Szolnok Megyei Néplap, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-04 / 260. szám
XXXVII. évi. 260. sz., 1986. nov. 4., kedd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A TARTALOMBÓL: Hatmillió forintén adtak el Tisza-kötvényt „Emberi értéked mércéié...” Históriát meséié képeslapok Munkahelyi művelődés Forradalmi 1956. november 4-e új fejezetet nyitott a szocializmust építő magyar nép történetében. Erre emlékeznek ma ünnepi ülésen a Szolnok Megyei Tanács tagjai és meghívott vendégei, közöttük né- hányan, akik részt vettek a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakításában, amelynek székhelye Szolnok volt 30 esztendővel ezelőtt. És emlékeznek azok is, akik azon munkálkodtak, hogy az országban és a megyében mielőbb rend uralkodjék és folytatódjék a szocializmus építése. E dátumot még a magyar politikai irodalom is — nem is beszélve a „másik oldal”, az ellenfelek rosszindulatú, ferdítő értelmezéséről — hosszú ideig lezárásnak, valami nagyon rossztól, az ország és a nemzet sorsára végzetes veszélytől való megszabadulásnak tekintették. Az is volt. A zűrzavarnak, pusztulásnak, az ellenforradalom 12 napon át tartó tobzódásának vetett véget a szovjet hadsereg testvéri segítsége, amelyet az akkor megalakult Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány kért, mivel saját nemzeti erőből nem voltunk képesek a fegyveres ellenforradalmat leverni, az ország törvényes, szocialista rendjének helyreállításához a feltételeket megteremteni. De ma, harminc év útjára visszatekintve, az azóta e honban végbement változás - fejlődés ismeretében még meggyőzőbben mutatkozik meg, hogy 1956. november 4-ével új korszak kezdődött Magyarország szocialista forradalmi átalakításában. Az újjászülető Magyar Szocialista Munkáspárt, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány már az első pillanatban, — a november 4-i felhívásban — olyan programot hirdetett meg, amely nemcsak a közvetlen teendőket fogalmazta meg, hanem fő célkitűzéseiben, a kérdések megközelítésének mód jában, egész hangnemében a megújulás távlatait vázolta fel. Tette ezt abban a mély meggyőződésben, amit néhány hónap múltán Kádár János az Országgyűlésen így fogalmazott meg: „Mi ugyanis pontosan tudtuk, hogy a magyar munkásosztály és a dolgozó parasztság alapvető tömegei s hasonlóképpen az értelmiség nagyobbik és jobbik fele a szocialista forradalom híve”. Az adott helyzetben, amikor az október 23. óta eltelt két hét, de tulajdonképpen az azt megelőző hónapok alatt történtek miatt a lakosság tekintélyes része a zavar, a bizonytalanság és a bizalmatlanság állapotában leiedzett, a pártnak és a kormánynak világosan kifejezésre kellett juttatnia, miben látja az okát annak, hogy ide jutott az ország. Az átfogó elemzésre ugyan csak egy hónappal később, a Központi Bizottság decemberi határozatában, az emlékezetes négy ok megfogalmazásával került sor — a Rákosi- Gerő klikk szektás, dogmatikus politikája; Nagy Imre és csoportjának a reakciónak utat nyitó revizionizmu- sa; a horthysta, kapitalistaföldesúri elemek restaurációs célzatú szervezkedése; a nemzetközi imperializmus aknamunkája —, de a párt az első pillanattól kezdve kétfrontos harcot hirdetett és folytatott.'Miközben minden ingadozás nélkül vállalta a népi hatalom megteremtésének, a szocialista átalakulásnak minden forradalmi vívmányát, elhasorsforduló tárolta magát a politikai torzulásoktól, az eszméinktől idegen diktatórikus