Szolnok Megyei Néplap, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-20 / 273. szám
1986. NOVEMBER 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Műszer- Mniti Ipari Szövetkezet kisújszállási üzemében ebben az évben 30 légáteresztő készüléket gyártanak, exportra. Jelenleg az utolsó 10-ee sorozat autószerelését veszik, (foto: T. Z.) Az sem baf, ha nyereséges I Így darab valóság a jövő mérnökeinek Az elmúlt két év alatt elért száz millió forintos termelési értéknövekedést alapul véve 1986-ra 600 millió forintot terveztek a Medicor esztergomi gyárában. A magas műszaki színvonalon előállított precíziós orvosi műszerek 56 százalékát szocialista országokba szállítják, de a megrendelők közé tartozik több tőkés és fejlődő ország is. A képen Pelcz Ala- josné a körzeti orvosok munkáját segítő, telepről működtethető EKG berendezést készíti elő szállításra (MTI Fotó: Arany Gábor) Brutyó János köszöntése Brutyó Jánost, az MSZMP KB tagját 75. születésnapja alkalmából tegnap a Központi Bizottság nevében Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára köszöntötte. Jelen volt Németh Károly, az MSZMP főtitkár-helyettese. SZOT Ifjúsági Tanácsa napirendjén Sport és propaganda A SZOT Országos Ifjúsági Tanácsa megvitatta azt a jogszabálytervezetet, amelyet az 1987/88 évi ifjúsági parlamentekről terjesztett elő az Állami Ifjúsági és Sporthivatal. Az elképzelésekről Varga-Sabján László, az ÁISH elnökhelyettese adott részletes tájékoztatást. A SZOT munkaprogramjához kapcsolódó ötéves ifjúsági feladat- és politikai propaganda munkatervét is ez alkalommal határozta meg a testület, elfogadva a beterjesztett határozati javaslatot. „A számítástechnika önmagában nem érdekes...” A kapun belül lehet csodálkozni Hétfő óta Szolnokon tanácskozik a Neumann János Számítógéptudományi Társaság harmadik országos kongresszusa. A három-négy évenként mindig más városban megrendezésre kerülő tanácskozás mostani aktualitásairól Havass Miklóst, az NJSZT főtitkárát kérdeztük. — Szolnoki kongresszusuk az Alkalmazás ’86 címet viseli, a tanácskozásra nemcsak a számítógéptudomány szakembereit hívták meg, hanem azokat is, akik az önünk munkájának eredményeit hasznosítják. Miért nemcsak tudományuk speciális kérdéseinek megvitatását tűzték ki célul? — Talán furcsának tűnik, hogy éppen én mondom, de a számítástechnika önmagában nem érdekes. Pontosabban: a számítástechnika értelmét nem az elkészített rendszerek szakmai érdekessége adja, hanem azok az eredmények, amelyeket a felhasználók módszereinket használva elérnek. A számítástechnikát csak hatásaival együtt szabad mérni — ez minden tudománynál jobban érvényes a miénkre. Ezt a véleményt nemcsak én vallom. Jó bizonyíték erre, hogy a kongresszus résztvevői között én is nagyon sok ismeretlen arcot látok, ők az alkalmazók küldöttei. Kíváncsiak rá, mit kaphatnak tőlünk, mi pedig azt szeretnénk, ha elmondanák, mit várnak. __ A számítástechnika, az e lektronizáció társadalmi hatásairól mindenhol rengeteget lehet hallani, olvasni. Valóban olyan gyökeresen átformálta, átformálhatja életünket tudományuk gyakorlati alkalmazása? — Meggyőződésem, hogy az eddigi ipari társadalmakat egy új típusú, információs társadalom váltja fel. Megfigyelhető, hogy például Amerikában a legerősebb vállalatok legtöbbjének valamilyen köze van az információhoz, gondoljunk csak a számítógépeket gyártó IBM- re, az óriási telefontársaságokra, a rádiós- és televíziós társaságokra, az újságkonszernekre. Az embereknek nagyon nagy része foglalkozik ma már információ- gyűjtéssel. -feldolgozással, Jó félórával későbbb, a forgácsolóműhelyen és a tágas üzemcsarnokon át, az irodaháznál zártuk a kört. Kicsit megálltunk még beszélgetni a gondosan rendben tartott udvaron. Leginkább arról, hogy mi ösztönözte a nemrég kinevezett igazgatót, a helybeli Magyar—Mongol Barátság Termelőszövetkezet korábbi elnökhelyettesét, címzetes főiskolai docenst, hogy elfogadja a főigazgató hívását, s elválallja a tanüzem vezetését. A lényeg egyetlen rövid mondatban elfér: az üzemben rejlő lehetőségek, amiket eddig még nem sikerült teljesen kiaknázni.