Szolnok Megyei Néplap, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-27 / 279. szám
1986. NOVEMBER ?7 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kereskedők tájértekezlete a megyeszékhelyen (Folytatás az 1. oldalról) sabban fejlődött az élelmi - szeripari és a vegyipari termékek forgalma. Stabillá vált az építő- és tüzelőanyag-ellátás. Javult az úgynevezett olcsó cikkek kínálata, beleértve a tartós fogyasztási cikkekét is — sorolta a kedvező változásokat, majd a nehézségekről szólva említette meg. hogy az áruellátás minőségi gondjait ebben az évben sem sikerült felszámolni, s a kistelepülések és a peremkerületek hullámzó ellátásában továbbra is van még tennivaló, csakúgy mint a költség- gazdálkodás javításában. A vendéglátás helyzetét elemezve hangzott el. hogy a kereslethez jobban igazodó árpolitika hatására az idén 4,3 százalékos forgalom- növekedéssel számolhatunk. Mindezek után pedig a jövő évi tervekről és feladatokról esett szó. — Az 1987-es népgazdasági terv — hangsúlyozta a miniszterhelyettes — döntő mértékben a VII. ötéves terv konkrét megvalósulását szolgálja. Alapvető célja nemzetközi helyzetünk javítása, a gazdálkodási szerkezetváltozás, a műszaki fejlesztés gyorsítása. Mindezek érdekében a terv a fogyasztás szintentartását, ezen belül a lakossági fogyasztás kismérvű csökkenését írja elő; a kiskereskedelmi forgalom 6—6,5 százalékos (folyó áron) forgalomnövekedésével számol. — Jövőre is — hívta fel a figyelmet — alapvető követelmény a vásárlóerő és a kínálat egyensúlyának biztosítása. Az áruellátással kapcsolatos irányelvek változatlanok, továbbra is törekednünk kell az indokolatlan területi különbségek mérsékelésére. A differenciált jövedelmekhez igazodva kell az árukínálat összetételét meghatározni. Különös gondot kell fordítani az olcsó cikkek árusítására, ugyanakkor indokolt a kiváló, újszerűbb fejlett technikai termékek körének bővítése. Valamennyi cikkcsoportban elengedhetetlen a minőség javítása, és törekedni kell a minőség és az ár közötti összhang erősítésére is. A tájékoztatóban ezt követően szó volt a belkereskedelem tevékenységére kiható, várható gazdasági változásokra is: egyebek között a hazai ipar szerkezeti átalakulásáról, a konvertibilis import mérséklésének következményeiről, a szabályozórendszer módosításáról — tehát olyan kérdésekről, amelyekre a belkereskedelemnek a megfelelő árualap biztosítása érdekében időben kell felkészülnie. A miniszterhelyettes végül az idegenforgalom eredményes fejlődéséről tájékoztatta a hallgatóságot. Elmondta, hogy mind a rubel, mind pedig a dollár elszámolású idei bevétel számottevően meghaladja a tervezel tét. Különösen a speciális (gyógv-. kongresszusi) turizmus felfutása volt dinamikus Az idegenforgalom számára 1987-ben is alapvető feladat a devizabevétel további 5—6 százalékos növelése. A belkereskedelem munkáiénak értékeléséről és a iövő évi feladatokról adott mini szterhelvettesei táj ékoz- tatás után a tanácskozás résztvevői szekcióüléseken folytatták az eszmecserét, ahol az ioareikk-kereskede- lem. az élelmiszer-kereskedelem. „valamint a vendéglátás-idegenforgalom szakembere* a hallottakat és a szekció ülést vezető minisztériumi főosztályvezetők kiegészítéseit vitatták meg. Sz. Gy. Ha a lánc elszakad... Erre mondják: pandúrból betyár...? Betyárból lesz a legjobb pandúr — tartja a közmondás. Ám mostanában, mintha a közmondások igazságát is újra kellene értelmeznünk. Néhány, mindezideig szokatlan jelenség legalábbis erre késztet. Ilyen a Szolnokon Gondűző néven megalakult gmk esete is. Az állami hivatal reguláris hadseregéből hárman váltak ki a közelmúltban. Némi túlzással azt is mondhatnánk dezertáltak. Mindenesetre, mai szóhasználattal élve: vállalkozásba fogtak. — Több éves, mondhatni évtizedes szakmai gyakorlat után döntöttünk a gmk megalakításáról — mondja Bogár László, volt adóhivatali főelőadó, az ügyviteli és szolgáltató gazdasági munka- közösség közös képviselője, mintegy magyarázatképp. — Kollégáim, akik az illeték- hivatal adóellenőrei voltak, csak megerősíthetik, hogy az adózási jogszabályok egyre összetettebbé, bonyolultabbá váltak, a magánvállalkozók egyre nehezebben igazodnak el. A jogszabályok félreértése, az ismeretek hiánya pedig már a pénztárcájukat érinti. — Az ellenőrzések is gyaTermészetesen nemcsak emberbaráti gesztusról van szó. Mindhárman tisztában vannak azzal, hogy a magánvállalkozások elszaporodásával egyre több kisiparosnak lesz szüksége az adószabályok pontos ismeretére, vagy ennek hiányában a szakemberekére. A társadalmi munkamegosztás újszerű módon tör hát felszínre. Hiszen a maszek is jobban jár, ha azt a munkát végzi, amelyhez ért, s az adóügyi teendőket átengedi az ahhoz értő ügyintézőknek. A gazdasági érdek fölismerése vezetett el az ötlethez. A napi munka során szerzett tapasztalatok csak megerősítették: reális igény van erre a szolgáltatásra. Magam is hallottam jónéhány történetet, nekik mesélem el az egyiket. Ügy hallottam, akad olyan maszek is, akinek naponta négy-ötezer forint a tiszta bevétele. Egy alkalommal, és ez egy adóellenőrzés volt, kétezret ajánlott föl az elDe mit is takar a beszédes elnevezés? Miféle gondok elűzésére vállalkoznak a gazdasági munkaközösség tagjai? Mi adta az ötletet, s a merészséget, az ötlet megvalósításához. Hárman ugyanis, akik korábban a magán vállalkozók rémeként adókivetéssel-, illetve ellenőrzéssel foglalkoztak, most új szolgáltatásként nekik, a kisiparosoknak és kereskedőknek ajánlják föl szaktudásukat. koribbá váltak — veszi át a szót a gmk legfiatalabb tagja, Petes Ferenc, aki „csak” hat évet dolgozott a szakmában, de ez az idő elegendő volt, hogy megállapítsa: Az adóhiányok sok esetben nem a félrevezetés szándékából fakadnak, a magánvállalkozó nyilvánvaló tájékozatlansága, a nem megfelelően vezetett üzleti könyvek miatt kényszerül a hivatalnok pénzbírság kiszabására. Ezen kívánunk most változtatni. A hozzánk forduló ügyfeleket szakmai tanáccsal látjuk el. vállaljuk többek közt az adóbevallások elkészítését, a pénztár- könyvek vezetését. lenőrnek, ha elkészíti a bevallást. Nem mondom ki a megvesztegetés szót sem, de beszélgetőpartnereim fanyar mosolyából ítélve számukra sem ismeretlen jelenséget pendítettem meg ezzel a kis „tanmesével”, amely azért sok mindent érint, de egyet mindenképpen: ki mennyire akarja, tudja megfizetni alkalmazottját. Beszélgetésünket is ezzel folytatjuk. — Mindannyiunk nevében mondhatom, hogy — a lehetőségen belül — anyagilag is megbecsülték munkánkat —csap le a témára Zentai Nándor, s a mondat hangsúlya a „lehetőségen belülre” kerül. Tizenhárom éves adóellenőri gyakorlat után hathét ezer forintos havi jövedelemről számol be. — Nekem tehát időnként, s az alkalmak egyre szaporodtak — segédmunkát is kellett vállalnom, hogy a családomat el tudjam látni. Természetesen az ötlet és a beindulás között igen mély szakadék tátong, de ez a gazdasági kényszer épp ennek áthidalását mozdította elő. Adóberkekben alighanem mindenki gondolkodott már a mi általunk választott lehetőségen. Mi léptünk viszont elsőnek. És bármenynyire furcsa is, nemcsak anyagi, erkölcsi megfontolásból is. Megkapaszkodom ebben a szóban — hiszen eddig csak pénzről esett szó. Tudom, mert megérdeklődtem, profikkal találkoztam, akiket munkahelyükön is elismertek. Éppen ezért érzem azt, hogy kiválásukat ott talán a veszteség listáján könyvelik el. Bár megértik a hivatalban is: a vállalkozások korát éljük. És ház