módszerektől, a törvénytelenségektől, másrészt az elvtelen, a burzsoá nyomásnak engedő udvarlástól, a szocialista elveket és gyakorlatot lejárató demagógiától. Mindattól a pártot és a nemzeti egységet bomlasztó huzakodástól, ami különösen 1953 óta mérgezte a közéletet. Az említett decemberi határozat az új vezetés elhatározását —, sőt immár egyhónapos ténykedését is — jellemezve kimondta, hogy „a szocializmus építésének sajátos magyar útján akar haladni”. E megfogalmazással nemcsak azt szögezte le, hogy szakít az egykori Rákosi-féle vezetésnek, a magyar viszonyokkal nem számoló politikájával, hanem a lenini elvekhez és módszerekhez való visszatérés mellett kötelezte el magát. Hiszen Lenin már a nagy októberi forradalom másnapján —, annak nemzetközi tanulságairól szólva — figyelmeztette a forradalmárokat, hogy csak az egyes országok történelmi múltjának, nemzeti sajátosságainak, adottságainak messzemenő figyelembevételével győzhetik meg népüket és nyerhetik meg őket a szocialista forradalomnak, illetve a szocialista átalakulásban való aktív részvételnek. Az 1956. november 4-ével kezdődő periódusban a Magyar Szocialista Munkáspárt a politikai-közéleti, a gazdasági és a kulturális élet minden területén intézkedéseket tett, reformgondolatokkal állott elő, olykor merész kísérleteket kezdeményezett; amelyek a későbbiek folyamán szervesen beépültek társadalmi valóságunkba. Elég itt talán példaként a ma olyannyira aktuális és nagy tömegeket foglalkoztató gazdasági reformra hivatkozni, amelynek gyökereit fellelhetjük olyan lépésekben, mint a gazdasági irányítás merev módszereinek oldása, az iparban, és főleg a mezőgazdaság területén a személyes érdekeltség érvényesítése, és mindenekelőtt az életszínvonal-politikának homlokterébe állítása. Mindezzel természetesen nem azt akarjuk állítani, hogy már 30 évvel ezelőtt minden világos volt az akkori vezetés előtt, és azóta töretlenül haladunk utunkon. Az élet minden területén sok-sok változás, módosítás — és elkerülhetetlenül tévedés is — szegélyezte azt az utat. Újra és újra meg kellett, s meg kell birkózni az új jelenségek felismerésének, az új követelményekhez való alkalmazkodásnak fáradságos munkájával. De meggyőződéssel állítható — és az MSZMP azóta megtartott kongresszusai, minden fontos állásfoglalása kiemeli ezt hógy fő elhatározásában és irányvonalában, legmélyebb értelmében a párt azt az utat követi,, amelyre 1956. november 4- én lépett. Ennek' a politikának pedig alapvető vonása, hogy csak a tömegekkel együtt, bizalmuk megszerzéséért, türelmet, fáradtságot nem sajnálva csak az ő támogatásukkal lehetséges társadalmunk tovább építése a megújulás. A szocialista társadalom tudvalévőén csak szüntelen megújulása útján képes betölteni ■ történelmi hivatását.. Ez az a legfőbb tanulság, amellyel 1956. november 4. a Magyar Szocialista Munkáspártnak, az egész magyar népnek szolgált. BUKARESTBEN Megnyílt a KGST 42. ülésszaka A magyar küldöttséget Lózár György sexet! Lázár György vezetésével küldöttség vesz részt a KGST 42. ülésszakán. A képen Lázár György elutazásakor Tegnap délután Bukarestben megkezdődött a KGST 42. ülésszaka. A háromnapos tanácskozáson tíz tagállam — közöttük Magyarország —, Jugoszlávia és megfigyelőként öt ország küldöttségei vesznek részt. Az ülésszakon a magyar küldöttséget Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Miniszter- tanács elnöke vezeti, aki tegnap érkezett a román