a NATO cselekedetei idéznek elő. Ezek az erők nem kívánnak a fegyverkezési verseny megfékezésének, a világűrre való kiterjesztése megakadályozásának, az atomfegyverkísérletek beszüntetésének útjára lépni. A KGST-országok teljes mértékben támogatásukról biztosították a Szovjetunió konstruktív állásfoglalását a Reykjavíkban megtartott felső szintű szovjet—amerikai találkozón, nagyra értékelték a leszerelésért, a nukleáris háború veszélyének elhárításáért folyó küzdelem valamennyi területén áttörés elérését célzó nagy horderejű szovjet javaslatokat. Az ülésszak résztvevői kifejezték országaik eltökéltségét a párbeszéd folytatására, a nukleáris fegyverkezési verseny beszüntetéséért, a nemzetközi biztonság és béke átfogó rendszerének megteremtéséért való további aktív harcra. Az ülésszak megállapította, hogy nagy jelentőségűek a Varsói Szerződés tagállamainak budapesti felhívásában foglalt, az európai hagyományos fegyverzet és fegyveres erők csökkentésére, az államok katonai kiadásainak megfelelő mérséklésére vonatkozó javaslatok. A KGST-tagországok nagyra értékelik a stockholmi konferencia első szakaszának eredményeit. Megállapítják, hogy a politikai akarat, az értelem és a kölcsönös megértés olyan megállapodások elérését tette lehetővé, amelyek a bizalom és a biztonság erősítése szempontjából nagy jelentőségűek. A KGST-tagországok hangsúlyozzák, hogy a mai nemzetközi helyzetben egyre fontosabbá és sürgetőbbé válik a nemzetközi gazdasági kapcsolatok mentesítése mindenféle mesterséges akadálytól és korláttól, olyan nemzetközi gazdasági biztonság megteremtése, amely egyformán védi minden állam érdekeit. A KGST-tagországok kiemelik annak fontosságát, hogy az ENSZ keretében minden ország részvételével tárgyalásokat kell folytatni a legfontosabb nemzetközi gazdasági problémák átfogó, igazságos megoldása végett. Állást foglalnak egy * olyan világfórum összehívása mellett, amelyen komplex módon meg lehetne vitatni a világgazdasági kapcsolatokat nehezítő tényezőket. Az ülésszak hangsúlyozta, hogy a bonyolult és ellentmondásos nemzetközi helyzetben különösen fontosak az együttműködés és a szocialista gazdasági integráció elmélyítése céljából hozott döntései. Kifejezte meggyőződését, hogy ezek elősegítik a KGST-tagországok gazdaságának további fejlődését, pozícióik erősítését a világban, valamint a szocializmus által a világ fejlődésének egész menetére gyakorolt befolyás növekedését. A KGST ülésszaka az egység, a testvéri barátság, a kölcsönös tisztelet és megértés légkörében zajlott le. PÁRIZS Jacques Chirac francia miniszterelnök a nemzetgyűlésben kijelentette, hogy Franciaország nem szakítja meg a diplomáciai kapcsolatot Szíriával és nem szállít oda fegyvereket. TIRANA A központi bizottság beszámolójának vitájával tegnap folytatódott az Albán Munkapárt IX. kongresszusa. Délelőtt hozzászólások hangzottak el, s beszédet mondott több külföldi párt küldöttségvezetője is. GENF A nukleáris és űrfegyverekről folyó szovjet—amerikai tárgyalások keretében tegnap Genfben ülést tartott a stratégiai fegyverekkel foglalkozó munkacsoport. BRÜSSZEL Spanyolországnak a NATO katonai szervezetében való részvételéről kezdett tanácskozást az észak-atlanti szövetség brüsszeli központjában Michael Bell NATO főtitkár-helyettes és Jaime Ojeda nagykövet, Spanyol- ország állandó NATO-képvi- selője. ŰJ-DELHI India képes uránium dúsítására, szükség esetén bármilyen szintre — közölte Radzsa Ramanna, az indiai Atomenergia-Bizottság elnöke. A Patriot című lap tegnapi száma szerint hivatalosan most először ismerte el a kormányzat,' hogy az ország rendelkezik a technológiai lehetőséggel. A kilencven százalékosra dúsított uránium alkalmas atomfegyver előállítására. LUANDA Jósé Eduardo dos Santos, az MPLA-Munkapárt és az Angolai Népi Köztársaság elnöke tegnap Luandában fogadta Maróti Lászlót, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Minisztertanács elnökhelyettesét, aki a magyar—angolai gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési vegyesbizottság ülésszakára utazott Angolába. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón Maróti László átadta azt az írásos üzenetet, amelyet Kádár János, az MSZMP főtitkára küldött az angolai vezetőnek. (Folytatás az 1. oldalról) zött méltatta a stockholmi konferencia első szakaszának sikeres befejezését, ami ler fektette az alapot „Stockholm—2”-höz vagyis a tényleges európai leszerelési intézkedések megtételéhez. „Stockholm—2” elveinek kidolgozása a bécsi utótalálkozó résztvevőire vár — mondotta Sevardnadze, majd ismét javasolta, hogy amíg véglegesen ki nem dolgozzák „Stockholm—2” mandátumát, munkacsoportokat lehetne létrehozni a NATO és a Varsói Szerződés képviselőiből. Eduard Sevardnadze hangsúlyozta, hogy a Varsói Szerződés tagállamainak budapesti ülésén a résztvevők kidolgozták az európai leszerelés kiegyensúlyozott programját, s ez a program természetesen továbbra is érvényben van. A szovjet külügyminiszter