-továbbítással. De a „hagyományos” ipari cégeknek a nyereséget sem az határozza meg leginkább, hogy mennyire jó a termékük, milyen hatékonysággal termelnek. Ez az alap, több profitra azonban az tesz szert, amelyiknek a legpontosabb, legidőszerűbb információi vannak, a piacról, tudja, kinek, hol, mit adhat el a legjobb áron. A japán kereskedőházak sikerének „titka” éppen a hírháttér. Hírhálózatuk az egész világot átszövi: Magyarországon vásárolnak és esetleg Alaszkában adják el, mert ott annak az árunak jó ára van. Az egész világról kell rendelkezni információkkal, ez pedig korszerű számítástechnika nélkül elérhetetlen. Az új technika lehetőséget teremt a nemzetközi kapcsolatok kiépítésére, és ha néhányan élnek ezzel a lehetőséggel, a többiek is rákényszerülnek erre a nemzetköziségre. És más újdonságot is hoz ez az új társadalom. Hiszen például segítheti a demokrácia kiszélesítését is, bárki hozzáférhet az információhoz, például a tanácsnál képernyőn figyelemmel kísérheti, bármikor ellenőrizheti, milyen szempontok alapján döntenek például a lakáskiutalásokról. — A világ élenjáró országait, cégeit hozta példaként. Nálunk azonban általában hiányoznak a legkorszerűbb komputerek, sok gazdasági vezető nem is tudja, mit várhat a számítástechnikától. .. — Magyarországon — a néhány kiemelkedő eredményről persze nem szabad megfeledkezni — még kétségtelenül csak a számítás- technika elterjesztésének korát éljük. Nemcsak a legjobb eszközök hiányoznak, a társadalom általános munka- kultúrája sem felel meg még az elektronizáció támasztotta követelményeknek, nagyon sokan idegenkednek is a számítógéptől. Ezeknek a gondoknak a többségére az oktatás hozhat gyógyírt. Az elmúlt ötéves tervben nem véletlenül költöttünk 700 millió' forintot arra, hogy minden középiskolába jusson számítógép, 1990-ig pedig több mint egymilliárd forint jut az általános iskolák „számítógépesítésére”. Ma számítástechnikai területen az oktatás fejlesztése a legfontosabb, a legkifizetődőbb beruházás. Mert nagy gond, hogy pénzhiány vagy a nyugati embargó miatt nélkülöznünk kell a legmodernebb gépeket — még nagyobb azonban, hogy a most meglévő eszközöket sem tudjuk a leghatékonyabban kihasználni. Az igényes szellemi munkára képes szakemberek a mai viszonyok között is tudtak néhány világszerte elismerést kiváltó eredményt produkálni. Ez pedig azt jelzi, hogy nem a technika viszonylagos korszerűtlensége miatt kell leginkább keseregnünk — bőven van teendőnk, amíg társadalmunkat megtanítjuk együttélni a számítógéppel. És ha „oktatási programunk” sikeres lesz, akkor talán a legjobb technikát sem csak külföldről kell várnunk. V. Sz. J. ként működő oktatási intézményhez, azzal az elsődleges céllal, hogy itt oldják meg az iskola diákjainak gyakorlati képzését. (Az intézményből két évvel később. 1972- ben lett főiskola, ez évtől pedig már a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem Mező- gazdasági Gépészüzemmér- nöki Főiskolai Karaként fogadja a hallgatókat.) Már a kezdetkor világos volt azonban, hogy ezt a termelő tevékenységre is alkalmas létesítményt luxus lenne csak oktatási célokra használni. Ez • felismerés határozta meg a tanüzem további sorsát, gazdálkodását. Két termék, amely a mezőtúri tanüzemben készül zés a mezőtúri főiskolán egy összetett rendszerben valósul meg. Az iskola saját laboratóriumában, nálunk a tanüzemben, végül pedig a bázisgazdaságokban és tangazdaságokban. E rendszeren belül természetesen mi is a maximális életszerűségre törekszünk, arra, hogy a diákjaink teljesen éles helyzetben sajátíthassák el a szakmai fogásokat. Ezért nincsenek is elkülönülő részlegeink, ahol csak a diákokkal foglalkoznánk. Bejön a hallgató az üzembe, megismeri és tanulja az itt folyó munkákat. Dolgozik, ahogy a termelő üzemekben szokás. Ez persze azt is jelenti, hogy profilunkat kell hozzáigazítanunk az oktatási feladatokhoz ! Amikor végére jutottunk mindannak, ami egy igazgatói irodában megbeszélhető, elindultunk, hogy bejárjuk az üzemet. Házigazdánk menet közben sorra vette termelői és szolgáltatói profiljuk lényeges területeit. Legelőször is a vevőszolgálati osztályt, amelynek ténykedése a következőkben foglhalható össze. Szerződéses kapcsolatban áll három nagy céggel, az Agrotek Vállalattal, a szolnoki Agroker- rel, s a Nikex Külkereskedelmi Vállalattal, bizonyos mezőgazdasági és földmunkagépek