fővárosba. A delegáció tagjai: Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Marjai József miniszterelnök-helyettes, Magyar- ország állandó KGST-képvi- selője, Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke, Tétényi Pál, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, Barity Miklós külügyminiszter-helyettes és Szigeti István, Magyarország állandó KGST-képviselőjé- nek helyettese. A többi tagállam küldöttségvezetői : Georgi Atana- szov bolgár miniszterelnök, Lubomir Strougal csehszlovák miniszterelnök, Carlos Rafael Rodriguez, a kubai Államtanács és Minisztertanács elnökhelyettese, Zbigniew Messner lengyel miniszterelnök, Dumágin Szodnom mongol miniszterelnök, Willi Stoph, az NDK miniszter- elnöke, Constantin Dascalescu román miniszterelnök, Nyikolaj Rizskov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és Vo Chi Cong, a vietnami Minisztertanács elnökhelyettese. A KGST és Jugoszlávia közötti megállapodás alapján az ülésszakon is részt vesz Jugoszlávia küldöttsége, és ezt Janez Zemljarics, a Szövetségi Végrehajtó Tanács (kormány) alelnöke vezeti. Megfigyelői minőségben Afganisztán, Etiópia, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság, Laosz és Nicaragua küldöttségei vannak jelen. A tanácskozás munkájában részt vesznek a KGST szerveinek vezető munkatársai is, élükön Vjacseszlav Szicsovval, a KGST titkárával. ' Az ülésszakon megvitatják a KGST Végrehajtó Bizottságának beszámolóját a tanács múlt évi, varsói ülésszaka óta végzett munkáról, valamint áttekintik a KGST tagországok 2000-ig szóló atomerőmű- és atomfűtőmű- építési programjának terV vezését. (Az atomfűtőmű (Folytatás a 2. oldalon) Gorbacsov válasza a Harare! felhívásra A Szovjetunió változatlanul amellett van, hogy kerüljön sor egy újabb szovjet—amerikai csúcstalálkozóra — állapítja meg többek között az a tegnap nyilvánosságra hozott üzenet, amelyet Mihail Gorbacsov intézett Robert Mugabe zimbabwei miniszterelnökhöz, az el nem kötelezett országok mozgalmának soros elnökéhez. Az SZKP KB főtitkára az el nem kötelezettek hara- rei felhívására válaszolt, amelyet Robert Mugabe juttatott el hozzá. Nagyra értékeljük az el nem kötelezett országok állam- és kormányfőinek a nukleáris veszéllyel kapcsolatos állásfoglalását, amelyet hararei konferenciájukon fogalmaztak meg, éppúgy, mint e mozgalom jelentős szerepét a világhelyzet formálásában. Meggyőződésünk, hogy ez a szerep szakadatlanul erősödni fog — mutat rá válaszában Mihail Gorbacsov. Mihail Gorbacsov válaszát Harareben a Szovjetunió zimbabwei nagykövete adta át Robert Mugabe zimbabwei miniszterelnöknek, az el nem kötelezett mozgalom soros elnökének. Mugabe köszönetét fejezte ki Mihail Gorbacsovnák a gyors válaszért. Kijelentette: a szovjet vezetés tanúbizonyságot tett arról, milyen nagy jelentőséget tulajdonít a mozgalomnak. Csapelen és Nyíregyházán Papíripari rekonstrukció Határidő előtt hót hónappal Átadták a 33-as főút új szakaszát A Papíripari Vállalat csepeli és nyíregyházi gyárában befejeződött a nagyszabású rekonstrukció, amelynek eredményeként lényegesen növelik a hullámpapírból készült termékek gyártását. Ebből az alkalomból a Papíripari Vállalatnál tegnap ünnepséget tartottak, ahol Kapolyi László ipari miniszter méltatta a felújítási munka jelentőségét. A miniszter elmondta: a most befejezett rekonstrukciók az egész könnyűipar, sőt az egész ipar szempontjából igen jelentősek, mert mód nyílik a csomagolási kultúra