az ember etikus akar maradni, válaszút elé kerül. Becsületesen — Ma, ha egy orvos magán prakszist folytat — vág bele a döntésen túl jutott ember higgadtságával Petes Ferenc — otthon is azt a munkát látja el, amiért az SZTK-ban kapja a fizetését, csak kiegészíti a jövedelmét. A példát sorolhatnánk a tervezőmérnökkel, az óraadó tanárral, nincs vége. Az adóellenőr azonban nem készítheti el azt az adóbevallást, amelyet esetleg neki kell n\ajd ellenőriznie. Ezt mi sem tudtuk összeegyeztetni, ezért választottunk így. Munkánkat eddig is odaadással, tisztességesen láttuk el. Most is becsületesen dolgozunk, igaz, ezúttal a másik oldalon. így hát a gondokat fogják űzni, hogy gondatlanabbul éljenek. Az állami hivatal valamikor épp ezt garantálta. Vajon most a bizonytalan is biztosabb lehet? Fordult volna a kocka? Elgondolkodtató, hogy három kiváló szakember az előbbit választja. Igaz, nincs pótolhatatlan ember, még akkor sem, ha olyanról van szó, mint Zentai Nándor, akinek munkáját korábban a Tanács Kiváló Dolgozója kitüntetéssel ismerték el. Változnak a korok és benne mi is — mondhatja akárki. De a közmondások, szólások, szállóigék igazságát át kell értékelnünk. Eddig ugyanis azt tartották, hogy a lánc mindig a leggyengébb szemnél szakad el. Most mintha nem ez történt volna. Szőke György Tájékozatlanság, adóhiány Tanmese profiknak Lengyel pártküldöttség látogatása Véleménycsere a megyei pártbizottságon, ismerkedés a Mezöhéki Táncsics Tsz-szel Wlodzimierz Mokrazyszczak, a LEMP KB Politikai Bizottsága tagjának, a KERB elnökének vezetésével tegnap megyénkbe látogatott a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának küldöttsége, amely az MSZMP Központi Bizottságának és Központi Ellenőrző Bizottságának meghívására tartózkodik hazánkban. A delegációt elkísérte Zdzistaw Paprocki, a budapesti lengyel nagy- követség tanácsosa és Somogyi Imre, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának titkára. A lengyel pártküldöttséget a megyei pártbizottság székházában Majoros Károly, a megyei pártbizottság első titkára. Szűcs János, a megyei párt- bizottság titkára és Kátai Mária, a megyei pártbizottság fegyelmi bizottságának elnöke fogadta. A vendégeket Majoros Károly tájékoztatta a megye életéről, a pártszervezetek munkájáról és a pártfegyelmi helyzetről. Többek között azt húzta alá, hogy nőtt a fegyelmi bizottságok önállósága és felelőssége, amellyel azok jól élnek. A fegyelmi büntetések helyett elsődleges cél a vétségek megelőzése, ezért a pártszervek rendszeresen vizsgálják azokat a jelenségeket, melyek kihatnak a pártfegyelemre. A lengyel pártküldöttség tagjai behatóan érdeklődtek a megye párttagságának fegyelmi helyzete iránt. Több kérdést tettek fel, köztük azt, hogy kik választják a fegyelmi bizottságot, annak döntéseit melyik szerv módosíthatja, hogyan dolgozták fel a pártszervezetek a párt- kongresszus határozatait, és így tovább. A válaszok elhangzása után Wlodzimierz Mokrzyszczak tartott rövid tájékoztatót a lengyel testvérpárt helyzetéről és a legutóbbi kongresszusukról. A pártküldöttség a délután folyamán — Somogyi Imre, Majoros Károly, Szűcs János és Kátai Mária kíséretében — Mesterszállásra, a Mezöhéki Táncsics Tsz központjába látogatott, ahol Pálffy Dezső tsz-elnök és Mlinárcsek János, az üzemi pártbizottság titkára fogadta őket. A gazdaság életét a tsz-elnök ismertette. Bevezetőül hangsúlyozta, hogy aki náluk tsz-tag akar lenni,, annak felvétele előtt két évig alkalmazottként kell dolgoznia a termelőszövetkezetben. A vendégek itt is széles körű érdeklődésről tettek tanúbizonyságot. Megkérdezték például, hogy hányán dolgoznak adminisztrációs munkakörökben. Ezzel a tsz kevés gyengéjének egyikére tapintottak. Az elnök