Szolnok Megyei Néplap, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-04 / 260. szám
1986. NOVEMBER 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A megyeszékhely felszabadulásának évfordulóján Pro űrbe Szolnok díjat adtak át ünnepség m városI tanáoanál Sándor László átveszi a Pro Űrbe Szolnok díjat Bálint Ferenctöl / Tegnap délután Szolnokon, a városi tanács vb-termében átadták a Pro Űrbe Szolnok idei díjait. Az ünnepségen Bálint Ferenc, a városi tanács elnöke köszöntötte a megjelenteket, közöttük Mohácsi Ottót, a megyei tanács elnökét, Varga Sándornál, a városi pártbizottság első titkárát, valamint a végrehajtó bizottság, állandó és meghívott tagjait. — A Pro Űrbe Szolnok díjat — mondta az üdvözlő szavak után — évenként november 4-én, a megyeszékhely felszabadulásának évfordulóján adományozza a városi tanács azoknak, akik a város politikai, gazdasági, kulturális és művészeti életének fejlesztése érdekében kifejtett tevékenységükkel kimagasló érdemeket szereztek. Az ünnepségen megemlékezett a város felszabadulásának 42. évfordulójáról, majd szólt a harminc évvel ezelőtti történelmi eseményekről is. Ezt követően arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy — a tanácsrendeletnek megfelelően — idén is fölkérték a város üzemeit, vállalatait, intézményeit és társadalmi szerveit, hogy tegyenek javaslatot a Pro Űrbe Szolnok díj kitüntetésre legméltóbb személyekre. Az ajánlásokat figyelembe véve, az e célra alakult bizottság javaslata alapján döntött a városi tanács végrehajtó bizottsága arról, hogy ezt a rangos kitüntetést idén Sándor Lászlónak, a Hazafias Népfront Szolnok Megyei Bizottsága titkárának a városért végzett több évtizedes kiemelkedő politikai munkásságéért; és Buday Péternek, a Kodály kórus karnagyának, a kulturális életben végzett sokrétű tevékenységéért, a kórusmozgalomban elért eredményéért ítéli oda. A kitüntetést Bálint Ferenc adta át, majd elsőként Varga Sándorné köszöntötte a kitüntetetteket. Sz. Gy. Íz elsfi nappal elégedett a bank Tegnap kezdték el árusítani a Magyar Nemzeti Bank Szolnok Megyei Igazgatóságán (valamint az MNB budapesti főpénztárában és Szolnok megyei fiókjainál) a Tisza Cipőgyár által kibocsátott lakossági kötvényeket. Az első nap Szolnokon az összesen 60 millió forint névértékű kötvényeknek fele, Budapesten egyharmada, a megyei MNB fiókoknál pedig 15 százaléka várt 10 ezer és 50 ezer forintos címletekben vevőre. A Tisza-kötvényt új, igen kedvező feltételekkel bocsátották piacra — a hatéves lejárati idő végén a névérték évi 11 százalékos kamatos kamattal növelt összegét veheti fel a tulajdonos —, éppen ezért a szolnoki bankban nagy érdeklődésre számítottak, és az Hatmillió forintért adtak el Tisza-kötvényt első nap csak a kötvények eladásával foglalkozó külön pénztárat állítottak fel a torlódás elkerülésére. A reggeli órákban szükség is volt erre a megoldásra, hiszen sorban álltak a vásárolni akarók, az érdeklődéssel később is elégedettek voltak a szolnoki bankszakemberek. Az MNB megyei igazgatóságán tegnap nyolcvanötén vásároltak a martfűi kötvényekből, csak Szolnokon összesen 6 millió forintot érő értékpapír talált vevőre. A keresettebb, az amúgy is nagyobb számban kibocsátott magasabb címletű, 50 ezer forintos kötvény volt, a 6 millió forint kétharmadáért ilyet adtak el. Tegnap Szolnokon volt olyan ügyfél, aki közel félmillió forintját fektette az új értékpapírba. Az első napi forgalom megfelel a bank várakozásának. Az értékesítésre, a vevők informálására választott forma — a külön pénztár — is hasznosnak bizonyult, ezért november 5-én ugyanígy szervezik meg Szolnokon a Tiszamenti Vegyiműveknek a „Tiszá”-hoz hasonlóan kamatozó 5 éves lejáratú kötvényének árusítását is. Érdeklődtünk, hogy az új pénzmegtakarítási lehetőség megjelenését érezték-e tegnapi forgalmukon az OTP szolnoki fiókjai. Tájékoztatásuk szerint a takarékbetétkönyvekből nem vettek ki észrevehetően több pénzt, mint más napokon, a betét- elhelyezés most is nagyobb volt a — kivételnél. A jászberényi Hűtőgépgyárban az elmúlt évben mintegy őt milliárd forint értékű terméket gyártottak. Az idén több mint 10 százalékkal növelik a főprofilt jelentő hűtőszekrények, fagyasztó szekrények, és ládák, valamint a szifonok