jelentős fejlesztésére. Lehetővé teszi, hogy a magyar ipar és mezőgazdaság termékei a mostaninál jobb minőségű, esztétiku- sabb csomagolásban kerüljenek a bel- és külföldi vásárlókhoz. Emellett a papíripari beruházás szervezése az ipar más területein is jó például szolgálhat. A 2,2 milliárd forintos beruházás eredményeként Nyíregyházán évi 8, Csepelen 13 ezer tonnával nő a hullámpapírból készült termékek — dobozok és más csomagolóanyagok — gyártása. A beruházás két évvel ezelőtt indult, mégpedig folyamatos termelés mellett. A 15 külföldi és a 25 hazai vállalat az új gépeket, berendezéseket lépcsőzetesen állította üzembe, így a Papíripari Vállalat a beruházás ideje alatt is folyamatosan gyárthatta a megrendelt csomagolóanyagokat. A két felújított termelőüzemben világszínvonalú műszaki megoldásokat alkalmaznak. A rekonstrukció mindkét helyütt a tervezett költségért és a kitűzött határidőnél 5 hónappal korábban készült el. Avatőünnepsóg Tiszafüreden Tegnap délelőtt Tiszafüred rövid ünnepség színhelye volt, abból az alkalomból, hogy teljesen elkészült a 33-as számú főútnak a központot elkerülő, új, belterületi szakasza. Az eseményre a településre érkezett Urbán Lajos közlekedési miniszter, valamint Bereczki Lajos, a megyei tanács általános elnökhelyettese. Részt vett az ünnepségen Bugán Mihály, a megyei tanács elnökhelyettese, a város és vonzáskörzetének országgyűlési képviselője, Gáspár József, a vá- Urbán Lajos közlekedési miniszter a nemzeti szalag átvágásával adta rosi pártbizottság át a forgalomnak a 33-as fő közlekedési útvonal tiszafüredi átkelési szakaszát (Fotó: T. Z.) első titkára. Kívülük eljöttek a létesítmény beruházóinak, kivitelezőinek és a tervező vállalat képviselői is. Az új útszakasz átadási ünnepségét az alkalomhoz illően a 33-as és a 34-es főutak kereszteződési csomópontjánál tartották. Rente Ferenc, a városi tanács elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd arról szólt, hogy a településen már 1926-ban felmerült az az elképzelés, hogy az úgynevezett Húszöles út kikövezésével a forgalmat végleg elterelhetnék a központ kanyargós utcáiról. Beszéde után Erdei István, a Debreceni Közúti Építő Vállalat igazgatója a kivitelezők nevében jelentette a közlekedési miniszternek, hogy a 33-as főútvonal új átkelési szakasza elkészült. Ezt követően Urbán Lajos lépett a mikrofonhoz és röviden méltatta a létesítmény jelentőségét. Hangsúlyozta, hogy ez a hatkilométeres szakasz — amely két lépcsőben épült meg — nemcsak a városi forgalom, de az országos főközlekedési úthálózat szempontjából is jelentős, hiszen segítségével elkerülhető a főút régi, nehezen áttekinthető belterületi része. Különösen örvendetes, hogy az építők lerövidítették a munkát, és az eredeti határidőnél hét hónappal korábban készítették el a mintegy 82 millió forintba kerülő modern szakaszt, amely mellé kerékpárutat is terveztek. Így valósulhatott meg az itt élők régi álma, hiszen az új út segítségével a Füzesabonyból Debrecen, Hortobágy irányába tartó forgalom zavartalanabbá, biztonságosabban haladhat. A beszéd után a munkában élenjárók elismeréseket, jutalmakat vehettek át. Többek között Kiváló Munkáért kitüntetésben részesült Posta Ottó, a Szolnoki Közúti Igazgatóság kalkulátora, miniszteri dicsérő oklevelet kapott Fekete Károly szakmunkás. Miután az ünnepség résztvevői megtekintették az újonnan elkészült szakaszt, ezen is megindulhatott a közúti forgalom. D, Sz. M.
