Szolnok Megyei Néplap, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-05 / 261. szám
XXXVII. évf. 261. sz., 1986. nov. 5., szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ÜnnepI tanácsülés a 30évforduló alkalmából Emlékezés a Forradalmi mmm» Munkás-Paraszt Kormány megalakulására BBHHBHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHBHBHHHHHBHBHHHBHHBBBUHHHHHHBBHHBBHHBHHHHHB Beszédet mondott Borocz János, az MSZMP KözpontI Bizottságának titkára 1956. november 4-én, 30 esztendővel ezelőtt hajnali 5-kor rádióadás adta tudtul az országnak, hogy Kádár János vezetésével megalakult Szolnokon és működni kezdett a Magyar Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány. Az évforduló alkalmából Szolnok Megye Tanácsa ünnepi megemlékezést tartott tegnap a megyeházán, ahol márványtábla is hirdeti az aulában, hogy a szorongatott Magyar Népköztársaság forradalmi erői innen hirdették meg az ellentámadást, harcukat a szocialista Magyarország győzelméért. A megemlékezésen részt vettek és az elnökségben foglaltak helyet: Apró Antal, aki tagja volt az akkori kormánynak, Czinege Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Lakatos Ernő, a Központi Bizottság osztályvezetője, Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke, Majoros Károly, a megyei pártbizottság első titkára, őket és a meghívottakat, a megyei párt- és állami szervek, a társadalmi és tömegszervezetek vezetőit, az országgyűlési képviselőket, a munkásmozgalom régi harcosait Mohácsi Ottó, a megyei tanács elnöke köszöntötte. A Himnusz elhangzása után Baj- csay Mária színművész Váci Mihály Ezt! Itt! Most! című versét szólaltatta meg, majd Mohácsi Ottó mondott bevezető szavakat. Emlékezett a megyei tanács elnöke a három évtizeddel ezelőtt történtekre és hangsúlyozta: „A Kádár János vezetésével megalakult Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány nevéhez méltóan a munkáshatalom osztályjellegét kifejező célkitűzéseivel, politikai irányvonalával új lapot nyitott Magyarország történetében. Forradalmi lendülettel látott hozzá feladatához, s teremtett viszonylag rövid időn belül olyan körülményeket, amelyek közepette a forradalmi erők összefogásával megteremtődtek az egészséges kibontakozás feltételei, lehetőségei: a szocialista építőmunka folytatása és megújítása hazánkban.” Emlékeztetett továbbá a tanácsok szerepére és helytállására a kibontakozás folyamatában. Ezen a helyen külön is hangsúlyozandó — mondotta —, hogy a munkáshatalom kormánya milyen nagy súlyt fektetett a Nép- köztársaság törvényes és alkotmányos rendjének megteremtésére. Milyen határo - zottan foglalt állást az államhatalmi szervek újjászervezése során a tanácsi jellegű államszervezet mellett, november 7-i ülésén ki is nyilvánítván: „a törvényes állami végrehajtó szerv mindenütt a tanácsok végrehajtó bizottsága”. Ennek szellemében a tanácsi szervek már az első napoktól kezdve leghatékonyabb tényezői a konszolidáció folyamatának, eredménnyel munkálkodtak a népi hatalom megszilárdításában. Történelmi eseményre emlékezünk — mondotta Mohácsi Ottó — 30 esztendő távolából tekintünk vissza rá, az azóta megtett út eredményeivel és tapasztalataival a tarsolyunkban. Ma már bizton tudjuk: a Forradalmi Munkás -Paraszt Kormány akkor meghirdetett programja, a kibontakozást szolgáló intézkedései máig ható folyamatokat indítottak el, így többek között a szocialista demokratizmus szélesítésének, a gazdasági élet korszerűsítésének folyamatát. Megnyitó szavainak befejeztével a megyei tanács elnöke felkérte Berecz Jánost, a Központi Bizottság titkárát beszédének megtartására. Történelmi tanulság, a szocializmust felépíteni csak nemzeti összefogással lehet Berecz János beszédét tartja Tisztelt Ünnepi Tanácsülés! Kedves Elvtársak! Honfitársaim! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa és kormánya nevében tisztelettel köszöntőm Szolnok Megye Tanácsának ünnepi ülésén megjelent tanácstagokat, a résztvevő vendégeket és Önökön keresztül minden honfitársunkat. Mai ülésünk a tiszteletadásé. Történelmi tény, hogy három évtizeddel ezelőtt, 1956. november 4-én ebben a városban, Szolnokon alakult meg, innen hirdetett programot a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány. Tisztelettel köszöntjük mindazokat, akik harminc évvel ezelőtt bátran kiálltak a haladásért, fegyvert fogtak a szocialista rendszer védelmében, tettekkel segítették a kibontakozást, a konszolidációt. Megbecsüléssel és hálával ápoljuk azoknak a magyar hazafiaknak és szovjet internacionalista harcosoknak az emlékét, akik három évtizeddel ezelőtt vérüket hullatták, életüket adták a magyar nép hatalmáért és szocialista jövőjéért. * A hősök és a mártírok előtt is tisztelgünk, de a következő nemzedékek tisztánlátását is erősítjük azzal, hogy ismételten kinyilvánítjuk álláspontunkat arról, ami hazánkban három évtizeddel ezelőtt és azóta történt. A megtett út a bizonysága, hogy nem voltak hiábavalók a szocializmus híveinek erőfeszítései és áldozatvállalásai. Helyrehoztuk a korábbi hibákat és tanultunk belőlük. Értékeink megőrzésével megújultunk, a szocialista országok testvéri közösségében, a magunk választotta úton haladva dolgozunk a haza felvirágoztatásáért, népünk boldogulásáért, az emberek gyarapodásáért. Ma sem kell másképpen megítélnünk 1956 történteit és a hozzájuk vezető folyamatokat. mint tettük akkor, 1956 végén. A Magyar Szocialista Munkáspárt Ideiglenes Központi Bizottsága 1956 decemberi határozatának, az 1957 júniusi Országos Pártértekezlet állásfoglalásának nagy érdeme, hogy maradandó érvénnyel minősítette az eseményeket és tárta fel az ellenforradalom okait. Ez a marxista elemzés kiállta az idő próbáját s ma, történelmi távlatból visszatekintve sincs okunk arra, hogy igazát vitassuk. Pártunk ma is töretlenül vallja, hogy az események egésze — a fegyveres felkelés és az azt előkészítő ideológiai, szervező tevékenység — társadalmi tartalmát, politikai céljait tekintve, ellenforradalmi jellegű volt. Alapvető célja volt a munkáshatalom megdöntése, a társadalmi tulajdonviszonyok megváltoztatása és a Magyar Népköztársaság kiszakítása a szocialista szövetségi rendszerből. E tervek valóra váltása állandó konfliktusforrássá. hidegháborús góccá változtatta volna Magyarországot Európa közepén. Az ellenforradalom nemzetünk tragédiája is. Sok család fiai haltak meg, hősként, a néphatalom védelmében, vagy értelmetlenül, egy rossz ügy félrevezetett képviselőjeként. Magyarok tízezrei szóródtak szét a világban, hazát veszítve, közöttük számosán olyanok. akik jobb sorsot érdemeltek volna. Eltakarítani való romokat és nehezen helyrehozható gazdasági visszaesést hagyott maga után 1956 októbere. S legtragikusabb vonása, hogy szükségtelen volt. A megújulást nem az ellen- forradalom hozta magával, hanem a tévedések korábban megkezdődött felismerése. Nem az ellenforradalmárok követelései valósultak meg az 1957-tel kezdődött szakaszban, hanem a dolgozó nép igazi érdekeinek megfelelő politika. S tragikus az is. hogy jó szándékú törekvések nyithattak utat, teremthettek mozgásteret minden ízükben retrográd, szo- .cializmusellenes szándékoknak. Az ellenforradalom nem a tömegek műve volt. A nagy tömegek az országban, s itt Szolnok megyében is, döbbenten háttérbe húzódtak, tették dolgukat, például elvégezték az őszi munkákat, mert tudták, hogy a nemzetnek élni kell. Mégis, csak megerősíthetjük azt a mindig is félreérthetetlenül kinyilvánított meggyőződésünket, hogy a megmozdult emberek döntő többsége nem volt ellenforradalmár, őket nem szocializmusellenes szándék vezette, éppen ellenkezőleg: Magyarország szocialista jövője érdekében léptek fel. A hibák kijavítását, a politikai gyakorlat változását igénylő emberek cselekedeteinek mozgatórugója az a csalódottság, az az elkeseredés és keserűség volt, amit az évekig mélyülő válság megoldására tett többszöri kísérletek eredménytelensége és kudarca, elsikkadása vagy éppen elsikkasztása okozott. Céljuk