gyártását. Az év végi 570 ezer hűtéstechnikai berendezés, és 750 ezer szifon összeszerelését tervezik. Termékeikkel sikerrel szerepelnek az európai országok mellett az USA, Ausztrália és Kína piacain is. (MTI Fotó: Szabó Sándor) Együttes ülésen a KISZ kongresszusi határozatának végrehajtásáról Határozottabb politikai karaktert Kecskeméten Televlzié stúdiót avattak Tegnap felavatták a kecskeméti városi televízió stúdióját. A Luther-palotában kialakított adóközpontot Lakatos Ernő, az MSZMP KB agitációs és propaganda ősz-, tályának vezetője adta át, szólt a helyi televíziózás jelentőségéről, településpolitikai szerepéről. A kecskeméti stúdió több mint egyéves kísérleti adás után rendszeresíti hétfői műsorait és bekapcsolódik a televízió Ablak című adásába. Jelenleg ötezer lakásba jut el a kábeltelevízió, 1990-ig azonban már húszezer otthonban kapnak rendszeres hirt ily módon Kecskemét, illetve a megye életéről. Felhasználják majd a kábeltelevíziót közvéleménykutatásra, városszépítő akciók hirdetésére, a testvérmegyei kapcsolatok ápolására. Fűszerpaprikából Jó közepes termés Befejeződött a fűszerpaprika szedése a szegedi tájkörzetben. A Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat termeltetési osztályának leg- frisebb összesítő adatai szerint a szárazság ellenére jó közepes termést takarítottak be. Az idei termés 12 000 tonnával haladja meg a tavalyit, és minősége felülmúlja a sokévi átlagot: az első osztályú áru aránya több mint 80 százalék. Az ösztönző rendelkezések, így az átvételi árak emelése, valamint a termelés, a feldolgozás és az értékesítés összehangolása az erre a célra létrehozott gazdasági társaság révén, fokozták a termelési kedvet. Erről tanúskodik, hogy a paprika termőterülete a tájkörzetben az idén 30 százalékkal nagyobb volt a tavalyinál. Ez az 5000 hektár olyan optimális méretű terület, amelyen bármilyen természeti viszonyok között elegendő mennyiségű paprikát tudnak termelni, és amelyről idejében, veszteség- mentesen tudják betakarítani a megtermelt árut. Két egymással összefüggő beszámoló került tegnap .3 megyei párt-végrehajtóbizottság és a megyei KISZ- bizottság együttes ülésére; az egyik a Kommunista Ifjúsági Szövetség megyei testüle- téé, amely a KISZ XI. kongresszusa határozatának végrehajtása érdekében eddig tett intézkedéseit és jövőbeni feladatait tartalmazza, a másik a pártszerveknek és -szervezeteknek a KISZ kongresszusi határozatának megvalósításából adódó feladatait összegzi. A KISZ Megyei Bizottsága megszervezte, hogy a kongresszus és a megyei küldött- gyűlés dokumentumait minél szélesebb körben ismerjék meg a KISZ tagjai; az alapszervezetek taggyűlésen és vitakörön november közepéig beszélik meg a tennivalókat. A kongresszus mondanivalója ezáltal szervezetten és gyorsan eljut a KISZ- tagsághoz. Ezt a munkát segítette, hogy az ifjúsági szövetség fokozott figyelmet és támogatást élvezett az irányító pártszervezetek részéről. A kongresszusi határozat feldolgozásának tapasztalatai azt mutatják, hogy a KISZ-tagok egyetértenek a kitűzött célokkal és feladatokkal. Az általános egyetértés és tettrekészség mellett fellelhető bizonyos tanácstalanság és türelmetlenség is a konkrét teendők megfogalmazásakor. Ennek okát azzal magyarázzák, hogy a KISZ-szervezetek még nem szokták meg a fokozott önállóságot, nem tudnak sok helyen mit kezdeni ezzel a lehetőséggel. A pártszervezetek útmutatásai, tanácsai ilyenkor nagy segítséget jelentenek. Ugyanis a párt politikai eszközökkel szeretné elZseb CB-rádiótelefon prototípusa készült el a BRG salgótarjáni gyárában. A formatervezett műanyagtokba szerelt készülék kabátzsebben is elfér, két darab 4,5 voltos laposelemmel műköérni, hogy az ifjúsági szervezet a jelenleginél határozottabb politikai karakterű szervezet legyen. Az aktív, a közélet iránt fogékony fiatalok tömörüljenek benne, ahol a párt politikájának képviselete, a végzett munka, a példamutató magatartás a mértékadó követelmény. Váljon érezhetőbbé a munkában, hogy a KlSZ-szerve- zet környezetet alakító tényező, és hozzá kell segíteni érdekvédelmi, érdekképviseleti tevékenységének kibontakoztatásához. Pártmegbízatással, ezekkel a célkitűzésekkel küldi a párt fiatal tagjait a KISZ-be munkára. A KISZ Megyei