Szolnok Megyei Néplap, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-21 / 274. szám

1986. NOVEMBER 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Több alkalmazható a számltftgéptudományi . If ... , ttmtái tangr.uinsa megoldásra van szükség Tegnap Szolnokon befejez­te munkáját a Neumann Já­nos Számítógéptudományi Társaság harmadik országos kongresszusa. A Megyei Mű­velődési és Ifjúsági Központ­ban megtartott záró plená­ris ülésen először a szerve­ző- és programbizottság je­lentését ismertették. El­mondták, hogy a négy nap munkájában 340 küldött vett részt, az első napi plenáris ülésen elhangzottakon kívül a szekciókban összesen 95 előadást hallgathattak meg a résztvevők. A program tehát igen gazdag volt, sőt kissé talán zsúfolt is, az időhiány sokszor megakadályozta, hogy igazi párbeszéd, vita alakuljon ki. Ezután a szekciók vezetői foglalták össze és értékelték a két nap munkáját. Az ipari szekcióban az e területen ti­pikus három alkalmazási irány — a számítógéppel se­gített műszaki tervezés, gyártásirányítás és vállalat- vezetés — néhány eredmé­nyével ismerkedhettek meg a szakemberek. Az előadások nem minden esetben tükröz­ték az egyes alkalmazási részterületek hazai helyzetét, arra azonban mindenképpen nagyon jók voltak, hogy pél­dául a műszaki tervezés „gépesítésétől” tartókat meg­győznék a számítógép elő­nyeiről. Az Ikaruszban pél­dául a lemezkiszabás kom­puteres optimalizálása 8—10 százalékos anyagmegtakarí­tást tett lehetővé, ennek ér­téke többszáz millió forint. A gyártásirányításra megis­mert példák pedig bebizo­nyították, hogy a hazai szá­mítástechnikai eszközök ké­pesek a 24 órás üzemre. A vállalatirányítás témakörét választó előadások után pe­dig arról lehetett meggyő­ződni, hogy e területen saj­nos még mindig az egyedi rendszerfejlesztés a jellem­ző. Az alkalmazók nem töre­kednek tipizálásra, mindent önállóan kívánnak megolda­ni, nem használják fel a máshol már elért, a piacon „termékként”, áruként hoz­záférhető eredményeket. Az • élelmiszergazdasági szekció előadásai közül csak egyből Ismerhettek meg konkrét példát a résztvevők a számítástechnika alkalma­zása során megoldott felada­tokról, az elért eredmények­ről, a többi előadást szoft­verkészítő és berendezés- gyártó cégek tartották fej­lesztési törekvéseikről. Ke­vés szó esett az elektronizá- ció számos lehetőségéről, a „kínálat” leginkább az ügy­vitelüket gépesíteni akarók igényeit elégítette ki. Az általános informatikai szekció vezetője elmondta, az előadások más szekciókban is ritkán adtak számot arról, hogy az adott esetben ho­gyan született meg a számí­tástechnika alkalmazásának igénye, miként és miért ép­pen a választott megoldás mellett döntöttek, és milyen eredményeket hozott a „gé­pesítés”. Az itteni tapaszta­latok szerint is sokan nem tartják eléggé igényes fel­adatnak, ha egy már máshol megtalált és megvehető meg­oldást kell adaptálniuk, szí­vesen gondolnak ki minden újat saját maguk. Persze az is elképzelhető, hogy a piacon megvehető megoldásokat so­kan nem is ismerik. A négynapos kongresszus Dömölki Bálintnak, az NJSZT elnökének zárszavá­val ért véget. V. Sz. J. Kevesebből többet, ésszerűbbet I fejlesztési tervekről tanácskozott a népfront A megye középtávú terü­let- és településfejlesztési tervéről, a terv Időarányos teljesítésének tapasztalatai­ról tanácskozott tegnap dél­előtt a HNF megyei elnöksé­gének gazdaság- és telepü­léspolitikai társadalmi mun­kabizottsága. A HNF szolno­ki bizottságának székházá­ban megtartott értekezleten Haraszti Károly, a