beszédének további részében kijelentette: el kellene gondolkodni azon, hogyan állíthatók a külgazdasági kapcsolatokat Európa valamennyi népének szolgálatába, s hogyan lehet utat nyitni a nemzetek közötti gazdasági közeledés előtt. Hozzáfűzte: a Szovjetunió támogatja számos ország javaslatát, hogy tartsanak egy európai gazdasági fórumot. Az emberi jogok kérdéskörét érintve Sevardnadze kijelentette: következetesen igyekszünk előmozdítani az emberek közötti olyan érintkezéseket, az információk és a szellemi értékek olyan cseréjét, amely a humanizmust és a békét szolgálja. A Szovjetunió nagy jelentőséget tulajdonít a helsinki záróokmány hetedik elvének, amely az emberi jogok, a szabadságjogok tiszteletben tartásáról rendelkezik, beleértve a szabad gondolkodást, a lelkiismereti és vallási szabadságot, valamint a meggyőződés kifejezésének szabadságát. Az emberi jogok nemzetközi ENSZ- nyilatkozatáról szólva elmondta, hogy az lényegében szabályozza az államok magatartását a személyi szabadság, a munkához, a lakáshoz, a pihenéshez, a térítésmentes oktatáshoz, az egészségügyi és szociális ellátáshoz való jogok érvényre juttatásában. Mivel ezen a téren számos megoldatlan probléma halmozódott fel — hangsúlyozta Sevardnadze —, a Szovjetunió javasolja, hogy ezeknek a kérdéseknek a megtárgyalására hívják^ össze a helsinki tanácskozás résztvevőinek széles képviseletű konferenciáját. Javasoljuk — fűzte hozzá a szónok —, hogy ezt a fórumot Moszkvában itartság meg. Reméljük, hogy ezen a fórumon sikerül kölcsönös megértésre jutnunk, ami elősegítené, hogy az összeurópai folyamathoz csatlakozott valamennyi országban javítsuk a helyzetet humanitárius területen — fejezte be bécsi felszólalását Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter. A nap folyamán szólalt fel George Shultz amerikai külügyminiszter is. Azt ígérte, hogy országa kész lendületesen folytatni a reykjavíki csúcstalálkozón kibontakozott fegyverzetkor - tozási tárgyalásokat, de egyúttal kitart — hangoztatta — az űrfegyverkezési tervek mellett, amelyek meghiúsították a megállapodást. Shultz az európai utótalálkozón tegnap elmondott beszédében egyúttal ismét éles hangon támadta a Szovjetuniót és más szocialista országokat az emberi jogok megsértésének vádjával. A beszéd nem mutatott arra, hogy Washington az emberi kapcsolatok témaköre mellett kész volna érdemi haladásra a helsinki folyamat más kérdéseiben. Az amerikai külügyminiszter beszéde alapján nem látszik valószínűnek, hogy a két nagyhatalom képviselőinek bécsi tárgyalásain érdemi haladás következzék be. • • • Eduard Sevardnadze a szovjet diplomácia vezetője tegnap találkozott George Shultz amerikai külügyminiszterrel. A megbeszélésen a bécsi találkozó napirendjébe, illetve a szovjet—amerikai kapcsolatok témakörébe tartozó kérdéseket tekintettek át. A Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan reykjavíki találkozóján született eredmények fényétíen különös figyelmet szenteltek a biztonsági kérdéseknek. Tanácskozik az Argentin KP kongresszusa Buenos Airesben háromezer fős tömeggyűléssel kezdte munkáját az Argentin Kommunista Párt 16. kongresszusa. A Központi Bizottság beszámolóját Athos Fává, a Központi Bizottság főtitkára terjesztette elő. Az előreláthatólag ötnapos tanácskozás további részében mintegy hétszáz küldött vesz részt. Vendégként jelen vanflmerikai választások nak számos külföldi kommunista és munkáspárt, valamint haladó szervezet küldöttei. Az MSZMP delegációját Aczél György, a politikai bizottság tagja vezeti. Athos Fava előadói beszédében elemezte a pártnak az elmúlt évtizedekben folytatott politikáját, önkritikusan feltárva az ebben az időszakban elkövetett hibákat is. A demokraták sikere A tegnap Washingtonban közzétett adatok szerint a Demokrata Párt 55 mandátum birtokosa lesz a januárban új összetételben összeülő szenátusban. A párt Reagan elnök 1980-as választási győzelme óta kisebbségben volt e fórumon. A demokraták valamelyest megnövelték „Táborháború többségüket a képviselőházban is, ahol az eddigi 253 helyett várhatóan 260 helyet kapnak — bár a többséghez 218 mandátum is elég. A párt azonban egyik házban sem lesz olyan többség birtokában, amely adott esetben elegendő lenne például az elnöki vétók felülbírálatához. ” Libanonban A tegnap reggelbe nyíúló harcok után a nap folyamán ismét kirobbantak a csatározások a Bejrút melletti Bordzs el-Baradzsne palesztin tábor körül. A Szíria támogatását élvező Palesztin Nemzeti Megmentési Front „döntő jelentőségű katonai akciót” helyezett kilátásba a siíta Amal-mozgalom ellen, ez utóbbi viszont immár különbségtétel nélkül „minden palesztin szervezethez tartozó palesztin fegyveresek agressziójáról” szól nyilatkozataiban. Az Amal-mozgalom is fenyeget: „Nem elégszünk meg a figyelmeztetéssel — a kellő pillanatban megbüntetjük a (palesztin) felelősöket”. A kedden koraeste kezdődött újabb összecsapások során 17 ember meghalt és 125 megsebesült.