elmondta, hogy irodagépesítésük még nem elég korszerű. Most vettek egy számítógépet és folytatják az adminisztráció gépesítését. Ami viszont a gazdálkodást illeti, minden vonalon eredményről tudott beszámolni. Mlinárcsek János a szövetkezetben működő pártszervezet életéről adott számot, elmondta, hogy a jövőben hatékonyabbá akarják tenni a pártmunkát. A tájékoztatók elhangzása után a lengyel delegáció tagjai megtekintették a tsz baromfitelepét, szárítóüzemét és az Első Magyar Szövetkezeti Sörgyárat. Ezt követően a LEMP küldöttsége Budapestre utazott. Majoros Károly, a megyei pártbizottság első titkára tájékoztatót tart a lengyel pártk&l döttségnek Lakásszavatossági perek Vizsgálta a NEB Helyzetkép a tömegközlekedésről Új megállók, meghosszabbított vonalak* késedelmes járatok A lakásszavatossági perek ítélkezési gyakorlatával foglalkozott a Fogyasztók Országos Tanácsának jogi szakértői bizottsága tegnapi ülésén a Hazafias Népfront Országos Tanácsa székházában. A téma azért is aktuális, mert a lakások minősége gyakran nem felel meg az igényeknek. A vásárlók jogosan kérdezik: a jelenlegi magas lakásárak mellett miért nincs megfelelő garanciájuk arra, hogy minőségileg kifogástalan lakást kapjanak? — hangzott el az ülésen. A tanácskozáson szó esett többek között arról a Legfelsőbb Bírósági állás- foglalásról, amely megszünteti azt a gyakorlatot, hogy a lakásvásárló a szavatossági perekben esetenként 15— 18 alvállalkozóval és szállítóval szemben, érvényesítse követeléseit. A jövőben külön kell tárgyalni a megrendelő és a generálkivitelező közötti ügyet, az alvállalkozók elleni igényt pedig a generálkivitelező külön perben érvényesítheti. A perek időtartama így lényegesen rövidül. A szolgáltatások milyensége mindig nézőpont kérdése. Az ügyfelek legtöbbször elégedetlenek, pénzükért jobbat, minőségibbet, udvariasabb bánásmódot várnak, a szolgáltatók pedig védik a mundér becsületét, hivatkozva szervezési nehézségre, elégtelen anyagi fedezetre és minden másra, amire ilyenkor szokás. A közlekedésben, a. tömegközlekedésben tagadhatatlan a kedvező változás. Pár évvel ezelőtt óriási feszültségek forrása volt Szolnokon az újonnan épült Széchenyi lakótelep tömegközlekedésének megoldatlansága. Azóta sikerült enyhíteni a problémán, bár az utazó- közönség mostanság is gyakran elégedetlenkedik a buszok késése, és főként a reggeli és a délutáni-esti órákra jellemző túlzsúfoltság miatt. A késések magyarázata — és itt már Szolnok egészére kitágíthatjuk a képet — az illetékesek szerint a közlekedési utak rossz állaga, a forgalmi leterheltsége, a sorompók zárási ciklusainak szóródása, valamint az, hogy a lovaskocsi és a kerékpáros forgalom gyakorta akadályozza a buszok közlekedését. Ugyanakkor új megállók létesítésével több helyen meghosszabbították a buszvonalakat (pl. a Széchenyin vagy a debreceni főút melletti üdülőkörzet, hobbikertek tájékán). A buszöblök száma évről évre gyarapodik, a régieket, a korszerűtlenné váltakat fölújítják, megjavítják. Pár esztendeje, amikor bevezették az ötnapos munkahetet, a lépcsőzetes munkakezdés — más országokban már jól bevált gyakorlata — nálunk is előtérbe került, s ehhez a tömegközlekedésnek is természetszerűleg kellett alkalmazkodnia. A Jászkun Volán a nagyobb szolnoki és Szolnok környéki gyárak, ipartelepek igényeinek figyelembevételével alakította ki menetrendjét. Tegnap délelőtt többek között ezekről a kérdésekről tanácskozott a Szolnoki Népi Ellenőrzési Bizottság. Egy 1981/82-es NEB-vizsgálat anyagát dolgozták föl a közelmúltban az illetékes szakemberek, s az utóvizsgálat eredményét pontosabban a nyolcvanas évek eleji állapotokhoz képest a szolnoki tömegközlekedésben beállott változást pbzitívnak ítélték. J. Gy.