megyei tanács tervosztályának cso­portvezetője, a bizottság el­nöke ismertette a középtávú megyei terveket, majd a terv megvalósulásának eddigi eredményeiről tájékoztatta a bizottság tagjait. Egyebek között elmondta, hogy a tervben meghatáro­zott feladatok időarányos teljesítése egyes területeken elmarad a várakozástól. Így a vártnál nagyobb arányban csökkent a megye lakossága. Ha nem is jelentős mérték­ben, de nagyobb volt az el­vándorlás. mint a prognosz­tizált mérték. A munkaerő- foglalkoztatás a terveknek megfelelően alakult. Az ez­zel összefüggő bérkiáramlás viszont nem volt összhang­ban a termeléssel, illetve a termelékenységgel. A válla­latok jövedelme emarad a tervezettől. A tanácsok szá­mára ebben az évben ez vár­hatóan 5 százalékos, mint­egy 100 millió forintos bevé­telkiesést jelent. A tanácsi gazdaság hely­zete az idén életbe lépett szabályozórendszer hatására kedvezően változott meg. Az igazi gazdálkodásra ösztön­ző, megnövelt önállóság vi­szont újszerű feladatok elé állította a tanácsokat. Az át­állás a megfelelő előkészí­tésnek betudhatóan, zökke­nőmentes volt. A helyi taná­csok a jelenlegi helyzetben tartalékaik és pénzmaradvá­nyaik felhasználásával, illet­ve feladataik átcsoportosítá­sával, rangsorolásával igye­keznek feloldani a bevétel- kiesésből eredő gondjaikat. — sz. gy. — Pályakezdő fiatalok a megyei kárházban A napokban a hagyomá­nyokhoz híven — megtartot­ták a pályakezdő fiatalok hi­vatalos fogadását a megyei kórházban. Az idén százhat­vanegy pályakezdő érkezett az intézménybe, tizenhét or­vos, több mint száztíz egész­ségügyi szakdolgozó, huszon­öt ügyviteli- és műszaki dol­gozó. örvendetes, hogy hi­ányszakmákat is betöltötték: a laboratóriumban, kardi­ológián, pszichiátrián, rönt­genosztályon • is dolgoznak pályakezdők, s van közöttük aneszteziológus, védőnő, is­kolavédőnő és gyógytornász is. A pályakezdők tegnapi fo­gadásán dr. Csépányi Attila a kórház-rendelőintézet fő­igazgató főorvosa tájékoztat­ta a fiatal szakembereket az intézmény életéről, a mun­káról és a követelményekről. A pályakezdők megismer­kedtek a kórház párt- és tár­sadalmi szerveinek vezetői­vel, és elmondták eddigi ész­revételeiket, tapasztalatai­kat, kéréseiket. Ötféle méretben gyárt Infravörös fűtőtesteket a tatabányai Delta Ipari Szövetkezet. A 800 és 10 000 Watt közötti teljesítményű berende zések gázüzeműek, az ipar és a mezőgazda­ság bármely területén felhasználhatók. Gazdaságosak, mert az energia zömét infravörös sugárzás formájában adják le, így hagyományos fűtőtesthez képest 30—60 u/o-kal olcsóbb az üzemeltetésük. A készülékeket elsősorban baromfinevelők, üzemcsarnokok, irodák fű­tésére használják. A szövetkezet hamarosan háromszáz fűtőtestet szállít Algériába. (MTI Fotó: Arany Gábor) Eazmeosere a Tisza hátán Együttműködésük meghatározza a gabona- és a húsprogram sikerét Vízügyi és tóeszvezetök megbeszélése Felvételeink a tiszai eszmecserének otthont adó tanyaha­jó „átzsllipelése” közben ké szültek Árvízről, belvízről, egyál­talán vízről szakmai tanács­kozást rendezni minden idők talán legaszályosabb félesz­tendeje után? Persze, hogy furcsállották az érintett ter­melőszövetkezeti elnökök a megyei tanács mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi osztályá­tól a napokban kézhez ka­pott meghívót, amely a Kö­zéptiszai Vízügyi Igazgatóság szakembereivel közös ren­dezvényre invitálta őket. A közvetlenül a Tisza bal part­ján gazdálkodó 15, és a folyó jobbparti területeit művelő öt közös gazdaság vezetőjé­nek és a vízügyiseknek á ta­lálkozója — amelyen részt vett Bugán Mihály, a megyei tanács elnökhelyettese is — azonban mint kiderült, a tar­tós szárazság ellenére is na­gyon aktuális volt. Kiskörén, a vízlépcső ta­nácstermében kezdődött az egésznapos program, ahol először Hegedűs Lajos, a Kö- tivizig igazgatója tájékoztat­ta a jelenlévőket a kétezer­kétszáz dolgozót foglalkozta­tó regionális cég tevékenysé­géről. Elmondta többek kö­zött, hogy a vízvédelmi és vízgazdálkodási feladatokat mintegy 8 ezer négyzetkilo­méternyi területen ellátó igazgatóság 10 ezer vízgaz­dálkodási létesítményt, csak­nem 10 milliárd forint érté­ket kezel. Négy szakaszmér­nöksége közül az egyik a kiskörei, amely a vízlépcsőt, a duzzasztót, és az erőművet üzemelteti. Megtudhatták a szövetkezeti vezetők, hogy a kommunális és ipari vízellá­tás mellett nagyobbrészt me­zőgazdasági vízszolgáltatást biztosító vízlépcső mintegy 120 kilométeres folyószaka­szon teszi biztonságosabbá a hajózást, a 120 négyzetkilo­méternyi vízfelületű tározó jó üdülési és vízisport lehe­tőségeket biztosít, és az erő­mű négy turbinája évente 100 millió kilowattóra ára­mot termel a népgazdaság­nak. A továbbiakban a Kötivi- zig szakvezetői tájékoztatták a szövetkezeti vezetőket az igazgatóság vízgazdálkodás­sal, ár- és belvízvédelemmel, vízminőség-megőrzéssel, ön­tözővízszolgáltatással kap­csolatos tevékenységéről. El­mondták többek között, hogy a Tiszafüred—Csongrád kö­zötti folyószakaszon lévő 560 kilométernyi árvízvédelmi fővédvonalak kiépítettsége 73 százalékosra tehető. Ezek a főművek mintegy 160—180 milliárd forint értékű nem­zeti vagyont védenek. A szakmai tanácskozáson részt­Szanáló szervezet alakult A Pénzügyminisztérium megalakította a Szanáló Szervezetet, amely fontos szerepet vállal a veszteséges vállalatok talpra állításában, vagy megszüntetésében. Rédei László, a szervezet igazgatója elmondotta, hogy a Pénzügyminisztérium fel­mérése szerint az első há­romnegyed évben 191 válla­lat volt veszteséges. Fontos népgazdasági érdek, hogy a gyengén gazdálkodó, veszte­séges szervezeteknél feltár­ják a hiányosságok okait, felülvizsgálják a szervezeti feltételeket és — ha erre mód van — ismét jövedel­mezővé tegyék tevékenysé­güket. A Szanáló Szervezet anya­gi segítséget is tud nyújtani a jövedelmező termelés fel­tételeinek kialakításához. Ehhez a költségvetésből sza­nálási alapot hoznak létre 1987. január 1-jétől. A ter­vek szerint több milliárd fo­rint áll majd rendelkezésre a bajba jutott vállalatok megsegítésére. vevő elnökök által irányított gazdaságok közül, hat ren­delkezik nyári gátakkal, amelyeknek a hossza 50 ki­lométer, és amelyek 11 ezer hektárnyi — hatvan száza­lékban szántó — földterületet védenek. A vízügyi szervek és a mezőgazdasági nagyüze­mek érdekei egyaránt azt kí­vánják, hogy ezeket a nyári gátakat a közeljövőben távo­labbra helyezzék a folyóme­dertől. A tájékoztatók után a résztvevők megtekintették a vízlépcsőt, az erőművet, majd „átzsilipelés” után a Kötivi- zig tanyahajóján bejárták a Tisza Kisköre és Szolnok kö­zötti szakaszát. A 70 kilomé­ternyi, csaknem négy és fél órás víziút jó alkalom volt arra, hogy a vízügyi és a me­zőgazdasági vezetők, szakem­berek kicserélhessék tapasz­talataikat, megismerhessék egymás gondjait, és megbe­szélhessék az együttműködés lehetőségeit. Szóba került természetesen az öntözésfej­lesztés is. Fontos része ez a megye mezőgazdasága hosz- szú távú fejlesztési program­jának, amelynek irányelveit a szeptember 12-i ülésén ha­tározta meg a megyei párt- bizottság. A „vízügyisek” ar­ról