a szocializ(Folytatás a 3. oldalon) A TARTALOMBÓL: Ifjúsági munka a szakszervezetben 5. oldal Meleg az atomerőműből 6. oldal A kis export is export 7. oldal Újra otthon a jákóhalmi asztalosok 8. oldal őszi véghajrá a földeken 12. oldal Útkeresés határozott célokkal 15. oldal Folytatta munkáját a KGST ülésszaka A KGST 42. ülésszaka tegnap folytatta munkáját. A tanácskozás második napján a tagállamok küldöttségei megtárgyalták az országaik > Í1986—1990-es népgazdasági terveinek összehangolásában elért eredményekről szóló beszámolót, valamint az időszak integrációs intézkedéseinek tervét. Vélemény- cserét folytattak továbbá a KGST-tagországok tudományos-műszaki haladása 2000-ig szóló komplex programjának első eredményeiről. A tanácskozáson Lázár György miniszterelnök is felszólalt. Emlékeztetett arra, hogy a KGST-országok jelentős feladata gazdaságaik dinamizálása, a hatékonyság növelése. Ezt nagy mértékben elősegítheti, ha a tervezési együttműködés rugalmasan figyelembe veszi a műszakitudományos haladás során gyorsan változó igényeket, a világgazdaságban végbemenő folyamatokat. E cél elérését jól szolgálja, ha a tervkoordináció folyamatos tevékenységgé válik. A tervezési együttműködés továbbfejlesztése során az ed(Folytatás a 2. oldalon) Az osztrák fővárosban Megnyílt az Európa-találkozó Az osztrák fővárosban tegnap ünnepélyes keretek között megnyílt az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó harmadik utótalálkozó. Belgrád és Madrid után ezúttal itt tárgyalnak 35 állam (Albánia kivételével valamennyi európai ország, az Egyesült Államok és Kanada) képviselői az 1975-ben Helsinkiben elfogadott ajánlások végrehajtásáról, illetve az együttműködés fejlesztéséről. A megnyitó héten valamennyi részvevő ország külügyminiszterével képviselteti magát, Magyarországot Várkonyi Péter külügyminiszter képviseli. A Hofburg kongresszusi központjában Peter Jankowitsch, az osztrák diplomácia vezetője nyitotta meg az ülést, majd a vendéglátó ország nevében Franz Vranitzky kancellár mondott üdvözlő beszédet. Szólt arról, hogy éppen e térséget, amelyben Ausztria és szomszédai élnek, a történelemben visszatérő konfliktusok sújtották, s e tapasztalatok alapján is elsőrendű érdek az európai együttműködés. A helsinki folyamat mit sem vesztett vonzerejéből — hangoztatta a kormányfő: maradandó alapelv, hogy a békét és a biztonságot csak hosszú távon kiépített, sokrétű együttműködés garantálhatja, amely kiterjed az államközi kapcsolatok minden területére. A biztonság nem csak katonai kérdés, mutatott rá a továbbiakban Vranitzky, s szólt arról, hogy az emberi jogok, az emberi kapcsola(Folytatás a ?. oldalon) Exportnövelő pályázatok Cél a termelékenység növelése Tegnap az Ipari Minisztériumban sajtótájékoztatón értékelték az exportnövelő pályázatok tapasztalatait. Győri Ferenc minisztériumi osztályvezető elmondta: az iparnak a hazai igények minél színvonalasabb kielégítése mellett legfontosabb feladata a konvertibilis kivitel növelése, mégpedig az exportszerkezet gazdaságos átalakításával. Ezért ösztönzik a vállalatokat — bizonyos kedvezmények fejében — exportbővítő pályázatok benyújtására. Hasonló kedvezményeket helyeztek kilátásba a szabadnapokon is dolgozók és fontok exportcikkeket előállító vállalati kollektíváknak is. Az év eddig eltelt időszakában 203, hosszabb távra, öt-nyolc évre szóló export- növelő pályázatot nyújtottak be az iparvállalatok, s a minisztérium szakemberei alapos vizsgálat után 157-et elfogadtak. Kétharmaduk fejlesztő-beruházásokkal kíván többletteljesítményt elérni, a pályázók egyharmada azonban meglévő kapacitásainak jobb felhasználásával, a munkatermelékenység növelésével, a termékszerkezet gyorsított megváltoztatásával vállalta a konvertibilis kivitel számottevő növelését. A többletexportra vállalkozók csaknem harmada a szövetkezeti szektorból került ki, ami azt mutatja, hogy ezek a kisebb szervezetek gyorsan és rugalmasan rea- > gáltak a pályázati feltételekre.
