Szolnok Megyei Néplap, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-05 / 261. szám

XXXVII. évf. 261. sz., 1986. nov. 5., szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ÜnnepI tanácsülés a 30évforduló alkalmából Emlékezés a Forradalmi mmm» Munkás-Paraszt Kormány megalakulására BBHHBHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHBHBHHHHHBHBHHHBHHBBBUHHHHHHBBHHBBHHBHHHHHB Beszédet mondott Borocz János, az MSZMP KözpontI Bizottságának titkára 1956. november 4-én, 30 esztendővel ezelőtt hajnali 5-kor rádióadás adta tudtul az országnak, hogy Kádár János vezetésével megalakult Szolnokon és működni kezdett a Magyar Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány. Az évforduló alkalmából Szolnok Megye Tanácsa ünnepi megemlékezést tartott tegnap a megyeházán, ahol márványtábla is hirdeti az au­lában, hogy a szorongatott Magyar Népköztársaság forradalmi erői innen hirdették meg az ellentáma­dást, harcukat a szocialista Magyarország győzelmé­ért. A megemlékezésen részt vettek és az elnökség­ben foglaltak helyet: Apró Antal, aki tagja volt az akkori kormánynak, Czinege Lajos, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Kállai Gyula, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának elnöke, Lakatos Ernő, a Központi Bizottság osztályvezetője, Papp Lajos ál­lamtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának el­nöke, Majoros Károly, a megyei pártbizottság első titkára, őket és a meghívottakat, a megyei párt- és állami szervek, a társadalmi és tömegszervezetek ve­zetőit, az országgyűlési képviselőket, a munkásmoz­galom régi harcosait Mohácsi Ottó, a megyei tanács elnöke köszöntötte. A Himnusz elhangzása után Baj- csay Mária színművész Váci Mihály Ezt! Itt! Most! című versét szólaltatta meg, majd Mohácsi Ottó mondott bevezető szavakat. Emlékezett a megyei ta­nács elnöke a három évtized­del ezelőtt történtekre és hangsúlyozta: „A Kádár Já­nos vezetésével megalakult Forradalmi Munkás-Pa­raszt Kormány nevéhez mél­tóan a munkáshatalom osz­tályjellegét kifejező célkitű­zéseivel, politikai irányvo­nalával új lapot nyitott Ma­gyarország történetében. Forradalmi lendülettel lá­tott hozzá feladatához, s te­remtett viszonylag rövid időn belül olyan körülmé­nyeket, amelyek közepette a forradalmi erők összefogá­sával megteremtődtek az egészséges kibontakozás fel­tételei, lehetőségei: a szocia­lista építőmunka folytatása és megújítása hazánkban.” Emlékeztetett továbbá a tanácsok szerepére és helyt­állására a kibontakozás fo­lyamatában. Ezen a helyen külön is hangsúlyozandó — mondotta —, hogy a munkás­hatalom kormánya milyen nagy súlyt fektetett a Nép- köztársaság törvényes és al­kotmányos rendjének megte­remtésére. Milyen határo - zottan foglalt állást az ál­lamhatalmi szervek újjászer­vezése során a tanácsi jelle­gű államszervezet mellett, november 7-i ülésén ki is nyilvánítván: „a törvényes állami végrehajtó szerv min­denütt a tanácsok végrehaj­tó bizottsága”. Ennek szelle­mében a tanácsi szervek már az első napoktól kezdve leghatékonyabb tényezői a konszolidáció folyamatá­nak, eredménnyel munkál­kodtak a népi hatalom meg­szilárdításában. Történelmi eseményre em­lékezünk — mondotta Mo­hácsi Ottó — 30 esztendő távolából tekintünk vissza rá, az azóta megtett út eredményeivel és tapasztala­taival a tarsolyunkban. Ma már bizton tudjuk: a Forra­dalmi Munkás -Paraszt Kor­mány akkor meghirdetett programja, a kibontakozást szolgáló intézkedései máig ható folyamatokat indítot­tak el, így többek között a szocialista demokratizmus szélesítésének, a gazdasági élet korszerűsítésének folya­matát. Megnyitó szavainak befejeztével a megyei tanács elnöke felkérte Berecz Já­nost, a Központi Bizottság titkárát beszédének megtar­tására. Történelmi tanulság, a szocializmust felépíteni csak nemzeti összefogással lehet Berecz János beszédét tartja Tisztelt Ünnepi Tanácsülés! Kedves Elvtársak! Honfitársaim! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága. a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa és kormánya nevében tisztelet­tel köszöntőm Szolnok Me­gye Tanácsának ünnepi ülé­sén megjelent tanácstagokat, a résztvevő vendégeket és Önökön keresztül minden honfitársunkat. Mai ülésünk a tiszteletadá­sé. Történelmi tény, hogy há­rom évtizeddel ezelőtt, 1956. november 4-én ebben a vá­rosban, Szolnokon alakult meg, innen hirdetett progra­mot a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány. Tisztelettel köszöntjük mindazokat, akik harminc évvel ezelőtt bátran kiálltak a haladásért, fegyvert fogtak a szocialista rendszer védel­mében, tettekkel segítették a kibontakozást, a konszolidá­ciót. Megbecsüléssel és hálá­val ápoljuk azoknak a ma­gyar hazafiaknak és szovjet internacionalista harcosok­nak az emlékét, akik három évtizeddel ezelőtt vérüket hullatták, életüket adták a magyar nép hatalmáért és szocialista jövőjéért. * A hősök és a mártírok előtt is tisztelgünk, de a kö­vetkező nemzedékek tisztán­látását is erősítjük azzal, hogy ismételten kinyilvánít­juk álláspontunkat arról, ami hazánkban három évtizeddel ezelőtt és azóta történt. A megtett út a bizonysága, hogy nem voltak hiábava­lók a szocializmus híveinek erőfeszítései és áldozatválla­lásai. Helyrehoztuk a ko­rábbi hibákat és tanultunk belőlük. Értékeink megőrzé­sével megújultunk, a szocia­lista országok testvéri közös­ségében, a magunk válasz­totta úton haladva dolgo­zunk a haza felvirágoztatá­sáért, népünk boldogulásá­ért, az emberek gyarapodá­sáért. Ma sem kell másképpen megítélnünk 1956 történteit és a hozzájuk vezető folya­matokat. mint tettük akkor, 1956 végén. A Magyar Szo­cialista Munkáspárt Ideigle­nes Központi Bizottsága 1956 decemberi határozatá­nak, az 1957 júniusi Orszá­gos Pártértekezlet állásfog­lalásának nagy érdeme, hogy maradandó érvénnyel minő­sítette az eseményeket és tárta fel az ellenforradalom okait. Ez a marxista elemzés kiállta az idő próbáját s ma, történelmi távlatból vissza­tekintve sincs okunk arra, hogy igazát vitassuk. Pártunk ma is töretlenül vallja, hogy az események egésze — a fegyveres felke­lés és az azt előkészítő ideo­lógiai, szervező tevékenység — társadalmi tartalmát, po­litikai céljait tekintve, el­lenforradalmi jellegű volt. Alapvető célja volt a mun­káshatalom megdöntése, a társadalmi tulajdonviszo­nyok megváltoztatása és a Magyar Népköztársaság ki­szakítása a szocialista szö­vetségi rendszerből. E tervek valóra váltása állandó konf­liktusforrássá. hidegháborús góccá változtatta volna Ma­gyarországot Európa köze­pén. Az ellenforradalom nem­zetünk tragédiája is. Sok család fiai haltak meg, hős­ként, a néphatalom védel­mében, vagy értelmetlenül, egy rossz ügy félrevezetett képviselőjeként. Magyarok tízezrei szóródtak szét a vi­lágban, hazát veszítve, kö­zöttük számosán olyanok. akik jobb sorsot érdemeltek volna. Eltakarítani való ro­mokat és nehezen helyrehoz­ható gazdasági visszaesést hagyott maga után 1956 októ­bere. S legtragikusabb voná­sa, hogy szükségtelen volt. A megújulást nem az ellen- forradalom hozta magával, hanem a tévedések korábban megkezdődött felismerése. Nem az ellenforradalmárok követelései valósultak meg az 1957-tel kezdődött sza­kaszban, hanem a dolgozó nép igazi érdekeinek megfe­lelő politika. S tragikus az is. hogy jó szándékú törek­vések nyithattak utat, te­remthettek mozgásteret min­den ízükben retrográd, szo- .cializmusellenes szándékok­nak. Az ellenforradalom nem a tömegek műve volt. A nagy tömegek az országban, s itt Szolnok megyében is, döb­benten háttérbe húzódtak, tették dolgukat, például el­végezték az őszi munkákat, mert tudták, hogy a nemzet­nek élni kell. Mégis, csak megerősíthetjük azt a min­dig is félreérthetetlenül ki­nyilvánított meggyőződésün­ket, hogy a megmozdult emberek döntő többsége nem volt ellenforradalmár, őket nem szocializmusellenes szándék vezette, éppen el­lenkezőleg: Magyarország szocialista jövője érdekében léptek fel. A hibák kijavítását, a po­litikai gyakorlat változását igénylő emberek cselekede­teinek mozgatórugója az a csalódottság, az az elkesere­dés és keserűség volt, amit az évekig mélyülő válság megoldására tett többszöri kísérletek eredménytelensé­ge és kudarca, elsikkadása vagy éppen elsikkasztása