biztosították a termelő- szövetkezetek vezetőit, hogy rajtuk nem fog múlni, sem a három — a Jászsági, a Ti­sza II és a Nagykunsági — térségi meliorációs beruhá­záshoz kapcsolódó vízelveze­tési és öntözési főművek idő­ben történő kiépítése, sem a megyében, mintegy 15 ezer hektáron tervezett, szuperin- tenzív öntözéses kukorica­termesztés megvalósítása. Mindezeket nem akadályoz­za vízhiány sem, hiszen a A vasutasok szakszerveze­tének központi vezetősége tegnap ülést tartott, amelyen megvitatta, hogy a MÁV hol tart idei terveinek teljesíté­sében, s milyen feladatok várnak jövőre a vasútra. Várszegi Gyula vezérigazga­tó előterjesztése alapján a testület megállapította, hogy a MÁV teljesítménye az idén előreláthatólag elmarad a tervezettől. Ügy tervezték, hogy a ta­valyihoz hasonló lesz a va­sút utasainak száma, ennél azonban valamivel keveseb­ben utaztak. Az áruszállítási teljesítmények 3,2 százalék­kal maradnak el a tervtől. Ezen belül — a termelés és a külkereskedelem alakulá­sának megfelelően — első­sorban a belföldi árufuvaro­zásban várható csökkenés, az importforgalomban viszont nem tervezett növekedés ta­pasztalható. Az exportforga­lom előreláthatóan a terv szerint alakul, vagyis a ta­valyinál 8,2 százalékkal lesz kiskörei tározó jelenlegi 120 millió köbméteres vízkészle­te 120—130 ezer hektáron te­szi lehetővé a mesterséges csapadékpótlást, amit eddig jószerivel felerészben sem használtak még ki a nagy­üzemek. A tanyahajón folytatott eszmecserén elmondták a meghívott szövetkezetiek is az úgynevezett fakadóvizek­kel, a nyárigát-rekonstruk- cióval kapcsolatos gondjai­kat, a vízügyi hatósági mun­kával összefüggő észrevéte­leiket. Megállapodtak az eszme­csere résztvevői abban, hogy a folyóvíz minőségének foko­zott védelme érdekében job­ban együttműködnek, közö­sen keresik a lehetőséget az állattenyésztési telepek és a melléküzemágak szennyvi­zének legjobb, és a lehető legköltségkímélőbb elhelye­zésére. Az eddig csak a nyá­ri gáttal rendelkező gazdasá­goknak nyújtott árvízvédel­mi előrejelző szolgáltatását a jövőben valamennyi, a Ti­sza közvetlen közelében gaz­dálkodó termelőszövetkezetre kiterjeszti a Kötivizig — hal­lottuk a hagyományteremtő szándékkal megrendezett esz­mecserén. A szervezőknek és a vendéglátóknak — a me­gyei tanács és az igazgatóság vezetőinek — az elképzelése szerint ugyanis a jövőben két évenként találkoznak majd a vízügyi és mezőgaz­dasági szakemberek, hogy megbeszéljék a gabona és a takarmány termőterületek védelmével, a termésered­mények öntözéssel történő fokozásával és a vízminőség megóvásával kapcsolatos kö­zös tennivalóikat. T. F. magasabb. Kedvezőtlen ha­tással volt a vasút teljesít­ményeire, hogy a leggazda­ságosabb tranzitforgalom vi­szonylag alacsony szinten maradt. Az elmúlt időszakban je­lentős belső — az üzemvitelt és a gazdálkodást egyaránt érintő — intézkedéseket tett a MÁV szolgáltatásainak ja­vítására. Mindezeknek kö­szönhetően az áruszállítás­ban javult a tehervonatok menetrendszerűsége és az árugyűjtő vonatfogalom rendszeressége, fokozódott a mozdonyok kihasználása, bővült a konténerforgalom. Bevezette a MÁV a 24 órán belüli, háztól-házig történő express fuvarozást, s újjá­szervezte szállítmányozási szolgálatát. A személyszállí­tásban javította a belföldi és nemzetközi összeköttetéseket, csökkentette az utazási időt, az igényekhez jobban iga­zodó menetrendet alakított ki és kibontakoztatta idegen- forgalmi üzletágát. A MÁV Idái munkájáról 6s terveiről Nem csökkent a vasutasok száma

Next

/
Oldalképek
Tartalom