garanciális szervizére. Sőt, ,újabban garancián túli javításokat is vállal. Azok a sárga-zöld színű szervizkocsik, amelyekkel sűrűn találkozhatunk a megyében és megyehatárokon túl egyaránt, a mezőtúri tanüzem szerivzes szakembereit „viszik házhoz”. Zárul a kör... Mezőgazdasági kisgépeiket egy házi bemutató teremben mutatta be az igazgató, külön kiemelve néhány „ínyencséget”. A háztáji gazdaság és a nagyüzem számára egyaránt gyártanak jól hasznosítható eszközöket. Az egyszerű kéziektől kezdve a komputer-vezérlésű parcella-permetezőig sok mindent. Különösen büszkén mutatta precíziós kézi vetőgépüket, és azt a hatsoros sorba vető gépet, amit a főiskola kutató-fejlesztő csoportja fejlesztett ki. Ha azt hallja az ember, hogy iskolai tanüzem, akkor szinte azonnal „beugrik” a régi, sematikus kép: tenyérnyi. apró műhelyek, ahol svájcisapkás fiúk vasdarabokat reszelgetnek — céltalanul — csupán csak azért, hogy az iskola diákjainak legyen hol bekoszolni magukat, gyakorlati oktatás címszó alatt. Aztán, ha belép valaki a GATE mezőtúri főiskolai kara tanüzemének kapuján, máris sutba dobhatja korábbi elképzeléseit. Egy jókora üzem tágas udvarán találja ugyanis magát, amelynek modern csarnokai, rendezett, széles útjai inkább keltik egy közepes nagyságú ipari cég képzetét, mint egy tanüzemét. Az üzem helyén egykor gépjavító állomás működött. Később a gépeket — amelyek addig a gépállomáshoz tartoztak — átadták a gazdaságoknak, így gondoskodni kellett a telep hasznosításáról. (A gépállomások felszámolásának folyamata egyébként, országosan a hatvanas évek végére fejeződött be.) A hasznosítás egyik lehetséges útjaként e gépjavító bázisokon alakultak ki a mai Mezőgép Vállalat üzemei, az állomások másik részét viszont a helyi adottságoknak megfelelően hasznosították. A mezőtúri telepet 1970-ben csatolták az akkor még felsőfokú technikumŐnállóan, felelősen — Már az alapító okiratban is az szerepel — mondta erről ottjártunkkor az üzem nemrég kinevezett igazgatója, Gonda Sándor, hogy az iskola szervezetén belül, önállóan gazdálkodó eredmény-érdekeltségű költségvetési szervként működik a tanüzem. Ez ma is érvényes, így a vállalati szabályozáshoz hasonló rendszerben gazdálkodunk, ami azt jelenti, hogy eredményünk meghatározott részét anyagi ösztönzésre fordíthatjuk. Gazdasági célként egyébként csupán az úgynevezett „nullszaldós” gazdálkodást határozták meg számunkra, tehát azt, hogy a tanüzem működéséhez a feltételeket meg kell teremtenünk. Természetesen ettől sokkal többre vagyunk képesek... Mit is takar ez az utóbbi igazgatói mondat? A tanüzem napjainkra már egy 300 dolgozót foglalkoztató, többprofilú céggé nőtte ki magát. Évi árbevétele százmillió forint körül van, s a VI. ötéves terv időszakában csaknem 28 millió forint nyereséget könyvelhetett el összesen. Felvázolta Gonda Sándor azt a sajátos, többszálú kapcsolatrendszert is, ami a főiskolát és az üzemet összekapcsolja. Érdemes néhány gondolat erejéig elidőzni ennél. Az oktatás szolgálatában A főiskola irányító szerepe jórészt belső igazgatási csatornákon át érvényesül. Ez gyakorlatilag egyetlen dolgot jelent, azt, hogy a tanüzem mindenkori igazgatója az iskola főigazgatójának közvetlenül alárendelten dolgozik. Ettől az egyetlen kapocstól eltekintve, az iskola és az üzem két önálló gazdálkodó egységként, egymásnak mellérendelten működik, s közös ügyleteikben egymással elszámolnak. A főiskola tehát kifizeti az üzem által végzett szolgáltatások — hallgatók gyakorlati foglalkoztatása vagy éppen más jellegű munkák — ellenértékét. Ami viszont lényeges: a tanüzem az iskolának csak önköltségi áron számlázhat, nyereséget onnan nem kasszírozhat. Hogy mennyire túlnőtt már az anyaintézmény kiszolgálásán, azt jól jelzi egy adat: az évi közel százmilliós árbevételből (idén 97 millió a tervezett érték) mindössze 1,6 millió forint származik a főiskola részére végzett szolgáltatásokból. Arról viszont, hogy a tanüzem hogyan szolgálja az oktatási célokat, milyen elvek szerint tölti be alapfunkcióját. érdemes újra az igazgatót idézni. — A leendő üzemmérnökök gyakorlati képzése akkor lehet igazán hatékony és jó, ha az életszerű. Ez a képBeazólgetés Havasa Miklóssal, a számftógéptudományl társaság főtitkárával