okozott. Céljuk a szocializ­(Folytatás a 3. oldalon) A TARTALOMBÓL: Ifjúsági munka a szakszervezetben 5. oldal Meleg az atomerőműből 6. oldal A kis export is export 7. oldal Újra otthon a jákóhalmi asztalosok 8. oldal őszi véghajrá a földeken 12. oldal Útkeresés határozott célokkal 15. oldal Folytatta munkáját a KGST ülésszaka A KGST 42. ülésszaka tegnap folytatta munkáját. A tanácskozás második napján a tagállamok küldöttségei megtárgyalták az országaik > Í1986—1990-es népgazdasági terveinek összehangolásá­ban elért eredményekről szó­ló beszámolót, valamint az időszak integrációs intézke­déseinek tervét. Vélemény- cserét folytattak továbbá a KGST-tagországok tudo­mányos-műszaki haladása 2000-ig szóló komplex prog­ramjának első eredményei­ről. A tanácskozáson Lázár György miniszterelnök is felszólalt. Emlékeztetett arra, hogy a KGST-országok jelentős fel­adata gazdaságaik dinamizá­lása, a hatékonyság növelé­se. Ezt nagy mértékben elő­segítheti, ha a tervezési együttműködés rugalmasan figyelembe veszi a műszaki­tudományos haladás során gyorsan változó igényeket, a világgazdaságban végbeme­nő folyamatokat. E cél el­érését jól szolgálja, ha a tervkoordináció folyama­tos tevékenységgé válik. A tervezési együttműködés to­vábbfejlesztése során az ed­(Folytatás a 2. oldalon) Az osztrák fővárosban Megnyílt az Európa-találkozó Az osztrák fővárosban teg­nap ünnepélyes keretek kö­zött megnyílt az európai biz­tonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó har­madik utótalálkozó. Belgrád és Madrid után ezúttal itt tárgyalnak 35 állam (Albá­nia kivételével valamennyi európai ország, az Egyesült Államok és Kanada) képvi­selői az 1975-ben Helsinki­ben elfogadott ajánlások végrehajtásáról, illetve az együttműködés fejlesztésé­ről. A megnyitó héten vala­mennyi részvevő ország kül­ügyminiszterével képviselte­ti magát, Magyarországot Várkonyi Péter külügymi­niszter képviseli. A Hofburg kongresszusi központjában Peter Jankowitsch, az oszt­rák diplomácia vezetője nyi­totta meg az ülést, majd a vendéglátó ország nevében Franz Vranitzky kancellár mondott üdvözlő beszédet. Szólt arról, hogy éppen e tér­séget, amelyben Ausztria és szomszédai élnek, a történe­lemben visszatérő konfliktu­sok sújtották, s e tapasztala­tok alapján is elsőrendű ér­dek az európai együttműkö­dés. A helsinki folyamat mit sem vesztett vonzerejéből — hangoztatta a kormányfő: maradandó alapelv, hogy a békét és a biztonságot csak hosszú távon kiépített, sok­rétű együttműködés garan­tálhatja, amely kiterjed az államközi kapcsolatok min­den területére. A biztonság nem csak ka­tonai kérdés, mutatott rá a továbbiakban Vranitzky, s szólt arról, hogy az emberi jogok, az emberi kapcsola­(Folytatás a ?. oldalon) Exportnövelő pályázatok Cél a termelékenység növelése Tegnap az Ipari Miniszté­riumban sajtótájékoztatón értékelték az exportnövelő pályázatok tapasztalatait. Győri Ferenc minisztériumi osztályvezető elmondta: az iparnak a hazai igények mi­nél színvonalasabb kielégíté­se mellett legfontosabb fel­adata a konvertibilis kivitel növelése, mégpedig az ex­portszerkezet gazdaságos át­alakításával. Ezért ösztönzik a vállalatokat — bizonyos kedvezmények fejében — exportbővítő pályázatok be­nyújtására. Hasonló kedvez­ményeket helyeztek kilátás­ba a szabadnapokon is dol­gozók és fontok exportcikke­ket előállító vállalati kollek­tíváknak is. Az év eddig eltelt idősza­kában 203, hosszabb távra, öt-nyolc évre szóló export- növelő pályázatot nyújtottak be az iparvállalatok, s a mi­nisztérium szakemberei ala­pos vizsgálat után 157-et el­fogadtak. Kétharmaduk fej­lesztő-beruházásokkal kíván többletteljesítményt elérni, a pályázók egyharmada azon­ban meglévő kapacitásainak jobb felhasználásával, a munkatermelékenység nö­velésével, a termékszerkezet gyorsított megváltoztatásá­val vállalta a konvertibilis kivitel számottevő növelését. A többletexportra vállalko­zók csaknem harmada a szö­vetkezeti szektorból került ki, ami azt mutatja, hogy ezek a kisebb szervezetek gyorsan és rugalmasan rea- > gáltak a pályázati feltételek­re.

Next

/
Oldalképek
Tartalom