Bizottsága elkészítette középtávra szóló feladattervét, hasonlóan tették ezt a városi bizottságok is, az alapszervezetek jövő évi akcióprogramjukba foglalják bele a kongresszusi határozat végrehajtását szolgáló tennivalóikat. A megyei feladatterv fejezetei jelzik az 1988. végéig elhatározott feladatok főbb területeit. Ezek: a szervezeti élet területe, a gazdasági építőmunka, az ideológiai nevelő- és propagandamunka, az érdekvédelmi, érdekképviseleti munka, a szabadidő, művelődés területe, ifjúsági tömegsport, testedzés és turizmus, feladatok a tizenévesek körében, az iparban, szolgáltatásban és az élelmiszergazdaságban dolgozó fiatalok körében, az értelmiségi fiatalok körében. Megfogalmazta azt is, hogy a megyei bizottság mellett működő rétegtanácsoktól milyen támogatást vár a feladatterv végrehajtásához. Az együttes ülésen kiegészítésekkel jóváhagyták a beterjesztett jelentéseket és a feladattervet. dik és alig valamivel nehezebb a két telep súlyánál. Hatótávolsága a terepviszonyoktól függően 15—20 kilométer. Sorozatgyártását januárban kezdik meg, az első szériában ezret készítenek belőle. Zseb CB Salgótarjánból Formatervezett készülék Az Industrialexport a külpiacokon Gyárak exportra A gyárak és komplett berendezések exportjával foglalkozó Industrialexport tovább szélesíti fővállalkozói tevékenységét, s újabban a gyárépítéshez szükséges szolgáltatások, kiegészítő áruk külföldi értékesítésére is vállalkozik. Ehhez a vállalat a közelmúltban kapta meg az engedélyt a Külkereskedelmi Minisztériumtól. Az Industrialexport elsősorban a Szovjetunióban, Indiában, Kínában, Nigériában értékesíti termékeit. Az exportálandó berendezések jelentős hányadát a magyar ipar gyártja, de egyes fontos technológiai részegységek csak a fejlett ipari országokból szerezhetők be. Azt tervezik, hogy ezeket nemcsak megvásárolják, hanem hazai gyártásukat is megszervezik. Már megkezdték az ehhez szükséges külföldi piacszervezet kiépítését. A közelmúltban Bécsben megalakították első külföldi vegyesvállalatukat Wienna Trade néven. Az új cég kereskedelmi-fejlesztési tevékenységet folytat, Ausztriában és Magyarországon egyaránt támogatja a műszaki együttműködést fővállalkozói megbízásokat közvetít. A vegyesvállalat bekapcsolódik a termelésfejlesztés finanszírozásába is; tevékenységét harmadik piacra kiterjesztve már hozzálátott ilyen vállalkozások előkészítéséhez. Törekvéseinek eredményeként az Industrialexport bekapcsolódik osztrák fővállalkozásban készülő beruházások kivitelezésébe. A hazai iparfejlesztést elősegítő vegyesvállalat alapításáról kezdtek előkészítő tárgyalásokat az Egyesült' Államokban is az Industrialexport képviselői. A tervek szerint a vegyesvállalatba hazai és külföldi bankokat is bevonnának, hogy az üzlet felfutásához szükségessé váló tőkét így biztosíthassák. Távolabbi elképzelés, hogy a harmadik külföldi vegyesvállalatot Japánban hoznák létre. Az export jog kiszélesítésével a vállalat lehetőséget kapott arra, hogy kifejlessze kereskedőházi tevékenységét. Elsősorban olyan cikkek külkereskedelmével kívánnak foglaíkozni, amelyek kapcsolódnak a nagyberendezések exportjához. így például külföldi cégektől, igénybe vesznek szolgáltatásokat, s a vételárat magyar termékekkel kívánják kifizetni. Építési tilalom a Velencei-tónál Építési és telekalakítási tilalmat rendeltek el a Velencei-tónál, Agárd, Gárdony, Velence, Sukoró, Kápolnás- nyék és Pákozd belterületén. A rendelkezést a Velencei-tó vízminőségének védelme tette szükségessé. Az említett településeken ugyanis nem megfelelő a szennyvízhálózat, kismértékű, vagy egyáltalán nincs csatornázás, a derítővel ellátott lakó- és üdülőtelkek pedig veszélyeztetik a tó vizének minőségét. A tilalom nem vonatkozik a már beépített lakó- és üdülőtelkekre, a szennyvízhálózatra ráköthető ingatlanokra, a beépítési kötelezettséggel terhelt magántulajdonú és tartós használatba adott üdülőtelkekre, valamint a más elvi telekalakítási, illetve elvi építési engedéllyel rendelkező lakó- és üdülőtelkekre az engedély érvényének időpontjáig. Továbbra is adnak építési engedélyt a már kialakított foghíjas-lakótelkekre, ha az építtető legalább öt éve helyi lakos, vagy ötéves munkaviszonya van a község bármely munkáltatójánál.